Magyar Hírlap, 1984. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

7 M: ff ÁRA: 1,40 FORINT ffl || lg ^ hEN­ fefll fflk /!B 1BBSM ag^ - H Biff jpjy mrmf%L RH bm Tér feszt? a Magyar Partal Kiadja a Lapkiadó Vállalat. KgA UH »Mj |f"l| ifit H$§i $$,' §§ IBI IM lg |g Hl Bf| Előfizethető a h.rlookerbest-Szerkesztőseg es kiadohiva- I|||| £|||| jig Q 8^3 1« 1§ ff §1 Jpg JjgSjB 3$­ tő postahivataloknál, a­m ez­tol: Budapest VII., team körút gfpf E| ISE9 Égig ff §1 gg Ég fg |l| ff §9 §g HE besttoknel es o Posta k cz-9-11. Pl.: 305. Iranyitószám: Eh Mral pOP SE1 |$| 5h| H Mm jgraSP IHj 9 njl GpiBP ponti Hírlap Irodánál köt vet* 1393. A szerkesztőség és a H lg gf­f# n II! *f| M li Hl gg| Bgg |g fiff» 11 gS]ll fi lenül vagy postautalványon, ki adóhivatal telefonszámai: gte' 1§S Bjöf Ifi Ilf M­iS Wl SHS Kgp r9 £k wl IP gjpffi it valamint átutalással a Krtl 221-285, 222-408, 429-350. W Id MÉ WÍ W# Kg ITli ü H PH UH ■ ■ H WBM ■ ■ ■ 215-96 162 jelzőszámra. 1­7. ÉVFOLYAM, 1­02. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1­984. MÁJUS 3. CSÜTÖRTÖK Seregszemle Nincs még egy olyan ünnepe a világnak, amely úgy tudná öt­vözni és egy égbe fogni a haladó nemzeti, társadalmi és nemzet­közi célokat, mint május elseje. És nincs még egy olyan ünnep a földön, amely - a bőr színé­től, a nemzeti és a vallási hova­tartozástól függetlenül — akkora tömegeket mozgósítana, mint ez a tavaszi seregszemle, így volt ez az idén is, amikor igen markánsan megmutatko­zott, hogy a májusi ünnep­­ a harc napja. Természetesen má­sok a jelszavak a létező szocia­lizmus országaiban, ahol a tár­sadalmi vívmányok továbbfej­lesztése van napirenden, és má­sok a fejlett tőkés államokban, illetve a „harmadik világban”. De egyre inkább közös a meg­győződés, hogy ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzátartozik a béke, a nemze­tek szabadsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fogal­ma. Tanulságos a körkép, amely a hírügynökségek jelentéseiből bontakozik ki. A szocialista or­szágokból érkezett tudósítások közül ezúttal hadd emeljük ki azt, amely a népi Lengyelország ünnepéről számol be. A felvonu­lásokon 8 millióan, tehát sokkal ében vettek részt, mint tavaly, azt bizonyítja, hogy a lakás­ág széles köreiben nem talált meghallgatásra a szocialistael­­lenes erők bojkottfelhívása. A meglevő munkahelyek vé­delme, s a munkanélküliség csökkentése állt a nyugat-euró­pai követelések között az első helyen. A londoni nagygyűlést a nyolcadik hete sztrájkoló brit bányászokkal vállalt szolidaritás jegyében rendezték meg, a fran­cia városokban az ipari átszer­vezés által fenyegetett munka­helyek megmentése volt a fő jel­szó. Az NSZK-ban a két és ne­gyedmilliós munkanélküliség mér­séklésére a heti munkaidő csök­kentését követelik. A madridi tüntetésen a többi között az is megfogalmazódott, hogy Spa­nyolország lépjen ki a NATO- ból. A forrongó Latin-Amerikában a társadalmi változások igénye hatotta át a megmozdulásokat. Salvadorban és Hondurasban ezrek követelték az amerikaiak távozását. Több százezren tün­tettek az uruguayi fővárosban a katonai kormányzat ellen. A chilei rezsim tíz év óta először volt kénytelen engedélyezni a felvonulást, amely negyedmilliós tüntetéssé változott, s a rendőr­ség brutális fellépése következ­tében mintegy százan megsebe­sültek. Május elseje szerte a világon jelezte: a harc folytatódik a tár­sadalmi haladásért, a békéért, ünnepen és hétköznapokon egy­aránt. Május elsejét ünnepelte az ország Felvonulások, ünnepségek, majálisok Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére hétfőn a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás köze­pette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási em­lékműnél. A budapesti felvonulási téren, május elsején, 9 óra 57 perckor gongszó csendült. Egy pillanatra az egész hatalmas tér elcsendesedett, minden szinte mozdulatlanná vált, csak a teret övező házak homlokzatát szinte elborító vörös és nemzeti színű drapériát, a proletár inter­nacionalizmust, a pártot éltető, a mind eredményesebb gazdasági munkára buzdító és a békét követelő transzparenseket moz­gatta, surrogtatta a szél. Ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Ahogy a vörösnyakkendősök átnyújtották nekik csokrai­kat, éppen tíz óra lett. Közép­érdekünk a béke ~~­~~ Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára a buda­pesti dolgozók május 1-i felvo­nulásán nyilatkozatot adott a te­levíziónak és a rádiónak: — Köszöntöm a rádió hallga­tóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmá­ból. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosz­tály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hirdette cél­jait, és azok mellett tüntetett. Az­óta bővült a május 1-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrend­­szerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a sza­badságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának napja, kö­zös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzá­tartozik a béke, a nemzetek sza­badsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fogalma. — Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új eredményeit. (Folytatása a 4. oldalon) Iff Ha folyik a cykor Hagyományosan répából vagy nádból készítik a cukrot. Ám egy új, a japánok által kidolgozott enzimes eljárással a keményítőből nyer­hető a fontos édesítőszer. A korszerű technológiával előállított izo­­cukor olcsóbb, mint a hagyományos nyers cukor, így nem csoda, hogy a gyártóknak nemcsak a tudomány nehézségeivel kell megküzdeniük. (Cikkünk a 8. oldalon.) MA: Mozgás a jobboldalon NDK üzemorvosi szolgálat (2. oldal) Példaképek (3. oldal) AFIT után AFIT? (5. oldal) Munkaerő-körkép (6. oldal) Napló gyermekeimnek Horvátországi magyarok (7. oldal) Sajtótájékoztató az Akadémián (8. oldal) Gáspár Tamás és az esernyő­ (12. oldal) A világ munkássága kiáll a béke ügye mellett (MTI, TASZSZ, PL) A moszk­vai Vörös téren, a Lenin-mauzó­­leum mellvédjéről Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint a Szovjetunió számos párt- és állami vezetője köszön­tötte a felvonulók sok tízezres tömegét május 1-én, a munka nemzetközi ünnepén. A felvo­nulók transzparenseinek jelsza­vai éltették a szovjet vezetőket, az ország kül- és belpolitikáját, gazdasági eredményeit, a békét, a békés alkotó munkát, a népek barátságát és együttműködését, valamint a világ más országai­nak munkásosztályával vállalt szolidaritást. A Német Demokratikus Köz­társaság megalakulása 35. évfor­dulójának jegyében köszöntötték az idén milliók tömegfelvonulá­sokon május elsejét. A berlini központi ünnepségen százezrek vonultak el a díszemelvény előtt a Marx Károly sugárúton. A tri­bünön az ország párt- és állami vezetői üdvözölték a tömegtünte­tés résztvevőit, közöttük Erich Honecker, az NSZLP KB főtit­kára, az államtanács elnöke és Willi Stoph miniszterelnök. Har­ry Fisch, a Szabad Német Szak­­szervezeti Szövetség (FDGB) el­nöke ünnepi beszédében hangsú­lyozta, hogy a dolgozók az idén — a 35. évforduló alkalmából — kiemelkedő eredményeket akar­nak elérni, biztosítani kívánják a gazdasági növekedést. El-­l sáriában ünnepi felvonulá­sokon, vidám maján­sokon ünne­pelték kedden május elsejét. A szófiai dolgozók hagyományos (Folytatása a 3. oldalon) Béltés Lajosi ünnepi köszöntője A­ világ dolgozói hagyományos, nagy ünnepének előestéjén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság kormánya,­­ a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa ne­vében tisztelettel köszöntöm ha­zánk minden dolgozóját, állam­polgárát. Köszöntöm az idősebbe­ket, akik sok május elsejét éltek meg, és az unokákat, akik talán holnap találkoznak először a munka, a dolgozó ember ünnepé­vel. Köszöntöm azokat, akik­­most is szolgálatban vannak, az ottho­nuktól távollevőket, az útra indu­lókat, és köszöntöm az otthon­­maradókat — mondotta beveze­tőjében Méhes Lajos, majd így folytatta: Május elseje az értéket terem­tő munka és az alkotó ember iránti tiszteletadás napja. Meg­becsülése a munkának, és meg­becsülése a munkásnak, a pa­rasztnak, az értelmiséginek, akik­nek tudásából, erejéből, képessé­géből, szorgalmából gyarapszik népünk és nemzetünk. Ennek az ünnepnek már csaknem százesz­tendős története van. A munkás­ság a májusi ünnepét sem aján­dékba kapta, hanem kiharcolta magának. Még köztünk élnek a részesei és tanúi annak az idő­nek, amikor a legkevésbé volt szabad ez a nap a szervezett dol­gozók érzelmeinek kifejezésére. A munkások az ünneplés szán­dékával, egy jobb élet követelé­sével, az úri osztály félelemmel és teljes fegyverzettel készült má­jus elsejére. Lenézte a parasztot, és félt a munkástól. Az egyiket cselédjének tartotta, a másiktól rettegett. Rettegett attól a nagy erőtől, amelyet a munkásosztály­nak a legnagyobb fegyvere, a szervezettsége, az öntudata jelen­tett. A dolgozók élete, a munkássors sohasem volt könnyű. Többszörö­sen nehéz volt azoknak, akik a közösségért, az osztály egészéért cselekedtek, harcoltak, kifejezve az egész osztály küzdelmét, szent védését, egy szebb élet utáni vá­(Folytatása a 4. oldalon) y­i 19SS: nemzetközi ifjúsági év Megalakult a Magyar Nemzeti Bizottság Tudósítónktól. Tegnap a Parlamentben meg­alakult a Nemzetközi Ifjúsági Évet előkészítő Magyar Nemzeti Bizottság. Az ENSZ 34. Közgyű­lése öt évvel ezelőtt „Fejlődés, Részvétel, Béke” jelszóval az 1985-ös esztendőt Nemzetközi If­júsági Évvé nyilvánította. A köz­gyűlés egyben kidolgozta az If­júsági Év programját, s a tagál­lamok számára nemzeti bizott­ságok létrehozását ajánlotta. A Magyar Nemzeti Bizottság alakuló ülésének résztvevőit (Folytatása az 5. oldalon)

Next