Magyar Hirlap, 1897. augusztus (7. évfolyam, 211-241. szám)

1897-08-01 / 211. szám

1897. augusztus 1. fmnum íísíalap­­­ lanság miatt a kereskedelmi miniszterhez intéz interpellácziót. Rakovszky István: Az alsó-kubini pénzügy­igazgatóság által elkövetett sérelmes eljárás tekin­tetében, amelyet a szeszes italok és dohánytőzsde engedélyeknél követ, úgyszintén a Rába szabályo­­zási kölcsön konvertálása ügyében a pénzügy­­miniszterhez intéz interpellácziókat. Elütök: Az interpellácziók közöltetni fognak a kereskedelemügyi illetőleg a pénzügyminiszterrel. Az ülést d. u. 2 óra 45 perczkor berekeszti, raktárakban bizonyos mennyiségű czukor megadóz­tatás végett bejelentetett, e czukormennyiség után a % frtos adó, a 11 frton felül beszedhető legyen. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennélfogva a törvény­­javaslat 1. §-ának következő szövegezését bátorko­dom javaslatba hozni: (Olvassa.) »Módosítvány a czukoradóról szóló 1896: XIX. t.-cz. hatályának meghosszabbításáról szóló törvény­­javaslat 1. §-hoz. A czukoradóról szóló 1888: XXIII. t.-cz. né­mely határozmányainak időleges módosítása iránt rendelkező 1896: XIX. t. cz. intézkedései az 1897. évi augusztus hó 1-étől kezdve visszahatólag, 1898. évi julius hó 31-ig érvényben tartatnak; elvesztik azonban érvényüket a jelzett időpont előtt is ab­ban az esetben, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyidejűleg teendő és a jelen törvénynek megfelelő jogi rendelkezések hatálya az 1898. évi julius 31-ik napja előtt meg­szűnik. Az 1888. évi XXIII. t­­ er. 1. §-nak 1 pont­jában megjelölt nemű mindazon czukortermel­­vények, amelyek az 1897. évi augusztus hó 1-től a jelen törvény kihirdetése napjáig terjedő idő alatt valamely czukorgyárteleprő­l vagy czukor tartására rendelt szabad raktárból 100 kg. tiszta súly után 11 írt fogyasztási adó lefizetése vagy hitelezése mel­lett elszállittattak, minden 100 kg. után a pénzügy­­miniszter által rendeleti után meghatározandó mó­don befizetendő 2 forintnyi pótadó alá esnek.» Kérem a t. Házat, méltóztassék az 1. §4 ebben a szövegezésben elfogadni. Polónyi Géza a házszabályokhoz kér szót. Utal arra, hogy ez merőben új törvénynek látszik, ezt rögtön nem lehet tárgyalni, tessék kinyomatni és kioszlatni, hogy a Ház kellő tájékozást szerezhessen az új javaslatról. Bánffy Dezső b. miniszterelnök: Hozzájárul Polónyi kívánságához, hogy a kérdés felett a Ház tovább ne tanácskozzék, hanem a legközelebbi, talán a hétfői ülésben vegyék tanácskozás alá. Bárha nem egészen új dologról van szó, csak ki­zárólag a törvényjavaslat 1. §-ának módosításáról. Elismeri, hogy e módosítás igen messzeható és ki­terjed oly intézkedésekre, amelyek a javaslatban kontepipálva nem voltak. Elnök: Akkor azt gondolom, hogy tegyük át a javaslat tárgyalását a hétfői napirendre. (Helyes­lés:) Tehát a t. Ház elhatározza, hogy a beadott módosítás kin­vomassék és szét­oszlassák és a tör­vényjavaslat részletes tárgyalása át lesz téve a hétfői ülés napirendjének első tárgyául. (Helyeslés.) Grukács László pénzügyminiszter: Nehogy hétfőn ismét az a kifogás tétethessék, hogy képvi­selőház nincs tájékozva aziránt, amit szóló javasolni szándékozik, czélszerűnek tartja, hogy ezúttal az a módosítás is kinyom­assék, amelyet a 2. §-hoz fog javaslatba hozni. (Halljuk! Halljuk!) Ez abból áll, hogy a törvény a kihirdetés napján lép hatályba. Szem­élyes kérdés. Láng Lajos személyes kérdésben kér szót. Sima Ferencz azt állította róla, hogy az ő munká­latának az volt a czélja, hogy Ausztriának fegyvert szolgáltasson a kvóta felemelésre nézve. A pénzügy­miniszter a dolog érdemére nézve már vá­laszolt, amennyiben kimutatta, hogy nem titkos adatokból dolgozott, mert ilyen adatok nincsenek. Sima Ferencesnek ez a vádja visszhangja a sajtó egy részében elhangzott vádaknak. Ő, amikor ezek a sajtóban felhangzanak­ hallgatott, mivel nem tar­totta helyesnek a kvótatárgyalások akkori stádiumá­ban nyilatkozni. De most már köztudomású, hogy provizórium lesz, és így a kvótatárgyalások más stádiumba jutván, azt hiszi, hogy a Ház el­várja tőle a nyilatkozatot az elhangzott vádakkal szemben. Kijelenti, hogy azok a hírek, melyek munkálatá­nak 2—3 százalékos kvótaemelést imputáltak, valótla­nok. 0 sem 35, sem 34 százalékot nem hozott javas­latba. (Felkiáltások balfelől: Hát 33-at ?) Még 33-on is alul maradt. De a dolog lényege nem ebben van, hanem abban, hogy a kvóta kérdése ne bonyolittas­­sék össze a restitucziók kérdésével, melynek külön kell megoldatnia. Sima Ferencz: Tény, hogy szóló a lapok köz­leményei alapján Lángról mondotta, hogy olyan kvótamunkálatot készített, mely a kvóta emelé­sére tendál. A végleges ítélet előtt mindenesetre meg kell várni a munkálat megjelenését. (Helyeslés baltető).) Következik a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgya. Farbaky István, a pénzügyi bizottság elő­adója a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Polónyi Géza: A törvényjavaslatot nem fo­gadja el. A szeszkontingens. Kossuth Ferencz : A törvényjavaslatot álta­lánosságban sem fogadja el és pedig azért, mert ez­­ ellen is az a kifogás emelhető, mint a czukorpré­­­mium ellen, továbbá azért is, mivel még nem tud­ható, hogy Ausztriával való viszonyaink miként fognak alakulni. Ezért nem is tartja időszerűnek ezt a javaslatot s helyesebbnek tartaná oly ideig­lenes törvény hozatalát, mely kizárólag a magyar érdekeknek felelne meg. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Senki sem lévén szólásra feljegyezve, a vitát bezárja. Lukács László pénzügyminiszter: Kijelenti, hogy ez a törvényjavaslat semmi közösséggel nem bír Ausztriával. Ausztria és Magyarország külön­­külön kontingentálja szeszállományát és kontingen­sét külön-külön osztja föl az egyes gyárosok között. Ez a javaslat azért volt szükséges, mert a j0 évi időszakból az lejárván, a kormány a gyárosok részére a szokásos 3 évre nem engedélyezhette a kontingenst, hanem csak egy évre. Hasonló törvény nincs is Ausztriában. Kéri a javaslat elfogadását. Elnök: Következik a szavazás. A Ház a javaslatot általánosságban és részle­teiben is elfogadja. Következik A vasúti beruházási kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Tolnay Lajos előadó ismerteti a javaslatot és azt elfogadásra ajánlja. Kossuth Ferencz: A jelen törv.­javaslat vasutaink fejlődését és igy hazánk gazdasági haladását volna hivatva előmozdítani. Helytelennek tartja azt, hogy minden bevételt a kapitális javára irnák, és így nagy, de nem reális bevételeket érnek el. Ezért szólal föl, mert nem akarja szó nélkül hagyni azt a rendszert, mely a vasutak minden jövedelmét tiszta jövedelemnek tekinti, s azt elköltvén, szük­ségessé teszi utólag ilyen kölcsönök által pótolni a kapitálist. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sínefc: Az ülést 5 perezre felfüggeszti. Szünet után Konkoly Thege Miklós: Üdvözli a minisztert a javaslat benyújtása alkalmából. Igyekezzék a kor­mány a munkások érdekein­ek szem előtt tartásával elejét venni annak, hogy a szoczializmus az államvasutak gépgyárába is utat leljen. Kent remél­heti, hogy a szoc­ializmust megszüntetni lehetne, de legalább iparkodjunk a gépgyárakat olyan formán szervezni, hogy a sztrájkot kizárjuk. Helyesli a gép­gyárak kibővítését. Jagler József: Bizonyos abban, hogy a kor­mány pár év múlva, hasonló indokolással, hasonló kölcsönt fog kérni. Tehát dac­ára annak, hogy a­­zért magát, ameiyel a­ javaslat szolgál, helyesli, szólé és pártja nem fogadja el a­ törvényjavaslatot, mert ez a múltak irreális mérlegét, bűnét palástolja. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A vitát bezárja. Dániel Ernő báró kereskedelemügyi minisz­ter. Örömmel látja, hogy a szeUott befektetések szükséges voltában a képviselőház minden tagja egyetért. Kossuth azt az elvet tartja helytelennek, hogy a befektetésekre nem az államvasutak bevéte­leit fordítják. Nem tagadja, hogy bizonyos mérték­ben a pótlások, melyek a status quo fentartására irányoznak, a jövedelemből fedezendők, de az átlag kibővítésére szolgáló befektetéseket nem lehet a be­vételekből fedezni. Ha a képviselőház arra az állás­pontra helyezkednék, hogy ezekre a befekteté­sekre az államvasutak bevételei ford­uhassanak, azt első­sorban szóló üdvözölhetné ürömmel, mert az államvasutak bevételei sokkal na­gyobbak a kívánt kölcsönnél. De az állam­vasutak bevételei az államháztartás egyen­súlyának föntartásához szükségesek. Jágics vádját igazságtalannak nyilvánítja, a fokozatos fejlődés tette e beruházásokat szükségessé. Konkoly Thege Miklós tanácsait figyelembe fogja venni. A törvény­­javaslat elfogadását kéri. (Helyeslés tobbfelől.) Elnök: Következik a szavazás. A többség a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Az 1. §-nál Kossuth Ferencz: Nagy veszélyt hord magában vasúti politikánk rendszere, mely nagyon merész alapokra van fektetve. Abban egyetért a miniszter­rel, hogy a nagy befektetéseket ne a jövedelemből fedezzük, de azért a jövedelem egy részét minden­esetre a továbbfejlesztésre kell fordítani. Nagy ve­szély rejlik abban, ha tiszta jövedelemnek tüntetjük föl azt az összeget, melynek egy részét arra kel­lene fordítani, hogy a természetes fejlődés által szükségessé váló befektetéseket fedezzük. Ez az államháztartásban irreális állapotokat teremt. Ez teszi elkerülhetetlenné, hogy a kormány a befekte­tések fedezésére ilyen nagy kölcsönt vegyen föl. Ebből az okból nem fogadja el a törvényjavasla­tot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tolnay Lajos előadó polemizál Kossuth Fe­­renczczel. Elnök: Felteszi a kérdést. A többség a szakaszt elfogadja. A többi szakaszt felszólalás nélkül fogadják el. Következnek az Interpellácziók. ©lay Lajos: A Csik-Mátéfalván a vonal-nyom­­jelzési kirendeltséggel szemben elkövetett méhányra- A háború — és a békepárt. — A helyzet. — A békét megkötötték. Ez bizonyos. De bizonyos az is, hogy úgy, mint a tárgyalások alatt, most a béke megkötése után is farkas­szemet néz a békepárt a háborúpárttal, úgy az ellenzék, mint a kormánypárt kebelében. A Lloyd-épület klubjában csöndesen lázonganak azok, a­kik «szigorúbb rendszabályokat» óhaj­tottak volna az ellenzékkel szemben alkal­mazni, az ellenzéken pedig elégedetlenkednek, a­kiket a 16. §. módosítása nem elégít ki. Ami ezt illeti, úgy tartjuk, hogy a kor­mány méltányossága, a szakasz tárgyalása al­kalmával számolni fog azokkal az aggodalmak­kal, melyek a szakaszt illetőleg még mindig fen­­forognak s hogy kötelességének fogja tartani, e szakasz teljes átdolgozását. Ami a szabadelvű párt lázongását illeti, ezt ma Polonyi Géza hozta szóba, a képviselő­házban, a ház engedelmét kérve ki, hogy e kérdés­ben ott nyilatkozzék. És bár Polonyi hangsúlyozta, hogy nem tartja illőnek pártok belügyeit a parla­mentben megvitatni, mi éppen ellenkezőleg vél­jük : ezzel a kormán­nyal szemben, amely par excellence pártkormánynak vallja és hirdeti magát, jogosult és megengedett dolog a párt ügyeit is szellőztetni. Főleg, ha a tegnapi érte­kezletről van szó, amely igen furcsa lefolyású vola. Polonyi félszegségeit és furcsaságait dom­borította ki: azt, hogy a megkötött béke után a klotürrel fenyegetődztek! Mert ha a béketár­gyalások közben fenyegetődznek ezzel, akkor megkezdődik a harez. És ha most fenyegetődznek, akkor kezdődjék holnap a harcz! Az ellenzék nem fél. Bánffy bárót kellemetlenül érte a Polonyi felszólalása és látszott rajta mindenképp az igyekezet, hogy egészen ad akta tegye az­­ ügyet; ne is essék több szó róla. Ne is essék­­ több szó róla, hogy a klotür most megbukott , és mindenha nagy ellenszegülésnek néz elébe.­­ Bánffy tehát arra kérte a Házat: tekintsék­­ komolyaknak a tegnapi béketárgyalások meg­állapodásait és ne feszegessék a dolgot, amely nem idevaló, s Polonyi hivatkozott Kubinyi Gézára is, akinek a tegnapi konferenczián mondott be­széde nem helyes szövegben került a nyilvá­nosság elé. Kubinyi tehát a parlament színe előtt igen önérzetes hangú fölszólalásban nyilatkoztatta ki, hogy ő inkább szabad­elvű, mint kormánypárti és hogy semmiképp sem osztja ama fölfogást, amelynek Szemere Atilla adott kifejezést. Neki nem kell a klotár, mint czél, mint eszközt, végső esetben elfo­gadja. A képviselőház tárgyalása e kérdésben a következő volt. A fenyegetések visszautasítása. Polonyi Géza a szeszkontingentálásra vonat­kozó javaslatnál felszólalva, a ház engedelmével, a tárgytól eltérőleg a következőket mondotta : Kolónyi Géza: Általában nem tartja helyes­nek és ildomosnak a pártot, beléletével a parlament­ben foglalkozni, de a jelen esetben fel­világosítást kell kérnie. A lapokban a szabadelvű párt tegnapi érte­kezletéről megjelent tudósítások szerint kimondta és az a sérelmes , hogy «ha a viszonyok alaku­lása szigorúbb rendszabályokat kényszerítőleg szük­ségesekké tenne, azok keresztül vitelében számíthat a kormány annak idején az egész párt odaadó tá­mogatására.» (Nagy zaj, nyugtalanság a szélsőbal­oldalon.) A miniszterelnök iránt kifejezett bizalomnyil­­­­vánítás jogát nem vonja kétségbe. De a Tisza Kálmán, Szemere Attila és Kubinyi Géza felszóla­lásából mit lát? Hogy a békesség után, amelyet teg­nap kötöttünk, felszólalások történtek a szabad­elvű pártban és annak konklúzióimként hozatott határozat, amely nem a koncziliáns modor végre­hajtásával, hanem egy, a többség méltóságához nem egészen illő oly fentartással zárta be, amelyet

Next