Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)
2001 / 3-4. szám - Tanulmányok - LEHOCZKY Miklós: Karácson Imre élete és munkássága
győregyházmegyei pap, történetíró, szül. 1863. február 19. napján Torna községben, Veszprém megyében, meghalt 1911. május 2. napján Konstantinápolyban. A török- magyar érintkezések e lelkes kutató eredményes munkája közben, a tudomány vértanújaként szólította magához a jóságos Isten. Emlékét e szoborral örökítette meg Győr szab. kir. Város közönsége és tisztelői. Non omnis moriar!”10 Karácson életét egy törekvés irányította, használni hazájának „a rég elmúltak történetét kutatva fényt deríteni hazánk ködbe burkolt időire”.11 A munka embere volt. Karácson nemcsak a magyar, de az európai tudományosságnak is elévülhetetlen szolgálatot tett munkájával. Nemcsak a poros, penészes okmányokat kutatta, ő a szívekben is kutatott. Kilenc évig volt a győri Katolikus Tanítóképző-intézet igazgatója. Az ő nevéhez fűződik az tanítóképző-intézet új épületének belakása. Azóta is ebben az épületben működi a tanítóképző-intézet. Munkássága idején sikerült komoly támogatást szereznie a szegény diákok részére. Győr városát, valamint gazdagabb polgárait sikerült meggyőznie, hogy támogassák a szegény, de tanulni vágyó fiatalokat. Munkássága mind a mai napig példaképül állhat a győri tanítóképzőt végző diákok előtt. IRODALMI MUNKÁSSÁGÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA: 1. A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Győr, 1888. — ismertetése: Századok 1888. Katolikus Szemle 1888. 377 2. A mohamedánizmus és a kereszténység. Budapest, 1892. 47 p. 3. Szent Imre herceg. Élet és jellemrajz. Függelékül a Szent Imréről szóló régi himnuszok Győr, 1894. — ismertetése: Magyar Sion 1894. A papi Imaegyesület Értesítője. 1894. 152. 4. Szent László király élete. A győri Szent László Társulat megbízásából a szent király nyolcszázados évfordulójára. Győr, 1895. — ismertetése: Századok 1895. 870. 5. Török-magyarkori Történelmi Emlékek. Második osztály írók. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. A M. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. Bp., 1904. — ismertetése: Katolikus Szemle 1904. 807-810. o. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. A M.T.A. történeti bizottság megbízásából fordította KARÁCSON IMRE. Bp., 1908. 7. A Rákóczi-emigráció török okmányai 1717-1803. A konstantinápolyi levéltárakból összegyűjtötte és fordította KARÁCSON IMRE. Az előszót írta THALLÓCZY LAJOS. Bp., 1911. — ismertetése: Századok 1913. 49. 8. Török-magyar Oklevéltár 1533-1789. A konstantinápolyi levéltárakban gyűjtötte és magyarra fordította néhai KARÁCSON IMRE. A magyar királyi miniszterelnökség megbízásából szerkesztették: THALLÓCZY LAJOS, KRCSMÁRKI JÁNOS, SZEKFÜ GYULA. Bp., 1914. 1-416. — ismertetése: Katolikus Szemle 1914. 907. — Századok 1916. 286. — Havi Közlöny 1914. 752-755. 9. Török-magyarkori történelmi emlékek. Második osztály. írók: Török történetírók. A M. T. A. történeti bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte 10 Győri Kazinczi park, ahol ma is áll ez a műemlék. 11 A Győri Pedagógiai Múzeum anyagából.