Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)
1970-10-01 / 273. szám
2 1970. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK ORSZAGGYOLES Magyar Hírlap (Folytatás az 1. oldalról) hétre a tervidőszak végére elérte a munkásokét, öt év alatt közel 320 ezer lakás épült fel, ennek több mint a fele a városokban. Szocialista építőmunkánk sikeres volt Amikor örömmel hangsúlyozzuk III. ötéves tervünk elért eredményeit, reálisan számot vetünk azokkal a tényezőkkel is, amelyek a gazdasági munka még meglevő gyengeségeit mutatják és ahol különösen jelentős erőfeszítésekre van szükség a jövőben. Nem lehetünk elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelés emelkedésének a tervezett 80 százaléknál kisebb hányada, csak 55 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében a munkaerő-gazdálkodás nem korszerűen szervezett és sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Nem kielégítő a beruházási tevékenység. Még mindig lassú a megvalósítás üteme és általában többe kerülnek beruházásaink a tervezettnél. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk: szocialista gazdasági építőmunkánk a III. ötéves terv időszakában sikeres volt, népgazdaságunk teljesítőképessége elérte azt a színvonalat, amely a IV. ötéves tervidőszak küszöbén kielégíti a gazdaságpolitikánk továbbviteléhez szükséges követelményeket és kedvező feltételeket teremt a IV. ötéves terv számára. A IV. ötéves terv irányvonala az eddig folytatott gazdaságpolitikán alapszik. Ez azért volt lehetséges, mert ennek a gazdaságpolitikának a helyességét az élet igazolta, fő célkitűzései távlatilag is helytállóknak bizonyultak. A reform magasabb színvonalra emelte a tervgazdálkodást Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. A reform céljainknak megfelelően magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást. Kedvezően hat a gazdaság korszerű fejlődésére. Megnövelte a gazdasági egységek önállóságát és a korábbinál jobban, igényli az önállósággal együtt járó népgazdasági felelősséget is. Elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági és a csoportérdek, valamint a személyi érdekek sokasága egymással jobban összhangba kerüljön. Kidolgozás alatt van a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszú távú terve. Az a feladat áll előttünk, hogy a 15 évre szóló tervet a legközelebbi másfél-két esztendőben elkészítsük. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek, s fejlődésünknek a változó körülményekhez való igazodását fejezik ki. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás, nagy és kis kérdésekben egyaránt. Elsősorban annak az elemzésnek a következtetéseit említem meg, amelyek a gazdasági növekedés ütemének a népgazdasági egyensúllyal való összevetése nyomán tárultak fel. A növekedés és az egyensúly szorosan összefügg. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a hatékony fejlődés is csak úgy mehet végbe, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználásukra irányuló tervek között. Az egyensúlyzavarok rontják a hatékonyságot még akkor is, ha egyébként a termelőerők állapota ezt biztosítaná. A IV. ötéves terv célja: a dinamikus gazdasági növekedés A IV. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlythelyezünk a kedvező strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között, s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozzuk. Ez a gondolat IV. ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. Ez magyarázza, hogy a legfontosabb célok megvalósítására koncentráltuk szellemi, anyagi és pénzügyi erőforrásainkat, vállalva azt is, hogy a gazdaság bizonyos területein lassúbb legyen a növekedés üteme. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, érvényt szerezve annak a követelménynek is, hogy a felhalmozáson belül az állóalapokra jobban koncentrált, gazdaságosabb beruházási tevékenység valósuljon meg. Másfelől erősödő vonása lesz gazdasági fejlődésünknek, hogy a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célkitűzések növekvő súlyt kapnak. Itt mindenekelőtt a lakásépítésre, a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre, a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszközök nagymértékű növekedését szeretném hangsúlyozni. A termelő szférában is számos olyan fejlesztési feladatot jelöltünk ki, amelyek a korszerűbb, kulturáltabb fogyasztás érdekeit szolgálják. A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásnak felhasználását az eddiginél észszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán — mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, a termelési és forgalmi szférában lekötött forgóeszközök növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termelési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Hogyan kívánja ötéves tervünk a hatékonyságjavulást szolgálni? Mindenekelőtt úgy, hogy a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítja. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ilyenek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, — a gazdaság infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása, és — a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A gazdasági fejlődésnek nemcsak a gazdasági növekedés a mércéje, hanem a haladó strukturális változás is. A differenciáltabb fogyasztói igények kielégítése Figyelembe véve gazdasági fejlődésünk elért színvonalát, reálisan számolnunk kell azzal, hogy az elkövetkező időszakban a strukturális fejlődés újabb, minőségileg bonyolultabb kérdéseinek megoldása kerül előtérbe. A fejlődésben egyre nagyobb szerepet kap egyrészt a növekvő jövedelemből, s magasabb életszínvonalból adódó differenciáltabb fogyasztói igények kielégítése, másrészt az egyes termelési ágakon belül a magasabb műszaki színvonalat képviselő gyártmányok és technológiák fokozott térnyerése. Ez a két tendencia tükröződik a külgazdasági kapcsolatok szerkezetében is, mert mindkét irányzat hatékonyabb, sokrétűbb és növekvő exportot és gazdasági fejlődésünk meggyorsítását teszi lehetővé. Mindez a termelés hatékonyságának növelését is szolgálja. Az új technológia megbízhatóbb, korszerűbb terméket, alacsonyabb termelési költséget , emellett kedvezőbb munkakörülményeket is jelent. A nagyobb versenyképesség, amelyet ezzel elérhetünk, az egész gazdaságban nagyobb eredményeket ígér. A IV. ötéves terv gazdaságfejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturális haladást szolgáló törekvéseink. A terv ebben a vonatkozásban két irányvonalat követ: nagyobb figyelmet szentel a meglevő termelőkapacitások fokozatos korszerűsítésére, mind a termékek, mind pedig a technológiai folyamatok tekintetében, helyenként azok átrendezésével; ugyanakkor a központi erőforrások jelentős részét meghatározott strukturális fejlődés szolgálatába állítja oly módon, hogy kiemel néhány különösen aktuális fejlesztési célt. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő energiaszerkezetünk további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1975-re pedig el fogja érni az 55—60 százalékot. Ez a program egyre nagyobb mértékben érik be a lakosság számára is, hiszen a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudjuk majd ellátni a tervidőszak végére. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia-termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság- kőolajvezeték második vonala. Folytatjuk az utóbbi években nagy lendületet elért műanyagipari fejlesztést. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelőmunka eredményességét. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1970-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kg volt, az 1970-es évben már 110 kg, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kg-ra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk ebben az iparágban rejlő lehetőségeinket. Nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval folyó együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több alumíniumfém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbelül 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. Befejeződik, sőt az eredeti elgondolásainknál nagyobb lesz az átalakulás a közúti járműgyártásban. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a 10 ezer darabot és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbusz-exportőrjévé fejlődik. Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. Gépiparunk alapkapacitásai ma már tekintélyes méretűek, az alkalmazott munkaerőből, az exportból számos, nálunk fejlettebb országnál is nagyobb arányban részesedik. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystruktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. Ez a terv irányrovonala, mert ez a hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén végrehajtunk. Figyelembe véve a részt vevő Vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. 34 milliárd forint az építőipar fejlesztésére Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag-iparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint beruházási forrás áll rendelkezésre, amely kétharmaddal nagyobb, mint amit hasonló célra a harmadik ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű lesz a könnyűiparban a ruházati termékek termelőkapacitás-bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipari fejlesztés. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A terv komoly figyelmet szentel annak, hogy a meglevő termelési adottságokat maximálisan hasznosítsák a növénytermesztésben is. A közlekedés fejlesztése Az infrastruktúra egyes területein az előrehaladás ütemével elégedettek lehetünk. Az energetikai fejlesztésről már szóltam. Jelentős ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A közlekedéspolitika távlati koncepcióját az országgyűlés 1968-ban jóváhagyta. A közlekedés fejlesztése e koncepciónak megfelelő formákban és ütemben folyik. A negyedik ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forinttal számolunk. A közlekedési ágazattal összefüggésben a terv számol azokkal afeladatokkal is, amelyek a gépjárművekgyorsan növekvő mennyiségéből adódóan a javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyagtöltő állomások hálózatának bővítése terén jelentkeznek. Ezekre a célokra a terv a vállalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. A terv kidolgozása során megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevő fejlődést érjünk el. Befejezzük a jászágói 500 kW-os rövidhullámú rádióadó építését. Új URH-adók létesülnek a rádióműsorok vételi lehetőségeinek javítására, valamint önálló URH-műsor sugárzására. Megkezdjük a második, színes vételt is biztosító televízióműsor sugárzását Jelentősen, mintegy 250 ezer állomással bővítjük a telefonhálózatot. Oktatás, egészségügy, tudományos kutatás Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Azok az országok, amelyek időben nem készültek fel megoldására, komoly nehézségekkel küzdenek. Kormányunk a negyedik ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésekre. A termelő jellegű területek mellett nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy a nem termelő területieken is erősödjön gazdaságunk infrastrukturális háttere. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk és 400 osztályterem építésével korszerűsítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi a 8600 darab gyógyintézeti ágyfejlesztés, a szakorvosi órák napi 6900-zal való növelése és 550 új orvosi körzet létesítése. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a harmadik ötéves terv időszakában felhasznált öszszegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésrefordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. Joggal reméljük, hogy ezek az anyagi források az egész ország szellemi kultúrájának további erőteljes fejlődését, a gazdasági munka hatékonyságának növelését fogják szolgálni. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink A korszerű termelési szerkezet kialakítására irányuló törekvésünk szorosan összefügg nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődésével. A tervidőszakban a szocialista országokkal folyó gazdasági együttműködésünkben egyre erőteljesebben jelennek meg újszerű elemek. Például új együttműködési formák a nyersanyagellátás területein; az eddiginél hatékonyabb és sokrétűbb termelési kapcsolatok a gyártásszakosításban és a termelési kooperációban; a szocialista országokkal össze-