Magyar Hírlap, 1978. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
2 1978. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK NEMZETKÖZI POLITIKA - ' ^ v ^0 MflGYBR HfRtftp KÜLFÖLDI LAPOKBÓL NEW STATESMAN Nagy feltűnést keltett, amikor kínai küldöttség jelent meg tavasszal a brit Aldershotban rendezett fegyvervásáron — írja a londoni hetilapban Robin Cook. Kína ugyanis szerepel azon országok listáján, amelyeknek a NATO-tagok és Japán nem adhatnak el fegyvereket és stratégiai jellegű anyagokat. E látogatás, majd körútjuk Európa hadiipari üzemeiben annak a hosszú kampánynak az első gyümölcse, amelynek célja, hogy Kínát kivonják a vásárlási tilalom alól — írja a szerző ..Fegyverek Kínának — imperialista tengely a Nyugattal” című cikkében. E kampányban vezető szerepet játszott a maoizmust felkaroló brit Konzervatív Párt. E történelmi egymásratalálás elméleti magyarázatául szolgál Sir Frederic Bennet tory képviselőnek, a Baharpas, a Hongkong és több európai bank elnökének a Nyugat-európai Unió elé terjesztett jelentése. Sir Frederic maoista szempontból írta át a történelmet. Szerinte például Kína akarata ellenére keveredett a koreai háborúba, de nem azért, hogy a nyugati kapitalizmus ellen harcoljon, hanem mert attól tartott, ha a Szovjetunió Korea egyetlen megmentője lenne, vezető szerepre tenne szert Kelet-Ázsiában. Sir Frederic történelme szerint az 1962-es indiai háború oka: India utat épített olyan területen, amelyre. ..Kína igényt tart.” Sir Frederic leglélegzetelállítóbb variációja Tibet 1950-es kínai elfoglalására vonatkozik. A századokon át függetlenséget élvezett nemzet véres meghódítása, a kínai hatóságok kérlelhetetlensége legalább két nagyobb ■felkelést váltott ki. Sir Frederic ezt egyetlen mondattal intézi el: ..Kína Tibetben történelmi jogait érvényesítette.” A hízelgés ilyen fokának kulcsa: a toryk felfedezték, hogy a kínai vezetésben, amely ma is mélységesen hisz a hidegháború hatékonyságában, rokonlélekre talál. A jelenlegi kínai külpolitikának több köze van Dulleshez,mint Marxhoz. Vezérelve, hogy a szovjet jelenlét bárhol a világon azonos, de ellentétes előjelű jelenlétet követel. Az amerikaiak annak idején rájöttek: ilyen elv alapján igen, kétes rendszereket kell támogatniuk. A kínaiak most kiképzőket küldenek a zaíre-i flottához, noha Mobutu uralkodói stílusában semmi sincs, ami Marxra vagy Maóra emlékeztetne. Kína tartja hatalmon a Kambodzsát terrorizáló pszichopatákat, akik a nélkülözésnek és az emberi nyomorúságnak a világon páratlan szintjét teremtették meg. Kína támogatásának kizárólagos oka: „elhidegülése az újraegyesített Vietnamtól, mint a Szovjetunió szövetségesétől.” Kína erélye, amellyel globális konfrontációs politikáját folytatja... és a mi hidegháborús veteránjaink ez iránti lelkesedése figyelmet érdemel, ha a kínaiak fegyverigényeinek teljesítését mérlegeljük. Azért akarják beszerezni a nyugati fegyvereket, mert megváltoztatták katonai stratégiájukat. Tizenkét állam hosszan határos Kínával. Több közülük, például India, kénytelen elszenvedni Kína „térképészeti agresszióját”,,azaz bizonyos területeit a kínaiak úgy tüntetik fel, mintha, már el is foglalták volna azokat. A Szovjetunió figyelemmel kíséri Kína fegyverkezését, hiszen Kínától a világ leghosszabb szárazföldi határa választja el, amelyet Kína teljes hosszában vitathatónak nyilvánított — írja egyebek közt a New Statesmanben . Robin Cook. reakciósok most azzal rágalmaznak bennünket, hogy — úgymond — regionális hegemóniára törünk, összhangban a „világhegemonizmussal”, veszélyeztetve biztonságukat. Valójában azonban ők, a nemzetközi reakciósok hajtottak végre kegyetlen intézkedéseket elszigetelésünkre. A vietnami pártlap külön kommentárban elemezte Kína újabb eszkalációs lépését is, amely a nemrég átcsábított hoáknak a határ kínai oldalán történő tömörítésére irányul. Álláspontunk — hangsúlyozza a kommentár — változatlan: igyekszünk meggyőzni a hoákat, nyugodtan maradjanak Vietnamban, ne hallgassanak a csábításra, ne sodorják önmagukat szerencsétlenségbe. Ugyanakkor mindazoknak, akik Kínába akarnak menni, minden segítséget megadunk. Mindazok, akik egyszer már eltávoztak, nem kapnak engedélyt a visszatérésre. Minden országnak megvannak a törvényei — állapítja meg a Nhan Dán, hozzátéve: bárki hatoljon is be törvényellenesen Vietnam területére, büntetésben részesül. » « i■__ .. A Vietnami KP m milítis lapja csütörtök I aBEll 1v api.811 ben kommentárokban ítélte el az ország szuverenitását súlyosan sértő törekvéseket. A nemzetközi reakció — nem okulva az imperialista erők kudarcaiból — fenyeget bennünket. Az imperialisták annak idején antikommunista jelszavakkal próbálták csorbítani függetlenségünket "és szuverenitásunkat, szolgaságba igyekezve dönteni minket. Ugyanúgy a nemzetközi Punch — Sam, ha már leugrik... használna a cég tekintélyének, ha egy szaltót is csinálna közben. Ma Moszkvába érkezik a görög külügyminiszter (MTI) A szovjet-görög kapcsolatok történetében első ízben látogat el Athénból a kormány külügyminisztere Moszkvába. Georgisz Ballisz külügyminiszter szeptember elsején kezdődő tárgyalásain a gazdasági kapcsolatok várhatóan fontos helyet kapnak. Railiszt a görög külügyminisztérium nemzetközi gazdasági szakértői is elkísérik. A . Izland új kormánya (XJPI, DPA) Az izlandi fővárosban csütörtökön bejelentették, hogy szerdán este három párt részvételével koalíciós kormány alakult. A három párt koalíciójának létrejöttével a jelek szerint véget ért a két hónapja tartó kormányválság. A kormányalakítással legutóbb megbízott Olafur Johannessonnak, az agrárburzsoáziát képviselő Haladó Párt enökének vezetésével a Haladó Párt, a Néppárt (szociáldemokraták) és a kommunistákat és szocialistákat tömörítő Népi Szövetség Párt képviselőiből alakult meg az új kabinet Mindhárom párt 3—3 miniszterrel képviselteti magát a kormányban. Bonn: ellenzéki mérleg (MTI) A nyugatnémet jobboldal vezető pártja, a CDU megvonta a Schmidt—Genscher kormány kétéves tevékenységének mérlegét. A kereszténydemokraták vezérkara másfél órás sajtóértekezlet keretében ítélte el az SPD—FDP koalíció bel-, gazdaság és szociálpolitikai munkáiét. A CDU támadása elsősorban a szociáldemokraták balszárnyának szólt. Kohl és Dregger érvelése szerint Schmidt kancellár — tekintettel a rendkívül csekély parlamenti többségre — ki van szolgáltatva néhány baloldali SPD-képviiselőnek. Kohl demagóg szavakkal sötét képet festett a nyugatnémet társadalomról, amelyben egyre növekszik a létbizonytalanság, a jövőtől való félelem. Vietnam harminchárom éve (w) To Lieh szelleme REGGELENKÉNT ÖT-HATEZER hanoi polgár szállja meg a fővárost Nyugatról határoló To Lieh csatorna partját, s veszi ki részét annak szabályozási munkáiból. Vietnami utazásom során egy délelőtött töltöttem a csatornaszabályozáson dolgozó társadalmi munkások között Le Minh Chau építésvezető mérnök társaságában. Korábbi utazásaim idején — amikor Hanoiból az egyes főúton, a Mandarinok útján indultunk déli irányba — nagyon sokszor elhaladtam a keskeny, sekély vizű To Lieh mellett, de jóformán ügyet sem vettem rá, és nem is sejtettem, hogy évezredünk első felében milyen jelentős szerepe volt Hanoi életében. A csatorna partján, a szokásosnál hosszabb és magasabb bambuszfaházban berendezett főhadiszállásán, Le Minh Chau sebtében ácsolt asztal mellett, frissítő zöld tea kínálgatása közben tárta fel To Lieh titkait, virágkorát meghanyatlását és életre keltésének terveit. A To Lieh egykor kis folyó volt, s a Vörös folyóból táplálkozó Nyugati-tó (Ho Tay) vizét vezette le déli irányban a Nhue folyóba. Amikor a Vörös folyó megváltoztatta medrét, s többé nem táplálta a Nyugati-tó vizét, a To Lieh is víz nélkül maradt, a tóból kivezető szakasza feltöltődött, s így időszakos csatornaként működött. Az egyik vietnami legenda szerint az ezeréves kínai uralom egyik utolsó kormányzója, Cao Bien egyszer a To Lieh folyón hajózva szemlélte meg a tájat. Szemlélődés közben megjelent előtte a vizek szelleme egy fehér hajú és szakállú öregember alakjában, és nagy vihart kavart. A kínai kormányzó különféle varázslattal megpróbálta elpusztítani a szellemet, de sikertelenül. Rémületében a kínai kormányzó így kiáltott fel: „Ezt az országot egy hatalmas szellem pártfogolja, s nagy bajba sodorja azt, aki sokáig akar itt maradni!” E legendát, egészen napjainkig szájhagyományként őrizték a hanoiak. AZ EGYKORI KÍNAI KORMÁNYZÓT megrémítő To Lieh szabályozását, a francia gyarmatosítók idején elhanyagolták, s a folyóból csatornává zsugorodott To Lieh elcsúfította a főváros nyugati részének külső képét. Hanoi hosszú távú fejlesztési terve keretében foglalkozni kezdtek a To Lieh csatorna rendezési tervével is. Hanoi pártos tanácsi vezetése 1973-ban hozott határozatot a csatorna rendezéséről, s a tervrajz 1974-ben el is készült. Ennek alapján 1977 februárjában kezdték meg a Touch szabályozását , és környékének rendezését. Hanoi lakói vállalták, hogy a csatorna szabályozását társadalmi munkában végzik el, mint az ötvenes évek végén az Egység park építését, s a kerületek lakói egymást váltva dolgoznak a terepen. Látogatásom idején a Ba Dinh és a Dong Ha kerület lakói mellett a néphadsereg hanoi helyőrségének katonái dolgoztak. Az öt és fél kilométer hoszszúságú építkezés egyik másfél kilométeres szakaszát a hanoi helyőrség vállalta magára. Az építésvezető a másfél kilométeres frontszakasz parancsnokát, Nguyen Kim Boc ezredest így mutatta be: „A hanoi hadművelet egyik nagyszerű vezetője, aki 1975 tavaszán a Saigon felszabadításával záruló Ho Si Minh hadműveletben is részt vett.” E frontszakasz ugyancsak bambuszfaházas főhadiszállása előtt, a teraszról jól át lehet tekinteni a helyőrség katonáinak munkáját. Első pillantásra feltűnt, hogy míg a helyőrség frontszakaszán földgyaluk és baggereik is segítettek a munkában, addig a tőlük jobbra és balra levő szárnyon a kerületek dolgozói csupán kézi szerszámokkal — ásókkal, csákányokkal, lapátokkal — végezték a földmunkát. Ahogy a gépek munkáját figyeltem, Le Minh Chau szinte gondolataimban olvasva megjegyezte: — A kerületek rövidebb, hétnyolcszáz méteres szakaszokat kaptak." Sajnos, egyik legnagyobb gondunk a technika hiánya. Ebben néphadseregünk jobban áll, s amint látja, a Hanoi hadműveleihez is adott néhány gépet. A HELYŐRSÉGI FŐHADISZÁLLÁS irodájában Nguyen Kim Boc ezredes elmondta: — A forradalom új szakaszában, amikor egész Vietnam a szocializmus építésének az útjára tért, a Vietnami Kommunista Párt határozata alapján néphadseregünknek két feladatot kell ellátnia. Tökéletesíteni kell harci felkészültségét, s meg kell védeni az ország függetlenségét, területi integritását. Részt kell venni az ország gazdasági építésében. A második feladat teljesítéseként vállalta a hanoi helyőrség, hogy segít a főváros lakóinak a To Lieh csatorna szabályozásában. Naponta csaknem háromezer katona dolgozik a csatornán, s eddig már több mint hatvanezren — köztük tisztek és főtisztek — vettek részt a munkában. Dong Ha kerület dolgozói ebédszünethez készülődtek, amikor nyolcszáz méteres építési szakaszukhoz értünk. A vidám fiatalok csoportjából egy vékonyka, szemüveges leányt próbáltam szólásra bírni, de ő pirulva igyekezett elfutni. Fiú pajtásai kapták el, s helyette közöltél, hogy Ton Nu Hong Tanhoz, a nemzetközi tekintélyű Ton Thit Tung orvosprofesszor leányához van szerencsém. A fiúk gyűrűjébe zárt nyúlánk, törékeny termetű leány kérdésemre tőmondatokban válaszolva elmondta: a hanoi orvosegyetemen felvételizett, az egyetemi oktatás megkezdése előtt társaival együtt két hétig vett részt a csatorna építésén. Amikor megköszöntem a beszélgetést és szétnyílt a fiúk zárógyűrűje, legalább olyan megkönnyebbüléssel futott el, mint amikor édesapja a Vietnami NDK Barátság Kórház műtőjében megkönnyebbül egy-egy súlyos beteg megoperálása után. MIKÖZBEN TEKINTETEM aZ elfutó leányt követte, arra gondoltam: megtörténhet, hogy 1980 őszén a megszépült To Lieh töltésének sétányán felidézi majd kedvesének, milyen hulássalpirulással válaszolgatott egy magyar újságírónak, amikor annak idején bambuszkosarakban cipelte fel a gáton a húszkilós földtéglákat. Megtörténhet, mert az egy évezrede élt kínai kormányzót megrémítő To Lieh szabályozása befejeződik Peking mai vezetőinek minden gáncsoskodása ellenére is. Hiszen a Vietnamot oltalmazó hatalmas szellem a vietnami emberek hazaszeretete. Rögös László II A japán-kínai szerződésről Mongol külügyi nyilatkozat Tokióhoz (TASZSZ) A Moncame mongol hírügynökség jelentése szerint Sz. Dambadarzsa külügyminiszterhelyettes magához kérette Akijama Terudzsit, Japán mongollal nagykövetét és nyilatkozatot tett előtte a nemrég megkötött japán—kínai „béke- és barátsági szerződéssel” kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államoknak szuverén joga nemzetközi szerződéseket kötni, az egyes országok azonban más államok különböző akcióit annak alapján ítélik meg, hogy azok mennyiben érintik nemzeti érdekeiket és hogyan befolyásolják a nemzetközi helyzetet. A japán—kínai szerződés értékelésénél mindenekelőtt azt a cáfolhatatlan tényt kell figyelembe venni, hogy a kínai vezetők mind aktívabban nagyhatalmi, egyeduralomra törő politikát folytatnak, terjeszkedésre irányuló akciókkal kísérleteznek, amelyek más országok szuverenitását, függetlenségét és területi épségét veszélyeztetik, és nyíltan készülődnek a háborúra. Az, hogy Japán megkötötte a „béke- és barátsági szerződést”, amelynek hegemóniaellenes tételét kínai részről nyíltan a szerződés lényegének mondják és fennen hirdetik a tétel szovjetellenes célzatosságát, a Mongol Népköztársaság véleménye szerint azt mutatja, hogy Japán gyakorlatilag szemet huny a kínai vezetőknek Mongóliával és más békeszerető országokkal szemben. nagyhatalmi soviniszta cselekményei felett. Az, hogy Japán a kínai nagyhatalmi törekvések részesévé vált, olyan légkört hozott létre, amely kedvez a japán militarizmus erőinek. Tevékenységük megélénküléséről nap mint nap új híreket közölnek japán és külföldi források. Ázsia népeinek — köztük a mongoloknak — az emlékezetében még élénken él azoknak a szenvedéseknek az emléke, amelyet a japán militaristák okoztak a múltban. Nem lehetünk biztosak abban — mutat rá a nyilatkozat —, hogy miután Japán most engedményt tett Kínának, belső és külső nyomásra nem tesz-e többet is. A cél a provokációk leplezése / MT (b ) Hanoi cáfolja a pekingi híresztelést (MTI) Az Új-Kína hírügynökség augusztus 26-án és 27-én, pekingi keltezéssel jelentést tett közzé arról, hogy a vietnami fél „elfoglalta” a Kínához tartozó Bo Nien magaslatot, és a fent említett kínai területen szögesdrótokkal vette körül a térséget. A VNA hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy a szóban forgó kínai hírek puszta koholmányok. A rágalmazással a kínai fél takarni próbálja augusztus 25-i durva provokációját és más Vietnam-ellenes tevékenységét. A fenti hírekkel ellentétben avalóság az — mutat rá a vietnami hírügynökség nyilatkozata —, hogy amióta a kínai fél közzétette az úgynevezett határellenőrzési megállapodást, s megtiltotta a hon lakosság Kínába való befogadását, Peking gyakorta küldött polgári ruhába öltözött katonákat és rendőröket a vietnami határtérségbe. Ezeket a személyeket azzal a feladattal bízták meg, hogy lépjék át a határt, vegyüljenek el a vietnami határállomáson várakozó hoák között, s arra biztassák őket, szálljanak szembe a vietnami biztonsági szervekkel. Így augusztus 25-én, a kínai fél által előidézett Cao Lang-i véres incidens után fegyveres vietnami biztonsági szerveknek kellett helyreállítaniuk és biztosítaniuk a rendet Vietnam határtérségében — hangsúlyozza végül a hanoi" nyilatkozat.