Magyar Hírlap, 1982. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 1. szám
2 1982. január 3. vasárnap_______________________nemzetközi politika______Magyar Hírlap KÜLPUJUPI LAPOKBÓL A nyugat-európai országok továbbra is elutasítják, vagy fenntartással fogadják Reagan, amerikai elnök minapi elöntéseit a Lengyelország és a Szovjetunió elleni szankciókról. A nyugat-európai sajtó reagálásai közül ezúttal osztják és olasz lapvéleményeket idézünk. Die Presse . A bécsi napilap főszerkesztője csütörtökön az óévet búcsúztató vezércikkében az „amerikai tű- szúrások” , azaz a Lengyelország, majd pedig a Szovjetunió elleni washingtoni szankcióik év- teamét boncolgatva, megállapította: Reagan elnök szűkebb környezete szerint is kétségesek az ilyen intézkedések eredményei, sőt,, többségük nagyobb fejfájást okoz az USA gazdasági köreinek, mint a Szovjetuniónak. A cikkíró szerint talán ezt maga az amerikai elnök is tudja. A főszerkesztő egy másik ellentmondásra is rávilágít: az amerikai kormányzat megpróbálja a Szovjetuniót felelőssé tenni a lengyelországi rendkívüli állapot bevezetéséért, ám sok európai politikus, köztük Kreisky is határozottan nemzeti megoldásról beszél. Utolsó mondatában idézte kancellárjának egy másik figyelmeztetését: Ausztria az energiaellátás terén is — önszántából — kötődik a szocialista országokhoz, s ezért a Szovjetunió ellen hozott technológiai bojkott földen"- és " egyéb téren Ausztriát is sújtja. — Igaz — fejeződik be ■» vezércikk — a „reálpolitika” szónak nincsen angol megfelelője. Az olasz sajtó szerint Reagan döntéseit Nyugat-Európában nem követte egyértelmű helyeslés. A római" la Repubblica szerint „Reagan szankciói egyáltalán nem tetszettek a Tízek kormányainak, és ha félénken is, de valamennyien azonnal tudatták ezt az óceánon túli szövetségessel.” LA STAMPA A torinói Agnelli-lap azt szögezi le: a karácsony esti gyertya, amelyet a Lengyelországgal való szolidaritás látványos jeleként tett a Fehér Ház ablakába az amerikai elnök, nem tetszik Európában, mert minden gyertyában Reagan egy-egy Pershing-rakétáját látják. Amerikai mutatvány YU*‘* A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja, az év utolsó napján arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy stratégiai érdekeit figyelembe véve közelítse meg Tajvan és a tajvani fegyvereladások kérdését. A kínai pártlap emlékeztetett, hogy amikor Kína valakivel diplomáciai kapcsolatra lép, akkor az illető országnak szem előtt kell tartania a Tajvan kérdésében vallott pekingi álláspontot. „Mindenki előtt ismert, hogy hülyén Kína magatartása azzal az országgal szemben, amely fegyvert ad el Tajvannak” — szögezte le a Zsenmin Zsipao. Ezzel a mondatával feltehetően arra célzott, hogy Kína ügyvivői szintre szállította le kapcsolatait Hollandiával, amikor Hága engedélyezte két tengeralattjáró eladását Tajvannak. Aggodalom és remény világszerte Külföldi államférfiak úresztes idei üzenetei, beszédei (Folytatás az 1. oldalról) PRÁGA: Az egyetemes béke megóvása a feltétele annak, hogy Csehszlovákia teljesítse az új esztendőre vonatkozó terveit. Ezért Csehszlovákia aktívan részt vesz a háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelemben — mondotta újévi köszöntőjében Gustáv, Busák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök. Országunk érdekében a jövőben is tovább fogjuk szilárdítani és mélyíteni barátságunkat, szövetségesi kapcsolatainkat és a kölcsönösen előnyös együttműködést a Szovjetunióval és a többi szoocialista országgal — hangsúlyozta üdvözletében Gustáv Husák. BERLIN: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, újévi üzenetében emlékeztetett arra, hogy az NSZEP X. kongresszusa által meghatározott békés külpolitika középpontjában a béke biztosítása és az állampolgárok életszínvonalának javítása állt. Honecker, fölelevenítette a Helmut Schmidttel, az NSZK kancellárjával közelmúltban lezajlott találkozóját, kiemelve, hogy ez a találkozó a bonyolult, nemzetközi helyzetben nagy, mértékben hozzájárult a kelet-nyugati párbeszéd folytatásához. Végezetül megerősítette az NDK szilárd szolidaritását a test- véri lengyel néppel abban a harcban, amelyet a lengyel kommunisták, hazafiak folytatnak a szocialista rend védelméért, s ezáltal az európai béke és biztonság megszilárdításáért. BUKAREST: Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő, a Bukarestben működő diplomáciai misszióvezetőket fogadva, újévi beszédében arról szólt, hogy minden népnek, köztük a román népnek is kitartó erőfeszítéseket kellett tennie a gazdasági-társadal-lmi fejlődés érdekében. Mint Ceausescu mondotta, az országoknak sok nehézséget kellett legyűrnie, egyebek között azért is, mert a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban továbbra is erőteljesen érvényesült a válság. Ceausescu értékelése szerint Románia még ebben a nehéz esztendőben is jelentős lépéseket tett a társadalmi-gazdasági fejlődés útján. BONN: A nyugatnémet rádió és televízió által sugárzott újévi köszöntőjében Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár az új esztendő legfontosabb kihívásának a munkanélküliséget nevezte. Külpolitikai kérdéseket érintve hangsúlyozta, hogy Bonnt „a nyugati szövetség szilárd láncszemének” látja. A lengyelországi helyzetről is szólt, egyebek között annak a kívánságának adva hangot, hogy a lengyelek saját erőből, a megújulás folyamatát mélyítve, oldják meg problémáikat. BÉCS: Bruno Kreisky osztrák kancellár újévi rádióbeszédében szintén a lengyelországi helyzetet helyezte előtérbe és a következő napok és hetek sorsdöntő fontosságát hangsúlyozta. Ismét leszögezte, hogy „minden a külső beavatkozás elkerülésén múlik”. PÁRIZS: Francois Mitterrand francia államfő újévi üdvözletében hangsúlyozta: Franciaország a békét, a leszerelést és a közös biztonságot választja, de ahhoz, hogy a béke győzzön, fenn kell maradnia a két nagyhatalom közötti egyensúlynak. A továbbiakban azt fejtegette, hogy „túl kellene lépni az 1945-ös jaltai egyezményen”, de „az érintetteknek óvakodniuk kell attól, hogy vágyaikat összetévesszék a ma realitásaival”. Az államfő „a franciák legmélyebb szolidaritásáról” biztosította a lengyel népet. LONDON: Margaret Thatcher, brit kormányfő újévi rádióbeszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy országa szilárdan áll az USA mellett minden olyan intézkedés végrehajtásában, amelylyel Reagan elnök a Szovjetuniót fenyegeti a lengyelországi helyzet miatt. Thatcher asszony a NATO nyugat-európai tagjai nevében is nyilatkozott. PALM SPRINGS, KALIFORNIA: Ronald Reagan amerikai elnök újévi üzenetében azt jósolta, hogy 1982-ben az Egyesült Államokra súlyos próbatételek várnak, de az ország kétségkívül túljut a nehézségeken. „Gazdasági visszaesés sújt bennünket, amelyet a hozzá nem értő, több évtizedes kormányzati munka idézett elő. De most az egész ország új nyitány elé néz” — hangzik az üzenet. Üzenetében az elnök meglepő kijelentést tett: „Bár a világ nagy része ma velünk ünnepli az új évet, úgy hiszem, ez az ünnep kifejezetten amerikai hagyomány”. OTTAWA: Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök beszédében szintén foglalkozott a lengyelországi helyzettel, hangsúlyozva, hogy a lengyel gépek joga f valli ,saját problémáinak önálló” megoldásához. A miniszterelnök beszédét megfigyelők az amerikai szankciókkal kapcsolatos kanadai állásfoglalásnak tekintik. Trudeau ismét hangsúlyozta, hogy Kanada politikáját Lengyelországgal kapcsolatosan továbbra is a lengyel nép gazdasági helyzete miatt érzett aggodalom vezérli. Ez valószínűleg annyit jelent, hogy Kanada egyelőre nem hajlandó szankciókat alkalmazni sem Lengyelország, sem pedig a Szovjetunió ellen, hanem várakozó álláspontra helyezkedik. TOKIÓ: Szuzuki Zenko japán kormányfő a szigetország népéhez intézett újévi üzenetében és ünnepi sajtóértekezletén azt ígérte, hogy kabinetje tevékenyen elő kívánja mozdítani a világbéke megszilárdítását és a nemzetközi leszerelést. Bejelentette, hogy január 20-án és 21-én Moszkvában külügyminiszter-helyettesi szinten szovjet —japán konzultációkra kerül sor, amelyeken a felek megvitatják a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet problémáit. Hanoiban tanácskozik a parlament Vietnamban megváltozik a gazdaságirányítási rendszer (MTI) Az óév utolsó napján tették közzé Vietnamban az 1982- re érvényes tervmutatókat. A tervről folytatott nemzetgyűlési vitán hangsúlyozták: 1982-ben is nehéz körülmények között kell majd tevékenykedni, kemény munkát végezni, hogy a tervezett eredményeket elérjék. Az alapelv az önerőre való támaszkodás, a gazdaságirányítási rendszer folyamatos megváltoztatása, felhagyva az állami pénz- és anyagi eszközöket, támogatást mechanikusan szétosztó, merev, bürokratikus eddigi gyakorlattal — mondotta az ülésszakon felszólaló Truong Chinh, az államtanács elnöke. Kijelentette: elvonva a tanulságokat az eddigi párt- és állami politikából, s annak a végrehajtásából, hisszük, hogy a VKP vezetésével, a nép alkotó erejének kibontakoztatásával, a Szovjetunió és más szocialista országok sokoldalú támogatásával, sikerrel építhetjük a szocializmust Vietnamban, gondoskodhatunk országunk biztonságáról, s teljesíthetjük nemzetközi kötelezettségeinket. Szociáldemokrata kezdeményezések Európától a Közel-Keletig A KÖZEL-KELETI ESZMECSERÉKRE, tapogatódzó tárgyalásokra sűrűbben érkeznek a diplomaták, politikusok. Nyugat- Európa is érzékenyebben figyeli az övezet sorsának alakulását. Nemsokára megérkezik az osztrák fővárosba a Palesztinai Felszabadítási Szervezet új bécsi képviselője — jelentették a hírügynökségek. Bruno Kreisky kancellár decemberi öböl menti körútján Abu Dhabiban találkozott Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével. A palesztin vezető és az osztrák államférfi megbeszélésén sikerült helyreállítani a korábbi bizalmat, amelyet a múlt esztendő eseményei rendítettek meg. A semleges Ausztria békepolitikájával, konstruktív kezdeményezéseivel — a többi között a közel-keleti feszültség csökkentésére — Európában és az érintett válságövezetben is elismerést szerzett. A kancellár évek óta munkálkodik azon, hogy az összes érdekelt féllel elfogadtassa: a közel-keleti kérdés megoldásának kulcsa a palesztin nép sorsának rendezése. Nemzetközi fórumokon, kétoldalú párbeszédekben a PFSZ elismerését, a tárgyalásokon való részvételét és a palesztin állam megteremtését szorgalmazta. Kezdeményező szerepe volt az 1979- es hármas csúcstalálkozó, az Arafat-Brandt—Kreisky-megbeszélés előkészítésében. Az osztrák közvélemény megelégedéssel nyugtázta a kancellár közel-keleti politikáját, mindaddig, amíg az ország háború utáni első politikai gyilkossága fel nem borzítta a kedélyeket. Az áldozat, a ....riualista párti városi tanácsos, Heim Nittel ügyében a nyomo. /.as csakhamar kizárta a belpo- I ntikai perpatvar motívumait. Más irányba mutatott. AZ ELSŐ SOKKOLÓ eseményt követte a bécsi zsinagóga elleni augusztusi merénylet. Ekkor ketten meghaltak, sokan megsebesültek. A gyilkosságot a leselkedőellenzék a palesztinok szárplájára. Ma. A közséffi&fyr is ag&eftse? Lám, itt az eredmény, a kancellár dédelgetett? "kettveneseik -valójában terroristák. Kreiskyre saját pártjából és a szakszervezetből is tüzet zúdítottak. Az ellenzéki lapok az ország közel-keleti szerepét kifogásolták. Szüksége van egyáltalán erre egy semleges kisállamnak? — kérdezték retorikus fordulattal. A közhangulat mérése is negatív válaszokat adott. A lakosság 62 százaléka tanácsolta, hogy a kancellár inkább országa belső ügyeivel foglalkozzék, és ne ártsa magát az Európán kívüli térség gondjaiba. Kreisky helyzetét nem javította, hogy közben egy fegyvercsempészügyet is lelepleztek a bécsi repülőtéren. A műveletbe belekeveredett PFSZ-képviselőnek, Ghazi Husszeinnek távoznia kellett. A kancellárra minden oldalról nehezedő nyomást még fokozta a Szadat elleni merénylet. Arafat üdvözölte az arab ügy árulójának tartott politikus halálát és Kreisky — bár kívánták tőle —, nem ítélte el a nyilatkozót. Aztán csakhamar elvonult néhány viharfelhő. A hivatalos nyomozás bizonyította, hogy a zsinagóga elleni merényletet a szélsőséges Al Aszifa-csoport követte el, és a merénylőnek közvetlen szerepe volt Nittel tanácsos meggyilkolásában is. A fegyvercsempészetbe belebukott PFSZ-irodavezetőről pedig kiderült, hogy a palesztin szervezettel néhány kérdésben szembehelyezkedő csoport embere volt. Az osztrák—arab jó viszony hátterében gazdasági mozgatórugók is dolgoznak. Az arab államok piacai olajkincsük bevételéből szívesen vásárolják az európai termékeket, a korszerű technológiát. Infrastruktúrájuk, úthálózatuk kiépítéséhez keresik az építőanyagokat, a szakértelmet. A kancellár mostani kuvaiti, bahreini és egyesült arab emírségekben látogatásakor szó volt az osztrák gazdasági potenciál jobb kiaknázásáról. A VILÁGGAZDASÁG JELENLEGI HELYZETÉBEN, amikor az optimista előrejelzések is stagnálást jósolnak, a tőkés gazdaság útkeresésében a harmadik világnak — közte az arab felvevőpiacnak — jelentős szerep jut, így nemcsak Ausztria, hanem a közös piaci országok közel-keleti érdekeltsége nyilvánvaló. Természetesen nem elhanyagolható a kapcsolat másik eleme: a Közös Piac olajbehozatalának túlnyomó többsége a térségből, érkezik. Gazdaságuk nyersanyag-igényessége, az energiahordozóktól való függése az érintett országokat diplomáciai mozgásra ösztönözte ebben a térségben. Tevékenységük állomásai közé tartozik az olajfegyver bevetése utáni, 1973. novemberi nyilatkozatuk, amelyben elismerték és sürgették a palesztin nép önrendelkezési jogának érvényesítését az 1967 óta megszállt területeken. Igaz, az amerikai—izraeli gőzhenger közbelépett, hatására megszelídültek a nyugat-európai nyilatkozatok. Nyugat-Európának az arab térséggel fenntartott kapcsolatai öszszetettek, eltérőek. Az államok történelmi előélete, földrajzi elhelyezkedése meghatározza érdekeltségüket. Franciaország egykori arab gyarmatbirodalma, Anglia volt igazgatási joga a palesztin mandátumterületen ma is hat. A németek negatív világháborús szerepe az NSZK politikájában pszichológiai tényező. Mindez nehezíti a közös platform kialakítását. Mégis, a Közös Piac még a nyolcvanas évek elején sem mondott le arról, hogy a válságövezet mindkét felének érdekeit összegyűjtő valamifajta kompromiszszumot találjon a forró övezet lehűtésére. A MÚLT ÉVTIZEDBEN Nyugat-Európában hatalomra jutott szociáldemokraták politikájuk kidolgozásában konzervatív elődeiknél többet tettek a békéért, a kelet-nyugati kapcsolatok javításáért. Felismerték, hogy Európa ,nem, sziget, hogy más térségek konfliktusai elől kontinensünk fejjt védett. S a kormányzatok összetételétől függetlenül is, a szociáldemokrata-szocialista pártokat összefogó szervezet, a Szocialista International a fegyverkezési politikában — amennyire az Egyesült Államok nyomása engedte — folytatta az óvatos különállást. Vezéralakjai, mint Willy Brandt, vagy Olof Palme állami rangjuk elvesztése után pártvezetői minőségben keresték a válsággócok felszámolásának lehetőségét. Tudták azt, hogy a világ bármely pontján jelentkező válság Európára is kihathat, ezért nem csupán lokalizálásukra, hanem eltüntetésükre kell törekedni. Az Egyesült Államok az utóbbi napokban több, a nemzetek közötti normális kapcsolatokat fékező rendelkezést jelentett be. Több síkon erős nyomás alá helyezi szövetségeseit is, lépéstartásra kötelezi őket. Világos, hogy ebben a légkörben nehezebb a válsággócok lokalizálása, az erők összefogása a térségek helyzetét javító akciókhoz. Izrael minapi bejelentése a Golan-fennsík annektálásáról még izzóbbá tette a Közel-Keletet. A helyzetet súlyosbítja több hír, amely sejteti Tel Aviv esetleges katonai támadását Szíria, Libanon és a palesztin mozgalom ellen. A hidegebb fordulónak a nemzetközi helyzetben mindig az a veszélye, hogy az agresszióra felkészült erő kihasználja az alkalmat. Izrael készülődése természetesen növeli az arabok közötti ellentétek csökkentésének és frontjuk megerősítésének lehetőségét. A SŰRŰSÖDŐ ARABKÖZI TALÁLKOZÓK ugyanakkor azt jelzik, hogy a térség államai felzárkóznak Izrael kijózanítására. A világ bármely pontján kialakuló válságterület mindannyiunkat érint. Az európaiak nyugalma elválaszthatatlan a Földközi-tenger partján élőkétől. Karcagi Katalin