MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 41. ÉVFOLYAM (1992)

1992 / 1-4. sz. - KUTATÁS - LŐRINCZI ZSUZSANNA: Adalékok a pesti Csekonics-palota építéstörténetéhez

Koch bécsi építész a tervek valóságos készítője". Sajnos, több adattal még mindig nem rendelkezünk Heinrich Koch szerzőségéről, s e tervlapon kívül máshol nem szerepel közreműködésére utaló adat. Az 1839-es tervek és iratok egyaránt Pollack Ágostont jelölik meg mint felelős építő­mestert. Az épület további sorsát kutatva derült fény Ybl Miklós szerepére. Ybl Miklóst 1864-ben a Csekonics család felkér­te palotájuk átalakítási és bútorozási tervének elkészítésére.­­ Vas Megyei Levéltár, Szombathely, XIII. 18. Szentgyörgyi Horváth család levéltára 37. csomó, tervrajzok. Földszinti alap­rajz. Kecskeméti utcai homlokzatrajz. 2 Sd. Sisa József : A pesti Csekonics-palota. Művészettörténe­ti Értesítő XXXI. 1982. 314. oldal, 3. jegyzet. 3 Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV. 1202/h, 1868 év/5899 kimutatás, miszerint 1807-ben Csekonics János tábornok Kecske­méti utcai épületébe beszállásolás történt. Ybl ekkor már elismert, híres, a magyar arisztokrácia leg­kedveltebb építésze volt. Érdemes azt is emlékezetbe idéz­ni, hogy a Csekonics-palota tőszomszédságában 1864-ben már állt az újonnan felépült háromemeletes Geist-ház, s Ybl nem sokkal e megbízás előtt, 1860-ban készíti el a Nemzeti Múzeum Széchenyi-termének bútorozási ter­vét.[15] Ybl Miklós tárgyalt terve[16] ugyan csak kisebb belső átalakításokra, korszerűsítésre szorítkozik, és a palota bú­torozására tesz javaslatot, a munkálatokhoz készült költség­vetést 17, mellett viszont megtalálható egy öntöttvas szer­kezetű függőfolyosó rajza, melyet Ybl az udvar első emele­téhez tervezett. A karcsú vasszerkezet kialakítása a Budai Takarékpénztár megoldását követi. A konzolokon nyugvó függőfolyosó feladata lehetett a két épületszárny közötti átjárást megoldani a Kecskeméti utcai szalonok érintése nélkül. Sajnos nincs biztos támpon­tunk arra nézve, hogy elkészült-e a tervlapon látható függő­folyosó. Ha nem több, csak terv maradt, akkor is figyelemre méltó Ybl Miklós tervei sorában ez a megoldás, hiszen „Ybl volt az első a magyarok között, aki a vas szerepét lépcsőházak, folyosók tartószerkezetére, boltívek helyette­sítésére felhasználta",[18] s az elsők között is talán a Cseko­nics-palota volt az első lakóépület, melynek udvarára ilyen, konzolokon nyugvó öntöttvas függőfolyosót tervezett.[19] Lőrinczi Zsuzsanna 4 BFL.IV. 1202/mm. Pesti tanácsi iratok, az Árvízi károk összeírása 1838. 2227. alatt szerepel: Ketskemeter Gasse 528. sz. 5 BFL.IV. 1207/b. Szépítő Bizottmány iratai: 8179 1839 július és 8270 1839 szeptember. 6 BFL.IV. 1207/b. Szépítő Bizottmány iratai 7494 1838 szep­tember. Sisa József 6. jegyzete helyesbítve: SZBN. 7494 tervei: pince, földszint, első emelet. JEGYZETEK 5- Ybl Miklós: A Csekonics-palota bútorozási és átalakítási terve, 1864—65 körül. Első emelet. Budapest, Fővárosi Levéltár, Ybl­hagyaték 6. Ybl Miklós: A Csekonics-palota udvarára tervezett öntöttvas szerkezetű függőfolyosó rajza, 1864—65 körül. Budapest, Fővárosi Levéltár, Ybl-hagyaték

Next