Magyar Hírlap, 1970. július (3. évfolyam, 181-211. szám)
1970-07-01 / 181. szám
Z 1978.JÚLIUS 1.SZERDA HAZAI KORKÉP__________________________________MIJGYHE HÍRLAJP Beszéljünk a lakáskérdésről VV . : Az új lakbér is kedvezményes — Növeli-e a vállalati önköltséget a hozzájárulás? — Keresetemelkedés, nyugdíjazás A régi és új lakbérek körüli viták meglehetősen élénkek, ki-ki a maga helyzetét latolgatva nyilvánít véleményt, vagy tesz fel kérdéseket. Ma még nincs arra mód, hogy minden kérdésre válaszolhassunk — hiszen a részleteket szabályozó rendeletek még csak készülnek — ám néhány alapkérdés már tisztázott az irányelvek alapján. (Hadd „pletykáljunk” is valamit. Az egyik kormányülés külön nyomatékkal hívta fel a lakásrendeleteket, intézkedéseket kidolgozók figyelmét, hogy magyarul, nagyon érthetően — kerülve a nyakatekert jogászfogalmazást — alkossák meg a rendeleteket, hogy félreértés nélkül, azonnal értse mindenki, miről van szó.) Kérdez a közvélemény Ami a lakbéreket illeti, az új lakbértarifák előreláthatóan négyzetméterenként a következők lesznek: összkomfortos lakásoknál hat forint, komfortos lakásoknál 5,40 forint és félkomfortos lakásoknál 3,60 forint havonta. Rögtön össze is állíthatjuk: az átlaglakbér áttekinthető táblázatát, amely a különbségeket is megmutatja . Amikor az új lakbérekről beszélünk, gondolni kell arra, hogy a felszabadulás óta a lakosság reáljövedelme mintegy két és félszeresére emelkedett. A reáljövedelem növekedése 1960 és 1969 között 45 százalékos volt. Ugyanezen idő alatt a pénzbeli társadalmi juttatások 100 százalékkal, a természetbeni társadalmi juttatások 46 százalékkal emelkedtek. A közvélemény az új lakbérrendszerrel kapcsolatban számos szociális jellegű kérdést tesz fel. Semmi ok nincs arra, hogy ne beszéljünk ezekről teljes nyíltsággal, őszintén. Azt kérdezik például: miért nem részesítik lakbérkedvezményben a többgyermekes családokat, miért nem veszik figyelembe a lakásban lakó személyek számát? Mint már az előző cikkben szó volt róla, az új lakbér is kedvezményes, nem hoz nyereséget az állam részére. (Ehhez legalább kilenc forintot kellene havonta egy négyzetméterért megállapítani.) A lakbért a minőséghez, a komfortossághoz igazodik és nem a család számához. A többgyermekes családok nem a lakbérmegállapításnál, hanem a lakásszerzésnél kapnak kedvezményt, méghozzá jelentőset az életszínvonal zavarása nélkül... Szociális indítékú egy másik kérdés is: miért nem differenciál az új lakbér a kis- és nagykeresetűek között? Miért kaphatnak lakbérhozzájárulást azok is, akik nagyobb jövedelemmel, gépkocsimitelekkel rendelkeznek? A válasznál újra viszsza kell térni a lakbér alapvető funkciójára: az életszínvonal zavarása nélkül nyújtani fedezetet a lakások fenntartásához. Tehát a lakbér nem valamiféle adó, amelyik valóban befolyásolja, differenciálja az egyes személyek jövedelmét. Annyi különbség azonban mégis van, hogy a magasabb keresetűeknél hamarabb szűnik meg a lakbérhozzájárulás fizetése, mint a kiskeresetűeknél. Végül újra arra kell hivatkozni e válasznál is, hogy elképzelhetetlenül megnehezítené a lakbérek adminisztrációját, ha nyomon követne minden jövedelemváltozást, emelkedést vagy csökkenést. Nem lehet válasz nélkül hagyni egy ilyen kérdést sem: vajon a lakbéremelés nem szorítja-e vissza a munkásokat a komfort nélküli lakásokba? Nem, semmiképpen sem. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy például az új lakást építők, szövetkezeti lakást vásárlók ötven százaléka eddig is munkás volt. Az új építési hozzájárulás és a lakbér sem megfizethetetlen. Ehhez hozzászámolhatjuk, hogy az építési hozzájárulást gyermekenként 20—25 százalékkal csökkentik, átlagkereset növekedését — tehát a hozzájárulás csökkentésének alapját — féléves vagy éves átlag alapján számítják ki. Jó azt is tudni, hogy a lakbérhozzájárulás a lakbér növekedésének fedezete és mint ilyen összeget, semmiféle levonás, kereseti adó, társadalmi, szervezeti, tagsági díj nem terhelheti, tehát nem számíthatják jövedelem-emelkedésnek. A lakbérhozzájárulást egyszer állapítják meg, azt nem lehet újra és újra módosítani a családi viszonyok változásával. A hozzájárulás összegét csak a keresetemelkedés és a nyugdíjazás változtathatja, csökkentheti. Tehát változatlan marad a hozzájárulás összeg, például ha kisebb vagy nagyobb lakásba költözik a család, vagy újabb családtag lép a keresők táborába. A lakbérekkel, lakbérhozzájárulásal kapcsolatos kérdések nyilvánvalóan sokrétűbbek, terjedelmesebbek, mint amenynyit egy cikk átfoghat. Ezért az alapelvek tisztázásával, az új kapcsolódó minisztériumi, tanácsi rendelkezések alkotásával párhuzamosan, állandóan napirenden tartjuk e közérdekű kérdéseket. Soltész István átlag alapterület régi új különbség Kategória lakbér 1a2 forint/hónap összkomfortos 57 129 342 213 komfortos 53 100 286 186 félkomfortos 43 53 155 102 A lakbér-hozzájárulást egyszer állapítják meg Ha már a lakbérhozzájárulásnál tartunk, beszéljünk az e körül zajló vitáról is. Hány év alatt béresítik a felemelt lakbért, illetve mennyi idő alatt szűnik meg a lakbérhozzájárulás? Mindez a személyi keresetek alakulásától függ. Az átlagos keresetemelkedéssel számolva ezaz idő előreláthatóan négy-öt évre tehető. A vállalatok a lakbérhozzájárulást csak előlegezik a dolgozóknak, ezt az összeget az állam visszatéríti számukra, a kiadás egyáltalán nem szerepel majd a vállalati költségek között, nem növeli a termelés önköltségét. A kisipari szövetkezetek, termelőszövetkezetek is fizetnek tagjaiknak lakbérhozzájárulást, ezt az állam hasonlóan visszatéríti. A magánházban lakó bérlőknek ugyanúgy jár a hozzájárulás, mint az állami bérlakások lakóinak. A határozat egyik alapelve: minden bérlő megkapja a hozzájárulást, még attól is függetlenül, hogy tart-e albérlőt avagy nem. A teljesítménybérben dolgozóknál az tífimain&SSma Vándorló mun- SAMS kasok, megmacímmel figyelemre méltó írást közöl az egri lap. „1968-ban 1,6, 1969-ben 1,7 millió dolgozó, kereső ember »mozgott«. Az építőiparban és a mezőgazdaságban majd minden második ember munkahelyet változtatott, a kereskedelemben végbement mozgás meghaladja a 40 százalékot, a közlekedésben pedig majd minden harmadik dolgozó keresett új vagy más munkahelyet. Egy munkás egy munkahelyváltozása — szakmai képzettségtől, szakmától függően — hat-hét ezer forintba kerül. Érdemes tehát odafigyelni, ha egy üzemben vagy bármilyen munkahelyen »megmozdulnak« az emberek, más munkakör, más állás után néznek, mert az választ ad arra is, hogy milyen mértékben elégedettek vagy elégedetlenek a dolgozók. Érdemes odafigyelni, már csak azért is, mert lehet, hogy egy-egy munkahely-változtatás előnyös az egyénnek, de ilyen nagyméretű munkaerőmozgás kétségtelenül hátráltatja előrehaladásunkat.” _ ¥ n JjrjL Veszélyes „ka-HkI M N|¥ jMBW csaúsztatók”rll Fw‡ r°l közös glosz* ie,írt száz a veszprémi lap. „Alig néhány napja köszöntött be a kánikula, a fürdési idény, máris szo Geofizikai emlékülés az MTESZ-ben Kedden délelőtt az MTESZ székházában dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter megnyitójával folytatódott a Geofizikai Intézet ünnepségsorozata. Müller Pál igazgató az intézet eredményeiről és tudományos kutatási céljairól szólt. Majd a tudományterület magyar és küföldi képviselői, a rokonintézmények küldöttei üdvözölték a jubiláló Geofizikai Intézetet. A lakásszövetkezetek is jogi személyek Előfordul, hogy a szövetkezeti házak átadása után hibákat találtak, de a lakók nem követelhettek kötbért a kivitelezőtől, mert a beruházók jogszabályokra utalva arra hivatkoztak, hogy az utólagosan feltárt hibák ügyeinek intézése már nem az ő dolguk. A lakásszövetkezetieknek ilyenkor csak sok utánjárással sikerült érvényesíteni jogaikat, sőt kellő tapasztalatok hiányában, a szövetkezeteket károsodás is érte. A Központi Gazdasági Döntőbizottság most állást foglalt a követelések kérdésében, és megállapította, hogy a lakásszövetkezet hibák esetén közvetlenül is követelheti a kivitelezőtől a kötbért, illetve a hibák kijavítását. A lakásszövetkezeteket jogi személyeknek kell tekinteni. Ha tehát az épületeken átadásuk után hibákat tapasztalnak, bejelenthetik kötbér iránti igényüket, s azokat indokolt esetben a Gazdasági Döntőbizottság meg is ítéli. MEGYEI LAPSZEMLE Megszűnik egy járás — Mennyibe kerül a munkahely-változtatás? — Halál a „kacsaúsztatókban'*’ Szent Iván éje Somogyban ■*" , Ügyintézés kö-Magyarország « lakossághoz címmel Lányi Botond írt interjút a nyíregyházi lapba. „A Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeletére 1970. július 1-től megszűnik a tiszalöki és a baktalórántházi járás. A tiszalöki teljes egészében, a baktai járásból pedig 11 község kerül a nyíregyházi járáshoz. Vincze Józseftől, a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől kértünk felvülogosítást.:" — A nyíregyházi járás 31 közegével és 106 ezer lakosával már korábban is a legnagyobb volt a megyében — mondta a tanácselnök. — Most a tiszalöki járás öt községéből ezer, a baktalórántházi járás 11 községéből 19 ezer emberrel gyarapodott járásunk lakossága, így a teljes lakosság 155 566. — A tanácsi hálózat korszerűsítésének lényege, hogy az ügyintézés ott legyen, ahol az ügy keletkezett. A járások öszszevonása azt jelenti, hogy az igazgatási központ látszólag eltávolodott a területtől, de valójában — a nagyközségek és közös tanácsú községek létrehozásával — közelebb került az ügyintézés a lakossághoz. — A kérdést így teszik fel az emberek: „Marad-e valaki a faluban?” Egyáltalán nem maradnak magukra, hiszen a tanácsok azon tagjai, akik nem a tanács székhelyén levő községben laknak, önálló tanácstagi csoportot alakítanak. Ennek a tanácstagi csoportnak a vezetője egyben a közös községi tanács végrehajtó bizottságának tagja, illetve elnökhelyettese.S’morú a statisztika: tizenöten vesztették életüket fürdőzés közben, s közülük kilencen még a 18. életévüket sem töltötték be. A halál oka: vízbefúlás. Már az idény kezdete előtt szorongva gondolunk a minden nyáron szinte »menetredszerűen« érkező fekete krónikára, s aggódva tesszük fel a kérdést: vajon az idén hány áldozata lesz a fürdőzésnek? A felhívások, figyelmeztetések ellenére a legtöbb áldozatot ma is — a több éves tapasztalatokhoz hűen — a tiltott helyen való fürdés követeli. Az elhagyott bánya- és kubikgödrökben, téglagyárak melletti vízgyűjtőkben fürdőzők közül szedi a halál legtöbb áldozatát Zömmel fiatal, tizenéves gyerekek élete fejeződik be ezekben a »kacsaúsztatókban«. Felelőtlenül, sok esetben gyermeki virtusból, meggondolatlanul mennek neki a víznek — úszni nem tudók is —, nem ismerve az ilyen gödrök mélységét, veszélyeit. A felelősség természetesen egyéni: nem lehet áthárítani. Ahol pedig ez hiányzik, ott következetesen meg kell fizetni a tandíjat. Ne fizessünk ilyen kegyetlen árat, ne fiatal életek árán tanuljunk, hanem mindenki saját érdekében szívlelje meg a figyelmeztetéseket, intse a gyermekeket, hogy elkerülhetők legyenek a tragédiák.A Somogyi Néplap emel riportot közöl a Somogy megyei újság Wallinger, Endre tollából. „Szent Iván tüze minden évben fellobban Európa sok táján ma is. A kultikus eredetű népszokás nemcsak szimbólum, néphit, hiedelem is fűződik hozzá, öszszefügg azzal a mágikus erővel, amelyet az ember a tűznek tulajdonított: a veszély elhárításának a hitével. Hogy hozzánk, Somogyba honnan jutott ez a néphit, délszláv hatásra-e vagy északról, nem tudjuk. Most huszan-huszonöten vagyunk. Lányok, asszonyok jöttek a szőlőhegyi házakból, néhány fiatal mérnök Kaposvárról. A hatalmas útmenti máglya szempillantás alatt egyre magasabbra öltögeti füstölő, sárgásvörös nyelveit. Nyolcan-tízen most közel merészkednek. A kezükben levő jókora, felfűzött gyümölcsfakéreg csomókat beletartják a tűzbe. Amikor az lángra kap, megpörgetik, aztán folyvást pörgetve a lángcsóvát, megindulnak a szőlő irányába »lámpásolni«. »Meglámpásolják« a szőlőhegyet: a nap tüze ne eméssze, jég ne verje, vihar és egyéb kár ne látogassa verejtékes munkájuk gyümölcsét. Pattog, száll a szikra a máglyáról, és szerte a szőlőhegy oldalában fel-felívelő tüzes karikák táncolnak Szent Iván fekete éjszakájában. Széles ívben kanyarodnak vissza a tüzes csóvák hordozói. S ahogy a máglyához érnek, egy utolsó pörgetéssel messze hajítják a lámpásolót, amely röptében szétszórja zsarátnokait a réten.”