Magyar Hírlap, 1972. november (5. évfolyam, 303-331. szám)
1972-11-01 / 303. szám
2 1972. NOVEMBERI, SZERDA HAZAI KÖRKÉPMagyar Hírlap A budapesti képviselőcsoport látogatása (Folytatás az 1. oldalról) hőközpontban a képviselők kérdéseire elmondták, hogy a mintegy 130 milliós beruházás folyamatosan épül: jelenleg 60 millió kalóriát, s az egész központ felépülése után 160 millió kalóriát ad óránként az állomás. A szovjet import nagykazán 7—8000 lakás fűtését látja el, a második nagykazánt most szerelik, jövőre pedig már bekapcsolják a hálózatba. — Hogyan védekeznek a vízkő veszélye ellen? — kérdi Kollár József csepeli képviselő. — A vízlágyító berendezés 0,02 értéken tartja a berendezésbe jutó vizet. Ez biztonságos üzemeltetést jelent — hangzik a szakszerű válasz. — Negyven-ötven évre biztosan — feleli Kollár József, akit Pióker Ignác, az újpestiek Kossuth-díjas képviselője barátságosan átölel. — Ezt már nyugodtan elfogadhatjuk, ötven év múlva már nem a mi gondunk ... — Nem is a vízkő a probléma —, mondja valaki. De ha nem gázüzemmel, hanem olajjal megy a kazán, a korrózió nagyobb veszély. Az olaj minősége a döntő. A korrózióvédelemmel milliókat lehet megtakarítani ... Kis csoportokba verődve, szakszerű, komoly vélemények hangzanak el. Általános azonban az öröm, hogy tulajdonképpen kitűnő, modern, teljesen korszerű technológiával felszerelt új létesítmény látja el a növekvő újpalotai lakótelepet hőenergiával. Az újpalotai hőközpont megtekintése után az újpesti, Pozsonyi úti lakótelep új kazánházát látogatják meg a képviselők. Horváth István, a Kelenföldi Pamuttextilművek igazgatója, a XI. kerület képviselője útközben elmondta: Számára a most épülő Budaörsi úti lakótelep miatt is szükséges, hogy megismerkedjen a távfűtés helyzetével. Kilencezer-hatszáz lakás épül nálunk — mondja —, s valamennyi távfűtéses. A Bocskay úti épületekben már most is távfűtés működik. Jobb, ha az ember jó előre megismerkedik az esetleges nehézségekkel. Az eddigi tapasztalataim jók: lényegespanaszokat eddig nem hallottam .... Mi lesz jövőre ? A Pozsonyi úti fazánháznál ismertetik az adatokat: 1012 lakást, bölcsődét, óvodát, iskolát és szolgáltatóházat fűtenek innen. — Jövőre felépül itt még 200 lakás, — mondja Pióker Ignác. — Vajon ezeket is el tudják majd látni? — Ideiglenes kazánok épülnek, később pedig, az erőműves program keretében találunk végleges megoldást — hangzik a felelet. — De én azt kérdezem — makacskodik az újpesti munkásképviselő —, ha jövőre beköltöznek a lakók, idejében fűtik-e majd a lakásokat? — Igen, addigra működnek az ideiglenes kazánok... Ez már megnyugtatja Pióker Ignácot, aki a többiekkel együtt kedvtelve nézegeti a vadonatúj, Unitherm márkájú osztrák égőket, a dán forróvizes kazánokat, az egész, szinte „emberek nélkül” működő, automatikus üzemet. A Pozsonyi útról az Attila úti hőközponthoz, onnan a Kelenföldi Erőműhöz vezetett a tájékoztató körút útvonala. A képviselők megismerkedtek a Várba vezető fűtőenergia centrumával, a hőátadó állomással, amely óránként 15 millió kalóriával látja el a Vár 140 lakását és 18 ipari fogyasztóját, s amelya 70 méteres szintkülönbség és a teljesítmény nagyságrendje tekintetében) egyedülálló műszaki létesítmény Közép-Európában,legesen kidolgozni. Majd meghallgatták Koncz Ferencnek, a Fővárosi Távfűtő Művek igazgatójának tájékoztatóját, aki rövid „történeti visszapillantás” után elmondotta, hogy a vállalat az idén 72 ezer lakás fűtéséről gondoskodik, s 1600 dolgozót foglalkoztat, köztük 47 mérnököt. A fejlesztés finanszírozási problémáit nem könnyű megoldani: arról van szó, hogy a jogos igényeket és a reális anyagi lehetőségeket optimálisan kell összehangolni. Ha ugyanis mindig az éppen égető, sürgőssé váló távfűtési feladatokat oldjuk meg, akkor a hosszútávú fejlesztési tervek anyagi előnyeit nem használjuk ki megfelelően ... A távfűtő művek igazgatója elmondotta azt is, hogy az újpalotai kőközpontban nincs tartalékkapacitás, s a többiben is csak minimális lehetőségek vannak arra, hogy váratlan hiba esetén pótolná lehessen az ideiglenesen kieső hőenergiát. — Ez a biztonságos üzemeltetéshez hozzátartozna, s ez jelenti egyik legnagyobb gondunkat — jelentette ki az igazgató. A budapesti képviselők ezután megvitatták a fejlesztés problémáit, és a gyakorlati tapasztalatok egész tárházát gyűjtötték — egyik legfontosabb szolgáltatásunk, a távfűtés jelenéről és jövőjéről. Geszti Pál A portásfülke előtt egy fiatal asszonyka áll. — A tanácstól küldtek. — Itt a munkakönyve? — Nincs. Az a vállalatnál van. Én csak bedolgozó szeretnék lenni addig, amíg a kicsivel otthon vagyok. — Menjen fel az üzemgazdasági osztályra — hajol ki a portás —, ott majd mindent elintéznek. Negyedóra múlva boldogan jön vissza, megkötötték a szerződést. — Sajnos, kevés a jelentkező — panaszkodott Köves Pál, a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat üzemgazdasági osztályának vezetője. — Kétszer, háromszor több nyugdíjast, háziasszonyt tudnánk bedolgozóként foglalkoztatni, mint jelenleg. Gyermekes anyák, nyugdíjasok . Kemény János, a Fővárosi Műszerkészítő és Javító Vállalat igazgatója is arról panaszkodott, hogy kevés a bedolgozó, pedig olyan munkát adnak ki, ami csak kézügyességet, figyelmet követel. A csökkent munkalehetőségűek, vagyis a bedolgozók ezreit foglalkoztatják a tanácsi ipari vállalatok. Közülük is a legtöbbet, több mint ^t£zret st fővárosi Kérműinari Vállalat.—, —A—bedolgozók nagy része a több gyermekes anya, aki nem tudta óvodában, bölcsödében, napköziben elhelyezni a gyerekeit, de a házi munka elvégzése mellett még van annyi szabad ideje, hogy otthon varrjon, kézimunkázzon, játékokat készítsen. Akadnak közöttük nyugdíjasok, lábadozó betegek. Olyan is, mint Majrik Ottóné, aki eddig ápolónő volt egy kórházban. Az Aradi utcai munkaügyi osztályon beszélgettünk. — Nagyon sajnáltam otthagyni a kórházat — mondotta —, de nem tehettem mást. Édesanyám megbetegedett. Két gyerekem van, de azok nem tudják őt ellátni. Hosszabb ideig otthon kell maradnom. A tanács szociálpolitikai osztályán javasolták, hogy vállaljak bedolgozói munkát, így kerültem ide. A próbavarrás sikerült, megkötöttük a szerződést. Szivacskabátokat kell varrnom. — Itt lakik a közelben? — Dehogy. Kisalagon. — Nem fáradságos bejönni Budapestre az anyagért? — Nem kell cipekedni. Autóval hozzák ki az anyagot, autóval jönnek a kész kabátokért is. Nagyon örülök, hogy a tanács szociális osztálya ide küldött, mert így keresek is, és gondozhatom a beteg mamát is. Házhoz szállítva Lovász Imréné, a VI. kerületi Tanács szociálpolitikai csoportjának megbízott vezetője egy nagy könyvet tesz maga elé. — Aki megkeres, annak az adatait beírom ebbe a könyvbe. Azt is, hogy van-e szakmája, tud-e varrni, kötni, és hogy milyen munkát vállalna szívesen. — Kik jelentkeznek? — Nyugdíjasok, egyedülállók, leszázalékoltak, de sok a több gyermekes anya. Horváth Józsefnénak például négy kicsi gyereke van. Dobródi Jánosnénak három. Felkerestek, hogy segítsek rajtuk. Gyárban nem tudnak dolgozni, de otthon szívesen végeznének valamilyen könnyű munkát. Felhívtam néhány vállalatot, szociális foglalkoztatót. A két anya a tőlem kapott irányítólappal kiment a műhelybe, elvállalta a munkát. Játékokat készítenek. Akinek valamilyen képesítése van, annak a képzettségének megfelelő bedolgozói lehetőséget keresünk. Jó kapcsolataink vannak a vállalatokkal. Erről a jó kapcsolatról vallott Kovács Tibor is, a Kézműipari Vállalat konfekció-üzemág munkaügyi osztályának vezetője is. — A különböző kerületi, vidéki tanácsok szociálpolitikai osztályának vezetői, munkatársai gyakran keresnek meg, hogy biztosítsunk munkát a hozzájuk fordulóknak. A legtöbb esetben teljesítjük kérésüket. — — Hány bedolgozója van jelenleg a konfekció-üzemágnak ? — Kilencszázhatvan. Az utóbbi időben megnövekedett a vidéken élő bedolgozók száma. A bedolgozók 55 százalékát a községi tanácsok irányították hozzánk. — Hogyan látják el őket anyaggal? — Nyolc-tíz teherautónk járja állandóan a kerületeket, a községeket. Mindig egy meghatározott napon viszik ki a bedolgozókhoz a kiszabott anyagot, és hozzák be a készárut. Kivisszük a fizetésüket is. Néha előfordul, hogy anyaghiány miatt a bedolgozó tétlenségre van ítélve. Ilyenkor a vállalat kifizeti az előző félévi átlagos keresetének megfelelő összeget. A bedolgozók többsége, akik kézi munkát végeznek, 800—1500 forintot keres. A gépen dolgozók a 2000, a szabók pedig a 3000 forintot is megkeresik. Különösen magas keresetet érnek el azok, akiknek a családtagjaik is segítenek. A bedolgozóink ugyanúgy megkapják a szabadságot, mint a műhelyekben dolgozók — mondotta Kovács Tibor. — A szociálpolitikai előadónk, Szalai Tiborné, rendszeresen meglátogatja őket, és elintézi ügyes-bajos dolgaikat. Bokányi Dezső utca 14. A második emeleti kétszobás lakásban él harmadmagával a Holik házaspár. Több mint három éve mindketten bedolgozók. Holik László szabó. Tizenhat évig dolgozott egy szövetkezetben. Felesége korábban 600—800 forintot keresett havonta. Műhely a konyhában A konyhát rendezték be műhelynek. A varrógépet a vállalattól kapták. Varrtak már női ruhát, blúzt, kötényt, most tavasz óta pedig szivacskabátot. Havonta átlagosan 100 szivacskabátot készít el a Holik házaspár. A férj varr, a feleség főzés, takarítás, bevásárlás közben segít. Az ő feladata az apróbb kézi munkák elvégzése, a gombfelvarrás, olykor a vasalás. — Mennyit keresnek ketten? — Mindig attól függ, hogy milyen munkát kapunk — válaszol a férj. — Most jó a keresetünk. 52 forintot fizetnek egy szivacskabát varrásáért, havonta a százat is elkészítjük. De szeretném hozzátenni, hogy mindketten 10—12 órát dolgozunk naponta. Néha még többet is. Igaz, mindketten szeretünk dolgozni. — Hol töltötték a szabadságot? — A Balaton mellett. Beutalót kaptunk a vállalattól. Az utóbbi években a bedolgozók száma megsokszorozódott. A bedolgozó rendszer szociális szempontból is jelentős vívmány, mert munkalehetőséget teremtett azok számára, akik családi vagy egyéb okok miatt lakásukhoz vannak kötve, s előnyös a vállalatoknak is, mert nem okoz gondot a munkahely, a munkafeltételek megteremtése. Bába Mihály Mindenkinek előnyös , már'35:60 Munkahely: az otthon m Újabb lehetőségek Kelenföldén Román István, a hőerőmű igazgatója fogadta a vendégeket. A helyszínen mutatta be a november 7-e tiszteletére felavatásra kerülő új, 32 megawattos, FIATE GANZ kooperációban gyártott gázturbinát, amely körülbelül annyi áramot ad, mint amennyi Kecskemét teljes stapi fogyasztása. — Az új gázturbina a reggeli és esti csúcsidőben segít biztosítani a zavartalan áramellátást — mondotta. — Előnye, hogy 30 perc alatt eléri teljes kapacitását, a hasonló nagyságú, hagyományos turbógenerátoroknak ehhez 3—1 órára van szükségük. A gázturbina mintegy 10 százalékkal olcsóbb. S további előnye, hogy kipufogó hőjét (amely 430 fok), be lehet vinni egy kazánba. Ezen a módon újabb 8-9 ezer lakást lehet majd a távfűtési hálózatba bekapcsolni. A képviselőcsoport tagjai részletesen informálódtak a Kelenföldi Hőerőmű munkájáról. — Jelenleg — mondotta Román István — 20 ezer lakást, 160 gyárat és 360 középületet látunk el. Ez mintegy 450 millió “kilókalória" óránként.- 1990-re viszont mintegy 1200 millió kilokalóriára növekszik a hőigény. Ennek kielégítésére meg kell duplázni az erőmű kapacitását. Nincs tartalékkapacitás A budapesti képviselőcsoport tagjai behatóan tájékozódtak a fejlesztési elképzelésekről is, amelyek már készen állnak, s amelyeket a Kelenföldi Hőerőmű a Magyar Villamos Művek vezérigazgatóságával egyetértésben akar vég A Felső-Tisza-vidék idegenforgalmáért A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács kezdeményezésére kedden Nyíregyházán a párt-, az állami, a társadalmi, a gazdasági és a kereskedelmi szervek, a tudományos intézetek képviselőiből megalakult a Felső-Tiszavidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottság. Az ülésen részt vett Benkei András belügyminiszter, országgyűlési képviselő, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Az alakuló ülésen megválasztották az intéző bizottság elnökségét, amelynek elnöke Benkei András lett, továbbá kijelölték a hat területi és az öt szakbizottság tagjait. A bizottság úgy határozott, hogy a decemberi első munkaülésen megtárgyalja a tájegység idegenforgalmi tervét és a jövő évi munkaprogramot. __ Barátsági gyűlés A Hazafias Népfront a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tegnap magyar—szovjet barátsági gyűlést rendezett az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemében. A gyűlésen Nagy Józsefné cipőgyári dolgozó, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet, majd felszólalt a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselője is. Megkezdik az új rendszerű munkástovábbképzést A kormány múlt évi határozatának megfelelően még novemberben megkezdődik a munkások új rendszerű továbbképzése. Kedden tanácskozás volt a Fáklya Klubban, melyen a célkitűzésekről Látási István, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese adott tájékoztatást, míg a felnőttképzésben alkalmazható módszereket Suszter László, a MOM Országos Továbbképzési Kutató Intézetének főmunkatársa ismertette. Az új rendszerű továbbképzés bevezetésében a kormányhatározat fokozatosságot írt elő. Az idén — első lépésként hat iparág 50 vállalata és a szövetkezeti vállalatok részére — az OKISZ hat központban kezdi meg szakmunkásainak továbbképzését ismeretfelújító, korszerűsítő jelleggel, tizennégy szakma 1600 szakmunkása részére. A szakmai továbbképzéssel egyidejűen megkezdődnek az általános alapismeretek kiegészítését, továbbfejlesztését elősegítő, rövidített tanulmányi idejű, általános iskolai tanfolyamok is. A továbbképzést szervező és megvalósító vállalatokra egyre nagyobb feladatok hárulnak. Ugyanis nemcsak a sajátos vállalati ismeretanyagot kell meghatározniuk, biztosítaniuk annak elsajátítását, hanem meg kell oldaniuk a vállalati és az egyéni érdek összehangolását is, és meg kell teremteni azokat az új erkölcsi és anyagi ösztönzési formákat is, amelyek már kezdetben lendületet adhatnak a továbbképzés széles körű kiterjesztéséhez. Jubiláló iskola Negyedszázaddal ezelőtt nyitotta meg kapuit a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, amely a magyar-, román- és délszlávlakta község és a környező tanyavilág gyermekeinek középiskolai oktatását biztosítja. A jubileum alkalmából kedden háromnapos ünnepségsorozat kezdődött, amelyen dr. Ravasz János főiskolai docens mondott ünnepi beszédet. Ezután a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbképzéséről, a tanári önképzésről hangzott el előadás.