Magyar Hírlap, 1971. június (4. évfolyam, 151-180. szám)

1971-06-11 / 161. szám

Megjelenik a hét minden nap- Sfjfl §p|l KB ÁRA* RfJ Ell | ÉD jön, szombaton és vasárnap BflB JKH O w ilLLCfC 16 oldalon, más napokon 12 |gff­:Jg| n mhsi pwrwjn* ml? wrm mm nm oldalon. Kiadja a Lapkiadó jppjm­­mm if IKji­l |§?5 tgl ffSB gBWfr Előfizetési díj egy hónapra Vállalat. Szerkesztőség és ki­­jra|SB ||j| jj||8 sjjjfji ||jg feWjS |j|| jH 25.— Előfizethető a lap° adóhivatal: Bpest, VII., Lenin BÜBe&I­ffiko 5*§S “­WjM ||| Rm á]| I« IH EB H H |1J kézbesítőknél, bármely posta­körút 9-11. A szerkesztőség MHR M W H||8 HM «9 HUgS H HH hivatalban és a posta hírlap-és a kiadóhivatal telefonszá- Éjjel vÉl jSS Kr! raS *1 mn l­eg »H H KgHI^r üzleteiben. Külföldön a Kul­mai: 221-281. 221-293. 222- tajsi fW CTfl fp jfV fuj fi ■ HLJB Hl TO Sga jj$H H Ba H Ifi M H ,úr° Könyv és Hírlap Külke­108, 429-350. Terjeszti a Ma- H &­M pjl HajaE pLJfil £9 ES fii Mgi SpE ffiOj Bj| ® «Ul­e­reskedelmi Válalat kirendelt­gyár Posta: HH Hí Hl HíH ^HíH Hí Hí HI EH HI HH Bus­ara iS Hk HON HíTH H rége­k es bizományosai ter-4. ÉVFOLYAM, 16­­. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­1. JÚNIUS 11. PÉNTEK Miért ál­-OZ komplikáltan? Miért egyszerűen, ha lehet komplikál­tan? - tartja egy német mondás. Nem célzásként idézzük, de mindenképpen ez jut eszünkbe, minél többet nézegetjük a NATO-tanács lisszaboni határozatának nem egészen egyértelmű szövegét, s a hozzáfűzött nyugati kommentárokat. Miről van és miről nincs bennük szó? Beszélnek a kelet-nyugati tárgyalások eddigi haladásáról, továbbá arról, hogy készek a Brezsnyev-javaslat, az Európá­ban állomásozó csapatok és fegyverzet csökkentésének alapos megvitatására, s végül, hogy a nyugat-berlini tárgyalást változatlanul az európai biztonság fel­tételének tekintik. A kommentárokban szó esik arról is, hogy ,,a NATO már nem fordul el duzzogva a szovjet kezde­ményezésektől", s hogy „érdemes meg­kockáztatni az erőfeszítést a két katonai szövetség hagyományos fegyveres erői kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkenté­sére”. De ami az európai biztonság gondolatát és a biztonságot megszilár­dítani hivatott értekezletet illeti, ismé­telten kijelentik, hogy ,,az európai fe­szültséget elsősorban a berlini problé­ma okozza". Minderről napok óta temér­dek szó esik a világlapokban. Nem be­szélnek azonban arról, hogy az európai feszültség gyökere nem Berlinben, ha­nem másutt keresendő. Például az év­tizedeken át lerakodott hidegháborús politikában, amelyet ma már nemcsak keleten, hanem nyugaton is elítélnek. Igaz, a NATO héjái, elsősorban az Egyesült Államok, csak szavakban vetik el, míg mások, így a franciák és néhány kisebb nyugat-európai ország képviselői hajlani látszanak arra, hogy továbblép­jenek a szocialista országok által sür­getett tettek felé. A legegyszerűbb politikai alapigaz­ságok egyike - s ezt valaha éppen Nyu­gaton mondották ki - így hangzik: a béke egy és oszthatatlan. Tudjuk, az Európa-politika, s annak mindenki szá­­mára kielégítő rendezése hatalmas, ágas-bogas komplexum. De éppen ezért nem kell és nem sza­bad túl kom­pl­ikálni. Amikor mi az európai békéről és annak garantálásáról beszélünk, tesszük ezt az­zal az egyértelmű, tiszta szándékkal, hogy lépésről lépésre egész kontinen­sünk érdekében minden problémát a megoldáshoz segítsünk. Nem taktikázás­ra, időhúzásra, diplomáciai csűrés-csa­­varásra, nyugati szóhasználattal élve „szondázásra” van szükség. Európa ma egyértelmű szándékot és tetteket kíván az államférfiaktól. Mesterségesen ter­mészetesen felállítható tetszés szerinti összefüggésrendszer az egymás mellett létező problémák­­ között, a végső és végtelenül egyszerű igazság azonban az, hogy a már megtett lépések folyta­tása, az aláírt szerződések ratifikálása, az akut problémák ésszerű, politikai megoldása, a fegyveres erő és fegyver­zet kölcsönös csökkentése, s az európai biztonsági rendszer egyértelműen és ki­zárólag egy célt szolgálhat: öreg konti­nensünk mindenki számára gyümölcsö­ző békéjét. Igazán egyszerű lecke ez, amit a tör­ténelem adott fel, s ezért a szocialista országok javaslatainak és kezdeménye­zéseinek ismeretében hozott halogató lisszaboni rezolució után joggal és a magunk részéről tiszta lelkiismerettel kérdezhetjük: miért kell a megoldást komplikálni? Orvosi kísérletek a világűrben A Szal­jut hidrometeorológiai adatokat szolgáltatott (TASZSZ, MTI) A Szaljut orbitális tu­dományos állomás személyzete negyedik napi programjának jelentős részét egész­ségügyi és biológiai kísérletek képezték. Az egyik kísérletnek az volt a célja, hogy információt kapjanak a szív- és a vér­­edényrendszer funkcionális helyzetéről a súlytalanság viszonyai között. Kísérletet végeztek a csontszövet sűrűségének meg­határozására is. Mikroanalizátorok segít­ségével Vért vettek a Szaljut személyze­tének minden tagjától. A vért később, a Földön vizsgálják meg, laboratóriumban. Georgij Dobrovolszkij, az állomás pa­rancsnoka jelentette, hogy az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulata kitűnő. Az űrhajósok eljuttatták a Szovjetunió hidrometeorológiai szolgálatának az első jelentéseket az általuk észlelt légköri fo­lyamatokról. A kozmovízió jóvoltából tegnap délben a szovjet tv nézőinek milliói láthatták, hogyan folyik a munka a tudományos la­boratórium tágas szalonjában. A kamera egyszerre mutatta a könnyű, melegítő­szerű öltözékben dolgozó Borostyán 1-et, 2-et és 3-at, vagyis Dobrovolszkijt, Vol­­kovot és Pacajevet. Dobrovolszkij, az űrállomás parancsno­ka saját feladatáról szólva elmondotta: — Felelős vagyok a repülési program végre­hajtásáért, részt veszek az automatikus és a kézi vezérlésű műveletekben, ezen­kívül műszaki és tudományos kísérlete­ket végzek. Volkov hajózó mérnök ugyancsak is­mertette tennivalóit. — Üzemeltetem a fedélzeti berendezéseket, ami korántsem könnyű dolog az űrállomás óriási mére­tei miatt. Elég soká tart, amíg egyik vé­géből a másikba „lebegek”, s még tovább, amíg megnézem az összes műszereket. Az orbitális állomás hossza húsz méter ... Pacajev, kísérleti mérnök kifejezte örö­mét, hogy olyan nagyszerű űrállomáson dolgozhat, mint amilyen a Szaljut. (Tudományos összefoglalónk a 6. olda­lon.) Csütörtökön a Mező Imre úti temető­ben nagy részvéttel búcsúztatták­ el a 86 éves korában elhunyt Lukács Györgyöt, a Magyar Tanácsköztársaság volt nép­biztosát, kétszeres Kossuth-díjas akadé­mikust! A munkásmozgalmi panteon te­rületén a gyászolók sokasága állta kö­rül a magyar és a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, a kiváló marxista filozó­fusnak és esztétának vörös szemfedéllel borított, virágokkal és koszorúkkal öve­zett ravatalát. A gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vettek és a koporsó mellett díszőrséget álltak párt- és állami veze­tők, tudományos és kulturális életünk is­mert személyiségei, a különböző társa­dalmi szervezetek képviselői. Eljött a végső tiszteletadásra a munkásmozgalom sok régi harcosa; lerótták kegyeletüket egykori munkatársai, tanítványai, bará­tai és ismerősei, köztük sokan külföld­ről. A ravatalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Friss István, az MSZMP KB tagja, aka­démikus búcsúzott Lukács Györgytől, akinek távozásával — mint mondotta — a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galmat, a magyar és a nemzetközi tudo­mányos életet és az egész magyar társa­dalmat érte nagy veszteség. Méltatta Lu­kács György rendkívül gazdag életét, amelyet sok nagy szellem formált. Közü­lük különösen kettőnek volt rá — nem­csak szellemi életét, de egész sorsát ala­kító — hatása: Adynak és Marxnak. A szónok ezután Lukács pályájának főbb állomásait idézte fel. „Marxista let­tem, és aktív politikai tevékenységem év­tizede egyszersmind a marxizmussal va­ló bensőséges foglalkozásnak, igazi elsa­játításának korszaka volt” — írta Az esztétikum sajátossága című művében. „A marxizmus klasszikusaival való fog­lalkozás — olvashatjuk egy 1957-es írá­sában — adta meg számomra életemben először a lehetőséget, hogy beteljesüljön, amire törekvésem mindenkor irányult: a szellemi élet jelenségeit úgy, ahogy va­lójában önmagukban léteznek, történel­mi rendszerezett jellegükben helyes mó­don áttekinthessem, hűen leírhassam és valóságuknak megfelelően kifejezhes­sem.” — Mint az illegális KMP egyik veze­tője, Lukács György vállalta az illegális harc minden kockázatát. A titkárság tag­jaként 1929-ben hónapokon át Budapes­ten irányította a pártmunkát. A rendőr­ség mindent megtett, hogy az illegális szervezkedés nyomára jusson. Nem volt kétséges, hogy ha Lukácsot letartóztatják, az akasztófa fenyegeti. De — s ezt saját tapasztalatomból tudom — pesti tartóz­kodása alatt Lukács György viselkedésén a félelemnek nyomát sem lehetett ész­revenni. Mint a párt illegális lapjának, a Kommunistának szerkesztője voltam ve­le kapcsolatban. Ma is meghatottan gon­(Folytatása a 2. oldalon) " J­l­sön sorsáról. Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mon­dotta — az Izraelnek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink megszállásában és a szuverenitásunk ellen irányuló agresszió­ban. — Nem feledkezhetünk meg arról — hangsúlyozta —, hogy az Egyesült Álla­mok, magáévá téve az úgynevezett közel­­keleti erőegyensúly elvét, minden lehető segítséget megad, hogy ezáltal biztosítsa Izrael katonai erőfölényét valamennyi arab országgal szemben. Ezt a magatar­tást teljes egészében elutasítjuk — mon­dotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelen­tette: " A Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan az impe­rialistaellenes forradalom mellett áll, és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segély­ben részesíti a függetlenségük megszilár­dításáért küzdő fejlődő országokat. A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi— szovjet barátság tovább fejlődött, és a nemrég aláírt barátsági és együttműkö­dési szerződésben öltött testet. E szerző­dés megerősíti a barátság elvein nyugvó szovjet—egyiptomi kapcsolatokat, és meg­szilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést. A Szovjetunió ren­­delkezésünkre bocsátja tudományos és technológiai ismereteit, hogy segítségünk­re siessen a korszerű egyiptomi állam ki­építésében, és fokozza katonai erőnket te­rületeink felszabadítása céljából. E barát­ságtól egyetlen lépéssel sem távolodha­tunk el, mert ezzel saját érdekeink ellen cselekednénk, és saját térségünkön belül az imperializmus ügyét támogatnánk — mondotta az egyiptomi elnök. Az Arab Szocialista Unió átszervezésé­ről és azokról az elvekről szólva, ame­lyekre tevékenységét alapozni kell, Sza­dat hangsúlyozta: " Az ASZÚ a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunisták, a reakció­sok, az egyiptomi társadalom szocialista átalakításának ellenségei, az ingadozók, és a nemzeti integritás, a belső front el­len ágáló összeesküvők. Az Arab Szocia­lista Uniónak a kollektív vezetés elvét (Folytatás a vízsik oldalon) . (MTI, TASZSZ) Szadat egyiptomi elnök tegnap nagy jelentőségű rádió- és televí­ziós beszédet mondott. Többek között ki­jelentette: " A Közel-Keleten úgy le­hetséges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab területről, és elismeri a palesztinai népnek azt a jogát, hogy saját maga dönt­ A nemzetközi forradalmi mozgalom nagy halottja Búcsús Lukács Györgytől Podgornij választási beszéde (MTI) A szovjet választási kampány ke­retében tegnap este Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke találkozott a szovjet fővá­ros leningrádi választókerületének lakói­val, akik őt jelölték az Oroszországi Fö­deráció Legfelső Tanácsába.­­ A párt erőfeszítéseit most a nép jólétének, kulturális színvonalának lényeges emelé­sére összpontosítja. A szociális intézkedé­sek átfogó programjának megvalósításá­ról van szó, s ennek a programnak kö­zéppontjában az ember áll, növekvő anyagi és szellemi igényeivel. A kommu­nizmus építésének jelenlegi szakasza, a (Folytatása az 5. oldalon) Szadat elnök a szovjet segítségről és az EAK haladó belpolitikájáról CARAPKIN HAZAUTAZOTT (AP) Szemjon Carapkin szovjet külügyminiszter-he­lyettes tegnap hazautazott Londonból, ahol Douglas­ Home brit külügyminiszterrel folytatott tanácskozást a kö­zel-keleti és az indokínai hely­zetről, valamint a kelet-nyu­gati kapcsolatokról. HOLDJAVASLAT (TASZSZ) Genfben, az ENSZ világűrjégügyi­­ albi­zottságában felszólalt Pira­­dov professzor, szovjet képvi­selő. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió változatlanul kész a kölcsönösen előnyös együttműködésre minden or­szággal a világűr meghódítá­sában. Bejelentést tett arról a szovjet javaslatról, hogy tűz­zék az ENSZ-közgyűlés napi­, az albi- Pira- A nap híreiből rendjére a Holdra vonatkozó nemzetközi szerződés ügyét. MOSZKVAI LÁTOGATÁS (AFP) Raul Roa kubai kül­ügyminiszter Havannából Moszkvába utazott, hogy ele­get tegyen a szovjet kormány hivatalos meghívásának. írtjá­ra a külügyminisztérium veze­tő tisztviselői kísérték el. SZOVJET-KÍNAI árucsere (TASZSZ) Ji Csing-tang, a kínai külkereskedelmi minisz­térium osztályvezetője Moszk­vába érkezett, hogy a két or­szág árucsere-forgalmáról tár­gyaljon. ISMÉT MŰKÖDHETNEK (AFP) Argentínában új tör­vény jelent meg a politikai pártok működéséről. Az öt év óta betiltott s július elsejétől ismét engedélyezett pártok ak­kor működhetnek törvényesen, ha ajánlást nyújtanak be a választásra jogosultak leg­alább négy ezrelékének az alá­írásával. NINCS KEGYELEM (TASZSZ) Jahja Khan pa­kisztáni elnök elutasította Mo­hamed Ferez Abdullahnak, a pakisztáni légitársaság volt gépkocsivezetőjének kegyelmi kérvényét; a gépkocsivezetőt május elején egy katonai tör­vényszék ítélte halálra, mert tavaly november 1-én a ka­­rachi repülőtéren előre meg­fontolt szándékkal halálra gá­zolta Zygfryd Wolniak lengyel külügyminiszter-helyettest, va­lamint három pakisztáni sze­mélyt. RENDŐRÖK BÜNTETÉSE (Reuter) Megbüntetik azokat a New York-i rendőröket, akik januárban hatnapos sztrájkot rendeztek. A városi alkalma­zottak személyzeti igazgatója egy helyi törvény alapján 21 ezer rendőrtől összesen 12 na­pi bért, azaz minden sztrájk­nap után dupla fizetséget vo­nat le. A rendőrök segélyező egyesülete jogi orvoslást keres a rendelkezés ellen.

Next