Népi kultúra – Népi társadalom 2-3. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1969)

K. KOVÁCS LÁSZLÓ: Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül

éppen a tej feldolgozása miatt — a legváltozatosabb tűzhelyekkel és tüzelő­berendezésekkel rendelkezik.­ A tűzhelyek formája és berendezése mindig attól a funkciótól függ, amit az illető tűzhely betölt: pl. 1. az ételek elkészítése, 2. a tej feldolgozása, 3. fűtés, melegedés és 4. őrködés, védelem stb. Valamilyen tűzhely és valami­lyen berendezés tehát minden pásztornak kell, ami céljainak megfelel. Ahol tejfeldolgozás folyik, ott a nehéz (sokszor 40 — 50 literes) üstök tűz fölé helyezésére komoly, teherbíró építmények, konstrukciók szükségesek.. ÜSTFELFÜGGESZTŐ BERENDEZÉSEK A sütés nagyrészt, minden komplikáltabb berendezési tárgyak, eszközök nélkül is lebonyolítható. A főzés azonban már edényt is kíván és azt az edényt valamilyen berendezés segítségével a tűz fölé kell helyezni.­ Különösen akkor, ha a tűznek lánghatását kell vagy lehet (pl. szalma, vagy gally tüze­lése esetén) kihasználni főzésre. A tűz fölé helyezésre két alapmód kínálkozik: 1. a tűz fölé függesztjük az edényt, vagy 2. valamivel úgy támasztjuk alá a főzőedényt, hogy az a tűz fölött álljon.10 Az előbbi feladatot a lakóházak konyháiban, a szabadtűz­helyek esetén, a legegyszerűbben úgy oldották meg, hogy a főzőedényt a tetőszerkezet gerendájáról, vagy a falakon vízszintesen átfekvő gerendáról lelógó láncra, vagy hosszú kampós rúdra akasztották.11 A tűz vagy a föld színén, vagy lapos padkán égett. Erdély déli részén találunk ilyen üstfel­akasztó konstrukciókat (1. kép E a-b, H a-c), és VUIA is bemutat ilyeneket 12" ugyanerről a területről. Megfigyeléseink szerint ezek az üstfelfüggesztési módok nagyobbrészt a parázstüzet és nem a lángot használják ki. A hozzájuk tartozó lapos fenekű, felfelé szűkülő üstök is jól megfelelnek erre a célra, jóllehet láng fölött is használják ezeket az üstöket, illetve felfüggesztési módokat.13­ 8 A többi állat pásztorlásával kapcsolatos tűzhelyek és tüzelőberendezések nagyjá­ból azonosak, a juhászattal kapcsolatos tűzhelyekkel, főleg ami az ételfőzést illeti. 9 A sütés-főzés műveleténél szembetűnő 1. a láng és 2. a parázstűz kihasználása. Utóbbi esetben az edényt a parázsra vagy a parázsba, esetleg csak mellé helyezik. 10 Idetartoznak az ún. ,,háromlábak", a különféle katlanok stb. 11 Az építkezéssel foglalkozó szakirodalom bőségesen mutat erre példákat, szinte a földkerekség minden tájáról, a Skandináv-félszigettől a Földközi-tengerig és az Atlanti-óceántól Szibérián át a Csendes-óceánig. A mi szűkebb anyagunkat illetőleg vö. BÁTKY, 1934; GUNDA, 1956, 1961, 1966; Cs. SEBESTYÉN, 1909, 1943; VUIA, 1929, 1960, 1960­; LÜKŐ, 1936; SCHIEB, 1932; WEISS, 1959; KARUTZ, 1926. 12 VUIA, 1964; BÁTKY 1934, 74. lap, 171. és 173. kép; KARUTZ, 1926. 13 A Balkánon, ahol ezek az üstök honosak, a tűzhelyeken a ,,parázstűz rendszer" a sütés-főzés és melegítés módja. Talán van valami összefüggés az edény formája és a tűz (láng, parázs) alkalmazása között.

Next