Magyar Állattenyésztők Lapja, 2010 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

„ Ismét egy esztendő hanyatlik a sírba, Nézhetünk utána nevetve vagy sírva. Sokan biz örömest búcsúznak el tőle, Azt várják, hogy különb lesz a követője. Itt állok magam is, azt óhajtom itten, Jobb időket éljünk, mint az elmúlt évben. A mezőkön áldást, a hazában békét, Az emberek szívében boldog egyetértést. Ezért fohászkodunk, ezért ver a szívünk. Adjon az Úr Isten Boldog Újesztendőt nékünk." Küzdeni kell őshonos fajtáinkért! Január elején nagyon fontos tárgyalásokat folytattunk a Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) szakembereivel az őshonos haszonállat fajtáink fennmaradása szempontjából óriási segítséget jelentő támogatási rendelettel kapcsolatban. Mint minden támogatásnak, ennek a jogcímnek is átláthatónak és ellenőriz­­hetőnek kell lennie. Komoly nehézséget és nem kevés fejtörést okoz a hiva­taloknak az állattenyésztés sajátosságainak figyelembevétele. A cél kell, hogy szentesítse az eszközt! Esetünkben a cél, a veszélyeztetett fajtáink megmentése és fenntartása, nem pedig az, hogy már működő támo­gatási jogcímekhez hasonló rendszert alkossunk. Nem feltétlenül igaz és jó, ha a beruházási vagy állatalapú támogatásoknál alkalmazott módszert pró­báljuk működtetni a kétszintű őshonos támogatási rendszer esetén is. Tény, hogy sokkal egyszerűbb egy gép-, vagy műszaki beruházás megvalósítása és ellenőrzése, mint például az évenként elvégzett besorolás (nukleusz, fajta­fenntartó) megértése és nyomon követése. Nem könnyű feladat meggyőzni a hatóságot arról, hogy a tenyésztőszervezetek saját érdeke és felelőssége, hogy a gazdák ne adjanak be több egyedre kérelmet, mint amennyire támo­gatás igényelhető, azaz ne legyen túligénylés. Az Európai Unió jogszabályban rögzítette az őshonos fajták támogatható létszámának felső határát, amelyet a magyar szürke és magyartarka kivéte­lével még csak megközelíteni sem fogunk tudni a támogatási időszak végén, azaz 2014-ben! Ló, sertés és juh fajtáink esetén a támogatási felső határ 15- 17, a baromfiféléket tekintve mindössze 7-10 százalékát érhetjük el legjobb esetben! Az őshonos fajták támogatására elkülönített forrás még 2 százalékát sem éri el a 11. tengely pénzügyi keretének, ugyanakkor hónapok óta arról beszélnek, hogy a tavaly meghirdetett támogatási jogcímekre beérkezett túl­­igénylések miatt jelentős forrásfeszültség van. Már most felhívjuk a figyel­mét mindenkinek, hogy az őshonos támogatások Új Magyarország Vidékfej­lesztési Programban rögzített forrására teljes egészében szükség van. A keret szűkítése (más jogcímekre történő átcsoportosítás) a kritikus helyzetben lévő fajták fenntartását megakadályozhatja. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy több mint két év előkészítő munka után még csak most tartunk ott, hogy a jogszabály végrehajtásának részlete­iről tárgyalhattunk! Következmények nélküli országban élünk, azaz nagyon ritkán nevezünk meg és kérünk számon felelősöket az elkövetett baklövése­ik, károkozásuk vagy el nem végzett kötelességük miatt. Mi azon vagyunk, hogy ez ne lehessen így. Nem akarunk és nem is fogunk beletörődni abba, hogy emberek és családok ezreinek léte és megélhetése, több száz év alatt kitenyésztett fajták jelene és jövője függjön néhány, a munkáját sajátos fel­fogásban végző jogalkotótól! Sietve teszem ehhez hozzá azt, hogy minden tiszteletünk és köszönetünk azoknak a minisztériumi és más hivatali tiszt­ségviselőknek, akik idejüket és energiájukat nem kímélve segítik a magyar állattenyésztőket! Rájuk támaszkodva és minden erőnket összeszedve fo­gunk dolgozni azon, hogy az őshonos rendelet heteken belül végre hatályba léphessen. Wagenhoffer Zsombor A TARTALOMBÓL ÉVÉRTÉKELŐ Nagy Ottó Öt pont, amely megrengetné a tej­ágazatot . Tavaly nem a felvásárlási árak nehezítették a sertéstenyésztők életét . Piac van, fejlesztésnek lenne értelme, mégsem segítik a juhágazatot GULYÁSOSTOR Kovács-Mesterházy Zoltán Gyakorlati tanácsok szarvasmarhák jelölésére 9 HÍDLÁS Eicher József Termelés a szántóföldtől az asztalig 12 (SZAK)IRODALOM Legyünk büszkék rovott múltunkra! 14 Gém István Emlékeim a hortobágyi adventról 15 ELŐDEINK Dr. Flink Ferenc Száz éve született Mészáros István 16 BAKUGRÁS Dr. Fésűs László Kecskeinfluenzajárvány Hollandiában 17 JUHÁSZKAMPÓ Hajdúk Péter - Sáfár László Új juh-kecske ENAR rendelet 18 TEJTÜKÖR Mészáros Gyula Szakmai tájékoztató 2009. december 20 VÁSÁRTÉR Mándi-Nagy Dániel Túl a mélyponton 21 ARCÉL Wagenhoffer Zsombor Dr. Plutzer Imre 22 Címképünk: Mikola Zoltán felvétele r n i I MUHI nim­mim mir mirni A Magyar Állattenyésztők Szövetsége folyóirata Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Tagjai: Fekete Balázs elnök, Dr. Bodó Imre, Bognár László, Eicher József, Hajdúk Péter, Kovács Zoltán, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, Dr. Mészáros Gyula, Dr. Mihók Sándor, Takács Attila Főszerkesztő: Dr. Wagenhoffer Zsombor Laptulajdonos: a Magyar Állattenyésztők Szövetsége A Szerkesztőség és a Kiadó címe: 1134 Budapest, Lőportár u. 16. Telefon: (06 1) 412-5000 E-mail: iroda@allattenyesztok.hu www.allattenyesztok.hu Előfizetés, hirdetésfelvétel: (06 1) 412-5000 Minden jog fenntartva! A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Állattenyésztők Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal. ISSN 1417-7811 Kiadja és terjeszti Magyar Állattenyésztők Szövetsége Nyomdai előkészítés: Bagi Orsolya Nyomás: Zsolt Bt. Felelős vezető: Vinkovics Ernő Megjelenik havonta 7000 példányban - Ára: 230 Ft Előfizetési díj egy évre: 2760 Ft

Next