Magyar egyháztörténeti vázlatok 13. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2001)

2001 / 3-4. szám - Tanulmányok - LEHOCZKY Miklós: Karácson Imre élete és munkássága

győregyházmegyei pap, történetíró, szül. 1863. február 19. napján Torna községben, Veszprém­ megyében, meghalt 1911. május 2. napján Konstantinápolyban. A török- ma­gyar érintkezések e lelkes kutató eredményes munkája közben, a tudomány vértanúja­ként szólította magához a jóságos Isten. Emlékét e szoborral örökítette meg Győr szab. kir. Város közönsége és tisztelői. Non omnis moriar!”10 Karácson életét egy törekvés irányította, használni hazájának „a rég elmúltak törté­netét kutatva fényt deríteni hazánk ködbe burkolt időire”.11 A munka embere volt. Kar­ácson nemcsak a magyar, de az európai tudományosságnak is elévülhetetlen szolgála­tot tett munkájával. Nemcsak a poros, penészes okmányokat kutatta, ő a szívekben is kutatott. Kilenc évig volt a győri Katolikus Tanítóképző-intézet igazgatója. Az ő nevé­hez fűződik az tanítóképző-intézet új épületének belakása. Azóta is ebben az épületben működi a tanítóképző-intézet. Munkássága idején sikerült komoly támogatást szereznie a szegény diákok részére. Győr városát, valamint gazdagabb polgárait sikerült meg­győznie, hogy támogassák a szegény, de tanulni vágyó fiatalokat. Munkássága mind a mai napig példaképül állhat a győri tanítóképzőt végző diákok előtt. IRODALMI MUNKÁSSÁGÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA: 1. A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok és azoknak a külföldi zsinatokhoz való viszonya. Győr, 1888. — ismertetése: Századok 1888. Katolikus Szemle 1888. 377 2. A mohamedánizmus és a kereszténység. Budapest, 1892. 47 p. 3. Szent Imre herceg. Élet és jellemrajz. Függelékül a Szent Imréről szóló régi him­nuszok Győr, 1894. — ismertetése: Magyar Sion 1894. A papi Imaegyesület Értesítője. 1894. 152. 4. Szent László király élete. A győri Szent László Társulat megbízásából a szent ki­rály nyolcszázados évfordulójára. Győr, 1895. — ismertetése: Századok 1895. 870. 5. Török-magyarkori Történelmi Emlékek. Második osztály írók. Evlia Cselebi török vi­lágutazó magyarországi utazásai 1660-1664. A M. Akadémia Történelmi Bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. Bp., 1904. — ismerteté­se: Katolikus Szemle 1904. 807-810. o. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. A M.T.A. törté­neti bizottság megbízásából fordította KARÁCSON IMRE. Bp., 1908. 7. A Rákóczi-emigráció török okmányai 1717-1803. A konstantinápolyi levéltárakból összegyűjtötte és fordította KARÁCSON IMRE. Az előszót írta THALLÓCZY LAJOS. Bp., 1911. — ismertetése: Századok 1913. 49. 8. Török-magyar Oklevéltár 1533-1789. A konstantinápolyi levéltárakban gyűjtötte és magyarra fordította néhai KARÁCSON IMRE. A magyar királyi miniszterelnökség megbízásából szerkesztették: THALLÓCZY LAJOS, KRCSMÁRKI JÁNOS, SZEKFÜ GYULA. Bp., 1914. 1-416. — ismertetése: Katolikus Szemle 1914. 907. — Századok 1916. 286. — Havi Közlöny 1914. 752-755. 9. Török-magyarkori történelmi emlékek. Második osztály. írók: Török történet­írók. A M. T. A. történeti bizottságának megbízásából fordította és jegyzetekkel kísérte 10 Győri Kazinczi park, ahol ma is áll ez a műemlék. 11 A Győri Pedagógiai Múzeum anyagából.

Next