Magyar Hírlap, 1971. április (4. évfolyam, 91-119. szám)

1971-04-23 / 112. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-350. Terjeszti a Ma­gyar Posta. 4. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. POLITIKAI NAPI­LAP 1971. ÁPRILIS 2­3. PÉNTEK , 3M.II ! Budapest, béke Budapest neve a jövő hónapban is- s­mét jelentős esemény kapcsán kerül­­ közvetlen kapcsolatba a béke és ezen­­ belül az európai biztonság ügyével. A­­ magyar fővárosban ül össze a Béke­világtanács közgyűlése, s e világfórum tárgyalásainak fókuszába helyezi - többek között - kontinensünk biztonsá­gának problémakörét. Emlékezetes, hogy 1969 tavaszán a szocialista országok éppen Budapest­ről hirdették meg az összeurópai biz­tonsági konferencia gondolatát. A téma azóta is napirenden van. Tavaly és az idén jóformán nem volt és nincs olyan államközi tárgyalásokról kiadott kom­müniké, amelyben - így vagy úgy - ne szerepelne a garantált európai béke gondolata. Nem ámítjuk azonban ma­gunkat. E nagyszerű gondolatnak ellen­zői is vannak. Róluk tett említést mina­pi nyilatkozatában Romes Csandra, a BVT főtitkára, amikor arról szólt, hogy a budapesti közgyűlésnek olyan akció­­programot kell kidolgoznia, amelynek alapján a békemozgalom kontinentális méretekben sikerrel léphet fel a bizton­sági konferencia útjába gördített aka­dályok leküzdése érdekében. Ez lesz a BVT budapesti közgyűlésének egyik vi­tatémája. A most következő közgyűlés előkészü­letei máris a békemozgalom újabb erő­gyarapodását sejtetik. Első ízben kép­viselteti magát a BVT közgyűlésén az ENSZ apartheid bizottsága, itt lesz az Afrikai Egységszervezet, s a békéért és igazságosságért harcoló új amerikai tö­­megszervezet képviselője, részt vesz Martin Luther King utóda, Abernathy lelkész is. A tanácskozástól joggal vár­ható olyan összehangolt akcióprogram kidolgozása, amely Indokínától a Közel- Keleten és Európán át minden nép ér­dekében hathatósan szolgálhatja a bé­ke, a függetlenség, a nemzeti felsza­badulás ügyét. A BVT közgyűlését a béke-világmozga­­lom számos bizottsági ülése előzi meg. Említést érdemel az „Európai biztonsá­gi bizottság" április 14-15-i helsinki ülése, ahol egyetértésre jutottak abban, hogy az európai problémák közül máris megérett a megoldásra az erőszakról való lemondás, a kontinentális gazda­sági, tudományos-technikai és kulturá­lis együttműködés és egy állandó szer­vezet felállítása oly célok elérésének előkészítése érdekében, mint amilyen a leszerelés, a környezet védelme stb. Ha­sonlóan operatív jellegű konferencia ülésezett Rómában, ahol a közel-keleti béke és igazságos rendezés módját ke­resték. A budapesti közgyűlés nyilván megvitatja majd a bizottságokban ki­alakított álláspontokat. Nem véletlen, hogy a béke híveinek e nagy seregszemléje éppen most, és éppen Budapesten zajlik le. A BVT köz­gyűlése megelőzi a lisszaboni NATO- ülést Ez lényeges, hiszen jól tudjuk, hogy a NATO előző, brüsszeli értekez­lete fékezte az európai biztonsági kon­ferencia ügyének haladását, s Európa jövőjének májusi budapesti expozíciója időben indíthat erőteljes tömegmozgal­mat az ártó célzatú machinációk ellen. Ami pedig a színhelyet illeti, megtisz­teltetés számunkra, hogy fővárosunkat találták a legalkalmasabbnak a béke­eszme fóruma számára. A Minisztertanács ülése Odaítélték a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlait A szakmunkásképzés új irányelvei — A házadórendelet módosítása — A jogtanácsosok munkaköre A kormány Tájékoztatási Hivatala köz­li: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt az ápri­lis 14-én és 15-én Olaszországban tett hi­vatalos látogatásáról. A tárgyalások napi­rendjén az európai biztonság és az euró­pai biztonsági értekezlet kérdése mellett helyet kapott a két ország közötti kapcso­latok, a gazdasági együttműködés fejlesz­tésének problémája is. A külügyminisz­ter beszámolt VI. Pál pápánál magánjel­legű kihallgatás keretében történt láto­gatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megvitatta a munkások szakmai továbbképzésének helyzetét. Elismerve a vállalatok és az irányító szervek ez irányú hasznos tevé­kenységét, szükségesnek tartja a műszaki­technikai fejlődés igényeit jobban kielé­gítő szakmai továbbképzés hatékonyabb rendszerének kialakítását. A kormány megállapította: az általános és szakmai kultúra színvonalának emelkedése, a munkaerő-szerkezet változása, valamint a a munkaerő biztosítása indokolttá teszi, hogy továbbfejlesszük az egész népgazda­ságra kiterjedő munkástovábbképzést. A kormány határozata rögzíti a mun­kások, elsősorban a szakmunkások to­vábbképzésének új irányelveit, az állam, az irányító szervek, a vállalatok és a kü­lönböző intézmények szerepét. A tovább­képzés alapvetően vállalati feladat, amelynek megvalósítását az állam szer­vező, irányító tevékenységgel, anyagi esz­közökkel és az erre alkalmas intézmé­nyeinek közreműködésével segíti. A Mi­nisztertanács felkéri a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy nyújtsanak segítséget a határozat végrehajtásához. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megvitatta a vállalatok és a szövetkezetek szerepét a szakmunkásképzés fejlesztésében és költ­ségviselésében. Megállapította, hogy in­dokolatlan különbségek és aránytalansá­gok állnak fenn a szakmunkásképzés költségviselésében a különböző szektorba tartozó vállalatok, valamint az állam és a vállalatok között. A kormány határozata egységes elvet és gyakorlatot állapít meg a tanulók jut­tatásaival és a gyakorlati oktatásukkal kapcsolatos költségek megosztására, va­lamint a vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás feltételeinek korszerűsítését irá­nyozza elő. Ennek érdekében előírja ,, szakmunkásképzési alap” létesítését. Minden vállalatnak — függetlenül attól, hogy a szakmunkásképzésben részt vesz-e vagy sem — az éves bérköltségének meg­határozott százalékában szakmanképzési hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg azon vállalatok között kerül elosztásra, amelyek ténylegesen, végzik a tanulókép­zést. A pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány — az új lakásügyi rendelkezé­sekkel összhangban — módosította a ház­adóról szóló rendeletet. A házadóátalá­nyok mértéke nem változik. Mentesülnek a házadó alól a bérbe adott, komfort nél­küli bérlakások. Új építkezések esetében házadómentesség csak az állandó lakás céljára létesített épületeket illeti meg. Így 25 éves adómentességben részesülnek a legalább négylakásos többszintes lakó­házak, 15 éves adómentesség illeti a csa­ládi lakóházakat. A módosított szabályo­zás a felújítási házadókedvezmény enge­délyezésének lehetőségét kiterjeszti az ál­lampolgárok által megvásárolt kisebb ál­lami házingatlanok 5 éves adómentessé­gének ideje alatt elvégzett munkálatok­ra, továbbá a lakóházak korszerűsítésére és közművesítésére is. A módosító ren­delkezések nem érintik a rendelet hatály­balépése előtt már engedélyezett adó­­mentességeket és kedvezményeket. Az Országos Bányaműszaki Főfelügye­lőség elnöke a bányászat biztonsági hely­zetéről és a bányahatóság 1970. évi tevé­kenységéről tett jelentést. A beszámoló szerint a bányászat biztonsági helyzete a nagyarányú műszaki fejlődés következté­ben javult. Sokat fejlődött a föld alatti bányák szellőztetése, biztosított a bányák­ban a megfelelő hőmérséklet. A jelentés részletesen foglalkozik a városi gázel­osztó-vezetékek helyzetével is. A kormány a jelentést tudomásul vette, és utasította a nehézipari minisztert, te­gyen intézkedést a gázszolgáltató válla­latok műszaki felszereltségének, szakem­ber-ellátottságának javítására, a régi gáz­elosztó vezetékrendszer rekonstrukciójá­nak meggyorsítására. A Minisztertanács a SZOT elnökségével egyetértésben határozatot hozott a kor­mány és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa vörös vándorzászlóinak odaítélésé­re, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének előterjesztése alap­ján a „Minisztertanács vándorzászlajával kitüntetett kisipari szövetkezet” címet és vándorzászlókat adományozott, a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsa elnö­kének javaslatára pedig kitüntette az 1970. évi országos termelőszövetkezeti gazdálkodási versenyben legjobb ered­ményt elért mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket. Az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a jogtanácsosok feladatairól. A kormány­­rendelet a jogtanácsosok feladatainak meghatározásánál figyelembe vette a vál­lalatok, szövetkezetek nagyobb önállósá­gát, és biztosítani kívánja, hogy a jogta­nácsosok munkáját e szervek gazdálko­dása érdekében jobban lehessen haszno­sítani. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a belföldi idegenforgalom helyzeté­ről. A kormány az előterjesztést jóváha­gyólag tudomásul vette, és határozatot hozott a belföldi idegenforgalom fejlesz­tésére. A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. A SZOVJET MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa megvitatta az 1971—1975 közötti időszak­ra szóló ötéves népgazdaság­fejlesztési terv tervezetének kidolgozásával összefüggő kér­déseket. . Az elfogadott határozat kö­telezi a Szovjetunió miniszté­riumait és főigazgatóságait, a szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait, hogy a XXIV. pártkongresszus irányelvei szerint dolgozzák ki és június 15-ig terjesszék a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjet­unió Állami Tervbizottsága elé a hatáskörükhöz tartozó vállalatok és intézetek ötéves terveit. A tervbizottságot meg­bízták, hogy vizsgálja meg ezeket a tervezeteket, állítsa össze a Szovjetunió ötéves népgazdaság-fejlesztési tervé­nek tervezetét. BAJBAKOV HAVANNÁBAN (TASZSZ) Nyikolaj Bajba­­kovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesének, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottsága elnökének vezetésé­vel szovjet kormányküldöttség érkezett Havannába. A kül­döttség tárgyalásokat folytat majd a Szovjetunió és Kuba további gazdasági együttmű­ködésének kérdéseiről. A szovjet vendégeket Rami­ro Valdes, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, Carlos Rafael Rodriguez, a központi bizott­ság titkára, Raul Roa külügy­miniszter és más kubai veze­tők fogadták a havannai re­pülőtéren. A CEYLONI LÁZADÓK TÁRGYALÁST JAVASOLNAK (UPI) A ceyloni lázadók szerdán azonos tartalmú, szin­­galéz nyelven írt leveleket juttattak el Bandaranaike mi­niszterelnöknek, a kormány tagjainak, valamint a colom­bói lapoknak. A levél szerint a felkelés „első szakasza sike­resen befejeződött”, s vezetői készek tárgyalásokat kezdeni a hatóságokkal. A „második szakasz” a le­vélírók szerint egy éven belül várható. Az üzenet azonban nem tisztázza azt a kérdést, hogy a két szakasz közötti időszakban a felkelők milyen magatartást kívánnak tanúsí­tani. Mindenesetre felajánlják, hogy három magas rangú ve­zetőjüket Colombóba küldik feltételeik és követeléseik elő­adására és megtárgyalására. Felszólítják a kormányt, hogy biztosítson szabad közlekedést képviselőik számára. BANKÁLLAMOSITÁS CHILÉBEN (VPI) A chilei kormány szerdán ellenőrzés alá vonta az Osomo y la Union nevű, magánkézben levő bankot. A kormány a bank részvényei­nek 77 százalékát vásárolta meg. A Chilében működő 23 magántulajdonban levő bank közül ez már a kilencedik, amely a kormány ellenőrzése alá került. ÉVFORDULÓ - ROBBANTÁSOKKAL (UPI) A görög külügymi­nisztérium tiltakozott Dánia athéni ügyvivőjénél a koppen­hágai görög követség sajtóiro­dáját megrongáló szerdai rob­banás miatt. Xantopulosz­ Pa­­lamasz, a külügyminisztérium vezetésével megbízott külügy­miniszter-helyettes magához kérette a dán ügyvivőt, hogy átnyújtsa a hivatalos tiltako­zást A robbantás, mint az Athénban végrehajtott két hasonló akció is, a görög ka­tonai államcsíny negyedik év­fordulóján történt. Az athéni robbantásokért diktatúraellenes illegális szer­vezet vállalta a felelősséget. A nap híreiből A kongresszusi verseny győztesei A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a X. pártkongresszus tiszteletére folytatott munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elért vállala­tokat és szövetkezeteket kongresszusi zászlóval, illetve oklevéllel tüntette ki. A Központi Bizottság azoknak a vállala­toknak és szövetkezeteknek adományozott kongresszusi zászlót és oklevelet, amelyek kiemelkedő eredményt értek el a gazdál­kodás hatékonyságának javításában, a termelékenység növelésében, példamutató módon járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez, megfelelő intézkedéseket tettek termelő tevékenységük távlati fej­lesztésének és korszerűsítésének megala­pozására, javították dolgozóik szociális helyzetét és erősítették a szocialista bri­gádmozgalmat. KONGRESSZUSI ZÁSZLÓVAL KI­TÜNTETETT ÜZEMEK: Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, Szerszámgépipari Művek, Köz­épületépítő Vállalat, Habselyem Kötött­árugyár, Miskolci Vasúti Csomópont, Bá­bolnai Állami Gazdaság. KONGRESSZUSI OKLEVELET KAP­NAK: Közép-dunántúli Szénbányák, Ózdi Ko­hászati Üzemek, győri Magyar Vagon- és Gépgyár, Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat, Kőbányai Gyógyszeráru­­gyár, Debreceni Ruhagyár, Bólyi Állami Gazdaság, Szegedi Konzervgyár, szentesi Árpád Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, zalavári Új idők Mezőgazdasági Terme­(F­oly­tatása a 6. oldalon)

Next