Magyar Hírlap, 1970. július (3. évfolyam, 181-211. szám)

1970-07-01 / 181. szám

Z 1978.JÚLIUS 1.SZERDA HAZAI KORKÉP__________________________________MIJGYHE HÍRLAJP Beszéljünk a lakáskérdésről V­­V . : Az új lakbér is kedvezményes — Növeli-e a vállalati önköltséget a hozzájárulás? — Keresetemelkedés, nyugdíjazás A régi és új lakbérek körüli viták meg­lehetősen élénkek, ki-ki a maga helyze­tét latolgatva nyilvánít véleményt, vagy tesz fel kérdéseket. Ma még nincs arra mód, hogy minden kérdésre válaszolhas­sunk — hiszen a részleteket szabályozó rendeletek még csak készülnek — ám né­hány alapkérdés már tisztázott az irány­elvek alapján. (Hadd „pletykáljunk” is valamit. Az egyik kormányülés külön nyomatékkal hívta fel a lakásrendelete­ket, intézkedéseket kidolgozók figyelmét, hogy magyarul, nagyon érthetően — ke­rülve a nyakatekert jogászfogalmazást — alkossák meg a rendeleteket, hogy félre­értés nélkül, azonnal értse mindenki, mi­ről van szó.) Kérdez a közvélemény Ami a lakbéreket illeti, az új lakbértari­­fák előreláthatóan négyzetméterenként a következők lesznek: összkomfortos laká­soknál hat forint, komfortos lakásoknál 5,40 forint és félkomfortos lakásoknál 3,60 forint havonta. Rögtön össze is állít­hatjuk: az átlaglakbér áttekinthető táblá­zatát, amely a különbségeket is megmu­tatja . Amikor az új lakbérekről beszélünk, gondolni kell arra, hogy a felszabadulás óta a lakosság reáljövedelme mintegy két és félszeresére emelkedett. A reáljö­vedelem növekedése 1960 és 1969 között 45 százalékos volt. Ugyanezen idő alatt a pénzbeli társadalmi juttatások 100 száza­lékkal, a term­észetbeni társadalmi jutta­tások 46 százalékkal emelkedtek.­­ A közvélemény az új lakbérrendszerrel kapcsolatban számos szociális jellegű kérdést tesz fel. Semmi ok nincs arra, hogy ne beszéljünk ezekről teljes nyíltság­gal, őszintén. Azt kérdezik például: miért nem részesítik lakbérkedvezmény­ben a többgyermekes családokat, miért nem veszik figyelembe a lakásban lakó személyek számát? Mint már az előző cikkben szó volt róla, az új lakbér is kedvezményes, nem hoz nyereséget az állam részére. (Ehhez legalább kilenc forintot kellene havonta egy négyzetméterért megállapítani.) A lakbért a minőséghez, a komfortossághoz igazodik és nem a család számához. A többgyermekes családok nem a lakbér­megállapításnál, hanem a lakásszerzésnél kapnak kedvezményt, méghozzá jelentő­set az életszínvonal zavarása nélkül... Szociális indítékú egy másik kérdés is: miért nem differenciál az új lakbér a kis- és nagykeresetűek között? Miért kaphat­nak lakbérhozzájárulást azok is, akik na­gyobb jövedelemmel, gépkocsimi­­telek­kel rendelkeznek? A válasznál újra visz­­sza kell térni a lakbér alapvető funkció­jára: az életszínvonal zavarása nélkül nyújtani fedezetet a lakások fenntartásá­hoz. Tehát a lakbér nem valamiféle adó, amelyik valóban befolyásolja, differen­ciálja az egyes személyek jövedelmét. Annyi különbség azonban mégis van, hogy a magasabb keresetűeknél hama­rabb szűnik meg a lakbérhozzájárulás fizetése, mint a kiskeresetűeknél. Végül újra arra kell hivatkozni e válasznál is, hogy elképzelhetetlenül megnehezítené a lakbérek adminisztrációját, ha nyomon követne minden jövedelemváltozást, emelkedést vagy csökkenést. Nem lehet válasz nélkül hagyni egy ilyen kérdést sem: vajon a lakbéremelés nem szorítja-e vissza a munkásokat a komfort nélküli lakásokba? Nem, semmi­képpen sem. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy például az új lakást építők, szövetkezeti lakást vásárlók ötven száza­léka eddig is munkás volt. Az új építési hozzájárulás és a lakbér sem megfizet­hetetlen. Ehhez hozzászámolhatjuk, hogy az építési hozzájárulást gyermekenként 20—25 százalékkal csökkentik, átlagkereset növekedését — tehát a hoz­zájárulás csökkentésének alapját — fél­éves vagy éves átlag alapján számítják ki. Jó azt is tudni, hogy a lakbérhozzá­­j­árulás a lakbér növekedésének fedezete és mint ilyen összeget, semmiféle levo­nás, kereseti adó, társadalmi, szervezeti, tagsági díj nem terhelheti, tehát nem számíthatják jövedelem-emelkedésnek. A lakbérhozzájárulást egyszer állapít­ják meg, azt nem lehet újra és újra mó­dosítani a családi viszonyok változásával. A hozzájárulás összegét csak a kereset­­emelkedés és a nyugdíjazás változtathat­ja, csökkentheti. Tehát változatlan marad a hozzájárulás összeg, például ha kisebb vagy nagyobb lakásba költözik a család, vagy újabb családtag lép a keresők tá­borába. A lakbérekkel, lakbérhozzájárulásal kapcsolatos kérdések nyilvánvalóan sok­rétűbbek, terjedelmesebbek, mint ameny­­nyit egy cikk átfoghat. Ezért az alapel­vek tisztázásával, az új kapcsolódó mi­nisztériumi, tanácsi rendelkezések alko­tásával párhuzamosan, állandóan napi­renden tartjuk e közérdekű kérdéseket. Soltész István átlag alap­terület régi új különbség Kategória lakbér 1a2 forint/hónap össz­komfortos 57 129 342 213 komfortos 53 100 286 186 félkomfortos 43 53 155 102 A lakbér-hozzájárulást egyszer állapítják meg Ha már a lakbérhozzájárulásnál tar­tunk, beszéljünk az e körül zajló vitáról is. Hány év alatt béresítik a felemelt lak­bért, illetve mennyi idő alatt szűnik meg a lakbérhozzájárulás? Mindez a személyi keresetek alakulásától függ. Az átlagos kereset­emelkedéssel számolva ez­­az idő előreláthatóan négy-öt évre tehető. A vállalatok a lakbérhozzájárulást csak elő­legezik a dolgozóknak, ezt az összeget az állam visszatéríti számukra, a kiadás egy­általán nem szerepel majd a vállalati költségek között, nem növeli a termelés önköltségét. A kisipari szövetkezetek, ter­melőszövetkezetek is fizetnek tagjaiknak lakbérhozzájárulást, ezt az állam hason­lóan visszatéríti. A magánházban lakó bérlőknek ugyanúgy jár a hozzájárulás, mint az állami bérlakások lakóinak. A határozat egyik alapelve: minden bérlő megkapja a hozzájárulást, még attól is függetlenül, hogy tart-e albérlőt avagy nem. A teljesítménybérben dolgozóknál az tífimain&SSma Vándorló mun- SAMS kasok, megma­címmel figyelemre méltó írást közöl az egri lap. „1968-ban 1,6, 1969-ben 1,7 mil­lió dolgozó, kereső ember »mozgott«. Az építőiparban és a mezőgazdaságban majd minden második ember munkahelyet vál­toztatott, a kereskedelemben végbement mozgás meghaladja a 40 százalékot, a közlekedésben pedig majd minden har­madik dolgozó keresett új vagy más mun­kahelyet. Egy munkás egy munkahely­­változása — szakmai képzettségtől, szak­mától függően — hat-hét ezer forintba ke­rül. Érdemes tehát odafigyelni, ha egy üzemben vagy bármilyen munkahelyen »megmozdulnak« az emberek, más mun­kakör,­­ más állás után néznek, mert az választ ad arra is, hogy milyen mérték­ben elégedettek vagy elégedetlenek a dol­gozók. Érdemes odafigyelni, már csak azért is, mert lehet, hogy egy-egy mun­kahely-változtatás előnyös az egyénnek, de ilyen nagyméretű munkaerőmozgás kétségtelenül hátráltatja előrehaladásun­kat.” _ ¥ n JjrjL Veszélyes „ka-HkI M N|¥ jMBW csaúsztatók”­­rll Fw‡ r°l közös glosz­* ie,írt száz a veszpré­mi lap. „Alig néhány napja köszöntött be a kánikula, a fürdési idény, máris szo­ Geofizikai emlékülés az MTESZ-ben Kedden délelőtt az MTESZ székházában dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter megnyitójával folytatódott a Geofizikai Intézet ünnepségsorozata. Müller Pál igazgató az intézet eredményeiről és tu­dományos kutatási céljairól szólt. Majd a tudományterület magyar és küföldi képvi­selői, a rokonintézmények küldöttei üd­vözölték a jubiláló Geofizikai Intézetet. A lakásszövetkezetek is jogi személyek Előfordul, hogy a szövetkezeti házak átadása után hibákat találtak, de a lakók nem követelhettek kötbért a kivitelező­től, mert a beruházók jogszabályokra utalva arra hivatkoztak, hogy az utólago­san feltárt hibák ügyeinek intézése már nem az ő dolguk. A lakásszövetkezetiek­nek ilyenkor csak sok utánjárással sike­rült érvényesíteni jogaikat, sőt kellő ta­pasztalatok hiányában, a szövetkezeteket károsodás is érte. A Központi Gazdasági Döntőbizottság most állást foglalt a követelések kérdé­sében, és megállapította, hogy a lakásszö­vetkezet hibák esetén közvetlenül is kö­vetelheti a kivitelezőtől a kötbért, illetve a hibák kijavítását. A lakásszövetkezeteket jogi személyeknek kell tekinteni. Ha te­hát az épületeken átadásuk után hibákat tapasztalnak, bejelenthetik kötbér iránti igényüket, s azokat indokolt esetben a Gazdasági Döntőbizottság meg is ítéli. ME­GYE­I L­A­P­S­Z­E­M­L­E Megszűnik egy járás — Mennyibe kerül a munkahely-változtatás? — Halál a „kacsaúsztatókban'*’ Szent Iván éje Somogyban ■*" , Ügyintézés kö-Magyarország « lakosság­hoz címmel Lá­nyi Botond írt interjút a nyíregyházi lap­ba. „A Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletére 1970. július 1-től megszűnik a tiszalöki és a baktalórántházi járás. A tiszalöki teljes egészében, a baktai járás­ból pedig 11 község kerül a nyíregyházi járáshoz. Vincze Józseftől, a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől kértünk felvülogosítást.:" — A nyíregyházi járás 31 közegével és 106 ezer lakosával már korábban is a leg­nagyobb volt a megyében — mondta a tanácselnök. — Most a tiszalöki járás öt községéből ezer, a baktalórántházi járás 11 községéből 19 ezer emberrel gyarapo­dott járásunk lakossága, így a teljes la­kosság 155 566. — A tanácsi hálózat korszerűsítésének lényege, hogy az ügyintéz­és ott legyen, ahol az ügy keletkezett. A járások ösz­­szevonása azt jelenti, hogy az igazgatási központ látszólag eltávolodott a terület­től, de valójában — a nagyközségek és közös tanácsú községek létrehozásával — közelebb került az ügyintézés a lakosság­hoz. — A kérdést így teszik fel az embe­rek: „Marad-e valaki a faluban?” Egyál­talán nem maradnak magukra, hiszen a tanácsok azon tagjai, akik nem a tanács székhelyén levő községben laknak, önálló tanácstagi csoportot alakítanak. Ennek a tanácstagi csoportnak a vezetője egyben a közös községi tanács végrehajtó bizott­ságának tagja, illetve elnökhelyettese.S’­morú a statisztika: tizenöten vesztették életüket fürdőzés közben, s közülük ki­lencen még a 18. életévüket sem töltötték be. A halál oka: vízbefúlás. Már az idény kezdete előtt szorongva gondolunk a min­den nyáron szinte »menetredszerűen« ér­kező fekete krónikára, s aggódva tesszük fel a kérdést: vajon az idén hány áldo­zata lesz a fürdőzésnek? A felhívások, figyelmeztetések ellenére a legtöbb áldo­zatot ma is — a több éves tapasztalatok­hoz hűen — a tiltott helyen való fürdés követeli. Az elhagyott bánya- és kubik­­gödrökben, téglagyárak melletti vízgyűj­­tőkben fürdőzők közül szedi a halál leg­több áldozatát Zömmel fiatal, tizenéves gyerekek élete fejeződik be ezekben a »kacsaúsztatókban«. Felelőtlenül, sok esetben gyermeki vir­tusból, meggondolatlanul mennek neki a víznek — úszni nem tudók is —, nem is­merve az ilyen gödrök mélységét, veszé­lyeit. A felelősség természetesen egyéni: nem lehet áthárítani. Ahol pedig ez hiányzik, ott következetesen meg kell fizetni a tan­díjat. Ne fizessünk ilyen kegyetlen árat, ne fiatal életek árán tanuljunk, hanem mindenki saját érdekében szívlelje meg a figyelmeztetéseket, intse a gyermekeket, hogy elkerülhetők legyenek a tragédiák.A Somogyi Néplap e­mel riportot közöl a Somogy megyei újság Wallinger, Endre tollából. „Szent Iván tüze minden évben fellob­ban Európa sok táján ma is. A kultikus eredetű népszokás nemcsak szimbólum, néphit, hiedelem is fűződik hozzá, ösz­­szefügg azzal a mágikus erővel, amelyet az ember a tűznek tulajdonított: a ve­szély elhárításának a hitével. Hogy hoz­zánk, Somogyba honnan jutott ez a nép­hit, délszláv hatásra-e vagy északról, nem tudjuk. Most huszan-huszonöten vagyunk. Lá­nyok, asszonyok jöttek a szőlőhegyi há­zakból, néhány fiatal mérnök Kaposvár­­ról. A hatalmas útmenti máglya szempil­lantás alatt egyre magasabbra öltögeti füstölő, sárgásvörös nyelveit. Nyolcan-tí­­zen most közel merészkednek. A kezük­ben levő jókora, felfűzött gyümölcsfa­kéreg csomókat beletartják a tűzbe. Ami­kor az lángra kap, megpörgetik, aztán folyvást pörgetve a lángcsóvát, megin­dulnak a szőlő irányába »lámpásolni«. »Meglámpásolják« a szőlőhegyet: a nap tüze ne eméssze, jég ne verje, vihar és egyéb kár ne látogassa verejtékes mun­kájuk gyümölcsét. Pattog, száll a szikra a máglyáról, és szerte a szőlőhegy olda­lában fel-felívelő tüzes karikák táncol­nak Szent Iván fekete éjszakájában. Széles ívben kanyarodnak vissza a tü­zes csóvák hordozói. S ahogy a máglyá­hoz érnek, egy utolsó pörgetéssel messze hajítják a lámpásolót, amely röptében szétszórja zsarátnokait a réten.”

Next