Magyar Hirlap, 1899. április (9. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-01 / 91. szám
1899 április 1_______________________ ban angolokat is megöltek, fájdamas, de hajlandók vagyunk és igyekezni fogunk az ottani helyzet tisztázására való rendszabályokat a többi hatalmakkal egyetértve fontolóra venni. Szerencsére nincs ok arra a föltevésre, hogy az amerikai vagy a német kormányt nézetei és a többi hatalmak nézetei között lényeges különbség volna. A három kormányt teljes elismerés illeti azért a bölcs és előrelátó szellemért, amelyet a zavargásokkal szemben tanúsítottak. Őszintén fogunk örülni, ha mind a három hatalom változatlan barátságban marad egymással. = =■ [UNK]- --------------------;_____________________________---------------------------------------------------- ______gg&BTUR HÍRLAP ______ A főkapitány nézete. A szocialista kongresszus czenzurája. — úgy is lenne fogalmazva, hogy annak tárgyalása s elfogadása bűncselekményt fog képezni, a rendőrség törvényes joga lenne azt megakadályozni. Nemcsak joga lenne, de kötelességmulasztást követne el, ha meg nem akadályozná a törvényben tiltott lazítást, vagy valamely erőszakos fellépést a fennálló társadalmi rend ellenében. Ámde a szocziálista kongresszus tárgysorozatába egy ilyen pont sincs. A rendőrség mégis kettőt törölt. A rendőri ezenzúrának áldozatul esett egyik pont arról szól, hogy a szocziálista apák vigyék el tíz évesnél idősebb gyermekeiket a munkásképző egyesületek felolvasó üléseire. A másik pont a Bánffykormány által elkövetett jogtiprások és kiutasítások visszavonását várja az új kormánytól. Az új Prottmann erre azt mondja, hogy ítélete szerint «nem engedhető meg, hogy hatósági intézkedéseket népgyűlés jellegével bíró nyilvános gyülekezeten tárgyaljanak.» Ez rendőrállamba való, hallatlan megokolás. Hiszen éppen arra való a gyülekezési jog, hogy a polgárok a gyűléseken a különböző helyi, megyei vagy állami hatóságok sérelmes vagy sérelmesnek vélt intézkedéseivel szemben állást foglalhassanak) az orvoslás módjáról tanácskozzanak, valami felebbezést, vagy a képviselőházhoz való kérvényezést elhatározhassanak. Mi értelme lenne magának a kérvényezési jognak, ha népgyűléseken nem lehetne a hatósági intézkedésekről szólani ? Rudnay főkapitány nézetei szerint nem lehetne például a főváros polgárságával a vízvezeték kérdésében sem gyűlést tartani,mert hatósági intézkedéseket nem lehet gyűlésen tárgyalni. A rendőrség évi jelentéseiből tudjuk, hogy amikor a főkapitányság valami orfeumelőadást engedélyez, az engedélyezés feltételei között ott van, hogy a tengeráj színpadán nem szabad a hatóságot bántani s igy nem lehet orfeumi színpadi alak a »Mihaszna András». Ennek sincs ugyan jogalapja, de értelme mégis van. Érthető, hogy a rendőrség a tőle függő engedélyben kiköti, hogy őt magát ne figurázzák ki. De népgyülés és orfeumi színpad sem egy dolog. Az orfeum fennállhat a hatóság kigúnyolása nélkül is, de ha a népgyüléseken sem engedik meg a hatósági intézkedéseknek a bírálatát, akkor nincs gyülekezési szabadság, pót nélkülöz. A főkapitány nézete nem lehet jogforrás. Rudnayból jó házelnök lett volna a Bánffy- korszakban. Akkor hamarjában véget vethetett volna az obstrukcziónak azzal, hogy törvény ide, házszabály oda, az ő nézete azonban az meg az. A főkapitány nézete kedvéért rendőrállammá nem leszünk s habár szoczialistákról is van szó, a törvény, jog és igazság korszakában az ezekkel ellenkező nézeteknek el kell némulniok. A rendőrfőkapitány különös nézetének esetéről a következő közlemény szól: A szociáldemokrata párt április 2-án és 3-án pártkongresszust tart. A tanácskozások 9-től 12 óráig, délután 2-től 7 óráig tartanak. Tárgya: 1. A pártvezetőség jelentése. 2. A szervezkedés és a sajtó. 4. Általános titkos választási jog. 4. Munkásvédtörvények. 5. Pártvezetőség választása. 6 .Magyarország gazdasági önnállósága és politikai függetlensége. 7. A magyarországi munkásosztály mozgás szabadsága. Ezenkívül számos indítvány érkezett be, ezek közül a főkapitány a X és Xl-et betiltotta. Ezek így hangzanak: X. Indítványozzuk, hogy az 1899. évi április 2. és 3-án tartandó pártkongresszus utasítsa a pártvezetőséget, hasson oda, hogy a megbukott magyar kormány által elvtársainkon elkövetett jogtiprások, a jogtalan kiutasítások a jelenlegi kormány által visszavonassanak. XI. Határozza el a magyarországi szocziáldemokrata párt kongresszusa, hogy mindenütt, ahol szocziáldemokrata alapon álló szervezetek, vagy munkásképző egyesületek léteznek, a szülők tíz éven felüli gyermekeiket is elvigyék az előadásokra, hogy pótolhassák azt, amit az iskolában elmulasztottak. Ezeket a főkapitány azzal tiltotta be, hogy — nézete szerint — nem engedhető, hogy hatóság intézkedéseit a népgyülés jellegével biró nyilvános gyűléseken tárgyalják, másrészt pedig, mert a törvény megmondja, hogy a gyermekek mily korig s mily módon vehetnek részt gyülekezetekben, illetve mily módon nevelhetők. Ugyancsak a Vig-utcza 16. sz. a. tartanak a földmives gazdák és kisgazdák április 4. s 5. napjain kongresszust. Tárgy: 1 .Jelentések. 2. Szervezkedés és a sajtó. 3. Az 1898. év TI. törvényének megváltoztatása. (A munkástörvény.) 4. Az öntudatos mezei munkások követelése. 5. A földmivesek és a szocziáldemokráczia. 6. Az általános választási jog. 7. Munkásvéd törvényhozás. 8. Országos il-es bizottság újjászervezése és megváltoztatása. A szoczialisták országos kongresszusát, amelyet karácsonykor betiltott, most megengedte a budapesti rendőrfőkapitányság. Nemcsak tudomásul vette a bejelentést, hanem megadta a gyűlés megtartására a rendőrhatósági engedelmet. A magyar gyülekezési szabadság múltjával nem egyezik ugyan meg ez az «engedélyezés», de mégis van alapja olyan, amilyen: egy Peresei Dezső belügyiniszterségének idejéből való rendelet. Ez a belügyminiszteri rendelet a rendőrhatóságoknak megadja a jogot, hogy népgyűlések tartására engedelmet adjanak vagy megtagadjanak. A budapesti főkapitányság a szocialista kongresszussal szemben ennek az alternatívának mindkét részét alkalmazta. Karácsonykor megtagadta, husvétkor megadta az engedelmet. Utólag azonban feltételekhez köti az engedelmet, oly feltételekhez, amelyeknek a Perczel-féle rendeletben sincs meg az alapjuk. A rendőrség a gyűlés tárgysorozatát képező indítványok szövegét előleges czenzura alá vette s a tárgysorozatból két pontot törölt. E két pontról szólni s határozni nem szabad. Ez bizony nem gyülekezési szabadság, de mi képzelhetünk eseteket, amikor a rendőrségnek ilyen eljárása teljesen jogosult, mert a rendőrségnek törvényes feladatát képezi a bűncselekmények megelőzése. Ilyen rendőrségi preventív eljárás szükségessége tehát igen könnyen elképzelhető egy szocialista gyűléssel szemben. A szoczialista Programm nagyon sok pontja a fennálló törvényekbe ütközik , ha a napirendre kitűzött indítvány már burgtól a Himalayáig. Csakhogy amit a fecske nem tudott, azt nem tudta a veréb se. A veréb megszokta, hogy ne repüljön magasabbra, mint az ákáczok teteje és ne vadászva keressen eledelt, hanem óvatosan és a föld peremén. Szédült a magasságban, idegenül érezte magát a toronymagasságú légkörök hűvös áramlataiban, a fecskenyelv ösmeretlen fargonjaiban. A szünetlen izgalmak ösmeretlen terület volt az útszéli madárnak, fázott és szomorúan nézett le a magtárak ablakaira, ahol a verébtanya csicsergett. De a férj vígan röpdösött, vígan fogadott, vadászott és panaszkodott a fejére, mely koronként teljesen megtagadta a szolgálatot. Amit a gyengemellű fecske elbírt, azt nem győzte a veréb, mig amaz gyönge tüdővel a sas repülését utánozta, ez az ő ép, erős szervezetével csak úgy nem ment semmire, mint azok a sziklaerős, pirospozsgás vidékiek, akik a fővárosi élet kavargásában hét számon belül elszédülnek és összerogynak. Ősszel azután megkezdődött a fecskék félelmetes erőprodukcziója az utazás a tengeren túl. Egy nap nekivágtak a tengernek és borús, jeges felhők kíséretében át akartak repülni az afrikai partokra. Mikor elindultak a fecske beteg volt, fájt a melle és égett a tüdeje, de amint az első szárnycsapásokat megtették és délről csodálatos fugalmak rebbentek feléjük, egyszerre megszállta az utazás izgatottsága, szeme fölragyogott s szárnyai megerősödtek. Ám a veréb mikor megpillantotta a rémes, hullámzó szürkeséget és egyszerre az űrben érezte magát, elkezdett félni, szédülni, beteg lett és egy nap holtan esett le a tengerbe. A főkapitány eljárása minden törvényes ala Mindez persze nem fecskékkel és verebekkel, hanem a gróffal és a feleségével történt meg Lloyd gőzösön, villamos-világítás és gőzfűtés mellett. Mikor az öreg doktor a halálhírt olvasta feltolta pápa szemét és maga elé dörmögött. — Lehetetlen, szólt, sajtóhiba lesz. Nyilván a férj halt meg. IV. Egy kis fiúcska maradt a veréb után. —• Reméljük, hogy az anyja vére, szólt a doktor. De nem az anyjáé volt. Öt esztendős korában megtépázta a himlő, hat éves korában a difteritisz, hétéves korában pedig akkora volt, mint egy három esztendős gyerek. Akkor már minden reményt föladtak, hogy ember lesz belőle és a kisfiú meg is adta rá a szentesítést annyiban, hogy évente csak 2 centimétert nőtt. Tíz éves korában már őt is minden télen Nizzába kellett küldeni, mert szamárköhögése volt. Az apja, akiből azalatt deresedő fejű űr lovas lett, némi aggodalommal nézte mindezt, a doktor pedig maga a lemondás volt. Később azonban a fiú meggondolta magát, tizenkét éves korában rágyújtott az első havannájára, tizenöt esztendős korában keresztülbukott a kőfalon, tizenhét éves korában pedig alapos léket vágott a bookmakereken, akárcsak azok a fecskefiókok, akik kéthónapos korukban még kiesnek a fészekből, de ősszel már kapják magukat és merészen röpülnek neki Afrikának, ahol üdülést keresnek a beteg mellükre. rr** 3 A dohány-utszai templom eltolása. — Saját tudósítónktól. — Ez az érdekes terv Krumholz műépítész eszméje. A tervre okot és alkalmat a Wesselényi utcza meghosszabbítása adott. A dohány-utczai templom mellől ki a Dob-utcza sarkán álló házig lebontották az épületeket s aki most arra jár, a nemes stílusban épített templomnak csak a csupasz oldalfalát látja. Ha az uj utcza sora megint ehhez a falhoz kerülne, a templom végkép eltűnik a mellékutcza szürkeségében. A terv tehát, amelyet a műépítész memorandumban nyújtott be a hitközségnek, tulajdonképpen az, hogy a templomot a Wesselényi-utcza újonnan megnyíló részére, délkeleti irányban, 377 méternyire tolják el. Ezzel szabaddá lenne 674 négyszögölnyi terület, amennyit a templom most foglal el s ha ezt beépítenék, még egy-egy tizenöt méternyi széles utcza maradhatna a templom mindkét oldalán. Ez az elrendezés a templomnak igen kedvező képet adna és egyúttal megfelelő képet és keretet biztosítana. A templom dohány utczai két mellékeszárnyát természetesen le kellene bontani. Az eltolt épület elé kényelmes kocsieléhajtó és új előudvar kerülne. De a tervező nemcsak az ideális czélokat tartotta szem előtt, hanem figyelembe vette az összes gyakorlati szempontokat is. A ma még beépítetlen négy parczellát az új Wesselényi-utczában, 792’37 négyszögölnyi területet, meg kellene szerezni; ezzel szemben egyik hasonlóértékű parczella 674 négyszögöl terjedelemmel értékesíthető volna úgy, hogy térkülönbség gyanánt 118 négyszögölnyi terület, marad. Ezenkívül 60027 négyszögölnyi utczai telek értékesítése is számításba jön és biztosra vehető, hogy a városi tanács, tekintettel ennek a szabályozásnak kiválóan kulturális czéljára, mely egyúttal a város szépítéséhez is jelentékenyen hozzájárul, az átengedésért tekintélyes összegű kárpótlást adna. Abban az esetben, ha a városi tanács az utczatelkeket körülbelül 600 négyszögölnyi területben nem váltaná meg, akkor ez rácsozattal elzárható és parkolható.