MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 07. ÉVFOLYAM (1958)

1958 / 2-3. sz. - ADATTÁR - SPRENGER MÁRIA: A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának díszítése

németek azon czivakodnak, hogy melyik nagyobb Schiller-e vagy Göthe azt mondta, hogy : Sie sollen froh sein, das Sie so ein Paar Kerl(e)n haben, wie wir. Pozsonyban lesz-e karácsonykor­ igaz híve Fadrusz A következő öt levélen látszik, hogy Fadrusz sietve, munka közben vetette papírra. Tartalmuk alig több, mint rövid üzenet, de mégis fontos dokumentumai kapcsolatuknak. 5) Nagyságos Uram! Kérem legyen oly kegyes ha csak lehet holnap vagy holnap­után a műtermembe fáradni hogy a costumen a végleges corec­turákat megtegye (a Mária Terézia szobor mellékalakjainál) Kérem még Nagyságodat hogy tudassa vélem hogy mikor szerencséltet látogatásával. Egész nap a műteremben vagyok de 5 órakor már sötét igaz híve és hálás pártfogoltja Fadrusz J. Várbazárk­a. 6) Mélyen tisztelt Képviselőm ! Nagyon örülök hogy eljöhet holnap annélkül hogy sok időt veszítsen, mert éppen hallom úgy is át­jön az Irányi síremléket megtekinteni. Láttam a vázlatot és nagyon örülök hogy ilyen önál­l­ó tehetségű derék művészre­ bízták ezt a feladatot ; igen nemes érzéssel egyszerűen és méltóságteljesen van megoldva. Mikor jöhet el hozzám Papp Elek (megígérte) Igaz híve és tisztelője Fadrusz János 7) „Mélyen tisztelt képviselő úr munkatársam és régi pártfogóm! E­zek után rögtön fogja érezni hogy akarok valamit öntől mint ahogy úgy is van. T. i. a Mátyás szobor zászlai készek mind csak a czimerek hiányoznak amit annak idején megbeszéltük, hogy együtt fogjuk megoldani hogy kifogástalan korhű és korektek legyenek Kérem Nagys. uramat legyen szíves nekem megszenni, hogy mikor jöhetnénk össze hogy ezt a dolgot kellően megbeszélhet­nénk. Megjegyzem hogy meglehetősen sürgősen kellene a dolog. Kérem legyen kegyes egy órát megjelölni. Igaz híve Fadrusz. 8) Mélyen tisztelt Naphegy Nagyságos Uram A Mátyás zászlót utasításához híven elkészítettem. Most pedig azt hiszem hogy az Erzsébet tervem(m)el is méltó tanít­ványa maradtam a magyar história mesterének. Nagyon szeret­ném megmutatni munkám fényképeit , mikor tehetném azt? Szíves válaszát várva maradok hálás híve Fadrusz János 9) Szeretett régi pártfogóm ! Elkészült Mátyás és miután ön életem az az munkáim min­den nagyobb momentumában tevékeny részt vett, kérem szere­tettel nézze meg Mátyásomat ha lehet hétfő délelőtt 9—10 között mert akkor egyedül nézhetem önnel közvetlen a szétvágás előtt. Ugye jön? Igaz híve Fadrusz János Ismeretes, hogy a Mária Terézia-szobor alapokmá­nyának szövegét Thaly Kálmán írta, az előkerült levelek alapján tény, hogy Thaly tanácsaival látta el Fadruszt, de hogy ezek a tanácsok mennyire terjedtek túl a külsőségeken, ruházat, fegyverzet, címerek és zászlók korhű ábrázolására vonatkozó útmutatásokon túl hatott-e Fadruszra Thaly történetszemlélete, és ha igen, akkor mennyiben, — mind olyan kérdés, amelyre csak a művész fejlődését és életművét vizsgáló sok­oldalú elemzés adhat választ. Nem kerülheti el azon­ban figyelmünket az a tény, hogy Thaly a Rákóczi szabadságharc történetírója, mint függetlenségi kép­viselő az önálló magyar hadseregért azért harcol, hogy — mint országházi beszédeiben a múlt század 90-es éveiben hangoztatta —­ megismételhesse a nemzet a vitám et sanguinem jelenetet. VÁRKONYI ÁGNES JEGYZETEK 1 Henszelmann Lilla: Fadrusz János élete és művészete. Szabad Művészet 1953.­­ Országos Levéltár. Családi levéltárak. Thaly család levél­tára. Levelezés. A leveleket betűhíven közöljük csupán a hiányzó ékezeteket raktuk fel, megtartva Fadrusz néhol bizonytalan helyesírását. 3 Várkonyi Ágnes, Thaly Kálmán. Historiográfiai tanulmány. Kéziratban. 4 A levél nincs keltezve, de minden bizonnyal 1890 nyarán írta, ui. 1890. júl. 18-án nyerte el a „Sabin nők elrablásá"-val az arany Füger-érmet, amelyre levelében hivatkozik. Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete. Bp. 1927. 54. o. Feltehető, hogy Fadrusz Thalyt a Toldy Körben ismerte meg, hiszen maga szorgalmas látogatója volt annak idején a kör előadásainak Thaly pedig pártfogója, előadója és később elnöke a körnek. Ortvay Tivadar történésszel való kapcsolata pedig valószínűvé teszi hogy közte és Thaly között Ortvay egyengette az utat. Lázár i. m 25. és 57. o. 4 keltezetlen. A postabélyeg kelte 1890. XI. 29. " Thaly itt említett levelei ismeretlenek. A levél keltezetlen a postabélyeg kelte 1890. XII. 12. " A levél keltezetlen. A postabélyeg kelte 1892. XI. 26. • Donath Gyula. N. N. Irányi síremléke. Uj Idők. III. 552. 1897.­­ Mind az öt levél keltezetlen. Egyedül a 8. számú levél kel­tezése állapítható meg, amelyet a beteg Thaly után kellett kül­deni Pozsonyba. A postabélyegző dátuma: 1902. febr. 9. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM LÉPCSŐHÁZÁNAK DÍSZÍTÉSE A néhány évvel ezelőtt elhúnyt Kapossy János kezdte el módszeresen feltárni az újabbkori magyar művészettörténeti levéltári forrásait az Országos Levél­tárban található, 1867-től kezdődő Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium (VKM) anyagából.­­­ Az óriási aktacsomóban különböző kútfő és tétel jelzéssel futnak a különböző ügyek. 1872 óta az összes művészeti ügyek az V. kútfő alá tartoznak, s különböző tétel­számokon oszlanak meg. Az 1-es tételen találhatók az évi miniszteri jelentés anyagául szolgáló összefoglaló adatok. — 2-es tételen általában az ügyosztály adatai (folyóügyek, vételek, ösztöndíjak stb.), — a 3-as tételen a múzeumok, különösen a Magyar Nemzeti Múzeum ügyei, —­ a 6-os tételen a műemlékvédelem kérdései, a Műemlékek Országos Bizottságának működése. Minden irat egy iratborítékban (pallium) van, mely tulajdon­képpen az ügy jegyzőkönyve, rájegyezve a tárgy, a referens jelentése, a miniszter határozata, s az elintézés­hez szükséges levelek fogalmazása, így, ha maga az irat hiányzik is, az egész ügy megtudható ebből a jegyző­könyvből. A sok aprólékos adat kihámozva a hivatalos aktákból, valóban egy-egy téglája az újabbkori magyar művészet­történetnek. Hosszú, türelmes munkával átnézve és kicédulázva a terjedelmes fasciculusokat, sok alapvető és részletkérdés tisztázódik : új művészek elindulása, ösztöndíjak, bírálatok, a Képzőművészeti Tanács egész munkája, állami vételek, képtárak, múzeumok belső élete, új intézmények megszületése, pályázatok, műemlék­felfedezések, helyreállítások,­ művészek levele, kérvénye, hagyatéka stb. Kibontakozik a 19. század második felé­nek egész művészeti élete és kultúrpolitikai irányvonala. Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk a sok­felé ágazó érdekes anyagból, melyet az 1891. év fasci- 206

Next