Magyar Hírlap, 1970. november (3. évfolyam, 304-333. szám)

1970-11-01 / 304. szám

2 1970. NOVEMBER 1. VASÁRNAP PÁRTÉRTEKEZLETEK Magyar Hírlap Jelentés a budapesti pártértekezletről (Folytatás az 1. oldalról) növekedett a kiskereskedelmi forgalom, 22 százalékkal szemben előreláthatóan 44 százalékkal. Az áruellátás javulása fe­dezte a szükségleteket, az igények folya­matos kielégítését azonban a húsfélék­ből, elsősorban sertéshúsból nem sike­rült mindig biztosítani. A maximált árú, olcsóbb cikkek terén is mutatkoztak hiányok. A javuló életkö­rülményekre utal, hogy a tartós fogyasz­tási cikkek forgalma 80 százalékkal nö­vekedett. Még 1965-ben a budapesti mun­kás és alkalmazotti háztartásoknak a fe­le, ma már több mint háromnegyed ré­sze rendelkezik televízióval, a háztartá­sok felében pedig második rádiót vásá­roltak. 1965-ben minden ötvenedik, 1969-ben pedig már minden harmin­cadik budapesti lakosra jutott egy személygépkocsi. Előreláthatóan 58 ezer család költözik új lakásba a III. ötéves terv során. A lakáscseré­ket számítva összesen legalább 300 ezer budapesti lakos kerül a réginél kedve­zőbb lakáskörülmények közé. A szolgál­tatások fejlesztése terén a harmadik öt­éves tervben előirányzott 13 százalékos növeléssel szemben 22 százalékos emel­kedéssel számolhatunk, mindez azonban még nem oldja meg a problémákat." A budapesti pártbizottság a múlt év­ végén a párt Politikai Bizottsága elé tár­ta a főváros helyzetének, fejlesztésének kérdéseit. A Politikai Bizottság határo­zata alapján — mutat rá a jelentés — el kell készíteni a főváros egészét átfogó, Budapest vonzáskörzetével összehangolt fejlesztési koncepciót. Az állami erőből való lakásépítésre 19,4 milliárd forintot lehet fordítani. Eh­hez járul a közlekedési és a közműháló­zat, az ivóvíztermelő kapacitás fejlesz­tése, a földgázprogram további megvaló­sítása, a távfűtésbe bekapcsolt lakások számának növekedése, a kórházak fej­lesztése, az óvodai férőhelyek gyarapí­tása. A város szerkezetében és az iparban bekövetkezett változások miatt az 1960- ban készült általános városrendezési terv módosítására van szükség. A módosításra vonatkozó javaslatokat a budapesti párt­­bizottság megtárgyalta és elfogadta. Az átdolgozott tervet a fővárosi tanács még az idén a kormány elé terjeszti. A lakásszanálásokat is figyelembe vé­ve, a főváros lakásállománya öt év alatt 50 ezerrel növekszik. A jelentős fejlődés ellenére az országban kimutatható lakás­hiány mintegy 40 százaléka Budapestet terheli. Jelenleg a fővárosban 130 ezer lak­ásigénylőt tartanak nyilván. A Köz­ponti Bizottság és a Minisztertanács kö­zös határozata alapján, a jövő év köze­pén életbe lépnek a lakáshelyzettel kap­csolatos új rendelkezések, öt év alatt minimálisan 85 ezer lakás építésével le­het számolni, s ezzel — a szanálásokat is számításba véve — legalább 60 ezer lesz a tiszta lakásszaporulat. Ez 10 ezerrel több, mint amennyi a harmadik ötéves tervben megvalósult. A budapesti pártbizottság jelentése megállapítja, hogy a harmadik ötéves tervben a közlekedés fejlesztésére Buda­pesten 6 milliárd forinttal többet fordí­tanak, mint a második ötéves tervben. Ugyanakkor 10,4 százalékkal nőtt a szál­lított utasok száma, azonban csak 2,4 százalékkal a szállítókapacitás. Ez a csúcsforgalmi időszakban — hangsúlyoz­za a jelentés — olykor politikai feszült­séget is okoz. A fővárosi közlekedés szempontjából helyes és szükséges lenne, hogy a metró második szakasza határidő előtt, 1972 végére elkészüljön, többsége általában helyesli. Az egészség­ügyi ellátás terén néhány aggasztó jelen­séggel kell szembenézni. A kórházi ágyak számát például 1100-zal kellett vol­na növelni, de csak 340 létesült. A nagy zsúfoltság és elavulás miatt nem kielé­gítő a betegellátás. A kerületi orvosi ren­delőintézetek korszerűsítése elmaradt. Az egészségügyi beruházások elmaradásáért felelősség terheli a fővárosi tanács veze­tőit — állapítja meg a jelentés —, mert nem tették meg idejében, kellő határo­zottsággal és eredményességgel a szüksé­ges intézkedéseket. Felelősség terheli to­vábbá az építőipar illetékes vezetőit is az egészségügyi beruházások háttérbe szorítása és a késedelmes határidők miatt. A harmadik ötéves tervben előirány­zott 2250 bölcsődei férőhely helyett csu­pán 1740 létesült. Ez a helyzet azért ag­gasztó, mert a bölcsődés korú gyermekek száma erőteljesen nő. A budapesti­ óvo­dákban 33 441 férőhelyen 38 135 gyerek­kel kénytelenek foglalkozni, és emellett tavaly ötezer felvételi kérelmet kellett elutasítani hely hiányában. Ugyanakkor az üzemi, a vállalati óvodákban 490 fé­rőhelyet megszüntettek, amellyel semmi­képpen sem lehet egyetérteni. Az egészségügyi beruházások, az óvodai, bölcsődei férőhelyek A főváros alsó- és középfokú oktatási intézményei megnyugtatóan fejlődtek az elmúlt időszakban. Különösen kedvezően fejlődött az utóbbi két esztendő során a felsőfokú szakemberképzés. A diákok kö­zött általában nyugodt a politikai lég­kör, tovább szilárdult a párt és a kor­mány iránti bizalom. A fővárosi tanács különös gonddal foglalkozott a fizikai dolgozók gyermekeinek taníttatásával, ennek ellenére ezeknek a gyerekeknek az aránya négy esztendő leforgása alatt 35 százalékról 32 százalékra csökkent a bu­dapesti egyetemeken. A tudományos dolgozók helyesléssel fogadták a párt tudománypolitikai irány­elveit. Továbbra is szorgalmazni kell a tudományos eredmények gyakorlati hasz­nosítását. Erősíteni kell a nemzetközi tudományos együttműködést, elsősorban a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval, azért is, hogy meggyor­suljon a tudományos munka szocialista integrációja. Amint a jelentés megállapítja, kulturá­lis kérdésekben sok vita zajlik napjaink­ban, kultúrpolitikánkat a művészek A szocialista közerkölcs szilárdítása politikai feladat A budapesti pártbizottság jelentése rá­mutat, hogy a társadalom fejlődését je­lentő pozitív vonások erősödésével egy időben egészségtelen tendenciák is je­lentkeznek. Nincs minden rendben a munka- és állampolgári fegyelem körül, gyakori a közérdek háttérbe szorítása, a protekcionizmus, az egoizmus, az anya­giasság, a harácsolás. Mindezen változ­tatni, elsőrendű politikai feladat. A munkások körében a politikai hangulat az elmúlt években is kedvezően alakult. A megoldásra váró gondok között kell számon tartani a fiatal értelmiség, vala­mint az alsó- és középfokú oktatás terü­letén dolgozó pedagógusok anyagi hely­zetének javítását. Tovább kell munkál­kodni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúsága a gyakorlatban is telje­sebben érvényesüljön. Megállapítható, hogy a főváros közbiz­tonsága szilárd alapokon nyugszik. Rámutatott a jelentés arra, hogy is­mét igazolást nyert az az elv, amely sze­rint az egységet minden új helyzetben és feladat kapcsán ismét meg kell terem­teni. Ilyen helyzet, és feladat volt a gaz­daságirányítási reform bevezetése, a nemzetközi helyzet esetenkénti kiélező­dése, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomban jelentkező különböző problémák napirendre kerülése. A párt­tagok nagy többsége szilárdan képviselte a párt politikáját, s ez volt a biztosítéka annak, hogy a főváros lakossága eredmé­nyesen munkálkodhatott a közös célki­tűzések megvalósítása érdekében. Ezután megkezdődött a vita a pártbi­­­­zottság beszámolójáról. A tanácskozást ma folytatják. Megyei pártértekezletek országszerte Az MSZMP X. kongresszusa előtt a kommunisták küldöttei az ország megyéi­ben is pártértekezleteken vitatják meg a IX. kongresszus óta eltelt időszak társa­dalmi, politikai, gazdasági történéseit. A tartalmas beszámolók és az élénk viták so­rán sok szó esik a közeljövő feladatairól, a IV. ötéves tervről is. A pártértekezletek résztvevői szombaton­­ hat megyében vá­lasztották újjá a megyei pártbizottságok tagjait, és jelölték ki a X. kongresszusra delegált küldötteket. Baranya megye kommunistái pénteken és szombaton Pécsett, az orvostudományi egyetem aulájában tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vitában elhangzottakat Egri Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszá­molót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 61 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbi­zottság pedig 13 tagú végrehajtó bizottsá­got választott. A megyei pártbizottság el­ső titkára Egri Gyula, titkárai pedig No­­vics János, dr. Nagy József és dr. Csendes Lajos. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 25 megyei küldöttét. Győr-Sopron megye kommunistái pén­teken és szombaton Győrött tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A vitában elhangzottakat Pataki László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára foglal­ta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ezután megválasztották a 67 tagú megyei párt­­bizottságot, az újjáválasztott pártbizott­ság pedig 13 tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbizottság első titkára újból Pataki László lett, titkárai Horváth Imre, Port Árpád és Zámbó Jó­zsef. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 24 megyei küldöttét is. Nógrád megye kommunistái pénteken és szombaton tartották meg megyei párt­értekezletüket Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. Ott volt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetőj­e. A vitában elhangzottakat Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titká­ra foglalta össze. A pártértekezlet a be­számolót és a határozati javaslatot elfo­gadta. Ezt követően megválasztották a hatvanegy tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig tizen­három tagú végrehajtó bizottságot válasz­tott. A Nógrád megyei pártbizottság első titkára Jedlicska Gyula, titkárai pedig Matuz József, Havas Péter és Szoó Béla lettek. A pártértekezleten megválasztot­ták a X. pártkongresszus tizenkilenc Nóg­rád megyei küldöttét is. Heves megye kommunistái pénteken és szombaton Egerben tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB politikai főiskolájának rek­tora. Ott volt a tanácskozáson Szurdi Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belkereskedelmi miniszter, és Úsz­ta Gyula, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. A vitában elhangzottakat Oláh György, a megyei pártbizottság felső titkára fog­lalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ez­után megválasztották a 61 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbi­zottság pedig 13 tagú végrehajtó bizott­ságot választott. A megyei pártbizottság első titkára ismét Oláh György, titkárai pedig: Barta Alajos, dr. Sípos István, dr. Tamás László lettek. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 21 Heves megyei küldöt­tét. Szolnok megye kommunistái pénteken és szombaton Szolnokon, a megyei tanács nagytermében tartották meg megyei párt­értekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvé­delmi miniszter. Jelen volt dr. K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára. A pártértekez­let második napi munkájában részt vett Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a kormány elnökhe­lyettese is. A vitában elhangzottakat Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára fog­lalta össze. A pártértekezlet a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadta. Ez­után megválasztották a 65 tagú megyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbi­zottság pedig tizenhárom tagú végrehajtó bizottságot választott. A megyei pártbi­zottság első titkára ismét Csáki István, titkárai pedig Váczi Sándor, Zagyi János és Tóth János lettek. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus harminc Szolnok megyei küldöttet. Veszprém megye kommunistái pénte­ken és szombaton Veszprémben, a Vegy­ipari Egyetem aulájában tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára. A vitában elhangzottakat Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértekezlet a beszá­molót és a határozati javaslatot elfogad­ta. Ezután megválasztották a 61 tagú me­gyei pártbizottságot, az újjáválasztott pártbizottság pedig 13 tagú végrehajtó bi­zottságot választott. A megyei pártbizott­ság első titkára Pap János, titkárai pedig Kovács Gyula, Tóth István, Józsa János lettek. Az értekezleten megválasztották a X. pártkongresszus 22 Veszprém megyei kül­döttét. Az értekezlet szünetében A pártértekezlet első szünetében kere­ken harminc perc áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy — találomra kiválasztva — megpróbáljunk portrét rajzolni három résztvevőről. Mit lehet vajon megtudni emberekről 10-10 perc leforgása alatt? Elegendő-e ennyi idő ahhoz, hogy sike­rüljön felvillantani egy, akárcsak vázlatos képet is arcokról, életutakról, szándékok­ról, személyes vonásokról? Egy-egy csésze fekete mellett ülve, kí­váncsian nézünk egymásra, majd egy­szerre születik meg négyünkben az el­határozás: életrajzi adatoknál, gesztusok­nál, apróbb-nagyobb történeteknél ezút­tal többet, s talán teljesebbet is mondhat­na, ha a megkérdezettek gondolataiból ve­tünk papírra valamit. Bocskai László hengerész, a Csepeli Vas- és Fémmű küldötte: — Ha arra akarok feleletet keresni, hogy miféle politika érvényesülését ér­zem ebben az országban, akkor arra egyetlen szóval tudnék felelni, s ez a szó így hangzik: embercentrikus. Az ember nemcsak eszköze, szülője, megvalósítója az értékeknek, hanem élvezője is. Mun­kásember vagyok, Kohász. Ezért hosszú ideje áll töprengéseim középpontjában, hogy milyen módon lehetne a kohászok megbecsülését — éppen ennek az ember­centrikus politikának a jegyében — fo­kozni, életüket még szebbé, gazdagabbá változtatni. A sok feladat közül hadd emeljek ki ezúttal egyetlenegyet! Ez a feladat pedig a műszaki fejlesztés, a kis­­gépesítés. Sokféle vonatkozásban beszé­lünk mi erről, de van ennek a célkitű­zésnek olyan oldala is, ami talán a legke­vésbé elhanyagolható. Ugyanis a kitelj­e­sedettebb emberi élet nemcsak a rendel­kezésre álló anyagi javak függvénye, ha­nem az is, miként, milyen módon töltjük el munkaidőnket. Nálunk, a huzalhenger­­­dében ma még teljes mértékben kézi erő­vel dolgoznak a munkások. Jövőre itt re­konstrukció kezdődik. Nálunk a munká­sok nagyon sokat várnak ettől, ha szabad így fogalmazni, kicsit az életük rekons­trukcióját is... Dr. Varga Edit, a Kőbányai Gyógyszer­­árugyár vezérigazgatója: — A Tudománypolitikai Irányelvek napvilágra kerülése óta rendkívül ered­ményes fejlődésnek lehetünk a tanúi. A többi között ugyanis arról van szó, hogy lassan kezd helyreállni az az egyensúly, ami az alapkutatások és az ipari felhasz­nálás között egészségesnek tekinthető. Azért mondom, hogy lassan, mert nagyon kívánatos, hogy a különböző tudományos intézetek még tevékenyebben kapcsolód­janak bele azokba a kutatásokba, ame­lyek közvetlenül is felhasználásra kerül­hetnek az iparban. Bennünket azért is foglalkoztat most ez a kérdés annyira, mert a gyógyszergyártás egyike a világ leggyorsabban fejlődő ágazatainak. Ha nincs hét-nyolc új készítmény egy eszten­dőben, az már azt jelenti, hogy menthe­tetlenül lemaradunk... — Nem véletlenül kerül előtérbe társa­dalmunkban manapság a vezetéselmélet jó néhány problematikája. Úgy vélem, a szakértelem tekintetében kezdjük állni a sarat a legfejlettebb nyugati országokkal. Ilyen vonatkozásban nem is baj, hogy versenyre kényszerülünk. Van azonban valami, amiben szóba sem kerülhet ilyes­fajta rivalizálás, s ez a következő: egy­egy vezetői döntés politikai hatásának előzetes mérlegelése a termelőmunka fo­lyamatában. A polgári társadalmakban ilyen követelmények ki sem alakulhat­nak, ebben nekünk — helyzetünknél fog­va — valami merőben újat kell teremte­nünk. Erre akarom felhívni a figyel­met ... Vida Miklós, a Fővárosi Gázművek mű­szaki igazgatója, a budapesti képviselő­­csoport vezetője: — Nem vagyok párttag. Meghívottként veszek részt a pártértekezleten. Meghí­vottként, szemlélőként, de — s ezt szeret­ném hangsúlyozni — nem idegenként. Szeretném ezt azzal is alátámasztani, hogy a pártértekezlet elé terjesztett jelentésben olyan gondolatok is szerepelnek a buda­pesti iparfejlesztéssel kapcsolatban, ame­lyeknek egy töredékét magam is szóvá tet­tem korábban az országgyűlésben. — Mint pártonkívüli, szeretnék annak az érzésnek is hangot adni, ami akkor ke­rített hatalmába, amikor Németh Károly elvtárs azokról a magatartási követelmé­nyekről beszélt, amelyek kötelező érvé­nyűek minden kommunistára. Ezek a sza­vak nagyon lelkiismeret-ébresztőek voltak számomra, még azt is hozzátenném: már­­már lelkiismeret-furdalásra ösztönöztek. Olyan körülmények között, amikor a kom­munisták ilyen nyíltan beszélnek egymás gyengéiről, nekünk, pártonkívülieknek sem lehet más feladatunk, mint hogy ker­telés nélkül szóvá tegyük azokat a hibá­kat, emberi fogyatékosságokat, amelyek esetenként fékezhetik egy még egysége­sebb szocialista közmorál monopolhely­zetének kialakítását. Mert ebben, úgy hi­szem, szabad és kell monopolhelyzetre tö­rekedni ... Fodor Gábor

Next