Magyar Hirlap, 1930. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-09 / 81. szám

10 1930­­április 0. ♦ KÖZGAZDASÁG „Treuga Dei“ Hozzászólás Magyar Pál cikkéhez Gazdasági életünk kiváló reprezentánsá­nak, Magyar Pálnak e lap hasábjain felve­tett gondolata az egyedül járható „helyes út“ megválasztására a termelő ágak közötti Treuga Dei megkötése mellett a gazdasági érdekképviseletek, illetve a gazdasági foglal­kozási ágak parlamentjét tartja egyedül al­kalmasnak, mert szerinte egyedül a gazda­sági parlament lehet ma hivatva olyan át­fogó gazdasági program megállapítására, amelynek céltudatos keresztülvitele az el­hibázott gazdaságpolitika által is elmélyített gazdasági válságból való kibontakozásunkat elősegítheti. Ez az elgondolás a gazdasági élet széles köreiben élénk visszhangra talált s megálla­píthatjuk, hogy sokan vannak, akik a mai gazdaságpolitika aktív és passzív bűnei, meddősége, tehetetlensége és tehetségtelen­­sége után a gyakorlati élet hozzáértő, tapasz­talt, kellő felkészültséggel, megfelelő gazda­sági érzékkel rendelkező faktorainak aktív bavatkozásától remélik a reménytelennek tetsző gazdasági helyzet megjavítását. Helyes tehát Magyar Pálnak — a kitűnő elméleti és gyakorlati közgazdásznak — ezen meglátása, amely magától az eleven gazda­sági élettől kéri és várja a szanálási iniciatí­­vákat, kéri és várja az átfogó gazdasági pro­gramot, felvetem azonban azt a kérdést, vár­jon a program nincsen-e már ma is meg­adva olyan keretekben és olyan terjedelem­ben, amely nemcsak a partikuláris, hanem az egyetemes gazdasági érdekek körét is fel­öleli. A program, a magángazdaság szanálására vonatkozó átfogó gazdasági program meg­volt már évekkel ezelőtt s megvan ma is, de ott porosodik a gazdasági minisztériumok bürokratáinak íróasztalában. Hatalmas irat­tárakat lehetne megtölteni azokkal a gya­korlati javaslatokkal és különféle emlékira­tokkal, amelyeket évek hosszú sora óta szál­lítanak a gazdasági érdekképviseletek, élü­kön a kereskedelmi és iparkamarával, a hi­vatalos gazdaságpolitika fórumaihoz. Sőt csodák csodájára a különféle javaslatok egész régióját ismerjük, amelyeket illetékes helye­ken nemcsak a legnagyobb megértéssel, ha­nem ősszinte helyesléssel is fogadtak,­­ mégis az az eredmény, hogy minden becsü­letes szándék megtörik, minden józan, prak­tikus tanács és gondolat elsikkad a gazda­ságpolitikai bürokrácia kétségbeejtő útvesz­tőiben. Gazdasági parlamentre igenis szükség van, de így nincs szükség újabb programra, amelynek kidolgozása, összeegyeztetése mai viszonyaink között is jóval több és hosszabb időt igényelne, mint amilyen késedelmet ki­bírna még a gondoktól roskadozó gazdasági társadalom. A gazdasági parlament egybe­­hívására minden gazdasági ágnak létérdeké­ben van szüksége, de csak úgy és akkor, ha ez a parlament nemcsak program­készítési és tanácskozási, hanem végre­hajtási joggal is felruháztatnék. Ennek a gazdasági parlamentnek nem lehet csak „tanácsadási“ szerepe, mert akkor oda­jutnánk vele, mint a többi „Tanácsok“-kal, amelyekkel túlontúl is bőségesen el vagyunk látva. Ennek a parlamentnek autonóm szerv­nek kell lenni, olyan testületnek, amely ma­gába foglalva az összes gazdasági ágak ér­dekképviselőit, a kiváló gyakorlati szakem­bereket és az érdekelt hatóságok és miniszté­riumok kiküldötteit, beleszólás és vétójog gyakorlása nélkül végre is hajtaná azokat az intézkedéseket, amelyek gyors foganatosítása nélkül minden gazdasági program és minden magángazdasági iniciatíva hiábavaló fárad­ság, kárbaveszett munka maradna. A gazdasági parlamentnek ilyen módon való megvalósítása esetén a gazdasági ágak közötti „Treuga Dei“ megkötésének többé akadálya nem lehetne, annál kevésbé, mert nem hiszem, hogy ilyen körülmények között — amikor a gazdasági élet átmenetileg kézbe kaphatná saját sorsának intézését — akadna érdekképviselet és akadna komoly gazdasági szakember, amely és aki az egyoldalú, a partikuláris, a kicsinyes, a pártpolitikai vagy osztályérdeknek az egyetemes gazdasági köz­érdek elé való helyezésével magára merné vállalni a frauga Dei meghiúsulásának és a gazdasági parlament megbuktatásának sú­lyos következményeiért a felelősséget. Nem első eset az, amikor az ország egyete­mes gazdasági érdekeinek jegyében kezet fog­tak a gazdasági érdekképviseletek, így jól emlékszünk vissza többek között az 1917. évre, amikor az érdekképviseletek — néhai Lánczy Leó kezdeményezésére — megalkották az érdekképviseletközi állandó bizott­ságot, amely bizottságnak az volt a rendeltetése, hogy a kormány hatalom előtt minden egye­temes jelentőségű gazdasági kérdésben kép­viselje a gazdasági élet érdekeit. Ha 1917-ben meg tudták találni az egymás felé vezető utat az érdekképviseletek, nem lehet kétséges, hogy ma, a fokozottabb gazdasági részély idején, a teljes gazdasági szétzüllés előesté­jén, egy kis jóakarattal, egy kis megértéssel] ugyancsak módot találnának a belső harmó­nia megteremtésére, az ,erők ,mielőbbi egybe-■ fogására, amely egyedül lehet záloga a bajok­ból való kibontakozásnak. Joggal tarthatjuk a gazdasági válság gazda­ságpolitikai elm­élyülési okának azt is, hogy ezideig úgyszólván az összes érdekképviseletek több és na­gyobb bizalommal viseltettek a hivata­los gazdaságpolitika iránt, mint egymás­sal szemben. Az érdekképviseletek sokszor teljesen érthe­tetlen módon vakon bíztak a megismétlődő gazdaságpolitikai programok soha be nem váltott ígéreteinek csillogó frázisaiban és így állandó várakozásban az ígéretek realizálását illetően, enyhe eszközökkel, apróbb-nagyobb aktaháborúkkal is megelégedtek a gazdaság­­politikai tényezőkkel folytatott érintkezéseik­ben. Ma azonban elmondhatjuk, hogy gazdaságpolitikailag is brutális időket élünk, amikor aktívabb és erélyesebb eszközöket kell igénybe venni azoknak a fórumoknak, amelyekre a gazdasági világ országos fontosságú érdekei van­nak rábízva. Hallgassák meg tehát az érdekképviseletek Magyar Pál helyes érzékkel átgondolt taná­csát, kössék meg mielőbb a Treuga Deit, kényszerítsék, ha kell, a kormányhatalmat az autonóm gazdasági parlament megalkotására és egybefogva, minden gazdasági energiát maradéktalanul felhasználva, készítsék elő sürgősen az ország gazdasági rekonstruk­cióját. Merkler József ——1 Hivatalos zárlatárfolyamok az értéktőzsdén !­­ Előző zárlat — II. Mai zárlat Bankok­ Bányák és téglagyárai Nyomdák Cukorgyárak Angol-Magyar — 79 7-> Bauxit-Trust — 71 71 Athenaeum —~ 12 12 Deklikor 107 107 Atlantika — *— Beocsini———— — 189.5 Franklin 22 82 Horvát cukor — — — Bosnyák-Agrár — — Borsodi — — Globus ———— 30 30 Magyar cukor.* 119 119 Bpesti Iparbank 20 20 B.-Szentlőrinci 14.8 15.2 Pallas.6.5 6.5 Mezőg. Georgia 8.8 8.9 Angol-Osztrák— — — Cement — — — — — — Pesti könyvny. • — — Mezőhegy. cuk. — — Fabank .......­ — 20 20 F. Kohó­c 33 — Révai — — 12.5 12.5 Stummer — — — — — Földhitelbank- — — Köb. Dräsche- 150 150 Rigler----------— — - _ ... ... _ _ Hazai-____- 51 51 Magnezit 222 222.5 Stephaneum— 21 21 Szállodák és gyógy. Hermes--— 30 — Magy. Aszfalt - 27 3 27.4 Wodianer — 6.3 6.3 fürdők Szlavón jel­. — — — M. Alt. Szén..— 666 664 Általános bank — — Magyar Kerámia 53 1» Faipari vállalatok * T*-------“ Magyar Hitel­­ 70 70 Nagybátonyi---- 31 31 Schwartzer---- - -M. Alt. Ingatl.— I 'e 190 Salgó 44.6 44.3 Hazai fa ——— G­­ M.­Cseh Iparb. 15.1 15.1 Urikányi------- 125.7 124.8 Nemzeti fa___ 45.5 45 5 Textilipari vállalatok Magy. Forgalmi 75.5 75.5 Qykiop---—— — “ Óra Zürich —— 90.L 90 p_ m Gyapjúm. 6.6 6.6 Magy. Jelzálog.. 40 40 Slavonia — — E. M. Szövő..— — — M Kér. Hitel— — — Vasművek és ffémgyárak Egyesült Nasici 142 141.5 Goldberger —— 58 60 leszámítoló.... 86.6 85.3 vasművék­es gépgyára« viktória------- _ _ Győri Textil__ 35 85 M. Nemz. Bank 219.7 219.2 _ Jaauard..——— 27.6 27.6 Magy.-Olasz B. 67 67 Közlekedési vállalatok Juta------------ - -Nemz. Takarék 26.5 26.5 «rödi vagTM-- 11.» »'•» Karton_____- 3 3 Osztrák Hitel - 41 41 k Gazd. Gépgy. WA 10.8 ^duna----------_ »4 — Kender és Len- — — kereskedelmi- 108 108.2 42 Epe­ll Városi - 7 7 Megy. Pamut .. 9.2 9.5 Takarékok «“ÉT “ *'* SSSST^7 a­­ód « “•» 31'8 Takarékok Ganz Vilamos- - - m. f. t. r.— 6.2 6.2 Vegyipari vállalatok Belvárosi------- 67.5 67 ' 41­ “ 1 7'7 Chinoin--------- - -»- Lipótvárosi— - ~ _____________ « 9^«^----------------- | _ Vanica---------- 11 11.1 tóvárosi ------- - - Kaszab______ 63 62 5 -- - Flóra________ _ _ Magy. Általános 82 .2 kühne________11.3 11 3 Nova 2? ? Hungária Matr. 33 33 Moktár---------81.5 81.5 Láng________ 74 72 30 9 Keleti és Mur- 40 40 Tetti Hazai----182 18. 1fár*_________­­ I Tröszt -----------30­ 9 Klotild______ - 19.3 Magyar Acél — 43 43 nmatmfivére Szikra.. ———— 265 261 Biztosítók 97 97 MaTM­F t- - - Különféle vállalatok R. Magyar Bizt 780 785 Magy. Vegyipar 5 8 5.8 Olajipar———— — — préni _ ——— — — Göncsére ------ 68.5 57.5 M- Vágon győri 28.5 28.5 Brassói_____— 37 37.9 Mannesmann - 17 5 17.5 Sörgyárak és Szesz* Dorogi gum------- — — Malmok Rimamurány - 81-4 81 . . .silalatok Dunántúli-------- — -Malmok Roessemann----- 28 28 'Pari Vállalatok Első Magy. Papír - 64.5 Baek-malom - - - JeudloH--------- — U­E_ Részv.-sor 119.5 119 Felten.......................20? 267 Borsod-misko­ci 14.5 14.5 Vulkán­­ ——— 0.0 p, Temesi szesz 23 23 Hangya­ ipar _ 25 20 Concordia.. —— 4.4 4 2 Nemzetk. gép— M to pjvijrost sör _ 61 61 Goftri Bőripar— — — E Budapesti — 23.5 — Gschwindt —— 159 15 Kábel............­ — — Gizella — — — — 12.5 12.5 Gáz- és Vllamossági Királysor — — — — — Ném. Mezőgazd. — — Hungária — — — 20 20 vállalatok Köb. Polg. Sör — — M. Őstermelő — — — Királymalom — — 9.5 Krausz szeszgy. — — M. Ruggyanta— 51 50.1 Viktória — — — — — Egyesült izzó- 111­9 114.2 Pannónia sör — 34 5 34.5 M. Vasútforg. — 41.5 41 Transdanubia — • Ve Vasmegyei — — 30 - 30 Teljesissz — — es — Jelelást ———— · 23.6 A magyar állampénztár pontosan fizeti a magyar adósoknak angol hitelezőkkel szem­­­­ben fennálló háború előtti adósságait. A trianoni békeszerződés tudvalevőleg ki­mondta, hogy azokért a magánadósságokért, melyekkel a magyar magánfelek még a há­ború előtti időből angol alattvalóknak tar­toznak, a magyar állam felelős, ezeket a magyar állam megfizetni tartozik és az ál­lamkincstárt azután megilleti a jog, hogy ezeket a tartozásokat az illető­­magyar adó­son utólag behajtsa. Most Londonból azt je­lentik, hogy a háború előtti magánkövetelé­seket kiegyenlítő angol klíringhivatal leg­újabb jelentésében kiemeli, hogy a magyar kormány állandóan a legpontosabban meg­felelt szerződéses kötelezettségének, mely­nek alapján félévenként 250.000 fontot fize­tett a hivatal pénztárába. 1930 januárig a magyar alattvalók ellen megítélt összes kö­vetelések minden fontja után 15 shilling és 10 pennyt fizetett a hivatal az angol hitele­zőknek. A kimutatás szerint a klíring­hivatal eddig összesen 3.713.411 font 16 shillinget vett be, miből a magyar kormány 2.650.000 fontot fizetett; több mint 556.000 fontot vettek be a likvidált magyar tulaj­don eladásából, míg az angol hitelezők ki­elégítésére 2,726.266 font 45 shillinget for­dítottak. Mindeddig 12.562 angol követelést jelentettek be összesen 6,954.137 font iránt. Ezek közül 1652-t visszavontak, összesen 1,731.629 font értékben. Elintézetlen még 48 követelés. Mind a négy klíringhivatal német, osztrák, magyar, bolgár pénztárába eddig összesen közel 95 millió font folyt be. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank—Schop­­per J. G. Részvénytársaság az 1929. üzletévre 6,50 pengő osztalékot fizet. A Magyar Szállítmányozók Országos Egye­sülete most tartotta Rockenstein Samu keres­­kedelmi tanácsos elnöklésével rendes évi köz­gyűlését. Balla Szigrid főtitkár terjesztette elő az egyesületnek a lefolyt évben kifejtett tevé­kenységéről szóló jelentését, amely tanúskodik arról, hogy az egyesület rendkívül sokoldalú és eredményes munkásságot fejtett ki a szállít­mányozói kar érdekében. Miután Székely Gyula igazgató köszönetet mondott a vezető­ségnek tevékenységéért, Forgács Ambrus pénz­táros előterjesztésére a közgyűlés elfogadta a zárszámadásokat és a költségvetést és meg­adta a fölmentvényt. Ringwald Henrik a Bútor­­szállítók Országos Egyesülete nevében köszön­tötte ezután a közgyűlést, míg Fürst Gyula a pécsi kamara alelnöke fontos szakkérdésekre hívta föl a közgyűlés figyelmét. Ezután újjá­alakították a választmányt, amelynek tagjai lettek: Budapestiek: Blum Adolf és Popper Rt., Büchler Zigmond és Társa, Bachsbaum Jakab, Cohrs és Ammé, Danubia Szállító Vállalat, Denhof Mór, Dénes és Heisler, Eger és Társa, Gross Albert Rt., Hatscher Gyula, Interconti­nentale Szállítmányozási Rt., Mobil Rt., Polgár, Lefkovits és Fekete, Stern Adolf, Transito Szál­lítási Rt. Választmányi póttagok: Hecht Gusztáv, Kántor Gottlieb Száll. Rt., Révész Mihály és Társa. Vidékiek: Perl Dávid és Társa. Győr, Ungár Benő, Szeged, Wilhelm Hermann és Társa, Miskolc és Szállítmányozási és Keres­kedelmi Rt. Pécs, India pamutvámokat létesített. Az indiai ál­lamtanács hozzájárult ahhoz a törvényjavas­lathoz, amelyet az indiai törvényhozó testület március utolsó napján szavazott meg a pa­mutvám behozataláról. Minthogy a törvény­­javaslat Angliának kedvezőbb helyzetet bizto­sít, mint a többi államnak, s így ez a tör­vényjavaslat is a birodalmi eszme egyik ki­fejezője, a nacionalisták részéről heves táma­dásoknak volt kitéve, de a többség végül is elfogadta s most az államtanács is hozzá­járult. Csődök. a budapesti törvényszék elrendelte a csődeljárás megindítását a Jutaipar Rt. (Jó­zsef utca 12.) bejegyzett cég ellen. Csődbiztos dr Hajnik Imre törvényszéki bíró, tömeggond­nok dr Fischer Artúr Követelések bejelentése május 20-ig, felszámolási tárgyalás június 3-án délelőtt 10 órakor, a csődválasztmány m­egválasztása június 6-án délelőtt 10 órakor a csődbiztos hivatalos helyiségében.­­ A Bu­dapesti Építőanyag- és Faipari Rt. csődügyé­­ben a csődvagyon teljes kimerülése folytán az eljárást megszüntette. Az angol bank kormányzójává újból Montague Normant választották meg. Lan­­dok­ból jelentik: Az angol bank főtanácsa­ kedden választotta meg az új kormányzót. A választás ismét a régi bankkormányzóra, Montague Normanra esett. A szavazás egyj­hangú volt. Helyettes bankkormányzóvá Sir Edward Haynest választották. Kormánybiztost kívánnak az építőiparosok a tervezett közmunkák gyors megindítására. A­ budapesti építőiparosok vezetői az asztalos­­ipartestület összehívása alapján, Nagy Antal elnöklete mellett értekezletet tartottak. Nagy Antal elnöki megnyitójában vázolta az építőipar nagyfokú munkátlanságát, amely az összes ipari szakmákra, de az egész gazdasági életre rendkívül kedvezőtlen kihatással van. Becset­ kormányfőtanácsos, az Országos Kézművestes­tület ügyvezető­ elnöke, pontos számításokkal igazolta, hogy mintegy 70 millió pengő értékű közmunkára lenne szüksége a fővárosi iparnak, hogy legalább is az 1928. évnek megfelelő fog­lalkoztatási viszonyokat lehessen teremteni. Szerinte úgy az államnál, mint a fővárosnál több nagyobb munka van előirányozva, me­lyekre megvan a fedezet is. Gróf Hadik János bejelenti, hogy az óhegyi kislakások építésére igen kedvező­­feltételek mellett tudott külföldi tőkét biztosítani. Dréhl Imre államtitkár is az óhegyi kislakások építéséről beszélt s azt mon­dotta, semmi akadálya nincs, hogy az óhegyi kislakásépítkezés munkáit a kis-, közép- és nagyiparosok megfelelő arányban, bankvállal­­kozás bekapcsolódása nélkül, közvetlenül és mihamarabb megkaphassák, mire Becsey azt válaszolta, hogy kormánybiztost kellene ki-­ nevezni a tervbe vett munkaalkalmak nyilván* tartására, aki vaskézzel fogna hozzá a munka* hoz és gondoskodnék az építőipari tevékenység megindításáról. Beszélt még dr Krioos Árpád, Salamon János, Sógor József, Füredi Lajos s az értekezlet egyhangúlag kimondta, hogy ké­relmet intéznek a miniszterelnökhöz, hogy mi­előbb kormánybiztost küldjön ki az építkezé­­sek és munkaalkalmak megindításának kérész* tülvitelére. Az Országos Hitelvédő Egylet jelentése új kereskedők üzleti rezsijéről. Az Országost Hitelvédő Egylet most számolt be egy vas­tag kötetben az 1929. évi működéséről. A­ jelentés megállapítja egyes üzletek rezsi* költségét. Ebből az összeállításból kitűnik, hogy az üzleti rezsi egy belvárosi szabó­üzletben az összforgalom 49.7, egy belvá­rosi textil detailüzletben 52.4, egy körúti cipőüzletben 40.6, egy királyutcai divatáru­üzletben 32.8, egy Rákóczi úti konfekciós­­üzletben 31.65, egy Rákóczi téri vasüzlet­ben 31,2, egy aradi uccai festék- és háztar­tás-üzletben 29,5 százaléka. Az amerikai petróleumfinomítók heti hat munkanapot akarnak. Az amerikai petró­leumfinomítók eddig nem tartottak vasár­napi munkaszünetet, hanem a hét minden­ napján dolgoztak. Ennek folytán túlpro­­dukció következett be, amelynek ellen­­súlyozására most a heti munkanapok szá­mát hatra akarják leszállítani. Tehát nem­ a vasárnapi munkaszünet bevezetéséről, hanem a túlprodukció csökkentéséről, van szó. Ezt is úgy kell tehát mérlegelni, mint az amerikai gazdasági válság egyik hatását* Az iparosok országos nagygyűlése. A kéz­­művesiparosok — mint már megírtuk — áp­rilis 26-án országos nagygyűlést tartanak, amelynek napirendjén a kisiparosság aktuális kérdései szerepelnek. Így: a kisipari hitel, a közszállítási bajok, a munkaalkalmak meg­teremtésének kérdése, a Társadalombiztosító­ kérdése. A nagygyűlés iránt a kisiparosság körében máris igen nagy az érdeklődés. Kényszeregyességek: A budapesti törvény­széken a mai napon elrendelték a csődök­ kí­­vüli kényszeregyességi eljárást. Koch Fülöp­ (Vilmos császár út 13.) gazdálkodó ellen. Va­gyonfelügyelő dr Pápay László. Követelések bejelentése április 27-ig a törvényszéknél, tár­gyalási határnap május 10-én délelőtt fél 10 óra. — Diamant Miksa (Thököly út 18.) divat- és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr ifj. Dénes István. Követelések bejelentése április 28-ig az OHB központjánál. — Mans­­wirth László (Váci út 79.) szatócs ellen elren­delt kényszeregyességi ügy tárgyalása május 7-én délelőtt 9 órakor lesz dr Ádám András törvényszéki bíró előtt. — Kuliner Gyula (Rá­­kóczy út 44.) aranyműves és ékszerkereskedő kényszeregyességi ügyében dr Kunst Győző törvényszéki bíró jóváhagyta a megkötött egyességet és a vagyonfelügyelő díjait 1166 pengőben állapította meg. — A törvényszék megszüntette az egyességi eljárást: Elegant Nyakkendőáruház (Király ucca 73.) cég tulaj­donosa, Parányi Dezső és­­ Kampf Izsó­ (Akácfa ucca 18.) szűcsmester kényszeregyes­ségi ügyében. Genfi értéktőzsde-zárlat Genf, április 8. Záróárfolyamok (zárjelben az előző zárlat): Magyar Általános Kőszén (607.50) 597.50, Urikányi (115.50) 114.—, Na­sici (131.—) 130.—, Ofa (81.—) 82.—. A Gyermek­szanatórium r.­f. mérlege az 1920. évről: Vagyon: Berendezés 148.183 P 49 f. Készpénz 3128 P 47 f. Nyersanyagok 3995 P 09 f. összesen 155.307 P 50 f. Tehe­r: Alaptőke 150.000 P. Folyószámlások 1328 P 47 f. É­rtékcsökenési tartalék 3978 P 58 f. Ösz­­szesen 155.307 P 05 f. — Eredmény számla az 1929. évről: Veszteség: Költség 59.826 P 47 f. Szol­gálati illetmények 13.104 P, 09 f. Orvosi tiszteletdijak 6480 P 86 f. Értékcsökkenési tartalék 3978 P 58 f. összesen 83.400 P 60 f. N­yeresé­g: Szanatóriumi ellátási és ápolási dijak 83.400 P 60 f. Összesen 83.400 P 60 f. Felügyelőbizottság jelentése: Mindent m­egvizsgál­tunk réfebbes lídáltunkn . I Szénig ­ MEGÚJÍTOTTA már le­­­­JÁRT ELŐFIZETÉSÉT? Zavartalan kézbesítés­ét*é­­­dekében kérjük­­ előfize­­­tőinket az előfizetési ősz- S Égsz szeg mielőbbi beküldésére. 4 « K| . MAGYAR HÍRLAP KIADÓHIVATALA wWfTWW w WWW«.* 1 * * * W WWW H 1

Next