Magyar Hírlap, 1986. július (19. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Vita a családjogi törvény módosításáról (3. oldal) Iskolapéldák Nógrádból Csak napközben ne adjanak kilépőt (4. oldal) Kockázatos a takarékoskodás Az őszi árpa magtárban van és a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben ezekben a napokban elkezdik a búza aratását. A nagy teljesítményű gépparknak köszönhetően 15-20 nap alatt be is fejezik. Hogy milyen termés várható? Ne foglalkozzunk jóslással, pár hét és minden kiderül. Egy dolog azért máris bizonyos: túl nagy meglepetés nem várható. Ha a magyar mezőgazdaságnak nem is sikerült teljes mértékben függetleníteni az időjárástól a gabona terméseredményeket, a fejlett termelési tényezőknek köszönhetően a termés szélsőséges ingadozása már a múlté. Persze csak akkor, ha ezeket a fejlett termelési tényezőket kivétel nélkül alkalmazzák a mezőgazdasági üzemek Mert a műtrágya használatával mintha gondok volnának. Mint a közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elmondották, az utóbbi időben a műtrágya-felhasználás a 1é évvel ezelőtti szintre esett vissza. Ez pedig a mai terméshozamok mellett rendkívüli kockázatokat rejt magában. Ugyanis ha a talap tápanyaghiányos, a rajta lévő növénykultúra rendkívül kiszolgáltatottá válik például az időjárás szeszélyeinek Elegendő például egy gyenge aszály - amely normál körülmények között legföljebb néhány tized tonnát forogna le a búza hektáronkénti hozamából - és szinte megsemmisülhet a termés. És ez óriási kockázat. Megengedhetetlenül nagy. A műtrágya-felhasználás viszszaesésének oka nem más, mint a rosszul értelmezett takarékoskodás. A mezőgazdasági üzemek nagy része tavaly csekély nyereséggel volt kénytelen megelégedni és az esetek egy részében még ez is csak a termelési költségek minimálisra szorításával volt lehetséges. És hát a műtrágya bizony jelentős költségtényező. Ráadásul olyan, amelyet rendkívül egyszerűen meg lehet topantani. Nem veszik meg és kész. Persze rengeteg költség megtakarítható a talajmunkák, a betakarítás jobb megszervezésével, a laza állattartási technológiából adódó takarmánypazarlás megszüntetésével, az állattenyésztés higiénés helyzetének javításával. Csakhogy ez bonyolult, nagy felkészültséget, rengeteg munkát igénylő feladat. Ha nem szórják ki a műtrágyát, vagy csak kevesebbet szórnak ki, azt senki nem veszi észre, szerencsés körülmények között a növény sem. Van a talajban elég tartalék ... És ha elfogy? És ha a körülmények balszerencsésen alakulnak? A MÉM főosztályvezetője az effajta spórolást a háború előtti nagybérlők rablógazdálkodó gyakorlatához hasonlította. Erős minősítés. De lehet, hogy nem alaptalan? Gádor Iván Kormányalakítási tárgyalások Rómában (MTI) Francesco Cossiga olasz államfő hétfőn megkezdte kormányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyiségeivel. E tanácskozások keretében tárgyalt a volt köztársasági elnökökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parlament két házának elnökeit fogadta. Cossiga elnök kedden találkozik a parlamentben képviselt pártok küldöttségeivel, s várhatóan szerdán adja ki a kormányalakítási megbízást. 19. évfolyam, 153. szám POLITIKAI NAPILAP 1986. július 1., kedd Mihail Gorbacsov beszéde a LEMP X. kongresszusán A Szovjetunió a párbeszéd híve Zbigniew Messner beszámolója a társadalmi és gazdaságpolitikai célokról Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának felszólalására. A beszédet, amelyet a lengyel televízió egyenes adásban közvetített, többször szakította meg a kongresszusi küldöttek hosszan tartó tapsa. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás so ros elnöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett meleg szavakért és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszusán kitűzött célok megvalósításához. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszámolójának megvitatása. Az ebédszünetet követően elsőként Zbigniew Messner, a Minisztertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja mondott beszédet. Az 1986—90-es gazdasági, társadalmi feladatok tervét ismertette. A délutáni ülésen hat felszólaló fejtette ki véleményét a Központi Bizottság vasárnap előterjesztett beszámolójáról. (TASZSZ) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB nevében szívből Üdvözölte a lengyel kommunisták tanácskozását, az egész baráti lengyel népet, majd — egyebek között — kijelentette: A LEMP X. kongresszusára az ország történelmének felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai összetűzések, a helyzet normalizálásáért folytatottt nehéz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett. „A történtek osztálytartalma közel sem volt mindig és mindenki számára nyilvánvaló. De ez nem változtat a lényegen. Végső soron magáért a szocializmus létezéséért folyt a harc Lengyelországban. A szocialista Lengyelország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kongresszusra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gratulálhatunk Önöknek" — mondta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a szovjet kommunisták mint elvtársak érdekeltek a LEMP kongresszusán megfogalmazódó elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyelország erős, független szocialista állam, a szocialista közösség aktív tagja, szilárd láncszeme legyen. „Lengyelország és a Szovjetunió — a két legnagyobb európai szocialista állam — szoros együttműködése, szövetsége elengedhetetlen feltétele országaink sikeres fejlődésének, Európa stabilitásának és békéjének" — mondta. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen elemezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megrázta az egész lengyel társadalmat. Rámutatott, hogy ez a válság nemcsak a belső ellentmondásokat tükrözte, hanem magában foglalta a két rendszer mai harcának minden bonyolultságát is, kiélezett formában vetette fel mindazokat a problémákat, amelyekkel a szocializmus, fejlődésének mostani nagyon összetett szakaszában szembe kerül. „A lengyelországi válság tanulságai éppen ezért nem csak a lengyel kommunisták számára fontosak" — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. „A leglényegesebb tapasztalat az, hogy a lengyel események — minden bonyolultságuk és sokrétűségük ellenére — világosan bebizonyították: a szocializmus mély gyökereket vert, országaink dolt Folytatása a 2. oldalon) Atomenergetika Szovjet javaslatok az együttműködésre (TASZSZ) A Szovjetunió továbbra is fejleszteni kívánja atomenergia-iparát és ehhez alapvető feltételnek tartja az atomerőművek működési biztonságának növelését — mondta a TASZSZ tudósítójának Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia-bizottságának elnöke. Petroszjanc közölte, hogy a Szovjetunió javaslatokat készít elő az atomerőművek biztonságának fokozásában való nemzetközi együttműködésre, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) határozatának megfelelően. Szovjet szakemberek rendkívül fontosnak tartják például, hogy nemzetközi normákat és utasításokat rögzítsenek az atomerőműveik üzemeltetésére, és hozzanak létre tájékoztatási rendszert a balesetekről való értesítésre. Szerződést kell előkészíteni az atomerőművek elleni támadások mellőzéséről és egyezményt kell kötni a nukleáris anyagok és berendezések fizikai, védelméről is — mondta Petroszjanc. Az IAEA ez év végén vagy a jövő év elején tervezi megtartani a nukleáris objektumok biztonságával foglalkozó nemzetközi konferenciáját. Hétfőn délután az Országos Kardiológiai Intézet udvarán Hutás Imre államtitkár felavatta Borsos Miklós a Szív című szoborkompozícióját. A művész mellett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Fotó: Sárközy György Magad uram? (5. oldal) Mától: új illetékek (6. oldal) Új rovatunk: Nyár '86 (7. oldal) Magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST székházában megkezdte 35. ülésszakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Kapolyi László ipari miniszter. Az ülészak munkájában részt vesznek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülészak központi feladata, konkrét, intézkedések kidolgozása az ez év júniusi budapesti legfelső szintű megbeszéléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. (MTI) Rektori, egyetemi tanári kinevezések •• ünnepség a Parlamentben Rektori, egyetemi tanári kinevezések átadó ünnepségét tartották hétfőn a Parlament kupolacsarnokában. A Minisztertanács a rektori teendők ellátása alól — munkásságuk elismerése mellett — felmentette dr. Czibere Tibort, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, dr. Dimény Imrét, a Kertészeti Egyetem rektorát, dr. Endrőczi Elemért, az Orvostovábbképző Intézet rektorát. A kormány a rektori teendők ellátásával megbízta Kovács Ferencet a Nehézipari Műszaki Egyetemen, dr. Kulka Frigyest az Orvostovábbképző Intézetben, dr. Szilárd Jánost a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, dr. Tamási Istvánt a Kertészeti Egyetemen. A Minisztertanács meghoszszabbította rektori megbízatását dr. Szász Gábornak, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, dr. Ujfalussy Józsefnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Minisztertanács egyetemi tanárrá nevezte ki dr. Altorjay Istvánt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Arató Pétert, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi docensét, dr. Benedek Györgyöt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Berentey Ernőt, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi docensét, dr. Biacs Pétert, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatóját, dr. Dobozi Attilát, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Domokos Pétert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Faller Józsefet, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, Farkas Józsefet, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettesét, Fehér Istvánt, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Gyurján Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, Harsányi Ivánt, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának egyetemi docensét, Horváth Ádámot, a Színház- és Filmművészeti Főiskola mellékfoglalkozású egyetemi docensét, dr. H. Tóth Imrét, a József Attila Tudományegyetem egyetemi docensét, Huszár Ernőt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Joó Istvánt, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetőjét, dr. Keszthelyi Gusztávot, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, Kovács Jánost, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Kovács Sándor Ivánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Lovas Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetének kutatóprofesszorát, Magyar Miklóst, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Máté Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének programiroda vezetőjét. A Minisztertanács egyetemi tanárrá nevezte ki dr. Molnár Bélát, a József Attila Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Morvay Józsefet, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Muszpek Lászlót, a Debreceni Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, Novotni Zoltánt, a Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi docensét, dr. Nyíri János Kristófot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Nyúl Emilt, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának egyetemi docensét, Orosz Istvánt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi docensét, Pálffy Istvánt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Rákóczi Ferencet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Réthelyi Miklóst, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Ritoók Zsigmondot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos főmunkatársát, Ruszoly Józsefet, a Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi docensét, dr. Spät Andrást, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Somló Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének főosztályvezetőjét, dr. Szederkényi Tibort, a József Attila Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Székely Józsefet, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, Tóth Tibort, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem könyvtárának főigazgatóját, dr. Vadon Gábort, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Vetési Ferencet, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi docensét, Zeller Gyulát, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Zoltán Örs Tamást, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét. A kinevezési okiratokat Csehák Judit miniszterelnök-helyettes adta át. A kinevezési ünnepségen jelen volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (Folytatása a 1. oldalon) Csehák Judit beszédét mondja Fotó: MTI