Magyar Hirlap, 1930. április (40. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-09 / 81. szám
10 1930április 0. ♦ KÖZGAZDASÁG „Treuga Dei“ Hozzászólás Magyar Pál cikkéhez Gazdasági életünk kiváló reprezentánsának, Magyar Pálnak e lap hasábjain felvetett gondolata az egyedül járható „helyes út“ megválasztására a termelő ágak közötti Treuga Dei megkötése mellett a gazdasági érdekképviseletek, illetve a gazdasági foglalkozási ágak parlamentjét tartja egyedül alkalmasnak, mert szerinte egyedül a gazdasági parlament lehet ma hivatva olyan átfogó gazdasági program megállapítására, amelynek céltudatos keresztülvitele az elhibázott gazdaságpolitika által is elmélyített gazdasági válságból való kibontakozásunkat elősegítheti. Ez az elgondolás a gazdasági élet széles köreiben élénk visszhangra talált s megállapíthatjuk, hogy sokan vannak, akik a mai gazdaságpolitika aktív és passzív bűnei, meddősége, tehetetlensége és tehetségtelensége után a gyakorlati élet hozzáértő, tapasztalt, kellő felkészültséggel, megfelelő gazdasági érzékkel rendelkező faktorainak aktív bavatkozásától remélik a reménytelennek tetsző gazdasági helyzet megjavítását. Helyes tehát Magyar Pálnak — a kitűnő elméleti és gyakorlati közgazdásznak — ezen meglátása, amely magától az eleven gazdasági élettől kéri és várja a szanálási iniciatívákat, kéri és várja az átfogó gazdasági programot, felvetem azonban azt a kérdést, várjon a program nincsen-e már ma is megadva olyan keretekben és olyan terjedelemben, amely nemcsak a partikuláris, hanem az egyetemes gazdasági érdekek körét is felöleli. A program, a magángazdaság szanálására vonatkozó átfogó gazdasági program megvolt már évekkel ezelőtt s megvan ma is, de ott porosodik a gazdasági minisztériumok bürokratáinak íróasztalában. Hatalmas irattárakat lehetne megtölteni azokkal a gyakorlati javaslatokkal és különféle emlékiratokkal, amelyeket évek hosszú sora óta szállítanak a gazdasági érdekképviseletek, élükön a kereskedelmi és iparkamarával, a hivatalos gazdaságpolitika fórumaihoz. Sőt csodák csodájára a különféle javaslatok egész régióját ismerjük, amelyeket illetékes helyeken nemcsak a legnagyobb megértéssel, hanem ősszinte helyesléssel is fogadtak, mégis az az eredmény, hogy minden becsületes szándék megtörik, minden józan, praktikus tanács és gondolat elsikkad a gazdaságpolitikai bürokrácia kétségbeejtő útvesztőiben. Gazdasági parlamentre igenis szükség van, de így nincs szükség újabb programra, amelynek kidolgozása, összeegyeztetése mai viszonyaink között is jóval több és hosszabb időt igényelne, mint amilyen késedelmet kibírna még a gondoktól roskadozó gazdasági társadalom. A gazdasági parlament egybehívására minden gazdasági ágnak létérdekében van szüksége, de csak úgy és akkor, ha ez a parlament nemcsak programkészítési és tanácskozási, hanem végrehajtási joggal is felruháztatnék. Ennek a gazdasági parlamentnek nem lehet csak „tanácsadási“ szerepe, mert akkor odajutnánk vele, mint a többi „Tanácsok“-kal, amelyekkel túlontúl is bőségesen el vagyunk látva. Ennek a parlamentnek autonóm szervnek kell lenni, olyan testületnek, amely magába foglalva az összes gazdasági ágak érdekképviselőit, a kiváló gyakorlati szakembereket és az érdekelt hatóságok és minisztériumok kiküldötteit, beleszólás és vétójog gyakorlása nélkül végre is hajtaná azokat az intézkedéseket, amelyek gyors foganatosítása nélkül minden gazdasági program és minden magángazdasági iniciatíva hiábavaló fáradság, kárbaveszett munka maradna. A gazdasági parlamentnek ilyen módon való megvalósítása esetén a gazdasági ágak közötti „Treuga Dei“ megkötésének többé akadálya nem lehetne, annál kevésbé, mert nem hiszem, hogy ilyen körülmények között — amikor a gazdasági élet átmenetileg kézbe kaphatná saját sorsának intézését — akadna érdekképviselet és akadna komoly gazdasági szakember, amely és aki az egyoldalú, a partikuláris, a kicsinyes, a pártpolitikai vagy osztályérdeknek az egyetemes gazdasági közérdek elé való helyezésével magára merné vállalni a frauga Dei meghiúsulásának és a gazdasági parlament megbuktatásának súlyos következményeiért a felelősséget. Nem első eset az, amikor az ország egyetemes gazdasági érdekeinek jegyében kezet fogtak a gazdasági érdekképviseletek, így jól emlékszünk vissza többek között az 1917. évre, amikor az érdekképviseletek — néhai Lánczy Leó kezdeményezésére — megalkották az érdekképviseletközi állandó bizottságot, amely bizottságnak az volt a rendeltetése, hogy a kormány hatalom előtt minden egyetemes jelentőségű gazdasági kérdésben képviselje a gazdasági élet érdekeit. Ha 1917-ben meg tudták találni az egymás felé vezető utat az érdekképviseletek, nem lehet kétséges, hogy ma, a fokozottabb gazdasági részély idején, a teljes gazdasági szétzüllés előestéjén, egy kis jóakarattal, egy kis megértéssel] ugyancsak módot találnának a belső harmónia megteremtésére, az ,erők ,mielőbbi egybe-■ fogására, amely egyedül lehet záloga a bajokból való kibontakozásnak. Joggal tarthatjuk a gazdasági válság gazdaságpolitikai elmélyülési okának azt is, hogy ezideig úgyszólván az összes érdekképviseletek több és nagyobb bizalommal viseltettek a hivatalos gazdaságpolitika iránt, mint egymással szemben. Az érdekképviseletek sokszor teljesen érthetetlen módon vakon bíztak a megismétlődő gazdaságpolitikai programok soha be nem váltott ígéreteinek csillogó frázisaiban és így állandó várakozásban az ígéretek realizálását illetően, enyhe eszközökkel, apróbb-nagyobb aktaháborúkkal is megelégedtek a gazdaságpolitikai tényezőkkel folytatott érintkezéseikben. Ma azonban elmondhatjuk, hogy gazdaságpolitikailag is brutális időket élünk, amikor aktívabb és erélyesebb eszközöket kell igénybe venni azoknak a fórumoknak, amelyekre a gazdasági világ országos fontosságú érdekei vannak rábízva. Hallgassák meg tehát az érdekképviseletek Magyar Pál helyes érzékkel átgondolt tanácsát, kössék meg mielőbb a Treuga Deit, kényszerítsék, ha kell, a kormányhatalmat az autonóm gazdasági parlament megalkotására és egybefogva, minden gazdasági energiát maradéktalanul felhasználva, készítsék elő sürgősen az ország gazdasági rekonstrukcióját. Merkler József ——1 Hivatalos zárlatárfolyamok az értéktőzsdén ! Előző zárlat — II. Mai zárlat Bankok Bányák és téglagyárai Nyomdák Cukorgyárak Angol-Magyar — 79 7-> Bauxit-Trust — 71 71 Athenaeum —~ 12 12 Deklikor 107 107 Atlantika — *— Beocsini———— — 189.5 Franklin 22 82 Horvát cukor — — — Bosnyák-Agrár — — Borsodi — — Globus ———— 30 30 Magyar cukor.* 119 119 Bpesti Iparbank 20 20 B.-Szentlőrinci 14.8 15.2 Pallas.6.5 6.5 Mezőg. Georgia 8.8 8.9 Angol-Osztrák— — — Cement — — — — — — Pesti könyvny. • — — Mezőhegy. cuk. — — Fabank ....... — 20 20 F. Kohóc 33 — Révai — — 12.5 12.5 Stummer — — — — — Földhitelbank- — — Köb. Dräsche- 150 150 Rigler----------— — - _ ... ... _ _ Hazai-____- 51 51 Magnezit 222 222.5 Stephaneum— 21 21 Szállodák és gyógy. Hermes--— 30 — Magy. Aszfalt - 27 3 27.4 Wodianer — 6.3 6.3 fürdők Szlavón jel. — — — M. Alt. Szén..— 666 664 Általános bank — — Magyar Kerámia 53 1» Faipari vállalatok * T*-------“ Magyar Hitel 70 70 Nagybátonyi---- 31 31 Schwartzer---- - -M. Alt. Ingatl.— I 'e 190 Salgó 44.6 44.3 Hazai fa ——— G M.Cseh Iparb. 15.1 15.1 Urikányi------- 125.7 124.8 Nemzeti fa___ 45.5 45 5 Textilipari vállalatok Magy. Forgalmi 75.5 75.5 Qykiop---—— — “ Óra Zürich —— 90.L 90 p_ m Gyapjúm. 6.6 6.6 Magy. Jelzálog.. 40 40 Slavonia — — E. M. Szövő..— — — M Kér. Hitel— — — Vasművek és ffémgyárak Egyesült Nasici 142 141.5 Goldberger —— 58 60 leszámítoló.... 86.6 85.3 vasművékes gépgyára« viktória------- _ _ Győri Textil__ 35 85 M. Nemz. Bank 219.7 219.2 _ Jaauard..——— 27.6 27.6 Magy.-Olasz B. 67 67 Közlekedési vállalatok Juta------------ - -Nemz. Takarék 26.5 26.5 «rödi vagTM-- 11.» »'•» Karton_____- 3 3 Osztrák Hitel - 41 41 k Gazd. Gépgy. WA 10.8 ^duna----------_ »4 — Kender és Len- — — kereskedelmi- 108 108.2 42 Epell Városi - 7 7 Megy. Pamut .. 9.2 9.5 Takarékok «“ÉT “ *'* SSSST^7 aód « “•» 31'8 Takarékok Ganz Vilamos- - - m. f. t. r.— 6.2 6.2 Vegyipari vállalatok Belvárosi------- 67.5 67 ' 41 “ 1 7'7 Chinoin--------- - -»- Lipótvárosi— - ~ _____________ « 9^«^----------------- | _ Vanica---------- 11 11.1 tóvárosi ------- - - Kaszab______ 63 62 5 -- - Flóra________ _ _ Magy. Általános 82 .2 kühne________11.3 11 3 Nova 2? ? Hungária Matr. 33 33 Moktár---------81.5 81.5 Láng________ 74 72 30 9 Keleti és Mur- 40 40 Tetti Hazai----182 18. 1fár*_________ I Tröszt -----------30 9 Klotild______ - 19.3 Magyar Acél — 43 43 nmatmfivére Szikra.. ———— 265 261 Biztosítók 97 97 MaTMF t- - - Különféle vállalatok R. Magyar Bizt 780 785 Magy. Vegyipar 5 8 5.8 Olajipar———— — — préni _ ——— — — Göncsére ------ 68.5 57.5 M- Vágon győri 28.5 28.5 Brassói_____— 37 37.9 Mannesmann - 17 5 17.5 Sörgyárak és Szesz* Dorogi gum------- — — Malmok Rimamurány - 81-4 81 . . .silalatok Dunántúli-------- — -Malmok Roessemann----- 28 28 'Pari Vállalatok Első Magy. Papír - 64.5 Baek-malom - - - JeudloH--------- — UE_ Részv.-sor 119.5 119 Felten.......................20? 267 Borsod-miskoci 14.5 14.5 Vulkán ——— 0.0 p, Temesi szesz 23 23 Hangya ipar _ 25 20 Concordia.. —— 4.4 4 2 Nemzetk. gép— M to pjvijrost sör _ 61 61 Goftri Bőripar— — — E Budapesti — 23.5 — Gschwindt —— 159 15 Kábel............ — — Gizella — — — — 12.5 12.5 Gáz- és Vllamossági Királysor — — — — — Ném. Mezőgazd. — — Hungária — — — 20 20 vállalatok Köb. Polg. Sör — — M. Őstermelő — — — Királymalom — — 9.5 Krausz szeszgy. — — M. Ruggyanta— 51 50.1 Viktória — — — — — Egyesült izzó- 1119 114.2 Pannónia sör — 34 5 34.5 M. Vasútforg. — 41.5 41 Transdanubia — • Ve Vasmegyei — — 30 - 30 Teljesissz — — es — Jelelást ———— · 23.6 A magyar állampénztár pontosan fizeti a magyar adósoknak angol hitelezőkkel szemben fennálló háború előtti adósságait. A trianoni békeszerződés tudvalevőleg kimondta, hogy azokért a magánadósságokért, melyekkel a magyar magánfelek még a háború előtti időből angol alattvalóknak tartoznak, a magyar állam felelős, ezeket a magyar állam megfizetni tartozik és az államkincstárt azután megilleti a jog, hogy ezeket a tartozásokat az illetőmagyar adóson utólag behajtsa. Most Londonból azt jelentik, hogy a háború előtti magánköveteléseket kiegyenlítő angol klíringhivatal legújabb jelentésében kiemeli, hogy a magyar kormány állandóan a legpontosabban megfelelt szerződéses kötelezettségének, melynek alapján félévenként 250.000 fontot fizetett a hivatal pénztárába. 1930 januárig a magyar alattvalók ellen megítélt összes követelések minden fontja után 15 shilling és 10 pennyt fizetett a hivatal az angol hitelezőknek. A kimutatás szerint a klíringhivatal eddig összesen 3.713.411 font 16 shillinget vett be, miből a magyar kormány 2.650.000 fontot fizetett; több mint 556.000 fontot vettek be a likvidált magyar tulajdon eladásából, míg az angol hitelezők kielégítésére 2,726.266 font 45 shillinget fordítottak. Mindeddig 12.562 angol követelést jelentettek be összesen 6,954.137 font iránt. Ezek közül 1652-t visszavontak, összesen 1,731.629 font értékben. Elintézetlen még 48 követelés. Mind a négy klíringhivatal német, osztrák, magyar, bolgár pénztárába eddig összesen közel 95 millió font folyt be. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank—Schopper J. G. Részvénytársaság az 1929. üzletévre 6,50 pengő osztalékot fizet. A Magyar Szállítmányozók Országos Egyesülete most tartotta Rockenstein Samu kereskedelmi tanácsos elnöklésével rendes évi közgyűlését. Balla Szigrid főtitkár terjesztette elő az egyesületnek a lefolyt évben kifejtett tevékenységéről szóló jelentését, amely tanúskodik arról, hogy az egyesület rendkívül sokoldalú és eredményes munkásságot fejtett ki a szállítmányozói kar érdekében. Miután Székely Gyula igazgató köszönetet mondott a vezetőségnek tevékenységéért, Forgács Ambrus pénztáros előterjesztésére a közgyűlés elfogadta a zárszámadásokat és a költségvetést és megadta a fölmentvényt. Ringwald Henrik a Bútorszállítók Országos Egyesülete nevében köszöntötte ezután a közgyűlést, míg Fürst Gyula a pécsi kamara alelnöke fontos szakkérdésekre hívta föl a közgyűlés figyelmét. Ezután újjáalakították a választmányt, amelynek tagjai lettek: Budapestiek: Blum Adolf és Popper Rt., Büchler Zigmond és Társa, Bachsbaum Jakab, Cohrs és Ammé, Danubia Szállító Vállalat, Denhof Mór, Dénes és Heisler, Eger és Társa, Gross Albert Rt., Hatscher Gyula, Intercontinentale Szállítmányozási Rt., Mobil Rt., Polgár, Lefkovits és Fekete, Stern Adolf, Transito Szállítási Rt. Választmányi póttagok: Hecht Gusztáv, Kántor Gottlieb Száll. Rt., Révész Mihály és Társa. Vidékiek: Perl Dávid és Társa. Győr, Ungár Benő, Szeged, Wilhelm Hermann és Társa, Miskolc és Szállítmányozási és Kereskedelmi Rt. Pécs, India pamutvámokat létesített. Az indiai államtanács hozzájárult ahhoz a törvényjavaslathoz, amelyet az indiai törvényhozó testület március utolsó napján szavazott meg a pamutvám behozataláról. Minthogy a törvényjavaslat Angliának kedvezőbb helyzetet biztosít, mint a többi államnak, s így ez a törvényjavaslat is a birodalmi eszme egyik kifejezője, a nacionalisták részéről heves támadásoknak volt kitéve, de a többség végül is elfogadta s most az államtanács is hozzájárult. Csődök. a budapesti törvényszék elrendelte a csődeljárás megindítását a Jutaipar Rt. (József utca 12.) bejegyzett cég ellen. Csődbiztos dr Hajnik Imre törvényszéki bíró, tömeggondnok dr Fischer Artúr Követelések bejelentése május 20-ig, felszámolási tárgyalás június 3-án délelőtt 10 órakor, a csődválasztmány megválasztása június 6-án délelőtt 10 órakor a csődbiztos hivatalos helyiségében. A Budapesti Építőanyag- és Faipari Rt. csődügyében a csődvagyon teljes kimerülése folytán az eljárást megszüntette. Az angol bank kormányzójává újból Montague Normant választották meg. Landokból jelentik: Az angol bank főtanácsa kedden választotta meg az új kormányzót. A választás ismét a régi bankkormányzóra, Montague Normanra esett. A szavazás egyjhangú volt. Helyettes bankkormányzóvá Sir Edward Haynest választották. Kormánybiztost kívánnak az építőiparosok a tervezett közmunkák gyors megindítására. A budapesti építőiparosok vezetői az asztalosipartestület összehívása alapján, Nagy Antal elnöklete mellett értekezletet tartottak. Nagy Antal elnöki megnyitójában vázolta az építőipar nagyfokú munkátlanságát, amely az összes ipari szakmákra, de az egész gazdasági életre rendkívül kedvezőtlen kihatással van. Becset kormányfőtanácsos, az Országos Kézművestestület ügyvezető elnöke, pontos számításokkal igazolta, hogy mintegy 70 millió pengő értékű közmunkára lenne szüksége a fővárosi iparnak, hogy legalább is az 1928. évnek megfelelő foglalkoztatási viszonyokat lehessen teremteni. Szerinte úgy az államnál, mint a fővárosnál több nagyobb munka van előirányozva, melyekre megvan a fedezet is. Gróf Hadik János bejelenti, hogy az óhegyi kislakások építésére igen kedvezőfeltételek mellett tudott külföldi tőkét biztosítani. Dréhl Imre államtitkár is az óhegyi kislakások építéséről beszélt s azt mondotta, semmi akadálya nincs, hogy az óhegyi kislakásépítkezés munkáit a kis-, közép- és nagyiparosok megfelelő arányban, bankvállalkozás bekapcsolódása nélkül, közvetlenül és mihamarabb megkaphassák, mire Becsey azt válaszolta, hogy kormánybiztost kellene ki- nevezni a tervbe vett munkaalkalmak nyilván* tartására, aki vaskézzel fogna hozzá a munka* hoz és gondoskodnék az építőipari tevékenység megindításáról. Beszélt még dr Krioos Árpád, Salamon János, Sógor József, Füredi Lajos s az értekezlet egyhangúlag kimondta, hogy kérelmet intéznek a miniszterelnökhöz, hogy mielőbb kormánybiztost küldjön ki az építkezések és munkaalkalmak megindításának kérész* tülvitelére. Az Országos Hitelvédő Egylet jelentése új kereskedők üzleti rezsijéről. Az Országost Hitelvédő Egylet most számolt be egy vastag kötetben az 1929. évi működéséről. A jelentés megállapítja egyes üzletek rezsi* költségét. Ebből az összeállításból kitűnik, hogy az üzleti rezsi egy belvárosi szabóüzletben az összforgalom 49.7, egy belvárosi textil detailüzletben 52.4, egy körúti cipőüzletben 40.6, egy királyutcai divatáruüzletben 32.8, egy Rákóczi úti konfekciósüzletben 31.65, egy Rákóczi téri vasüzletben 31,2, egy aradi uccai festék- és háztartás-üzletben 29,5 százaléka. Az amerikai petróleumfinomítók heti hat munkanapot akarnak. Az amerikai petróleumfinomítók eddig nem tartottak vasárnapi munkaszünetet, hanem a hét minden napján dolgoztak. Ennek folytán túlprodukció következett be, amelynek ellensúlyozására most a heti munkanapok számát hatra akarják leszállítani. Tehát nem a vasárnapi munkaszünet bevezetéséről, hanem a túlprodukció csökkentéséről, van szó. Ezt is úgy kell tehát mérlegelni, mint az amerikai gazdasági válság egyik hatását* Az iparosok országos nagygyűlése. A kézművesiparosok — mint már megírtuk — április 26-án országos nagygyűlést tartanak, amelynek napirendjén a kisiparosság aktuális kérdései szerepelnek. Így: a kisipari hitel, a közszállítási bajok, a munkaalkalmak megteremtésének kérdése, a Társadalombiztosító kérdése. A nagygyűlés iránt a kisiparosság körében máris igen nagy az érdeklődés. Kényszeregyességek: A budapesti törvényszéken a mai napon elrendelték a csődök kívüli kényszeregyességi eljárást. Koch Fülöp (Vilmos császár út 13.) gazdálkodó ellen. Vagyonfelügyelő dr Pápay László. Követelések bejelentése április 27-ig a törvényszéknél, tárgyalási határnap május 10-én délelőtt fél 10 óra. — Diamant Miksa (Thököly út 18.) divat- és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr ifj. Dénes István. Követelések bejelentése április 28-ig az OHB központjánál. — Manswirth László (Váci út 79.) szatócs ellen elrendelt kényszeregyességi ügy tárgyalása május 7-én délelőtt 9 órakor lesz dr Ádám András törvényszéki bíró előtt. — Kuliner Gyula (Rákóczy út 44.) aranyműves és ékszerkereskedő kényszeregyességi ügyében dr Kunst Győző törvényszéki bíró jóváhagyta a megkötött egyességet és a vagyonfelügyelő díjait 1166 pengőben állapította meg. — A törvényszék megszüntette az egyességi eljárást: Elegant Nyakkendőáruház (Király ucca 73.) cég tulajdonosa, Parányi Dezső és Kampf Izsó (Akácfa ucca 18.) szűcsmester kényszeregyességi ügyében. Genfi értéktőzsde-zárlat Genf, április 8. Záróárfolyamok (zárjelben az előző zárlat): Magyar Általános Kőszén (607.50) 597.50, Urikányi (115.50) 114.—, Nasici (131.—) 130.—, Ofa (81.—) 82.—. A Gyermekszanatórium r.f. mérlege az 1920. évről: Vagyon: Berendezés 148.183 P 49 f. Készpénz 3128 P 47 f. Nyersanyagok 3995 P 09 f. összesen 155.307 P 50 f. Teher: Alaptőke 150.000 P. Folyószámlások 1328 P 47 f. Értékcsökenési tartalék 3978 P 58 f. Öszszesen 155.307 P 05 f. — Eredmény számla az 1929. évről: Veszteség: Költség 59.826 P 47 f. Szolgálati illetmények 13.104 P, 09 f. Orvosi tiszteletdijak 6480 P 86 f. Értékcsökkenési tartalék 3978 P 58 f. összesen 83.400 P 60 f. Nyereség: Szanatóriumi ellátási és ápolási dijak 83.400 P 60 f. Összesen 83.400 P 60 f. Felügyelőbizottság jelentése: Mindent megvizsgáltunk réfebbes lídáltunkn . I Szénig MEGÚJÍTOTTA már leJÁRT ELŐFIZETÉSÉT? Zavartalan kézbesítését*édekében kérjük előfizetőinket az előfizetési ősz- S Égsz szeg mielőbbi beküldésére. 4 « K| . MAGYAR HÍRLAP KIADÓHIVATALA wWfTWW w WWW«.* 1 * * * W WWW H 1