Magyar Hírlap, 1971. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1971-05-08 / 127. szám
Megjelenik a hét minden napján, szombaton és vasárnap 16 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9—11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429-300. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap MELLÉKLETTEL ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25, forint. Előfizethető a lapkézbesítőknél, bármely postahivatalban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 4. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1971. MÁJUS 8. SZOMBAT Háborús bűnök Szolidaritást vállalva a szabadságukért küzdő elnyomott népekkel, az agresszió áldozataivá lett nemzetekkel, egyúttal fellépünk a népek elnyomói, az agresszió elkövetői ellen. A háborúk megakadályozásáért és - ahol háború dúl - a béke helyreállításáért küzdve egyúttal azért harcolunk, hogy minden nép háborítatlanul éljen békében és szabadságban. Ehhez azonban nemcsak le kell fogni a háborút a kirobbantó agresszor kezét, hanem felelősségre is kell vonni a háborús bűnösöket, akik lábbal tiporják az államok túlnyomó többsége által nemzetközi megállapodások keretében megerősített tilalmiakat. A történelem tragikus szakaszaként éppen az említett nemzetközileg kodifikált szabályok elfogadása óta voltunk tanúi a legeszeveszettebb mészárlásnak, a harcképtelenné váltakkal és a nem harcoló polgári lakossággal szembeni példátlan kegyetlenkedésnek. Ezúttal azonban a dolog nemmaradt annyiban: az imperializmus legkegyetlenebb válfajával, a fasizmussal szemben már érvényesült az az elv, hogy az államrezon nevében elkövetett bűnökért, a parancs kiadásáért és a parancsra végrehajtott kegyetlenkedésekért is felelni kell. A nürnbergi per fontos precedensként vonult be a nemzetközi jogba s több vagy kevesebb következetességgel a bűnösök jó részét felelősségre is vonták. Nem utolsósorban a haladó világközvélemény által a háborús bűnök elévülhetetlenségéért vívott küzdelem eredményeként. Ez utóbbi továbbra is időszerű harci feladat, de még fontosabb fellépni a napjainkban elkövetett háborús bűnök ellen. My Lai dél-vietnami falu tragédiája nem elszigetelt, kirívó eset, hanem rendszeres gyakorlat egyik epizódja. Alig két hete, Truong Khan-2 nevű faluban, megtorlásul egy aknára lépett amerikai katona haláláért, több mint 40 asszonyt és gyereket lőttek agyon. (Annak idején a náci megszállók ,,vértarifája” csak 30 túszt követelt. . .) A terrorakció egyik részvevője, Notley őrmester a kongresszusi bizottság előtt ezt vallotta: ,,Az ember azt hiszi, ha valami nincs rendben, valaki majd leállítja. És ha aztán senki sem állítja le, az ember kezdi azt hinni, hogy minden rendben van. S ha többször végigcsináltatják az ilyesmit vele, elfásul”. Három évtizede még sok egyszerű német katona lelkében is hasonló folyamat játszódott le. De azóta népellenes bűnné nyilvánították mindazt, amit a délkelet-ázsiai háború tüzét tovább szító amerikai imperialisták véghez visznek. Ezért időszerű, hogy a háborús bűnök kérdése ott szerepel a Béke-világtanács fővárosunkban megrendezendő közgyűlésén. Reflektorfénybe kell állítani e bűnöket és elkövetőiket, de a felbújtókat is. Különösen akkor, ha az USA-ban a jogrend legfőbb letéteményese, az elnök - mint ezt a My Lai-i tömeggyilkos Calley hadnagy esetében tette - a jogtalanság mellett lép sorompóba. Leleplezzük, elítéljük a háborús bűnöket. S a leleplezés, az elítélés, s felháborodott tiltakozás, amely mögött emberek százmilliói állanak, korunkban nem pusztába kiáltott szó többé, hanem eleven hatóerő. Fock Jenő felszólalása a szakszervezetek kongresszusán Pénteken reggel kilenc órakor folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára is. Fock Jenő elöljáróban tolmácsolta a kongresszus részvevőinek a kormány üdvözletét és jókívánságait. Utalt arra, hogy nemcsak kormányfői minőségben beszél, — hiszen — s ez büszkeséggel tölti el — négy évtizede maga is tagja a szakszervezeti mozgalomnak, s másfél évtizeddel ezelőtt részt vett a felsőszintű szakszervezeti vezetésben. Véleménye szerint mind a kongresszus határozati javaslata, mind a referátum helyesen tükrözte a szakszervezeteknek az elmúlt négy évben végzett munkáját, s a következő években megoldandó feladatait. — Munkánk, fejlődésünk lényeges követelménye — mondotta —, hogy a párt és a kormány a szakszervezetekkel együtt egyazon cél érdekében cselekedjen. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a közéleti tapasztalatok, közöttük azok, amelyeket a párt X. kongresszusán, a választások előkészületei során és most, a szakszervezeti kongresszuson is szerezhettünk, bizonyítják: a fejlődésnek ez a feltétele biztosított. A párt vezető szerepe ma jobban érvényesül, mint ezelőtt bármikor, mégpedig többek között éppen azért, mert a kormánynak is, a szakszervezeteknek is meghatározott feladatkörük van, lehetőségük ahhoz, hogy önállóan gondolkodjanak és cselekedjenek. A párt ezt a folyamatot tovább akarja erősíteni, de esetenként sem a kormány, sem a szakszervezetek nem élnek megfelelően hatáskörükkel. — Úgy vélem, tevékenységünk a kormányzati és a szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önállóan, felelősségteljesen cselekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke. — Az egyes kérdéseket nálunk ma nem egy, két vagy tizenkét ember dönti el, hanem minden lényeges dologban tanácskozunk a dolgozókkal. Velük egyetértésben határozunk olyan kérdésekben is, amelyek az adott időben éppenséggel nem kedvezően érintik a dolgozók egyes rétegeit, vagy az egész népet. Az emberekkel ugyanis azt is meg kell értetnünk, amikor esetleges kellemetlen intézkedésekre van szükség. A gazdaságirányítás reformja jelentős változtatást követelt a szakszervezeti munkában — mondotta a Minisztertanács elnöke —, s hozzáfűzném: ha helyesen, okosan, jól akarunk továbbra is dolgozni, akkor mindannyiunknak — a pártnak, a kormánynak, a szakszervezeteknek, az ifjúsági mozgalomnak és minden egyes embernek — állandóan meg kell újhodnunk. Munkánknak állandóan korszerűnek kell lennie, mert lehetnek kérdések amelyekre a két év előtti helyes válaszok ma dogmatikusnak, túlhaladottnak, ásatagnak bizonyulhatnak. A nemzetközi kérdésekre rátérve ugyancsak a mai korszaknak megfelelő módszerek jelentőségét emelte ki. Népünk boldogulásáért akarunk dolgozni — mondotta —, abban a tudatban, hogy munkánkért felelősséggel tartozunk a munkásmozgalom előtt is. Ez az elv a kormány tevékenységében úgy jut kifejezésre, hogy a legszorosabban a szocialista testvérországokkal működünk együtt. A szocialista országok közül mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagállamaival, gazdaságilag elsősorban azokkal, amelyekkel összekapcsol bennünket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Emellett igyekszünk előmozdítani a szocialista országok összességének egységét, tehát azokkal is együtt akarunk dolgozni, amelyek nem . Az emberek nem mindig tudják, hogyan ítéljék meg ezeket a dolgokat, nehezen igazodnak el rajtuk. Pedig nézetem szerint ezek egyszerű dolgok. Amellett, hogy a szocialista országokkal összefogunk, a világ minden más országával is kapcsolatokat igyekszünk kiépíteni, olyan szinten, ahogy erre lehetőség adódik. Ezt államunk, népünk és a világbéke érdeke is megköveteli. Helytelenül járnánk el, ha azt, hogy valakire, egy-egy országra vagy országok csoportjára megharagszunk, azzal nyilvánítanánk ki, hogy nem állunk velük szóba. Légüres tér a világpolitikában nincs. Ahol mi, szocialista országok nem vagyunk jelen, ahonnan megsértődve távoltartjuk magunkat, ott az imperialisták, az ellenségeink megjelennek és tagjai a Varsói Szerződésnek, akár földrajzi távolságuk miatt, akár azért, mert ideológiai vitáink vannak velük. — Őszinte barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Nemcsak északokból, jól felfogott érdekeinkből adódóan, nemcsak azért, mert kereskedelmi forgalmúnk nagy része a Szovjetunióval bonyolódik le, s mert határosak vagyunk e szocialista nagyhatalommal, hanem azért, mert a vérünkben, a szívünkben van a Szovjetunió iránti barátság érzése. (Nagy taps.) — Itthon és külföldön sokan képtelenek vagy nem akarják megérteni, ha ez így van, akkor mivel magyarázható, hogy magyar állami vezetők különböző nyugati országokban tesznek látogatásokat, hogy külügyminiszterünket, aki nemrég Olaszországban járt, magánkihallgatáson fogadta a pápa is, és barátságos beszélgetést folytattak, aminek valószínűleg lesz is némi eredménye az állam és egyház kapcsolatában. Felmerül az is, hogy ideológiai ellentétben vagyunk Kínával, ugyanakkor külkereskedelmi miniszterünk Kínában jár, ellenünk dolgoznak. Nekünk bíznunk kell a magunk erejében. Ezen az úton kell továbbra is járnunk, fáradoznunk a világbéke megteremtése, megőrzése érdekében. — Én is voltam szakszervezeti funkcionárius, s jól tudom, hogy a szakszervezeti vezetőknek sokkal könnyebb a dolguk, ha csak hat-hét szocialista ország szakszervezeti vezetőivel kell tárgyalniuk, így fél óra alatt akár a világ legnagyobb kérdéseiben is meg tudnak egyezni. Kissé nehezebb a helyzet akkor, ha a Szakszervezeti Világszövetség testületében jönnek össze, ahol a nem szocialista országok képviselői is jelen vannak és a mieinktől eltérő kérdésekkel kell egyeztetni sajátunkat. Itt már ne(Folytatása a 2. oldalon) Nem szabad lemondanunk a szakszervezeti világmozgalom egységéről NÉGYHATALMI TANÁCSKOZÁS , (MTI) Pénteken az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács nyugat-berlini épületében Jackling brit nagykövet elnöksége alatt tartották meg a Nyugat-Berlinről folyó négyhatalmi tanácskozás soron következő ülését. A kiadott hivatalos közlemény szerint a négy nagykövet tárgyszerű megbeszélést tartott a napirenden levő kérdésekről. A legközelebbi összejövetelre május 25-én kerül sor, a közbeeső időben szakértői szinten folytatják a konzultációkat. Abraszimov szovjet nagykövet a megbeszélésről távozóban kijelentette, hogy újabb lépést tettek előre. Politikai megfigyelők szerint a tárgyaláson a nyugati és a szovjet javaslatot vitatták meg. A BOLGÁR PARLAMENT ÜLÉSE (MTI) Pénteken Szófiában megnyílt a bolgár nemzetgyűlés ülésszaka, amelynek napirendjén az új alkotmány tervezetének megvitatása áll. Az ülésen Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, miniszterelnök, az új alkotmányt előkészítő parlamenti bizottság elnöke mondott beszédet, ismertetve az alkotmányról folytatott országos vita eredményeit. A pénteki ülésen Georgi Trajkov, a nemzetgyűlés elnökségének elnöke a vezetése alatt álló Bolgár Földműves Népi Szövetség támogatásáról biztosította az új alkotmány tervezetét. LENGYEL BELÜGYI KONFERENCIA (MTI) Edward Gierek, a LEMP KB első titkára találkozott a lengyel belügyminisztérium országos aktívájával. A megbeszélésen Franciszek Szlawick belügyminiszter ismertette a reszort munkáját, majd Gierek tartott beszámolót az ország politikai és gazdasági helyzetéről, s a párt, az állam és a belügyi apparátus fő feladatairól. A LEMP KB első titkára pozitívan értékelte a rendőrség és a biztonsági szervek munkáját. Felhívta a figyelmet, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a közrend és a belbiztonság szilárdítására, a köz- és magánvagyon védelmére, a társadalmi rend és fegyelem erősítésére. GÖRÖG-ALBÁN DIPLOMÁCIAI VISZONY (Reuter) A görög külügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy Görögország és Albánia 12 évi szünet után felújítja diplomáciai kapcsolatait. A diplomáciai viszony a két ország között gyakorlatilag akkor szakadt meg, amikor Mussolini fasiszta csapatai megszállták Albániát. A görög közlemény nem említi azokat az Albániával szemben támasztott görög területi követeléseket, amelyek a második világháború befejezése óta akadályozták a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Görögország a dél-albán Korça városára és Vlora kikötőjére jelentette be igényét TOROK CÁFOLAT (UPI) A török kormány szóvivője útján cáfolta azoknak a híreknek a megalapozottságát, amelyek szerint a hatóságok az ország keleti részén élő kurd lakosság körében letartóztatásokat hajtanak végre. A hírt Libanonba érkező kurd menekültekre hivatkozva egy bejrúti lap közölte. A szóvivő elismerte, hogy április végén lelepleztek egy „kurd szeparatista mozgalmat”, de cáfolta, hogy a keleti országrészekben a terror légkörében „tömeges letartóztatásokat” hajtanának végre. A nap híreiből Losonczi Pál fogadta 2013 a szudáni külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délben a Parlamentben fogadta Farouk Abu Eisa-t, a Szudáni Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, továbbá Mustafa Medani Abbasher budapesti nagykövet. Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese pénteken este vacsorán látta vendégül Farouk Abu Eisát, a Szudáni Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét és kíséretét.