Magyar Hírlap, 1972. augusztus (5. évfolyam, 211-241. szám)
1972-08-01 / 211. szám
2 1972. AUGUSZTUS 1. KEDD HAZAI KORKÉP Magyar Hírlap Segít a népfront . Alkotó viták a tanácsi bizottságokban „A bizottságok? Azok üléseznek és ezzel kész. Hosszan vitatkoznak egy-egy problémáról, s az vagy megszűnik, vagy marad továbbra is probléma." „Bizottságok? Szép számmal vannak. Szó, szó, szó.” Igazak lennének a fenti, és a fentiekhez hasonló — még ma is nem ritkán elhangzó — vélemények? Aligha. Már maga az általánosítás megkérdőjelezi igazságukat. Mert lehet véleményt mondani erről, vagy arról a bizottságról, de „a bizottságokról”, így általánosítva egyértelműen állítani valamit, enyhén szólva kétes értékű vállalkozás. A tanács bizottságaival a tanácstörvény, külön fejezetben foglalkozik. Ez a körülmény nagyon sokat jelent. A tanácsi munka két évtizedes tapasztalatainak összegezése azt mutatja, hogy a tanács bizottságai annak idején helyes célok érdekében jöttek létre, és összességükben eredményes munkát végeztek. A jelen és a jövő időszakban azonban munkájuk az eddiginél jobban kiteljesedhet. A tavalyi választásokat követően Budapest Főváros Tanácsa mellett kilenc bizottság alakult meg. Tevékenységük kiterjed a többi között kommunális, művelődésügyi, ifjúságpolitikai, termelési és ellátási, egészségügyi, szociálpolitikai, építőipari és lakáspolitikai kérdésekre. Összehangoltan... — Alig egy éves múltra tekinthetnek vissza — mondja Csikesz Józsefné, a fővárosi tanács elnökhelyettese, a termelés és ellátási bizottság elnöke —, s egy év a bizottságok életében kevés ahhoz, hogy minden feladatnak, várakozásnak eleget tudjanak tenni. Amit tettek, az viszont hasznos, és a múltbeli bizottságok tevékenységénél jóval magasabb szintű tevékenység volt. A termelési és ellátási bizottság múltbeli megfelelője, az ipari és kereskedelmi állandó bizottság például — a többihez hasonlóan — főleg a szakigazgatási szervek mellett működött, azoknak mintegy kisegítő bizottsága volt. Az új bizottságokra ennél jelentősebb feladat hárul. Idézzünk a fővárosi tanács szervezeti és működési szabályzatából. A termelési és ellátási bizottság közreműködik „az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi tevékenység összehangolásában a tanácsi és nem tanácsi szervek között; figyelemmel kíséri és ellenőrzi a főváros lakosságának ellátását, ajánlásokkal fordul a tanácsi és nem tanácsi szervekhez ..És ez csak egy rész a hasonló fontosságú feladatok sorából. A tanácstörvényt megelőző időben a bizottságok munkájában csak tanácstagok vehettek részt. Ma a bizottságokban tevékenykednek az adott szakmai terület legkiválóbb képviselői, szakemberei. A termelési és ellátási bizottság huszonnégy tagja közül például kilenc nem tanácstag. A bizottság a szakigazgatási szervekkel karöltve eddig több végrehajtó bizottság, tanácsülés elé került beszámolót készített elő, állított össze, vitatott meg. Igen aktívan működtünk közre például a múlt év decemberében a szolgáltatások fejlesztéséről szóló beszámoló összeállításánál. Hat bizottsági tag a helyszínen, a szolgáltató vállalatoknál vizsgálta azok tevékenységét, jelentéseket felvilágosításokat kért, s a tapasztalatokat később az egész bizottság megvitatta. Június 20-án tanácsülés tárgyalta a főváros lakosságának áruellátását és szolgáltatását. A valóságos helyzet felméréséhez öt kerület és öt kereskedelmi vállalat helyzetét tekintették át a bizottság tagjai. Hatalmas munka volt, a beszámoló tízéves periódusról adott mélyen elemző, összefoglaló képet. Következő nagy témánk lesz a főváros zöldség- és gyümölcsellátásának helyzete. Nekünk mindegyik témánk olyan, hogy előkészítéséhez, végrehajtásához szükséges a népfront közreműködése is. Sürgető igény A Hazafias Népfront budapesti bizottsága mellett nyolc munkabizottság működik, a gazdaságpolitikai munkabizottság teljesen új, a többi — a népfrontkongresszust követően — az elmúlt hetekben alakult újjá. A kongresszus állásfoglalása rögzíti: „A népfront tisztségviselőinek döntő többsége, valamint a bizottságok tagjai, az elnökség mellett működő munkabizottságok és akcióbizottságok tagjai társadalmi munkában tevékenykednek... A Hazafias Népfront növelni kívánja a széles körű eszmecserék, az alkotó viták lehetőségét...” — A népfront munkabizottságainak szerepe a múlthoz képest megnövekedett — mondja Derzsi Ottó, a budapesti népfrontbizottság munkatársa —, s ez a szocialista demokrácia kiszélesedésével függ össze. Tevékenységük több irányú. Öszszegyűjtik a — különböző ankétokon, vitaesteken, fórumokon keresztül megismert — lakossági véleményeket, ötleteket, javaslatokat, s továbbítják illetékes helyre. Részt vesznek tanácsi döntések előkészítésében és végrehajtásában, s nemegyszer kezdeményezőként lépnek fel jelentős, a várost érintő kérdésekben. Érthető volt tehát az a sürgető igény, hogy a munkabizottságokban minél több hozzáértő szakember tevékenykedjék. Munkabizottságaink összetétele éppen ezért bővül. Csak néhány példa: Granasztói Pál címzetes egyetemi tanár, Konrád György szociológus a várospolitikai, Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, dr. Forgács Tibor tanszékvezető egyetemi tanár a gazdaságpolitikai, Révai Józsefné, s dr. Gáti Ferenc iskolaigazgató a szülői, Kállai Ferenc színművész, Pándi Kiss János szobrászművész a művelődéspolitikai munkabizottság munkájában vesz részt, és még nagyon hosszan sorolhatnám ... — A budapesti népfrontbizottság már 1968-ban — az országban elsőként — megkötötte a fővárosi tanáccsal az együttműködési szerződést, ez az együttműködés mindennapi valóság. Ismerjük a tanács testületét, így a tanácsi bizottságok munkatervét, s a népfront munkabizottságai ezeket figyelembe véve állítják össze a maguk munkaterveit. A tanács és a népfront között sokszálú az információcsere. A tanács a legfontosabb, közérdekű kérdésekben döntés előtt kikéri a népfront véleményét. Példaként hozhatom a Margitsziget jövőjével kapcsolatos, néhány évvel ezelőtti vitasorozatot, a közelmúltból a lakóházak új házirendjét, az üdülő zöldövezetek néhány időszerű kérdését. A napokban kaptuk meg véleményezésre az ötödik 5 éves terv fővárosi lakásépítési-telepítési programtervezetét. A fővárosi tanács valamennyi bizottságában tevékenykednek aktívak, többen egy-egy népfront munkabizottság képviseletében. A termelési és ellátási bizottságban például Scheer Ferencné, a nőbizottság tagja, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat áruforgalmi előadója. Jó úton haladunk Scheerné tulajdonképpen — tárgyaljon bármilyen témát a termelési és ellátási bizottság — mint szakember tud ahhoz hozzászólni. Szakember mindenekelőtt a szolgáltatásokban, hiszen másfél évtizede dolgozik a kereskedelemben. De szakember — mint bérből élő, kétgyermekes dolgozó nő — akkor is, ha a gyermekruha-ellátás, az olajkályha-ellátottság, a zöldség-gyümölcsellátás a téma. A közösség, a nőbizottság, a nők, és a saját véleményét tolmácsolja. — Tíz év óta a legkülönbözőbb fórumokon mondom a magamét, több, mint egy éve a tanácsi bizottságban. Lehet, hogy valaki azt mondja, nem egészen jó, pontos a meglátásom, de ez nem baj. Kiegészítjük egymás véleményét. — A bizottságban nemegyszer éles viták bontakoznak ki. A cél az, hogy a végrehajtó bizottság, vagy a tanácsülés elé olyan beszámolók kerüljenek, amelyek nem kozmetikázzák a valóságot. Arra törekszünk, hogy ne kendőzzük el a gondokat sem, tárjuk fel konkrétan mindazt, ami miatt esetleg nem halad a munka. A lényeg, hogy pontos, reális, szakszerű tájékoztatást kapjanak a végrehajtó bizottság, a tanács tagjai. Csak így lehet előbbre jutni. Mint láthatjuk tehát, ezek a bizottságok azonban egyre inkább megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Tevékenységüket szélesíteni, módszerüket gazdagítani még lehet, sőt szükséges. De jó úton haladnak. Derogán Gábor Váltás a pécsi nyári egyetemen Váltás volt Pécsett, a népek barátsága XIV. nyári egyetemen. Az idén ugyanis olyan sokan jelentkeztek a programra, hogy két kurzust szervezett a TIT. Az első két hét vendégeit elbúcsúztatták, a második kurzus hallgatóit pedig hétfőn ünnepélyesen fogadták a nyári egyetem székhelyén, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Wieder Béla, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke köszöntötte a kilenc országból összegyűlt vendégeket, akik tanulva, szórakozva ismerkednek a mecsekaljai város és a megye életével, nevezetességeivel. Vannak közöttük olyan olasz, dán és csehszlovák hallgatók, akik mindkét kurzuson részt vesznek, tehát teljes hónapot töltenek Pécsett. Számukra érdeklődésüknek megfelelő speciális műszaki-tudományos programról gondoskodtak. A népek barátsága nyári egyetemen most első alkalommal tartanak magyar nyelvtanfolyamot is. Egerben, a Technika Házában hétfőn délután ünnepélyesen megnyitották a nyári egyetemet, amelynek központi témája a műemlékvédelem és a művészettörténet. Az egyetemre Európa 10 országából érkeztek hallgatók. A megnyitó ünnepségen dr. Pápay Gyula, a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára és Déncs Lajos, az egri tanács elnökhelyettese méltatta az évezredes város műemlékvédelmét. A tíznapos program során a hazai és a külföldi vendégek megismerkedhetnek Eger múltjával, jelenével, értékes műemlékeivel, kultúrájával, valamint azokkal a módszerekkel, amelyekkel a helyi hatóságok és a lakosság az értékeket védi. Bírák, ügyészek, állampolgárok 4. Kímélet és szigor A .cs Az ügyészségről szóló törvény nem hozott alapvető változást az ügyészi tevékenység formáiban. A pontosabb és világosabb megfogalmazás azonban elősegítette, hogy ügyészségeink mindennapos munkája a szocialista államszervezet és jogrendszer fejlődésével szorosabb összhangban és a társadalmi igényeknek megfelelően alakuljon. A törvény kiküszöböli a párhuzamos, ismétlődő jogi szabályozást, erősíti az állampolgárok biztonságérzetét, s jogaik tiszteletben tartását. A többi között ezért nem tekinthetjük e törvényt néhány ezer ügyész belső hivatali ügyének. Az ügyészségek munkája ugyanis — anélkül, hogy azt naponta észlelnénk — mindannyiunkat érint, hiszen a törvényesség valamennyiünk érdekét szolgálja. Az állampolgár ügyeinek intézésekor állami szerveinkkel — elsősorban a tanácsokkal és a bíróságokkal — hetente, havonta kerülnek közvetlen kapcsolatba. Tapasztalati tény azonban az is, hogy az állami szervek harmadik típusával, az ügyészségekkel az emberek lényegesen ritkábban találkoznak. Az ügyészi munka lényege Az ügyészi munka lényegét a parlamenti vitában a legfőbb ügyész summázta: „Érzékenyen kell figyelnünk az élet által létrehozott új jelenségeket, s ezeket a jogi előírásoknak megfelelően úgy támogatjuk vagy gátoljuk, hogy eközben minél kevesebb zaklatásnak tegyük ki az állami szerveket és az állampolgárokat. Ám a zaklatástól való kímélet a törvénytisztelő állampolgárokat illetheti meg csupán. Vannak, szerencsére nem nagy számban, olyan állampolgárok is, akik ezt a titulust és a kíméletet nem érdemlik meg. Azokról van szó, akik a bűnügyi statisztikák rovataiban szerepelnek, akik vétenek ellenünk és államunk törvényei ellen”. A törvényesség biztosításában — amint arról már szóltunk — az ügyészség mellett az állam valamennyi szervének aktív szerepet kell vállalni. De van az igazságügyi munkának egy olyan speciális területe is, amelyben mindig az ügyészség az egyik főszereplő. S ez a terület a bűnüldözés szférája. A rendőrség, az ügyészség s a bíróság elkülönült hatáskörben, másmás feladatokat ellátva, de egymást segítő módon dolgoznak azért, hogy minden tudomásra jutott bűncselekményt elbíráljanak, ugyanakkor ügyelnek arra is: senkit ne vonjanak törvényellenesen felelősségre, s törvénytelen jogfosztás, személyes szabadság korlátozása senkit ne érhessen. A bűncselekmények felderítése természetesen a rendőrség feladata. Az ügyész maga csak kivételes esetben veszi át a nyomozást a rendőrségtől. Az ügyészi munka a bűnüldözés első szakaszában, a nyomozásban lényegében törvényességi felügyelet jellegű. Ebből a szempontból vizsgálja felül az ügyész a rendőrség intézkedéseit, a gyanúsított őrizetbe vételének, illetve előzetes letartóztatásának törvényességét. Nemrégiben a közvéleményt erősen foglalkoztatta egy régóta várt sportesemény elmaradásának lehetősége. A sportszeretők örömmel nyugtázták, hogy az egyik résztvevő az ellenfél gáncsoskodása és kifogások keresése ellenére is mindent elkövetett, hogy a vetélkedőt végül is megrendezhessék. E sportszerű magatartás hasonlít ahhoz a magatartáshoz, amit az ügyész a tárgyalóteremben folyó „küzdelem” előkészítése érdekében tanúsít. Az ügyész, aki a nyomozás törvényességét ellenőrzi, már a nyomozás során mindent elkövet, hogy a bírósági tárgyaláson a vádlottnak s védőjének olyan feltételeket s — ami szintén fontos — olyan légkört biztosítson, amely a bűncselekmény körülményeinek teljes feltárását, s az enyhítő körülmények felkutatását is szolgálják. Társadalmi készség A törvényjavaslat parlamenti vitájának szünetében az egyik fiatal képviselőnő tömören így fogalmazott: az ügyészségi törvényt sem lehetett volna napirendre tűzni, ha a társadalomnak nem nőtt volna meg a törvények megtartására irányuló készsége, képessége. A cél az, hogy e gyarapodó készség és képesség a jövőben még tovább erősödjék. Ezt segíti elő az ügyészségi törvény azzal is, hogy az ügyészségek feladatává teszi, az állam minden polgárát nevelje a törvények tiszteletére, s törekedjék arra, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegei szerezzék meg az alapvető jogi ismereteket. J. B. Katowice testvérváros küldöttsége Miskolcon Csaknem tíz éve létesített testvérvárosi kapcsolatot a lengyelországi Katowice és Miskolc. A baráti kapcsolatok elmélyítésére, a további együttműködés megbeszélésére, Pavel Poddialnak, Katowice város tanácsa elnökének vezetésével négytagú testvérvárosi küldöttség érkezett Miskolcra. A küldöttség tagjai hétfőn a városi tanács dísztermében találkoztak Miskolc vezetőivel. A lengyel vendégeket Bárczi Béla, a városi tanács elnöke tájékoztatta a város fejlődéséről és az új tanácstörvény alapján átszervezett közigazgatási tevékenységről. A vendégek nevében a küldöttség vezetője, Pavel Podbial köszönte meg a tájékoztatást. A küldöttség tagjai hétfőn a város vezetőinek kíséretében látogatást tettek a Borsod megyei Tanácsnál, ahol dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta őket. Megnyitották a magyar-szovjet barátság tábort Szolnokon, a festői környezetben fekvő tiszaligeti KISZ-táborban, hétfőn ünnepélyes zászlófelvonással megnyílt a magyar—szovjet barátság tábor. A már hagyományos táborozáson a korábbi években katonafiatalok vettek részt, az idén első ízben a mezőgazdaságban dolgozó szovjet és magyar fiatalok találkoznak. A táborozás megnyitóján dr. Gombár József, a KISZ központi bizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepi megnyitón jelen volt Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára és Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. Szénhidrogén Endrőd határában A békési medence északi peremén, Endrőd körzetében, jelentős készlettel kecsegtető szénhidrogénmezőt találtak a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzem bányászai. Az Alföldnek ebben a térségében, Endrődtől nyugatra, az első kutatófúrást 1959-ben fejezték be. Az akkor lemélyített kút meddőnek bizonyult. A geológusok folytatták a felszíni geofizikai, szeizmikus méréseket, s 1971-ben megkezdték a 11-es számú endrődi fúrást, amelyet kétezernégyszázhuszonöt méterre mélyítettek le. A kettes számú kút durva, törmelékes, miocén kőzetéből olaj, a kétezeregyszáznyolcvanhárom méter mélységben levő homokkőből pedig gázbeáramlást „kaptak". A kút kivizsgálását folytatják, annyi azonban máris megállapítható, hogy a békési mező északi peremén jelentősebb szénhidrogénkészlet van. A föld aranyának további feltárására még az idén újabb kút mélyítését kezdik meg, jövőre pedig további három-négy kutatófúrásra kerül sor.