Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-10-14 / 75. szám

Hatodik év 2-ik fele, 75. Pest, October 14-kén 1846. Észrevételek a’ Magyar Gazdasági Egyesület erdőszeti szakosztá­lyának nézetei ’s javaslatára a’ magyarországi erdők fentartása iránt. Alig van nemzet Európában, mellynek erdésze­­ti könyvei nem volnának, hazánkban még egy Kassán kijött vadászati kalendáriomon kivü­l erdőket tárgyazó munkát nem olvashatunk. Adtak ugyan ki Greiner, Hu­­beny és Feistmantel a’ selm­eczi tanár, haszonvehető erdőszeti könyveket német nyelven , de ezekben ke­vés hazai tapasztalások, ’s kevés e’ hazára vonatkozó tanok találtatván, csak mint a’ német erdészet com­­plementumai tekinthetők, minthogy a’ magyar éghajlat növényi tulajdonait nem tárgyalják, ’s rendszereket ehhez nem alkalmazzák, mellyből ugyan sokat tanulhat, ki németül tud, a’külföldi erdők növeléséről és hasz­nálásáról ; de a’ magyar éghajlathoz, fanemekhez, tör­vényekhez ’s szokásokhoz alkalmazott rendszert ke­veset vagy semmit. Pedig a’ ki csak kevése is ismeri hazánkat erdészeti tekintetben, átlátja, hogy itt nem csak a’ növekedés különbözik, de még az uralkodó fa­nemek közt ollyanok is találtatnak, mellyeket a’külföldi erdészi irományokban híjában keresünk; olly termé­nyeket látunk, mellyeket a’ német föld nem ismer, e’ miatt rendszerébe is fel nem vehette. Például, a’ Quer­­cus pedunculatanak (gubacs tölgy) a’ német földön gubacsa nem terem. A’ Quercus cerrist (cserfa) a’ né­met erdészet nevéről sem ismeri, pedig hazánk bel mészkövecs hegyeit jobbára cserfa borítván, több száz­ezer holdakat foglal el, ’s igy annak tökéletes ismere­te nélkül itt erdészet nem lehet. Legelső szólt az er­dészeti irodalomban a’ cserfáról Feistmantel; de leí­rásából kitűnik, hogy ő azt tökéletesen nem ismeri. Éghajlatunk következésében még a’ külföldi turnuso­kat sem használhatjuk, mivel a’ fanemek étetkora, vagy ■s derékpontja egészen más életidőre esik, mint a’ né­met földön , ’s igy a’ német erdőszeti kaptafa kár nél­kül magyar­ erdőkre nem alkalmazható. Az éghajlat vagy geographiai szélesség, a’ tenger színe feletti ma­gasság, eső mennyiség, vagy magasság, szelek, folyó­vizek , tavak, erdők mennyisége , uralkodó kövek, ’s kőszikla nemek, és a’ termő föld minősége ’stb. annyi­ra módosítják a’növényi életet és növekedést, hogy ugyan azon fanem ugyan azon életidőben egy helyen három, sőt négy annyi fatömeget szolgáltat, mint más helyen. Siciliában a’ vadfenyü (Pinus silvestris) a’ leg­jobb földben is alig ád egy harmad résznyi termést mint a’ német földön. Görögországban a’ legszebb nyirfa-erdő felényi fával nem szolgál mint hazánkban. A’ németföldön ha­lotta ur leírásának hitelt adunk a’ tölgyfa 1500 □ öles holdról, 120 esztendős korban 13736 köblábot adhat; ’s igy látni való, hogy a’ né­metföldi erdészi adatokkal czélt érni nem fogunk , ’s igy a’ selmeczi tanodával sem, melly semmi más, mint a’ német erdészetnek viszhangja. Nekünk hazai, vagy magyar erdészetet kell teremtenünk , ha a’ spanyolok, francziák ’s görögök szomorú sorsára lépni nem aka­runk. Hála az egeknek azonban, még a’ gondoskodás reánk nézve nem felettébb késő, mert hegyeink, völ­gyeink és lapályaink még koppasztva mindenütt nincse­nek. De ha már azon tudatra jöttünk, hogy az erdők szabályozásának halogatását országos veszedelemnek lenni megismertük: nem munkálkodni, üdvös törvé­nyeket nem teremteni ez érdemben hazaárulás lenne. E’ hazának kárpáti hegyes vidékeire nézve a’ német erdőszeti tanok jobbára elfogadhatók; de a’ déli, ’s különösen kisebb hegyeink, és rónatéreink kár nélkül arra nem rámázhatók. Az erdőszeti tanok hazánk vi­szonyaira alkalmazását tehát csak az igen bölcsen jó­ MASTAR KAZDA. KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Észrevételek a’ M. G. E. erdészeti szakosztályának javaslatára (Gáthy.) (Vége.) A’ gazdasági szakosztály negyedik ülése Eperjesen aug. 14. 1847. Hirdetések: Gabonaár.

Next