Magyar Hirlap, 1935. november (45. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-19 / 263. szám

4 1935 november 19. ílll/IAP RHOHH .. nllWimi'inMM m ‘■-YfWi'Ylr mVH r Érdekes napja volt vasárnap a politikai életnek Bornemisza iparügyi miniszt­er, Eckhardt Tibor, ők­ről Pallavicín­ György beszédei a szen­esi gyűlése­sen Vasárnap Ismét érdekes napja volt a ma­gyar politikai életnek Több olyan esemény történt, amely általános érdeklődésre tarthat számot és amelyet a közönség nagy figye­lemmel vár. Vasárnap zajlott le az ónodi választás, ahol Lichtenstein László, a NÉP hivatalos jelöltje 9020, Tóth Imre független kisgazdapárti jelölt pedig 3517 szavazatot kapott és így Lichtenstein Lászlót 5503 szó­többséggel a kerület képviselőjévé válasz­tották. Balassagyarmaton Tahit László miniszter­elnökségi államtitkár, a kerület képviselője mondott beszámolót és útjára több képvi­selő is elkísérte. Tahy László rámutatott­­ arra, hogy Gömbös Gyula reformjai a ha­ladó konzervativizmus bélyegét viselik ma­gukon és egyeseknél a megvaló­suláshoz kö­zeledő reformoktól való félelem az oka a folytonos diktatúra és alkotmánysértési vá­daknak. Gömbös Gyula és pártjának prog­ramja a keresztény nemzeti és népies poli­tika. Taba­ államtitkár ezután ismerrtette a Gömbös-kormány háromévi működését majd a külpolitikai­ helyzetről beszélt és l­­­jelentette, hogy a kormány reformtervében helyet foglalnak az alkotmányjogi reformok is, mint a választójog reformja, a felsőház reformja és a kormányzói jogkör kiterjesz­tésének reformja. Bornemisza ipariü­ggi miniszter az iparosításról és a kab­é­rkérdésről Szentesen, ahol rövidesen időközi válasz­tás lesz és ahol négy jelölt küzd a mandá­tumért, valamennyi párt gyűlést tartott és a gyűléseken érdekes beszédek hangzot­tak el. A NÉP gyűlésén Várady László képviselő­­jelölt mondotta el programbeszédét, majd Bornemisza Géza iparügyi miniszter szó­lalt fel, kijelentette, hogy nem egyénekért és egyének ellen harcolnak, hanem azért, hogy a nemzet erőit összefogva, egy reform­politikán keresztül képessé tegyük a nem­zetet arra, hogy megvédhesse ezeréves föld­jét, otthonát, családját, egészségét és mun­káját. A magyar jövő szempontjából nem fontos a pártpolitika, csupán az, hogy tör­téntelmi hivatásának milyen módon tud ele­get tenni ez a nemzet. A miniszter ezután azt hangoztatta, hogy a nemzeti erők összefogása gazdasági téren is tudott eredményeket elérni A magyar iparosítás problémáját — mondotta Bor­nemisza — elsősorban a mezőgazdaságban már elhelyezkedni nem tudó egyének fog­lalkoztatásában látom. Nekünk az a felada­tunk, hogy minden olyan vidéki központ­ban, ahol a mezőgazdaság már nem tudja eltartani a lakosságot, ipari műhelyeket, gyárakat telepítsünk.­­— A kartellkérdésben az a véleményem ho­gy ha a kartell a termelés helyes irányba való terelését, a termelés helyes megosz­lását, a gazdaságilag rosszul termelő üze­mek modernizálását jelenti, akkor a kartell nem áll ellentétben az emberiség érdekéről. Mert ha valamit olcsóbban, jobban, na­gyobb mennyiségben tudunk termelni, ezzel végeredményben a köz javát szolgáljuk. A kifogás ott kezdődik, amikor a szervezke­désben rejlő erőket helytelen árpolitikára használják fel,­­vagy arra, hogy egyes fog­lalkozási ágak számára illegitim jövedelmet biztosítsanak. Ebben az esetben az állam erejével kell magát szemben találnia a kar­­tellnek.­­ Sok esetben a nemzet erőinek meg­ha­tvány­ozódása érdekében szükséges a kar­­tellizálás, tehát hajlandó vagyok bizonyos iparágakban új alapításokat is megakadá­lyozni, de ennek logikus folyománya, hogy a kormánynak több beleszólási joga legyen az árkérdésbe. Ezt törvényhozási­lag fogjuk biztosítani. A miniszter beszéde végén a frontharcosokhoz ,és az ifjúsághoz szólt. Eckhardt Tibor újabb támadása Vasárnap délután nagygyűlést tartott a független kisgazdapárt és itt Nagg Pál programabeszéde után Eckhardt Tibor, a párt vezére mondott hosszabb beszédet. Be­széde elején rámutatott arra, hogy Szentesen indította el a kisgazdapárt azt a nagy­követ, amely a politikai helyzet megváltoztatására vezetett. Gömbös Gyula kisajátította a füg­getlen kisgazdapárt programját, ő azonban ezért nem haragudott, inkább örült neki. Esztendőkön át kérte Gömbös Gyulát, váltsa be ígéretét, Gömbös azonban azt mondotta­­„Én csak vendég vagyok a saját pártom­ban.“ Ekkor — folytatta Eckhardt Tibor — arra az elhatározásra jutottam, hogy ha Gömbös Gyula kezét Bethlen István lefogja és Gömbös Gyulában nincs erő és elszántság arra, hogy Bethlennel leszámoljon, hát le­számolok én vele. Így született a szentesi beszéd, amelyből a házfeloszlatás követke­zett . Ma is változatlanul azt hirdetem, ami­ hónapokkal ezelőtt Szentesen, hogy aki a titkos választójog útjában áll, azt ki kell seprűzni és ha az Gömbös Gyula, hát akkor őt kell kiseprözni. Én megpróbáltam, hogy vele együtt érjek célt, de ez nem sikerült, tehát meg fogjuk csinálni nélküle. A válasz­tások kiírása után a kormány utasítást adott a főispánoknak, hogy a kisgazdapártot le kell hengerelni. A becsületes választójog megvalóstásában a miniszterelnököt semmi más nem akadályozza, mint saját elhatáro­zása. Én nem kértem Gömbös Gyulától semmi mást, csak a becsületes választást Azt mondottam, engem nem érdekel, hány mandátuma lesz a kisgazdapártnak, engem az érdekel, hogy senkivel erőszakoskodás ne történjék. Ha a magyar falu népével erő­szakot alkalmaznak, a falu támogatására fo­gok menni és nem Gömbös Gyula mellé. Eckhardt ezután a közte és Bethlen Ist­ván között felmerült ellentétről beszélt és azt mondotta, hogy Gömbös Gyula őt nem informálta arról, hogy Bethlen már nem akadálya a titkos választójognak, sőt, azt mondotta, hogy Bethlen ellene van a titkos választójognak. Mikor meggyőződött róla hogy itt politikai játék, ugratás folyt, Beth­lennel elintézte a köztük fennálló ellentétet. Az ellenzék valamennyi pártjával is sikerült erre az álláspontra helyezkednie. Kijelen­tem — mondotta Eckhardt —, hogy elvi alapon bármikor szívesen hajlandó vagyok a kormány pártjával is együtt­működni, de csak elvi alapon és nem miniszteri tárcák fejében. — Gömbös Gyulának nincs joga kifogá­solni, hogy én Bethlennel elintéztem a kö­zöttünk lévő ügyet, mert Gömbös Gyulának­­ viszont elintézetlen ügye van Bethlennel. Bethlen azt mondotta, hogy hamis kártyák­kal próbáltak vele szemben politikai játé­kot csinálni. Ez olyan vád a miniszterelnök­kel szemben, amelyre köteles felelni, mert a nem felel, ez azt jelenti, hogy a vádat beismeri. Eckhardt Tibor ezután azt mondotta, hogy Gaal Gaston az utolsó értekezleten, amelyen részt vett, olyan kijelentést tett, hogy félti az országot Gömbös Gyulától, mert benne nincs sem törvénytisztelet, se alkotmányos érzület. Az esztendők távlatá­ból meg kell állapítania, hogy sajnos, Gaal Gastonnak igaza volt. Beszéde további folyamán Eckhardt Ti­bor azt fejtegette, hogy egy nemzet lelkéből nem lehet kiirtani a polgári öntudatot, mert akkor ez a nemzet minden forrada­lom számára érett töltelék lesz. Azt mon­dotta ezután Eckhardt Tibor, hogy a múlt hét szerdáján a parlamentben az egyik zűr­zavaros jelenetben figyelmeztette a minisz­terelnököt, hogy tartsa meg a titkos vá­lasztójogra tett ígéretét. A miniszterelnök halk hangon, hogy a sajtóba ne kerüljön bele, azt mondotta: „Már megcsináltam, de majd megkeserülitek.“ A magyar föld problémáiról beszélt ezután Eckhardt Tibor, majd kijelentene, hogy hibás rendszerben nem vállal miniszteri tárcát, de szívesen lesz uccaseprő olyan rendszerben, amely a magyar életet s­­i­gál­ja. Gömbös Gyula más erkölcsi és po­li­tikai síkon mozog, mint én — fejezte be Eckhardt —, mi nem tudunk találkozni, mert ő a holdban, mi a földön járunk. Mi a hűség, a szótartás, az elvi alap, ő az ígé­retek megszegése és az egyéni harc ural­mának mindenáron való kiépítése alapján mozog. Eckhardt Tibor beszéde végén a szen­tesiek bizalmába ajánlotta N­agy Pált, a független kisgazdapárt szentesi jelöltjét. Pallavicini programbeszéde Vasárnap délután mondotta el program­beszédét őrgróf Pallavicini György is. Be­szédében követelte a titkos választójogot és azt hangoztatta, hogy Gömbös Gyula meg­ígérte,a mikor a hatalomra került, hogy megvalósítja, de azután azt mondotta, hogy­­ét esztendőre van ehhez szükség. Az ország­ban nincs szabadság, hanem NEP--ralom Pallavicini ezután az ifjúság problémájáról beszélt, majd élesen bírálta a miniszter­elnök külpolitikáját s azután a sajtószabad­ságról beszélt. Beszédét azzal fejezte be hogy a né­pnél küzd a NÉP ellen. Utána Griger Miklós, majd Prior Hugó és mások mondtak hosszabb beszédet. Itatás alatt k­­il­ó­táni Szentesről Dénes Istvánt Programbeszédet tartott Dénes István is, aki vasárnap este tartotta meg gyűlését. A hivatalos jelentés szerint Dénes István olyan izgató tartalmú kijelentéseket tett, hogy ennek hatása alatt félrevezett embe­rek a hétfőre virradó éjszaka beverték a csendőrlaktanya, a református lelkészlak és több magánépület ablakait. Dénes István ellen a rendőrség el­járást indított, kihallga­tott egy sereg tanút, m­ajd azonnali hatály­­ívat kiutasította a város területéről, a fel­lebbezésre való tekintet nélkül. Egyébként a szentesi rendőrkapitányság ebben az ügyben a következő hivatalos je­lentést adta ki: Hivatalos megállapítást nyert, hogy dr Dénes István budapesti ügyvéd, aki a Szentesen folyamatban lévő képviselő­választás során mint a ,,magyar földműves* és munkáspárt“ jelöltjeként fellépett, Bugyi Károly vendéglőjében­ vasárnap este mondott program­beszédében nyilvánosan osztály és vallás ellen izgatott. Izgató kijelentéseivel a város nyugalmát és közbékéjét annyira megzavarta, hogy a gyűlés után ismeretlen tettesek beverték a m­. kir. csendőrlaktanya, a református parókia és egész sereg magánk­épület ablakait. Miután a közrend és a közbiztonság, valamint a város köznyugalma szempontjából dr Dénes István további itt­­tartózkodása veszélyesnek látszik, őt a vá­ros területéről ki kellett utasítani és a visszatéréstől öt esztendőre el kellett til­tani. Dr Dénes István ellen beszédében foglalt izgató kijelentései miatt bűnvádi el­járás is indult. " Kedd A pékek nem sütnek többé 22 filléres barna kenyeret Monstre-küldöttségben köztik határozatukat a kereskedelmi és iparügyi miniszterrel A Budapesti Sütő Ipartestület hétfőn este mintegy ötszáz fővárosi és környékbeli sütőmester részvételével értekezletté tartott. Huzicska Ede ipartestületi elnök megnyitó­beszédében rámutatott arra, hogy a sütőipa­rosság a fogyasztó közönség fizetőképességét méltányolva, eddig nem emelte a kenyér árat, bár a búza árának nagymértékű emel­kedését nyomon követte a tisztárak emelke­dése. Több esetben kérték a kormányt, hogy töröljék el az őrlési adót, de hiába. Ezért emelkedett a 6-os liszt ma már 30 pengő fölé, a kormány azonban továbbra is 22 fil­lérért akarja előáll­­atni a pékiparosokkal a barna kenyeret, olcsó lisztet azonban nem ad nekik. Viharos és elkeseredett hangú közbeszó­lások tar­­tották az elnök felszólalását majd többen szóltak hozzá a kérdéshez. Vé­gül dr Georgevics Béla ipartestületi főjegyző határozati javaslatot terjesztett be, amely megállapít­ja, hogy noha a búza- és h­ázt­­áralakulásai­ miatt elkerülhetetlenné vált kenyéráremelkedéssel­­kapcsolatban a sütő­­iparosságot állandóan súlyos és igaztalan támadások érték, mégsem részesül a sütő­­iparosság az illetékes körök részéről olyan­ védelemben, amely tárgyilagosan rámutatott volna a drágaság tényleges okaira, amelyek éppen a mezőgazdaság érdekében lett itt véle­kedéseknek voltak a következményei. A sütőiparosság elleni hangulat kivált­­­sára alkalmas lehet a kereskedelemügyi mi­­­isztern­ek a napilapokban tett az a nyilat­kozata, hogy a list ára nem emelkedett, holott a liszt ára az utolsó hat hét alatt húsz százalékkal drágult. A továbbiak során megállapítja a határozati javaslat, hogy a 22 filléres barnakenyér árának megállapítá­­sakor az árelemző­ bizottság elnökének meg­­állapítása szerint is ez az ár másfél fillérrel volt az önköltségi ár alatt. Ma azonban a 22 filléres kenyérhez szükséges lisztkeverék 27 fillérbe kerül és emelkedett a burgonya és fa ára is, amint azt a miniszterelnök is megállapította A sülőiparosság ezt a veszte­séget képtelen tovább elviselni, éppen ezé­rt a harnukenyér további előállításért kedd reg­­geltel kezdet beszünteti, s ugyan­akkor azo­n­ban elháru­lja magától ezért a felelősségét A sütői párosság­, mert hetek óta hiába igyeke­zett illetékes helyen megoldást találni. A ha­­tározati javaslatot monstre küldöttség adja át dr Winchkler István és Bornemisza Géza minisztereknek. re a Szavazásak a köz­­gazdasági egyetem• Hosszabb szünet után hétfőn ismét ki­újultak az egyetemi antiszemita heccek és verekedések, ezúttal a közgazdasági fakul­táson. A Hungária Bajtársi Szövetség elha­tározta, hogy éppen úgy, mint a Pázmány Péter tudományegyetemen, a Műegyetem budai és a közgazdasági egyetem szerb utcai termeiben is kereszteket függesztenek ki. A diákok sajátkezűleg el is készítették ezeket a kereszteket s úgy döntöttek, hogy kedden reggel kifüggesztik azokat a ter­mekben. Hétfőn elterjedt a Hungária Baj­társi Szövetségben az a teljesen ellenőrizhe­tetlen hír, hogy állítólag egy zsidóva­llású közgazdasági egyetemi hallgató valami meg­jegyzést tett a kereszt kifüggesztésére. Ezzel kapcsolatos az a botrány, amely hétfőn délután játszódott le a közgazdasági okultás egyik szerbuccai termében Kundt­­ver Vilmos tanár óráján. Miközben a pro­fesszor előadott, több diák rajongani kez­dett. Kiáltások hangzottak el, hogy a zsidók hagyják el a termet. A tanár kisietett a te­remből, hogy jelentést tegyen s ekkor a a teremben tartózkodó tizenöt zsidó vallású egyetemi hallgatót súlyosan bántalmazták Kundtner professzor egy altiszt kíséretében tért vissza és intézkedett, hogy az előadás­ról elvonulhassanak a zsidó diákok A rend­őrség semmiféle lépést nem tett az ügyben, mert a botrány az egyetem épületében játszódott le és az autonómiát sértette volna a rendőrség közbelépése. Állítólag ugyanennek az akciónak követ­keztében ismeretlen tettesek hétfőn délután hat órakor a Műegyetemmel szemben lévő Kunstedter Vilmos és Ha Bt. papírkeres­kedés hatalmas kirakatablakait beverték A Budafok t­ér II. számú épületben lévő ke­reskedés adatait ismeretlen tettesek törték be hétfőn délután. A kár közel 1500 pengő amely azonban biztosítás révén megtérül A rendőrség erélyes vizsgálatot indított hogy megállapítsa, ki törte be a hatalmas kirakatüvegeket. A Margithíd pesti oldalán megnyitották az új aluljárót Dr Winchkler István kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter megbízásából dr Álgyay-Hubert Pál miniszteri osztálytaná­csos, a dunahídép­­csi szakosztály főnöke hétfőn délelőtt adta át a forgalomnak a Margit hd pesti hídfőjénél épült gyalogos aluljárót, amely nemcsak a hídon át vezető forgalom zavartalansága érdekében épült, de nagyfontosságú a gyalogos­ közönség szempontjából is, amelynek ezután nem kell a forgalmas kocsiúton áthaladnia, ha a sze­­mélynek utcai oldalról a Pozsonyi útra vagy vissza akar menni. Az aluljáró megépítése lehetővé teszi, hogy a forgalom a Margit­­hídon egy percig se szüneteljen. A hétfő déli bemutatón ,általános megelé­gedéssel nézte a meghívott közönség a ma­­tern kivitelű, 30 méter hosszú, 4 méter szé­les, 2 méter 30 centiméter magas, kényel­mes és modernül világ lett csempézett alul­­járól, amelynek mindkét kijáratához három irányban lépcsős lejárók vezetnek. Hasonló aluljárót terveznek a but­ai oldalon is. En­nek elkészülése tavaszra várható. Az ünnepélyes megnyitón Álgyay-Slubert Bálon, a kereskedelmi minisztérium képvi­­s­előjén kívül megjelentek Morvay Endre, báró Baba­re­­y István és Király Kálm­án ta­nácsnokok a főváros képviseletében és ott volt a főkapitányság és a közlekedési rend­őrség megbzottja is. Az ünnepélyes meg­nyitó után átadták az alul­járót a forgalom­nak és egyidejűleg beszüntették a Személy­­nök ucca és Pozsonyi út felől a Margithíd vonalát keresztező forgalmat. Város w&r®k&d!és a Fő uccákets? A Fő ucca 40 számú házban hétfőn éjjel több lakó között verekedés támadt. A vere­kedés során Kruzsa László 20 éves szerb­számlakatos balszemét kiszúrták Oláh .Já­­nosné 28 éves takarítónő pedig arcán szen­vedett sérüléseket. Megindult a nyomozás, hogy a verekedésért kit terhel a felelősség.

Next