Magyar Hirlap, 1935. február (45. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-02 / 28. szám

32 1935 február 2. HÍRLAP | KIS It TTÉTIik­­e esetben másnapra eltesszük a kifőzött tyúkot és akkor használjuk fel. Azonban, ha sok vendégünk van, nyugodtan tehetjük a levest marhacsontokkal erősebbé, ha nem akarunk két tyúkot kifőzni. Receptek : Tyúklevesek és ragulevesek. 1. Úgy ké­szítjük el, mint a húslevest általában szoká­sos. Tálalás előtt lezsírozzuk és finom beté­tet adunk hozzá. Zsem­lyegom­bócot májgom­bócot, csigatésztát, igen finom metéltet. Vagy pedig tojáskocsonyát, vagy tüdőstáskát. 2. Ha sok levesre van szükségünk és nem olyan erős a húsleves, úgy gyenge rántással készítjük el. Ebben az esetben igen finom, ha gombát is vágunk bele, de azért ne legyen gombaleves jellege. Ebbe a levesbe tegyük bele az elvágott aprólékot, de betét ebbe a levesbe nem való. 3. Finom ragulevesnél hajszálvékony szá­lakra vágjuk meg, erre való reszelőn a sárga- és fehérrépát. Vékony csíkra kevés kell és az aprólékkal együtt tálaljuk. Ebbe a levesbe tehetünk kevés rizst és esetleg legírozhatjuk tojássárgájával.­­ Zöldborsós raguleves tavasszal szokásos, a rántottcsirkék aprólékjából. Ebbe a levesbe finom galuska való. Tojáskocsonya, tüdőstáska. Három to­jássárgáját elkeverünk kevés sóval és felhí­gítjuk 4 deci tejjel, nagyon jól elkeverjük. Kis lábost kenünk ki, ebbe öntjük és egy nagyobb lábosban gőzben pároljuk addig, amíg megkeményedett. Kanállal is szaggat­hatjuk a levesbe, de ki is boríthatjuk és fel­vágjuk A tüdőstáskához 2 tojáshoz gyúrunk lá­gya­bb tésztát és cipóba formálva kissé ö­lni hagyjuk. 15—20 deka borjútüdőt sós vízben megfőzünk, apróra darálunk vagy vágunk és utána kevés zsírban, sóval, borssal és zöld­petrezselyemmel megpároljuk. A tésztát ki­sodorjuk és úgy töltjük, mint a lekváros de­­relyét. Derelyevágóval kis táskákat vágunk és forró húslevesben főzzük ki legalább 10 percig. Ujházy tyúkhúsleves. Egy kisebb tyúkot négyfelé darabolunk és másfél liter vízzel feltesszük főni. Kevés sót adunk hozzá és ha felforrt, 20 deka vegyes zöldséget, egy kis fej hagymát, borsot és gyömbért kis vászonzacs­kóban. Ha a tyúk megpuhult, akkor kivesz­szük a fílszerzacskót és csak a zöldséget hagyjuk benne. Személyenként 2 deka finom metéltet főzünk a levesbe és együtt tálaljuk tésztával, zöldséggel és hússal. A hús mellé finom paradicsommártást adunk. Tyúkrizotto. Ez is ügyes feldolgozási módja a tyúknak. Rizst pirítunk petrezsely­mes zsíron, a tyúkhúsleves egy részével fel­eresztjük. Gombát és zöldborsót is teszünk a rizsbe és végül a csontnélküli, szétdarabolt tyúkot. Parmezánnal szórjuk meg a tetejét. Hústü­ltelék szárnyasból és borjúhúsból készülhet. Igen finomra daráljuk a húst, két­szer egymásután, esetleg szitán áttörjük. 30 deka húshoz vegyünk 15 deka brizlit, 14 deka vajat lekeverünk, beleteszünk 3 tojás sárgáját, tejfölt, sót, finom fűszert (bors, ma­joránna, gyömbér, stb. egészen finomra törve­, mogyoróhagymát apróra vágva és két zsemlyét, melyet megáztattunk tejben és ki­nyomkodtunk. Mindezt összevegyítve, tölt­jü­k a sült mellét és a hasüreget is, bevarr­juk. Tálalásnál a hasban sült tölteléket vé­kony szeletekre vágva adjuk a sült körül. Zsemlyetöltelék a legszokásosabb. Tej­ben áztatott zsemlyét keverünk el egész to­jásokkal, apróra vágott zöldpetrezselyemmel, borssal, sóval és ezzel töltjük a csirke mellét. Szárnyas húsé. Húsét adhatunk előétel­nek vajas tésztában. Adhatjuk zsúron vagy teaestélyen, mindig kedvelt lesz. Fontos, hogy forrón legyen elfogyasztva. Sült húsból készül. Abban a zsírban, amelyben a hús sült, vagy vajban, reszelt hagymát és zöld petrezselymet párolunk. Most apróra vágott vagy darált sültet teszünk bele, kissé lelisz­­tezzük, levest öntünk reá és jól elfőzzük, hogy barnás, ízes és mégis leveses legyen, ízesíthetjük citromlével, muskátdióval és borssal. Tálalás előtt tojássárgáját keverünk közé, de nem hagyjuk, hogy a tojások egé­szen megsüljenek. Húslekvárt is adhatunk hozzá, ha nagyon erős ízűnek szeretjük. Csirkeragy. Erre a célra a fehér, melle­­húsa alkalmas. Párolt húst használunk, me­lyet kockákra vágunk és felhasználunk még borjúbrizlit, champignonokat, ha lehet, ke­vés szarvasgombát (konzervben kapható cse­megeüzletben) és igen finom vajas rántással elkészített világos márnásban szervírozzuk melyet citromlével ízesítünk, tejszínnel és tojássárgájával legírozunk és húslével erősí­tünk. Rizskoszorú közepén tálaljuk. Nagyon szép a következő elrendezés: Rizskoszorú kö­zepén csirkeragu, melynek tetejét zöldborsó­val meghintjük és kívül a koszorún is zöld­borsót teszünk, franciásan, levajazva elké­szítve. Fülöp Margit Hosszú az idei farsang — sok estélyi ruhát emészt 1. Egészen nagystilű fehér, bársony estélyi­­ruha, amelynek szoknyarésze dúsan be van húzva hátul. A ruhához illő pelerin szintén húzott, fehér bársonyból készül strassz­­pöttyökkel elhintve. — 2. Fiatalos ruha, fe­kete moaré raftból, hátul sgén bő szoknyával. .4 ruha érdekességét a stuartszerűen elálló vállak adják, amely vállakba plisszírozott fe­hér transzparent-fodor van beledolgozva. . 1 Érdekes vonalú, nehéz orchidea-lila színű szaténból készült ruha, amely elöl egészen magasnyakú, oldalán és háta közepén van a mély dekoltázs. A szoknyarészbe vízesésszerű fodor van beledolgozva. (P. Vágó Zsófia rajzai.) Segíthetünk-e a hajhulláson ? Nem ismeretes, még egy kozmetikai hiba, mely egyaránt olyan gyakori lenne a nők­nél és a férfiaknál mint a hajhullás. Ez a bán­talom a nőknél igen ritkán jár kopaszo­dással, míg férfiaknál majdnem mindig részleges, vagy teljes hajhiányt hoz létre. Se szeri, se száma ősidők óta a különféle ha­jnö vesz lőszernek, de csak a bőrgyógyá­szat mai fejlettsége és a modern kozmetika hozta meg azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével — az esetek legnagyobb részé­ben — sikerül a hajhullást megállítani s ez­által a kopaszságot e kerülni Nem szüksé­ges megkopaszodni, mert legtöbbször indo­lencia és hanyagság az oka annak, hogy a megbetegedett fejbőrt nem ápolják kielégí­tően s legfeljebb olyankor kezeltetik azt, midőn már a segítség késő, vagy a gyógyí­tás lehetősége csökkent. Káros és téves az a felfogás, hogy a kopaszodás ellen nincs or­vosság s hogy a megindult, vagy előrehala­dott kóros hajhullást nem lehet feltartóz­tatni. Nincs olyan szer, vagy eljárás, amely mindenféle hajhullásnak véget tudna vetni. Miként az egyes szerveknek, vagy testrészek­nek sokféle betegsége lehet, épúgy a hajas fejbőrnek is számos olyan bántalmát ismer­jük, amely a hajat, vagy annak gyökérré­szét támadja meg, ami aztán kóros mértékű hajhulláshoz vezet. A fejbőr önálló megbe­tegedése ritkábban okoz kopaszságot, ha nem többnyire általános, a szervezetben beálló zavarok hatnak bénulólag a hajszálak élet­működésére. Mivel pedig a bőrnek, valamint a szervezetnek sokféle elváltozása szerepel­het, csakis beható vizsgálat állapíthatja meg a kiváltó okot s ennek megfelelően a helyes kúra előírását is csak orvos szab­hatja meg. A kedvező eredmény csak akkor biztosítható, amidőn a gyógykezelés még idejekorán történik és ha azt a fejbőr álla­potának és a betegség okának megfelelően végzik. Többféle hajhullás A kóros hajhullást általában a haj táplál­kozása körül létrejött zavarok indítják meg. A hajszál nem kap elegendő mennyiségű és minőségű táplálékot, aminek következtében a gyökérrészek elsorvadnak és a szálak a gyökér felett letöredeznek. Az utánpótlás kisebb lesz a veszteségnél. Az újabb hajszá­lak mindinkább vékonyabbak, rövidebbek és csenevészebbek lesznek. A tönkrement hajszemölcsök ép, életképes hajat termelni képtelenek és végül már csak pehelyszálak fedik az elvékonyodott fejbőrt. Tudjuk, hogy súlyos fertőzés és lázas megbetegedések (tífusz, vörheny, influenza stb.) után szinte napok alatt kihullhat a haj, vagy pedig hosszabb ideig fennálló be­tegség (vérszegénység, tüdőbaj, leromlott­ság stb.) következtében lassabban veszítik el a hajhagymák életképességüket. Nyilván­való tehát, hogy a szervezet egészségi álla­potában, vagy működésében beálló zavar kihatással van a hajhagyma ellenállóképes­ségére és élettartamára. Az is kétségtelen, hogy éghajlat, faj, öröklés, alkat, életmód stb. épúgy számításba jönnek, akárcsak a hajmosásnak és a hajápolásának módjai. Mérgezések, toxikus bánta­lm­ak (higany, ar­­sén, thallium stb.) szintén hajhullással jár­hatnak. Néhány súlyos bőrbaj, főképpen a gombás megbetegedések, nemcsak a hajgyö­keret támadják meg, hanem a bőrön is he­­ges területeket hozhatnak létre. A „rossz­indulatú hajhullás“, amikor az egész test szőrtelen lesz, valamint a röntgenkárosodás a nagyobb területen fellépő, maradandó kopaszságot okoz. Nem ritka a „foltos haj­hullás“, amikor a kopaszság máról-holnapra koraiakban lép fel, infekció, vagy ideges be­hatásra, vagy pedig belső mirigyekben be­álló zavar következtében. A fenti esetek na­gyobb részében az alapok megszűnésével, illetőleg meggyógyulásával, legtöbbször újra kinő a haj, kivéve oly eseteket, amikor a bőrben már helyrehozhatatlan károsodás történt, készítés nehézségekbe ütközik, vendéghajat alkalmazni pedig nagyon körülményes a rö­vid hajviselet mellett , így a széles válaszo­lék elég feltűnő szépséghiba. Ez a bánta­­lom úgy kezdődik, hogy a fejbőr először korpádzik, vagyis a bőr hámjának felső rét­legei elhalnak, kis lemezkékben letöredez­nek. A pikkelyek a fésűben felgyü­lem­lenek, vagy a sötét ruha gallérján láthatóvá lesz­nek. Sokszor viszket, gyulladásba jön a fej­bőr s ezáltal érzékeny, fájdalmas lesz Köz­ben a haj zsírosodik, fénylő, ragadós lesz, mind gyakrabban kell mosni, hiába teszik ezt hetenként, vagy rövidebb időközökben: szódás, ecetes víz, sampon csak súlyosbítják az állapotot, mert a beteg fejből más ápo­lást kíván. Ekkor már az átlagos és normá­­lis napi 30—40 szál haj helyett mindig több és több hull ki. A nők azt veszik észre, hogy dús, tömött hajuk ritkább és kevesebb lett, amelyen keresztül a fejbőr kilátszik, a férfiak pedig, hogy a halánték és­ homlok felett, valamint a fejtetőn kezdődik a ko­paszság s az eleinte érdekes olimposzi hom­lok után billiárdgolyó simaságú és fénylő lesz az egész fej, csak oldalt és hátul ma­rad egy keskeny hajas szegély, amellyel csak nehezen lehet leplezni a beállott súlyos­­szépséghibát. Amíg ide jutnak, hosszú évek telnek el. Időközben reménykednek, mivel látszólag megáll, vagy csökken a hullás, mert a keve­sebb hajból kisebb mennyiségű távozik. Hajmosáskor természetesen nagyobb a ki­hullott szálak összege, mivel a megbetege­dett hajszálak az aránylag nagy inzultusra és dörzsölésre könnyen kijönnek Sokat kí­sérleteznek, az összes hajnövesztést ígérő szert sorra próbálgatják, de legtöbben azt hiszik, hogy nem lehet ez ellen tenni és beletörődnek a változhatatlanba. A hajhul­lás pedig a gyógyítható hinta­lmok közé tar­tozik. A beállott, teljes kopaszságon termé­szetesen már nem lehet változtatni. A hajhullás elleni küzdelem A fejbőr kellő ápolása és óvatos tisztítása által a fejbőr és a haj egészségét sokáig megőrizhetjük és azoknak számos megbete­gedését elkerülhetjük. Ha korpádzik és visz­ket a fejbőr, vagy gyorsan zsírosodik a haj,­­ mielőbb orvoshoz kel fordulni, aki az általános és belső okok figyelembevétele mellett előírja a beteg fejbőr részére a mo­sás módját és olyan gyógyszereket rendel, szappan, kenőcs, hajszesz, vagy púder alak­ban, amelyek a bőr fennálló betegségét megszüntetik, másrészt a hagymák táplál­kozását előmozdítják és azokat fokozottabb életműködésre serkentik. Kezdődő esetben jó szolgálatot tesz a kénes vagy kátrányos szappannal való hajmosás, a napozás, a haj rövidre (kopaszra) való vágatása, a kalap­nélküli divat stb. nemkülönben a szervezet erősítése, vérszegénységnek, vagy egyéb bán­­talomnak a gyógyíttatása. Súlyosabb esetek­ben különféle besugárzások, elektromos ke­zelések adnak kiváló eredményt, mert ez­által vérbőséget okozunk, a hajósk­a vérellá­tását előmozdítjuk. A helyi kezelések mel­lett akárhányszor megfelelő hormonokat kell a szervezetbe juttatni, máskor pedig he­lyileg és belső úton bizonyos tápanyagokkal és gyógyszerekkel kell a haj élettana műkö­dését, táplálkozását fokozni. Egészséges szervezet mellett és enyhe esetekben könnyen és egyszers mindenk­orra megszűnhet a kóros hajhullás, de tisztában kell lennünk azzal, hogy súlyosabb esetek­nél az alkati és örökléses hajlamosság ellen,­­ állandóan küzdeni kell. Dr. G. E. A közönséges hajhullás Leggyakoribb azonban, mondhatjuk min­dennapos, az úgynevezett seborrheas (fagy­­gyúár) hajhullás, amikor a ritkulás és utána a kopaszodás csak lassan, évek múltán kö­vetkezik be. Az utóbbi években nőknél is­­gyakori a hajhullásnak ez a fajtája, de tel­jes kopaszság nem igen fordul elő. A nagy­fokú hajritkulás következtében a frizura­ rmm"ZmS zzzz ’SS Szerkesztőség és kiadóhivatalt VI., Aradi u. IQ. Utazási és fürdőiroda: VI, Aradi u. 10. Levélcím: Postafiók 400. felelős szerkesztő és felelős kiadó: ROÓZ REZSŐ Főmunkatárs: FELEKY GÉZA Laptulajdonos: MAGYAR HÍRLAP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TELEFONOK: 21-8-47, 28-0-87 és 10-0-06. Éjjeli szerkesztő után: 24-5-81. Beküldött kéziratokért nem vállalunk felelősséget. NYOMATOTT A GLOBUS NYOMDAI MŰINTÉZET R.-T. KÖRFORGÓ GÉPEIN, BUDAPEST, VL. ARADI UCCA 8. - NYOMDAIGAZGATÓ: HAVAS M. Szombat .

Next