Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)

2015-09-10 / 37. szám

2015. szeptember 10. . Felvidéken, Csehországban és Auszt­riában az aszály sok helyen teljesen tönkretette a termést. Hasonló a hely­zet Magyarországon is? - Az aszály hazánkat is sújtja, de azt tapasztaljuk, hogy tájegysége­ink között jelentősek a különbsé­gek. Például Dél-Békésben január­tól augusztus elejéig mindössze 250 mm csapadék hullott, ez a félsiva­tagi klímára jellemző. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon és az ország más helyein elfogadható mennyi­ségben és eloszlásban hullott csa­padék. Az elfogadható jelzőt 2015- re mondom, s nem egy átlagos év­hez viszonyítva. Hiszen minden­hol komoly a terméskiesés, de van, ahol egészen tragikus. A kukorica és a napraforgó esetében viszony­lag jó indulást láttunk, májusban elegendő volt a csapadék, ám a nyá­ri talaj- és légköri aszály elképesz­tő károkat okozott. A napraforgó­ból 170 ezer tonnával kevesebb ter­mést várunk a tavalyihoz képest, és a termésátlag is a két tonna/hektár­­hoz lesz közelebb, mint a három­hoz. Számításaink szerint a tavalyi 9,3 millió tonnás terméshez képest kukoricából idén a 6,5 milliót va­lószínűleg nem érjük el. Ez azt jelenti, hogy magasabb lesz a kukorica ára? - A kukorica ára a gabonatőzsdé­ken dől el. A zöldség-gyümölcs ese­tében is kiesést okozott az aszály. Tavaly az almatermelésünk közel 900 ezer tonna volt, becslésünk sze­rint idén csak 500 ezer tonnányi termés várható. Valószínűleg a ter­més jelentős része léalma lesz, és csak 150 ezer tonna étkezési alma kerül a raktárakba. A gyümölcsök­nél sajnos minőségi probléma is ki­alakulhat. Hiába van meg darab­számban a gyümölcs a fákon, ha az aszály miatt nem tudott kitelni, te­hát nem lesz meg az a méret és szí­neződés, ami a minőség garanciá­ja. Az idei helyzet annyira extrém, hogy még az öntözött területeken is problémákról beszélhetünk, hi­szen itt sem lehet teljes egészében kompenzálni a 40 fokos hőséget. Az öntözés azonban megadja a ter­mésbiztonságot. Az öntözött terü­letek nagyságát érdemben kell nö­velni, amire a Vidékfejlesztési Prog­ram ad lehetőséget. Tudni kell, hogy Magyarországnak alapvető érdeke az öntözött területek nagyságának növelése, viszont az Európai Bizott­ság és hazánk között nagy vita ala­kult ki az öntözésfejlesztés kapcsán. Végül is a Bizottság elfogadta a ma­gyar álláspontot. Ahhoz, hogy a töb­bi tagállamhoz viszonyítva verseny­képesebben tudjunk termelni, el­engedhetetlenül szükséges, hogy az ottani öntözési arányokat elérjük. Az Európai Unióban az öntözött területek aránya jóval magasabb a magyarországinál, azokban a tag­államokban, ahol az öntözésnek ki­emelkedő gazdasági szerepe van - elsősorban a dél-európai államok - gyakorlatilag már nem növelhető tovább az öntözött területek nagy­sága, hiszen mindenütt öntöznek, ahol megéri. Ezeknek a tagállamoknak nem érdekük az öntözésfejlesztés. Napjainkban Magyarországon mint­egy 100 ezer hektárt öntöznek, el­lentétben a korábban kialakított 200 ezer hektárt is meghaladó, ki­épített öntözési lehetőségekkel. Ta­valyi felmérésünk azt mutatja, hogy a gazdák közel 500 ezer hektárnyi te­rületen is öntöznének. Várjuk a víz­kormányzási kérdések rendeződését, mert ez a mezőgazdasági vízfelhasz­nálás biztosításának alapfeltétele. Elkészült már a Nemzeti Öntözés­fejlesztési Stratégia, ami hosszú távon orvosolja az említett problémákat?­­ A kormány néhány évvel ez­előtt döntött a vízgazdálkodási, aszály- és öntözési kérdéseket tartal­mazó stratégia megalkotásáról, me­lyet a Vidékfejlesztési Minisztéri­um kezdett el kidolgozni, majd ez később a vízügyi kérdéskör áthe­lyezésével a Belügyminisztérium­hoz került. A Nemzeti Vízstratégiát követően az EU jóváhagyta a Kvas­­say Jenő Terv elkészítését, melynek fő célja a vízgazdálkodás fejleszté­si irányainak, valamint céljainak meghatározása. A Kvassay Jenő Terv jelenleg társadalmasítás alatt áll, a tervről alkotott véleményeket, ész­revételeket 2015. szeptember 15-ig lehet megküldeni az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság részére. Mit tegyenek azok a gazdák, akik az aszály miatt nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt szállításaikat? - A vis maior helyzettel kapcso­latban az Országgyűlés több alka­lommal is módosította a jogszabá­lyokat. A kamara részéről - közve­títő szerepben - mi is mindent meg­tettünk annak érdekében, hogy le­hessen a gazdálkodóknak a vis ma­ior helyzetre hivatkozni. A kérdés, hogy adásvételi, vagy termeltetési szerződést kötöttek-e a gazdák. Amennyiben termeltetési szerző­dést kötnek, arra vállal az illető ga­ranciát, hogy az adott helyrajzi szám­mal megjelölt területen egy cég ré­szére bizonyos növényt termel. S amennyi növényt termel, azzal gaz­dálkodhat. Az adásvételi szerződés annyiban más, hogy a gazda olyat ad el, ami ténylegesen nincs a tu­lajdonában, s ebben az esetben a vis maior helyzet nehezebben értel­mezhető. Amennyiben jogi prob­léma áll fenn, a felek próbáljanak megegyezni, s ha ez nem sikerül, akkor bizalommal forduljanak ka­maránk jogsegélyszolgálatához, amely ingyenesen áll a tagok ren­delkezésére. Reményeink szerint megnyílik a kárenyhítési rendszer, ezért már felkészültünk arra, hogy a megyékben felmérjük az aszály­károkat. Kérjük a kormányzati szer­veket, hogy nevezzék meg az aszály­kár sújtotta övezeteket. Ezután a gazdálkodók a kárenyhítési rend­szerből jogosultak forráshoz jutni. Térjünk rá egy másik stratégiára. Augusztus közepén az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stra­tégiai partnerségi és együttműködési megállapodást kötött. Mi ennek a je­lentősége?­­ Az elmúlt években nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanunk a minisztériummal, mely sok szak­mai kérdésben kikéri véleményün­ket. A kamara azokat a feladatokat vállalta el írásban is, amit már ko­rábban is elvégzett a tárcával való együttműködése során. A már meg­lévő kapcsolatot keretrendszerbe foglaltuk, ami tartalmazza a felek feladatait, kötelességeit, az adatát­adás menetét, s azt is, hogy mi a ha­táridő egy adott tevékenység elvég­zéséhez. Győrffy Balázs: Öntözni pedig kell Az Európai Bizottságnak maga felé hajlik a keze A nyári katasztrofális szárazság miatt kevesebb lesz a kukoricánk, a napraforgónk és az almánk. Gazdáink legalább 500 ezer hek­tárnyi területen öntöznének, de az Európai Bizottság ebbe is beleköt. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírja a stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást Magyar FortrM BORÁSZAT Külföldi borok - Magyar szüret: Kiváló minőségű bor kerülhet ősszel a pincékbe (Folytatás a 6. oldalról) A termékpályán a harmadik fontos szerep­lő a kereskedő. Az alsó árszegmens esetében a borászatok a bort nagy tételben közvetle­nül a kiskereskedőkhöz szállítják. A Hegy­községek Nemzeti Tanácsának mint szak­maközi szervezetnek terveznie és támogat­nia kell a szereplők közti együttműködést. Létre kell hoznia olyan megállapodásokat, amelyek biztosítják a tisztességes belső jö­vedelemmegosztást, ami az ismétlődő ter­melési folyamat fenntartásának leghatéko­nyabb eszköze, mondhatnám feltétele. A va­lódi verseny viszont a boltban dől el, ami­kor a vásárló leveszi a polcról a bort. Ez függ a vásárló anyagi lehetőségeitől, és a marke­tingtől is. Ha Magyarországon termelt sző­lőből készült magyar borról van szó, akkor az a kérdés, hogy az abból származó összeg, amit a vásárló árban elfogad, az egyes jöve­delembirtokosok - az állam, a kereskedők, a borászati vállalkozások, a szőlőtermelők - közt milyen módon oszlik meg. Természe­tesen szükséges a szereplők közti megálla­podások gondozása, amelynek intézménye a szakmaközi szervezet. Lényeges elem a megegyezésre irányuló szándék, ahogy az is, hogy a résztvevő csoportok az adott megál­lapodást saját köreiken belül képesek-e ér­vényesíteni. Augusztus közepén tüntetést szerveztek a bu­dapesti olasz nagykövetség elé az alföldi szőlő­­termelők a Magyarországra áramló olcsó olasz borok miatt. Kizárt dolognak tartják, hogy ilyen alacsony áron valódi bort lehessen előállítani. A legnagyobb baj, hogy ellehetetlenülnek a hazai termelők. Ön hogy látja? - Azzal természetesen egyetértek, hogy egy árszint alatt erősen megkérdőjelezhe­tő, hogy az mennyiben fedezi a költsége­ket, illetve a valódi borok előállítását? Időn­ként azt gyanítom nincs az árban teljes költ­ségfedezet. Figyelembe kell venni, hogy Olaszországban hatalmas szerveződések ál­lítanak elő nagy mennyiségben borokat. Az olasz termelés tizennyolcszorosa a magya­rénak. Az olasz export átlagár 2,6 euró/liter. Amiről a tüntetők beszélnek, az 0,4 euró/liter, tehát az értékesítési átlagáruk 15%-áért ad­ják el a legalsó árszegmensbe tartozó boro­kat. Gyanítom, így szabadulnak meg a fe­leslegüktől. A tüntetés ütemezése viszont szerintem hibás, mert az olasz hatóságok éppen most, azért lépnek föl igen keményen, hogy ne „árassza el” a boltjaikat az olcsó spanyol bor, így a náluk megjelenő felesleg egyre keve­sebb lesz, viszont a spanyol borfelesleg ke­resi majd a helyét. A magyar termelőknek tehát jobban kell majd tartani a spanyol, mint az olasz boroktól. Ezen a tüntetésen önt lemondásra szólította fel a Szőlőtermelők Érdekvédelmi Szövetsége, mert nem tett semmit a magyar szőlőtermelők vé­delméért. - Ha igaz lenne, talán még büszke is le­hetnék a személyemmel kapcsolatos kriti­kákra, mert az olyan hatalmú HNT-elnököt feltételez, aki az import és a szőlőértékesí­tés összes problémáját egy személyben or­vosolni tudja. A HNT-nek testületi dönté­sek alapján kell összhangot teremteni az ága­zat szereplői között. Nem emlékszem olyan javaslatra, előterjesztésre a szőlőtermelőket illetően, amelyet elutasítottunk volna. A HNT szakmaközi szervezetként szerintem minden korábbinál többet tett az ágazat bel­ső stabilitásának megőrzéséért. Tudjuk, ami­kor árprognózist, vagy termésbecslést készí­tünk, befolyásoljuk a piacot. A szakmai ap­parátusunk által készített tervezetet eljuttat­tuk az összes küldöttnek. Először a Szőlé­szeti Szekció a borvidéki szőlész küldöttek, tárgyalták meg az árszintekre vonatkozó ta­nulmányt. Emellett a HNT erőteljesen fi­gyelmeztette a jelentős felvásárolókat arra, hogy vannak lehetőségeink a minőség vé­delmében. Azt is közöltük velük: tisztesség­telennek tartjuk, ha az alacsony árszintű im­portra hivatkoznak a szőlő felvásárlási árá­nak kialakításakor, mert nem azonos érté­kek összehasonlítása nem lehetséges. Azt is ki kell emelni, hogy a HNT volt az, amelyik az ellenőrzési díjjal erősen korlátozta a mi­nőségi előírások megkerülését, így megne­hezítette az alacsony minőségű borok beho­zatalát. A megerősített kontroll miatt az im­port borok mennyisége drasztikusan csök­kent. 2015-re az import bor mennyisége 250 ezer hektoliterre tehető. Amikor nem egé­szen két évvel ezelőtt a HNT jelenlegi veze­tése felállt, akkor e mennyiség 760 ezer hek­toliter volt. Szakmaközi szervezetünk szá­mos egyéb javaslatot tett. Ezek közül né­hány: az eredetigazolás kiadásának 90 nap­ra meghosszabbított határideje, a származá­si igazolás nélküli tételek elkülönített táro­lásának előírása. Egy javaslatuk tartalmaz­za, hogy a beérkező szállítmányokról két nap­pal korábban információt kapjon a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, és hogy gyanú esetén megtilthassa a szállítójármű­ből a bor lefejtését. Érdekes, hogy a tünte­tés egyik fő szervezője nemrég elismeréssel szólt a HNT, benne az elnök szerepéről, majd a sajtóanyagban ezzel ellentétes követelést szerepeltetnek. Szívesen tárgyalnék a tünte­tők vezetőivel. Ismerem a követeléseiket, amelyek egy részét már keletkezésük előtt megoldottunk, egyesek orvoslása folyamat­ban van, míg a petíció néhány pontja alap­vetően uniós szabályozásba ütközik vagy ha­tástalan. Azt javaslom, hogy dolgozzunk együtt, szívesen látjuk őket a HNT által mű­ködtetett szakmaközi tanácsban, ahol a töb­bi szakmai szervezet képviselőivel is megis­merkedhetnek, együttes tevékenységünk pe­dig remélhetőleg jó hatással lesz szőlő- és borgazdaságunk fejlődésére. 7 Magy fóruma AGRÁRGAZDASÁG!

Next