Magyar Hirlap, 1897. augusztus (7. évfolyam, 211-241. szám)
1897-08-01 / 211. szám
1897. augusztus 1. fmnum íísíalap lanság miatt a kereskedelmi miniszterhez intéz interpellácziót. Rakovszky István: Az alsó-kubini pénzügyigazgatóság által elkövetett sérelmes eljárás tekintetében, amelyet a szeszes italok és dohánytőzsde engedélyeknél követ, úgyszintén a Rába szabályozási kölcsön konvertálása ügyében a pénzügyminiszterhez intéz interpellácziókat. Elütök: Az interpellácziók közöltetni fognak a kereskedelemügyi illetőleg a pénzügyminiszterrel. Az ülést d. u. 2 óra 45 perczkor berekeszti, raktárakban bizonyos mennyiségű czukor megadóztatás végett bejelentetett, e czukormennyiség után a % frtos adó, a 11 frton felül beszedhető legyen. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennélfogva a törvényjavaslat 1. §-ának következő szövegezését bátorkodom javaslatba hozni: (Olvassa.) »Módosítvány a czukoradóról szóló 1896: XIX. t.-cz. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat 1. §-hoz. A czukoradóról szóló 1888: XXIII. t.-cz. némely határozmányainak időleges módosítása iránt rendelkező 1896: XIX. t. cz. intézkedései az 1897. évi augusztus hó 1-étől kezdve visszahatólag, 1898. évi julius hó 31-ig érvényben tartatnak; elvesztik azonban érvényüket a jelzett időpont előtt is abban az esetben, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban egyidejűleg teendő és a jelen törvénynek megfelelő jogi rendelkezések hatálya az 1898. évi julius 31-ik napja előtt megszűnik. Az 1888. évi XXIII. t er. 1. §-nak 1 pontjában megjelölt nemű mindazon czukortermelvények, amelyek az 1897. évi augusztus hó 1-től a jelen törvény kihirdetése napjáig terjedő idő alatt valamely czukorgyártelepről vagy czukor tartására rendelt szabad raktárból 100 kg. tiszta súly után 11 írt fogyasztási adó lefizetése vagy hitelezése mellett elszállittattak, minden 100 kg. után a pénzügyminiszter által rendeleti után meghatározandó módon befizetendő 2 forintnyi pótadó alá esnek.» Kérem a t. Házat, méltóztassék az 1. §4 ebben a szövegezésben elfogadni. Polónyi Géza a házszabályokhoz kér szót. Utal arra, hogy ez merőben új törvénynek látszik, ezt rögtön nem lehet tárgyalni, tessék kinyomatni és kioszlatni, hogy a Ház kellő tájékozást szerezhessen az új javaslatról. Bánffy Dezső b. miniszterelnök: Hozzájárul Polónyi kívánságához, hogy a kérdés felett a Ház tovább ne tanácskozzék, hanem a legközelebbi, talán a hétfői ülésben vegyék tanácskozás alá. Bárha nem egészen új dologról van szó, csak kizárólag a törvényjavaslat 1. §-ának módosításáról. Elismeri, hogy e módosítás igen messzeható és kiterjed oly intézkedésekre, amelyek a javaslatban kontepipálva nem voltak. Elnök: Akkor azt gondolom, hogy tegyük át a javaslat tárgyalását a hétfői napirendre. (Helyeslés:) Tehát a t. Ház elhatározza, hogy a beadott módosítás kinvomassék és szétoszlassák és a törvényjavaslat részletes tárgyalása át lesz téve a hétfői ülés napirendjének első tárgyául. (Helyeslés.) Grukács László pénzügyminiszter: Nehogy hétfőn ismét az a kifogás tétethessék, hogy képviselőház nincs tájékozva aziránt, amit szóló javasolni szándékozik, czélszerűnek tartja, hogy ezúttal az a módosítás is kinyomassék, amelyet a 2. §-hoz fog javaslatba hozni. (Halljuk! Halljuk!) Ez abból áll, hogy a törvény a kihirdetés napján lép hatályba. Személyes kérdés. Láng Lajos személyes kérdésben kér szót. Sima Ferencz azt állította róla, hogy az ő munkálatának az volt a czélja, hogy Ausztriának fegyvert szolgáltasson a kvóta felemelésre nézve. A pénzügyminiszter a dolog érdemére nézve már válaszolt, amennyiben kimutatta, hogy nem titkos adatokból dolgozott, mert ilyen adatok nincsenek. Sima Ferencesnek ez a vádja visszhangja a sajtó egy részében elhangzott vádaknak. Ő, amikor ezek a sajtóban felhangzanak hallgatott, mivel nem tartotta helyesnek a kvótatárgyalások akkori stádiumában nyilatkozni. De most már köztudomású, hogy provizórium lesz, és így a kvótatárgyalások más stádiumba jutván, azt hiszi, hogy a Ház elvárja tőle a nyilatkozatot az elhangzott vádakkal szemben. Kijelenti, hogy azok a hírek, melyek munkálatának 2—3 százalékos kvótaemelést imputáltak, valótlanok. 0 sem 35, sem 34 százalékot nem hozott javaslatba. (Felkiáltások balfelől: Hát 33-at ?) Még 33-on is alul maradt. De a dolog lényege nem ebben van, hanem abban, hogy a kvóta kérdése ne bonyolittassék össze a restitucziók kérdésével, melynek külön kell megoldatnia. Sima Ferencz: Tény, hogy szóló a lapok közleményei alapján Lángról mondotta, hogy olyan kvótamunkálatot készített, mely a kvóta emelésére tendál. A végleges ítélet előtt mindenesetre meg kell várni a munkálat megjelenését. (Helyeslés baltető).) Következik a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgya. Farbaky István, a pénzügyi bizottság előadója a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Polónyi Géza: A törvényjavaslatot nem fogadja el. A szeszkontingens. Kossuth Ferencz : A törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el és pedig azért, mert ez ellen is az a kifogás emelhető, mint a czukorprémium ellen, továbbá azért is, mivel még nem tudható, hogy Ausztriával való viszonyaink miként fognak alakulni. Ezért nem is tartja időszerűnek ezt a javaslatot s helyesebbnek tartaná oly ideiglenes törvény hozatalát, mely kizárólag a magyar érdekeknek felelne meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Senki sem lévén szólásra feljegyezve, a vitát bezárja. Lukács László pénzügyminiszter: Kijelenti, hogy ez a törvényjavaslat semmi közösséggel nem bír Ausztriával. Ausztria és Magyarország különkülön kontingentálja szeszállományát és kontingensét külön-külön osztja föl az egyes gyárosok között. Ez a javaslat azért volt szükséges, mert a j0 évi időszakból az lejárván, a kormány a gyárosok részére a szokásos 3 évre nem engedélyezhette a kontingenst, hanem csak egy évre. Hasonló törvény nincs is Ausztriában. Kéri a javaslat elfogadását. Elnök: Következik a szavazás. A Ház a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadja. Következik A vasúti beruházási kölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Tolnay Lajos előadó ismerteti a javaslatot és azt elfogadásra ajánlja. Kossuth Ferencz: A jelen törv.javaslat vasutaink fejlődését és igy hazánk gazdasági haladását volna hivatva előmozdítani. Helytelennek tartja azt, hogy minden bevételt a kapitális javára irnák, és így nagy, de nem reális bevételeket érnek el. Ezért szólal föl, mert nem akarja szó nélkül hagyni azt a rendszert, mely a vasutak minden jövedelmét tiszta jövedelemnek tekinti, s azt elköltvén, szükségessé teszi utólag ilyen kölcsönök által pótolni a kapitálist. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sínefc: Az ülést 5 perezre felfüggeszti. Szünet után Konkoly Thege Miklós: Üdvözli a minisztert a javaslat benyújtása alkalmából. Igyekezzék a kormány a munkások érdekeinek szem előtt tartásával elejét venni annak, hogy a szoczializmus az államvasutak gépgyárába is utat leljen. Kent remélheti, hogy a szocializmust megszüntetni lehetne, de legalább iparkodjunk a gépgyárakat olyan formán szervezni, hogy a sztrájkot kizárjuk. Helyesli a gépgyárak kibővítését. Jagler József: Bizonyos abban, hogy a kormány pár év múlva, hasonló indokolással, hasonló kölcsönt fog kérni. Tehát dacára annak, hogy azért magát, ameiyel a javaslat szolgál, helyesli, szólé és pártja nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert ez a múltak irreális mérlegét, bűnét palástolja. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A vitát bezárja. Dániel Ernő báró kereskedelemügyi miniszter. Örömmel látja, hogy a szeUott befektetések szükséges voltában a képviselőház minden tagja egyetért. Kossuth azt az elvet tartja helytelennek, hogy a befektetésekre nem az államvasutak bevételeit fordítják. Nem tagadja, hogy bizonyos mértékben a pótlások, melyek a status quo fentartására irányoznak, a jövedelemből fedezendők, de az átlag kibővítésére szolgáló befektetéseket nem lehet a bevételekből fedezni. Ha a képviselőház arra az álláspontra helyezkednék, hogy ezekre a befektetésekre az államvasutak bevételei forduhassanak, azt elsősorban szóló üdvözölhetné ürömmel, mert az államvasutak bevételei sokkal nagyobbak a kívánt kölcsönnél. De az államvasutak bevételei az államháztartás egyensúlyának föntartásához szükségesek. Jágics vádját igazságtalannak nyilvánítja, a fokozatos fejlődés tette e beruházásokat szükségessé. Konkoly Thege Miklós tanácsait figyelembe fogja venni. A törvényjavaslat elfogadását kéri. (Helyeslés tobbfelől.) Elnök: Következik a szavazás. A többség a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Az 1. §-nál Kossuth Ferencz: Nagy veszélyt hord magában vasúti politikánk rendszere, mely nagyon merész alapokra van fektetve. Abban egyetért a miniszterrel, hogy a nagy befektetéseket ne a jövedelemből fedezzük, de azért a jövedelem egy részét mindenesetre a továbbfejlesztésre kell fordítani. Nagy veszély rejlik abban, ha tiszta jövedelemnek tüntetjük föl azt az összeget, melynek egy részét arra kellene fordítani, hogy a természetes fejlődés által szükségessé váló befektetéseket fedezzük. Ez az államháztartásban irreális állapotokat teremt. Ez teszi elkerülhetetlenné, hogy a kormány a befektetések fedezésére ilyen nagy kölcsönt vegyen föl. Ebből az okból nem fogadja el a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tolnay Lajos előadó polemizál Kossuth Ferenczczel. Elnök: Felteszi a kérdést. A többség a szakaszt elfogadja. A többi szakaszt felszólalás nélkül fogadják el. Következnek az Interpellácziók. ©lay Lajos: A Csik-Mátéfalván a vonal-nyomjelzési kirendeltséggel szemben elkövetett méhányra- A háború — és a békepárt. — A helyzet. — A békét megkötötték. Ez bizonyos. De bizonyos az is, hogy úgy, mint a tárgyalások alatt, most a béke megkötése után is farkasszemet néz a békepárt a háborúpárttal, úgy az ellenzék, mint a kormánypárt kebelében. A Lloyd-épület klubjában csöndesen lázonganak azok, akik «szigorúbb rendszabályokat» óhajtottak volna az ellenzékkel szemben alkalmazni, az ellenzéken pedig elégedetlenkednek, akiket a 16. §. módosítása nem elégít ki. Ami ezt illeti, úgy tartjuk, hogy a kormány méltányossága, a szakasz tárgyalása alkalmával számolni fog azokkal az aggodalmakkal, melyek a szakaszt illetőleg még mindig fenforognak s hogy kötelességének fogja tartani, e szakasz teljes átdolgozását. Ami a szabadelvű párt lázongását illeti, ezt ma Polonyi Géza hozta szóba, a képviselőházban, a ház engedelmét kérve ki, hogy e kérdésben ott nyilatkozzék. És bár Polonyi hangsúlyozta, hogy nem tartja illőnek pártok belügyeit a parlamentben megvitatni, mi éppen ellenkezőleg véljük : ezzel a kormánnyal szemben, amely par excellence pártkormánynak vallja és hirdeti magát, jogosult és megengedett dolog a párt ügyeit is szellőztetni. Főleg, ha a tegnapi értekezletről van szó, amely igen furcsa lefolyású vola. Polonyi félszegségeit és furcsaságait domborította ki: azt, hogy a megkötött béke után a klotürrel fenyegetődztek! Mert ha a béketárgyalások közben fenyegetődznek ezzel, akkor megkezdődik a harez. És ha most fenyegetődznek, akkor kezdődjék holnap a harcz! Az ellenzék nem fél. Bánffy bárót kellemetlenül érte a Polonyi felszólalása és látszott rajta mindenképp az igyekezet, hogy egészen ad akta tegye az ügyet; ne is essék több szó róla. Ne is essék több szó róla, hogy a klotür most megbukott , és mindenha nagy ellenszegülésnek néz elébe. Bánffy tehát arra kérte a Házat: tekintsék komolyaknak a tegnapi béketárgyalások megállapodásait és ne feszegessék a dolgot, amely nem idevaló, s Polonyi hivatkozott Kubinyi Gézára is, akinek a tegnapi konferenczián mondott beszéde nem helyes szövegben került a nyilvánosság elé. Kubinyi tehát a parlament színe előtt igen önérzetes hangú fölszólalásban nyilatkoztatta ki, hogy ő inkább szabadelvű, mint kormánypárti és hogy semmiképp sem osztja ama fölfogást, amelynek Szemere Atilla adott kifejezést. Neki nem kell a klotár, mint czél, mint eszközt, végső esetben elfogadja. A képviselőház tárgyalása e kérdésben a következő volt. A fenyegetések visszautasítása. Polonyi Géza a szeszkontingentálásra vonatkozó javaslatnál felszólalva, a ház engedelmével, a tárgytól eltérőleg a következőket mondotta : Kolónyi Géza: Általában nem tartja helyesnek és ildomosnak a pártot, beléletével a parlamentben foglalkozni, de a jelen esetben felvilágosítást kell kérnie. A lapokban a szabadelvű párt tegnapi értekezletéről megjelent tudósítások szerint kimondta és az a sérelmes , hogy «ha a viszonyok alakulása szigorúbb rendszabályokat kényszerítőleg szükségesekké tenne, azok keresztül vitelében számíthat a kormány annak idején az egész párt odaadó támogatására.» (Nagy zaj, nyugtalanság a szélsőbaloldalon.) A miniszterelnök iránt kifejezett bizalomnyilvánítás jogát nem vonja kétségbe. De a Tisza Kálmán, Szemere Attila és Kubinyi Géza felszólalásából mit lát? Hogy a békesség után, amelyet tegnap kötöttünk, felszólalások történtek a szabadelvű pártban és annak konklúzióimként hozatott határozat, amely nem a koncziliáns modor végrehajtásával, hanem egy, a többség méltóságához nem egészen illő oly fentartással zárta be, amelyet