Magyar Hirlap, 1926. november (36. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-14 / 259. szám

Vásár. " Nótán, füttyön, citerán Ernőd Tamás versei. Vagy másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a „holnaposok“ kis csoportja a szépnek új for­máitól megittasodva, az ifjúság bátor lendüle­tével lépett a nyilvánosság elé, tűnt föl Ernőd Tamás neve is. Meleg és szomorús versekkel je­lentkezett, melyeknek formáját és lelkét ízes magyarság jellemezte. Első verseinek erős ígé­retét Em­őd Tamás azóta teljes egészében be­váltotta és most lírai oeuvre-jének legjobb ter­méséből adott közre egy kötetnyit Nótám, füttyöm és citerám címen. Vannak kötet-címek, melyeket éppen csak az a kényszerű sablon diktál, hogy egy kötetnek címe kell hogy legyen, de vannak szerencsésen válogatott címek, melyekben két-három szóban a mű lelke él. Ilyen címet talált a verseinek Em­őd Tamás. Valóban a magyar nóta, a ma­gyar fütty- és citeraszó meleg és keresetlen ér­­zelmességét, a magyar nóta lelkét, a magyar kedély derűjét, simogató évődését, kedves csin­talankodását találjuk meg a kötetében. Minden szavában, ízig-vérig magyar szóképeiben a ke­rek magyar ég kékje tükröződik. Formakész­sége fölényes, verseinek olyan köntöst szab, melyen nem látszik egyetlen férc, mely ponto­san a lírai mondanivalóinak testére szabott. Különösen A mi falunk című ciklusban revelá­­lódnak ezek az­­ értékek, itt érezni leginkább egy könnyre, mosolyra mindig tárt szív me­legét. Em­őd Tamásnak van azonban egy más ér­tékes tulajdonsága is, mely megmagyarázza, miért vonzotta magához a kabaré-irodalom. Éles szeme van ahhoz, hogy meglássa az élet apró jelentéktelenségeiben a szív és a lélek nagy kozmoszát. Lírai ötletei vannak, elmés travaille-jei, point-re csattanó történetkéi, me­lyek a francia sanzonok graciozitására emlé­keztetnek. Ő maga is érzi tehetségének ezt a rokonságát a sanzónokkal. Francia rokokó pásztordalaiban és breton matrózdalaiban hí­ven illusztrálja is ezt A Genius kiadásában megjelent gazdag és változatos tartalmú verskötet, mely Emnőd Ta­más nevének új megbecsülést fog szerezni, két kis színjátékot is magában foglal: A tatárkát és az Amálka tantot, melyek a színházlátogató közönségnek kedves ismerősei. (V. T.) Solmi: Itália föltámadása. A páviai egyetem nagyhírű professzora, Arrigo Solmi, könyvét Olaszország utolsó évszázadáról fordította ma­gyarra Radó Antal az Athenaeum Élet és Tu­domány sorozata számára. Ez az évszázad Olaszország történetében a legdicsőségesebb és az európai fejlődés szempontjából is legjelen­tékenyebb: az olasz egység megszületésének izgalmas fejezetekben gazdag története. A szerző az első szabadság-mozgalmaktól a há­ború utáni eseményekig vezet el és tárgyilagos, magas történeti szempontokból ítéli meg az annyira fontos eseményeket. Csak az, aki az utolsó évszázad olasz történetét ismeri, ért­heti meg a ma, szemünk előtt lezajló, történeti jelentőségű olasz eseményeket, amelyek Mus­solinit ennek a nagyszándékú és nagy élet­erejű népnek élére vetették. A rendkívül érde­kes könyv ára 57.500 korona. Oesterreich T. K.: Az okkultizmus és a modern világkép. „Ember és természet" sorozatában je­lent meg Oesterreich T. K. érdekes és figye­lemreméltó munkája, Az okkultizmus és a mo­derál világkép. Az utóbbi évtized eseményei különösen alkal­massá tették­ az emberi lelket arra, hogy a ter­mészetfölötti erők és transzcendentális fogal­mak világában való hitet befogadja. A szaka­dék hívők és hitetlenek között kiszélesedett; aki hisz, most ezerszer inkább ragaszkodik eszméihez, a hitetlen pedig ma ridegebben zár­kózik el a realitások határain túl létezhető világtól, mint valaha. Az okkultizmus és a modern világkép fölötte alkalmas művecsk­e a spiritiszta ideológia meg­ismertetésére, már csak azért is, mert a szerző páratlanul nagy szakirodalmi anyag feldolgo­zásával propagálja a szellemvilág problémáit. Oesterreich, természetesen többé-kevésbbé kri­tika nélkül, elfogadja a spiritiszta tanokat, amelyeket rengeteg példával, széánszokról ké­szült jegyzőkönyvekkel és tapasztalatokkal tá­maszt alá, egyben hivatkozik jeles tudósokra, biológusokra és lélekbúvárokra egyaránt, akik maguk is buzgó spiritiszták. A teozófiával, az indiai csodáknak és szentek misztériumainak metafizikai lényegével is foglalkozik a csinos kiállítású kötet írója; a művet II. Gyenizse Antónia fordította magyarra s a Franklin-tár­­sulat adta ki. HÍRLAP !*—w­—^xzrm 4926 november 14. Nick Carter estéje Nick Carter, Buffalo Bill és társai, akikhez az ifjúságnak annyi rejtett, titkos izgalma fűződik, eltűntek a vásárokról, kis könyvkereskedések poros kirakatüvegei mögül. Haldoklik a ponyva, megölte a közönség. Hűtlen lett ezekhez az el­szánt figurákhoz, akik százszor meghaltak és feltámadtak, aszerint, ahogy az élelmes kiadó dirigálta őket. Most azután végleg kimúltak és úgy látszik, soha többé nem támadnak föl. Ha az egyetemes, élő magyar irodalom törté­netét fogja valaki megírni, kell, hogy fontos fe­jezetet kapjon benne a ponyva­irodalom, amely­nek már csak múltja van, mint letört, kopott színésznőnek, aki hervadt csokrokban és fakó szalagokban idézi vissza a voltat. Mert házalók, vásárosok vitték szét először szegényes bugy­raikban Árgirus királyfinak, Salamon és Mar­kainak, Ludas Matyinak „tanulságos istóriáit“, de János vitéz és Toldi Miklós is olcsó képes füzetekből lett a népnek, ennek a naív, nagy gyermeknek kedves hősévé. A ponyva fénykora volt ez az idő. De jöttek a gseft-emberek, az Írott szó élelmes akvizitőrjei és már Nick Carter, Zigomár, Buffalo Bill vagy Rózsa Sándor és Sobri Jóska elrajzolt figurája virított a vásárosok elárusító ponyváin. Elbújva a szobák magányába kalandkereső diákok, ra­jongó suszterinasok mohón, visszafojtott lélek­­zettel szívták magukba hősük vérfagyasztó ka­landjait. Talán a ponyván is a háború kereke gázolt át, annyi valószínűtlen és izgalmas kalandot produkált minden nap, az élet minden mozza­nata, annyi Buffalo Bill és Sobri Jóska jött szembe velünk az utcán, hogy már csak moso­lyogni tudtunk a véren, amely bővebben folyt a földön, mint a betűk mögött. Megpróbálták komoly irodalmi körök újra feléleszteni a régi, olcsó füzeteket, amelyek nagy írók műveit terjesztenék a nép között. Hiszen rendkívül fontos, hogy a nép olyan könyvet kapjon kézhez, amely neveli és amelyet meg is tud vásárolni. Meddő kísérlet maradt. A ponyva meghalt és úgy látszik, mindörökre immár. Megkérdeztük azokat a kiadókat, akiknek neve fémjelezte a ponyva termékeit. Fásultan, kedvetlenül emlékeznek vissza arra az időre, amikor még kusza, nehézkes betűkben rendelte utána a „vidék“ tarka füzeteiket. — Tényleg megszűntek az úgynevezett ponyva­füzetek — mondja annak a királyuccai könyv-­ nyomdának igazgatója, amely a legtöbb ilyen füzetet bocsájtotta forgalomba — teljesen ki­halt ez az üzletág. A kolportázsjogot is meg­vonták tőlünk azzal az érveléssel, hogy erkölcs­romboló hatásúak a füzeteink. Pedig teljesen lehetetlen álláspont: maga a közönség nem en­gedné ezt.­­ A ponyva hősei ugyanis csak abszolút jó, erkölcsös, becsületes emberek lehetnek és a ponyvában csak a jó diadalmaskodhat. Az ol­vasókörünk, cselédek, kihordók, földmunkások, manikűrös kisasszonyok csak az ilyen hősökért rajonganak.­­ A gyilkosság sem kellett már a közönség­nek: volt egy füzetes regényünk, amelynek ötö­dik füzetében rémes gyilkosság történik. A cím­lapon is látható volt a hősnő, a szíve tőrrel át­döfve. A füzetből ettől kezdve 25 százalékkal kevesebb fogyott. Megunta a vért is a közönség. — Füzeteink legnagyobb része idegenből volt magyar színre átírva. A mi közönségünknek ugyanis nem tekintély Hugó Victor vagy Du­mas, ellenben Forgács Tihamér vagy Mártonffi Frigyes, aki 40 évig írt és csak ponyvát írt, im­ponáló, nagy író volt. Azután őket is megunták és évről-évre apadtak az utánrendelések. Csődbe jutott a ponyva. A sarokban többezer poros, átkötött füzet fekszik. Címe: Katinka, a vértanú leánya. Ar­rébb Buffalo Bill. Elárvultan, szemrehányóan néznek a tarka táblákról, mint elfelejtett, öreg primadonnák.­­ A másik kiadó, aki a népszerű kalendáriumo­kat is terjeszti, szintén lemondóan legyint: — A ponyva meghalt, a naptár sem a régi, jó üzlet már. Pedig híres, elismert írók is írták inkognitóban őket, pénzre volt szükségük, hát bejöttek ponyvát írni. Most hűtlen lett a publi­kum hozzánk. — Az újság, illetve az élet lett a mi legna­gyobb konkurensünk. Melyik író tudja azt a rémregényt megírni, amit a mai élet produkált és produkál. Ez a kereskedő kipirulva, rajongással beszél a füzeteiről. Kopott, poros példányt húz elő, le­törli és szeretettel, hosszan nézi a tábláján vias­kodó figurákat. Olyan ebben a pózban, mint gyászoló, aki fátyolos szemmel betűzi egy ha­lott fejfájának írását. Illik, hogy halottak és fejfák között megemeljük a kalapot A mi. A Világlexikon új kiadása Apácai Cseri János Magyar Encyclopédiája óta, 1655-től kezdve máig 16 magyar lexikon jelent meg. De a második kiadást csak egyet­len magyar lexikon érte meg: a Világlexikon, pedig az eddigi magyar lexikonok, ha csak azokat számítjuk, amelyek szerencsésen el­jutottak a Z betű végéig, együttvéve sem keltek el akkora példányszámban, mint a Világlexikon idáig. A Világlexikon első kiadása 1924 kará­csonyán jelent meg, összesen 25.000 példány­ban és tíz hónap múlva egyetlen példány sem volt kapható belőle. Ennek oka az, hogy a Világlexikon azt adta, amit a közönség várt tőle: fölvilágosítást arra, ami a mai embert érdekli és nem hurcolja ma­gával azt a sok lim-lomot, amit a lexikonok a tehetetlenség törvényénél fogva magukkal szok­tak hurcolni, ha még oly kis terjedelműek is. Két éve, hogy az első kiadás a sajtót el­hagyta és azóta szakadatlanul dolgozik a Világ­lexikon szerkesztősége a legkitűnőbb magyar szakemberekből álló írói gárdájával együtt, hogy e művet minél inkább tökéletesítse. Viszont a kiadóhivatal hosszú munka után a legnagyobb körültekintéssel állapította meg az új kiadás formátumát, papirosát és kötését. A szerkesztőség és kiadóhivatal együttes mun­kájának eredménye az, hogy az új kiadás úgy alakjára, mint tartalmára nézve gyökeres át­alakításon megy keresztül. Szinte azt mond­hatni, hogy a régi kiadásból nem marad kő kövön. Minden új, csak a cím a régi. A forma nagyobb: llXl7 cm. helyett 18X24 cm., tehát nagy kvartalakú, a papiros finom famentes papír, a kötés vászon helyett ízléses félbőrkötés, a fűzés drót helyett cérna, a szövegképek száma több lesz ezernél, a szí­nes térképmellékleteké 18-ra emelkedik, végül pedig 64 oldal finom merített papírra nyomott műmelléklet díszíti az új kiadást. Tartalmát illetőleg, a javításokon és kiegé­szítéseken kívül, két nagyjelentőségű változás lesz. 1. Belekerül a teljes idegen szavak tára és ezzel a Világlexikon pótol egy ily könyvet. 2. Benne lesz a teljes magyar helységnévtár minden kis falu lakosai számával, hogy mit, vármegyében és járásban van és hogy van-e vasút, posta, telefon és távíróállomása. Ezenkívül benne lesznek az összes mai ma­gyar vármegyék térképei is, amivel a Világ­lexikon nagyon gyakorlati és nagyon érezhető szükségletet elégít ki. Arról értesülünk, hogy a kiadóhivatal azok­nak, akik december 2-ig a régi kiadású pél­dányaikat beszolgáltatják, az új kiadást 100.000 koronával olcsóbban, azaz 275.000 ko­rona helyett 175.000 koronáért adja. Minthogy a Világlexikon régi kiadásának előfizetési ára 100.000 korona volt, ez azt jelenti, hogy a régi előfizetők teljes értékében cserélhetik be pél­dányaikat. Természetesen megkérdeztük a kiadóhivatal­tól, hogy mit fog csinálni a sokezer példánnyal, a válasz rövid volt: papírmalomba küldjük. leletes, drámai előadásmódja. Tetőpontja a könyvnek a szibériai fogságban töltött idő le­írása, ebben olyan megragadó képet kap az ember a cári rabok életéről, szenvedéseiről, a fogságban sínylődök különböző karaktereiről és sorsáról, arról az egész fantasztikus élet­ről, mely a távol Szibéria börtöneiben lefolyt, hogy szinte átéli a leírt dolgokat. Ossendowski könyveinek óriási hatása éppen ebben van: tele vannak regényes részletekkel, az emberi élet rendkívüli helyzeteivel, melyek azonban a való­ság nyilvánvaló bizonyítékait hordják maguk­ban. Szenzációs regények, melyeknek minden epizódja megtörtént tény. Egy nagyszerű író példátlanul kalandos életének dokumentumai ellenállhatatlan erővel megírva. Az új Ossen­­dolvski-könyvet Sajó Aladár pompás fordításá­ban a Franklin-Társulat adta ki ugyanabban a finom ízlésű kiállításban, mint az Állatok, em­berek, istenek és Ázsiai titkok, ázsiai emberek című régebben megjelent és rendkívüli sikert aratott könyveket. Ára 125.000 K. Balzac: „Pajzán históriák." A nagy ember hálóköntösben is nagy. Ha az inasok — a hí­res közmondás szerint — nem látják meg ezt a nagyságot, az az — inasok baja. A halhatat­lan francia szobrásznak, Rodin-nak, igaza volt, amikor a szoborbizottság nagy megrökönyödé­sére — hálóköntösben ábrázolta Balzacot. Balzac ebben a hálóköntösben volt igazán nagy, mert ebben végezte napi tizennégy-tizennyolc órai munkáját, ezt csöpögtette le örökös fekete­kávéjával és ebben álmodta meg azt az ezer­arcú világot, amelyet olyan véres realitással tudott könyveiben ábrázolni. Ez a hálóköntös, ha szólni tudna, sokat beszélhetne szerzetes­­életű, robotban görnyedő gazdájának forró, szerelmes álmairól is, amelyek közül oly ke­veset valósított meg az élet. De ha a hálókön­tös néma, szerencsére annál beszédesebbek Balzac művei. Azok is, amelyek tragikus for­mában mondják el a pénz és az ambíció véres csatáit és azok is, amelyek tréfásan játszadoz­nak a való élettől elzárt író buja, erotikus ál­maival. A „Pajzán históriák" (Contes drola­­liques) éppenséggel nem játszanak jelentékte­len szerepet Balzac művei közt. Virágfüzérnek­ szánta őket az Emberi színjáték roppant épülete köré. Száz ilyen história megírását tervezte, s örök kár, hogy a Boccaccióhoz méltó, nagy­szerű Dekameronból csak az első harminc el­beszélés készült el. Hogyan képzelte Balzac ezeket a históriákat, az kiderül már a stílusuk­ból is. Rabelais-nak, az egészséges francia jó­kedv és túláradó életöröm atyamesterének védő­szárnyai alá helyezkedett. Nagy tudással utá­nozta a gazdagnyelvű mester XVI. századbeli franciaságát , hogy megengedhesse magának mindazokat a szabadságokat, amiket a XVI. század erkölcsei megengedtek Rabelais-nak. Mi, romlott modernek, szenteskedve csapjuk össze kezünket egy-egy olyan szó hallatára, amelyet egyszerűbb erkölcsű ősapáink naiv egyszerűséggel mondtak ki és jóízűen, nyíltan kacagtak rajta. Erre a nyelvre volt szüksége Balzacnak, hogy asztal mellett fölgyülemlett, robbanóerejű erotikáját megszólaltassa. Ezt a nyelvet adja vissza, igen helyesen, finom archai­­zálással, amely az érthetőségnek, egy pillanatig sincs rovására. Adorján Mihály, a „Pajzán históriák" kitűnő magyarra­ fordítója: „Nem leánykolostoroknak számára tökéltettek, ezek a históriák, annyi szent. Nemcsak az írónak, de a francia reneszánsz tobzódó világának, mula­tós fejedelmeinek, szoknyavadász püspökeinek egész érzéki életvágya, minden idők asszonyai­nak örök ravaszsága és csók­éhsége is beléjük szorult. A szűk polgári lehetőségek közt ten­gődő modern embernek valóságos felszabadu­lás ezekről a csupa­ élet, nagyokat evő-ivó, na­gyokat csókoló és hébe-hóba a vértől sem iszo­nyodó bestiákról olvasni — akik talán komi­szak voltak, közönségesek voltak, de azt tették, amit sem Balzac,­ sem mai olvasója nem tud megtenni: éljek. Ezt az életet álmodta meg csodálatos művében Balzac, ezt az életet pró­bálja utána álmodni a mai „jámbor olvasó.“ Balzac: „Pajzán Históriái“-nak 3 kötetes ma­gyar kiadása, kultúrtörténeti esemény, mely Dante kiadásban jelent meg, Robida illusz­trációival. Dr. Verzár Frigyes: Életről, betegségről, ha­lálról. A modern élettan szinte napról napra új eredményeket produkál és az új eredmé­nyek még újabb követeléseket támasztanak a biológus számára. Ezek közé az eredmények közé és felmerülő problémák közé nyit bete­kintést dr. Verzár Frigyesnek, a debreceni tu­dományegyetem nagyhírű tanárának könyve: Életről, betegségről, halálról. A könyv a mű­velt nagyközönség számára tartott előadások­ból keletkezett, tehát minden egyes biológiai kérdést az alapfogalmakból kiindulva egy-egy pregnánsan a lényegre világító kísérlet kap­csán tárgyal. Nem támaszt ennek a komoly és nemesen szerény tudósnak könyve sem álfilo­zófiai, sem álprófétai igényeket, mindig meg­marad az exakt tudás keretein belül. Mégis, aki ezt a könyvet elolvassa, az élet és halál olyan titkaiba lát bele, amelyek túllendítik a természettudományi megismerés határain a végső, megismerhetetlen dolgok magassága felé. A nagyértékű új munka az Athenaeum ismert Élet és Tudomány sorozatában jelent meg. Ára 70.000 korona. IRODALMI ÚJDONSÁGOK LAUFFER v Maccau: SZÉP RÉGI ÉS ÚJ KÖNYVEK Az új Ossendowski: Véres napok, cári rabok ! cím alatt jelent meg magyarul Ossendowski új könyve, mely a világon minden kultúr­­nemzeténél ép olyan feltűnést keltett, mint a hírneves szerző előbbi művei. Voltaképpen kapcsolódik is ezekkel, mert szintén Orosz- Ázsia fantasztikus világában játszódik le és for­radalmi dolgokkal foglalkozik, de ezúttal nem a jelenről, hanem a közelmúltról van szó, amely úgy tekintendő, mint a mai dolgok előzménye. Az 1904-iki orosz-japán háború és az utána ki­tört orosz forradalomról van szó az új könyv­ben. Ossendowski ezeket az eseményeket Kelet- Ázsiában élte át, ahol mint mérnök a vasúti szolgálatban dolgozott s úgyszólván szemtanúja volt az oroszokra nézve tragikus háború kitöré­sének, látta az okokat, melyeknél fogva az orosz vereségnek be kellett következnie s amelyek úgyszólván kikerülhetetlenné tették a vereség után a forradalmat. A forradalmi áradatba ő is belekerült, mint a vasutak igazgatását ke­zébe ragadó bizottság vezető tagja intézte az orosz csapatoknak a harctérről való hazaszállí­tását és megakadályozta, hogy a lázongó kato­nák rettenetes vérfürdőt rendezzenek. Jutalmul a forradalom leverése után 18 hónapi várfog­ságra ítélték. Ezek az események mind egy nagyszabású film izgalmasságával peregnek le, az olvasót odaszögezi a könyvhöz az író szem- ATHEMEUS SZEMLÁCIóS ÚJDONSÁGAI JACK LONDON A farkas fia Egy nyugtalanvérű uta­s kalandjai a hérezőkön Ára 46.ooo K Dr. Verzár Frigyes Életről, betegségről, baléiról A­z élettan legnagyobb kérdései a modern orvostudo­mány megvilágításában Ára 70.ooo K SOLMI Itália feltámadása Mussolini mai olaszországának kialakulása a diadal­mas, olasz egység története Ára 57.500 korona. A MAGYAR IRODALOM ÚJ NAGY DÁTUMAI A GENIUS KIADJA KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉDES AIMA CÍMŰ ÚJ REGÉNYÉT F OSSISIQni.rs MOV. 29.

Next