Magyar Hírlap, 1986. július (19. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
2 1986. július 1., kedd Zbigniew Messner beszámolója a LEMP X. kongresszusán Lengyelország újra fejlődési pályára állt (MTI) Zbigniew Messner kormányfő, a LEMP KB PB tagja beszámolójában részletesen ismertette a jelenlegi tervidőszak és a kilencvenes évek legfontosabb társadalmi- és gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A IX. kongresszus óta eltelt öt évet jellemezve Messner kijelentette: „A gazdasági és társadalmi élet zűrzavarának felszámolása után sikerült ismét fejlődési pályára állítani Lengyelországot. Jelentősen nőtt a nemzeti jövedelem, javult az áruellátás és kedvezően változtak a lakosság életkörülményei. Radikálisan átszerveztük a gazdasági rendszert. Az ország visszanyerte megérdemelt helyét a szocialista országok közösségében és javultak pozíciói nemzetközi téren is.” „A kormány — mondotta ezután — a kedvező irányzatok kiszélesítésére és megerősítésére törekszik, de ehhez mély és minőségileg új, tartós változásokra van szükség. Csak így érhető el, hogy a gazdaság valóban intenzív fejlődési pályára álljon.” A legfontosabb stratégiai célok között a kormányfő a gazdaság szerkezetének átalakítását, a termelés korszerűsítését, a termelékenység növelését, a kül- és a belgazdasági egyensúly javítását és a lakosság életszínvonalának emelését hangsúlyozta. Az ötéves terv részleteiről szólva elmondta, hogy a nemzeti jövedelem 16—19 százalékos növekedésével számolnak. Ez a rendkívül megnövekedett beruházási igény teljes kielégítésére nem elég, de lehetővé teszi, hogy az előző öt évhez képest a fejlesztésekre fordítható összegek mintegy 17 százalékkal nőjenek. Részletesen szólt a tudományostechnikai haladás meggyorsításának fontosságáról, arról a tervről, hogy 1990-ig megkétszerezik az ilyen célú kiadásokat Lengyelországban. Ezzel párhuzamosan fokozni kívánják az ország szerepét a KGST keretében kidolgozott fejlesztési programok megvalósítában is. Az ország külgazdasági kapcsolatairól szólva Messner leszögezte, hogy a meghatározó a jövőben is a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval meglevő együttműködés fenntartása és elmélyítése lesz. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelmet még ma is kedvezőtlenül befolyásolják az 1981-es események után Lengyelország ellen hozott gazdasági megtorló intézkedések. Főképpen ezek akadályozzák az országot abban, hogy eleget tegyen adósság törlesztési kötelezettségeinek — mondotta a miniszterelnök, majd arról beszélt, hogy számos tőkés ország fokozatosan megváltoztatja álláspontját, növekvő megértést és együttműködési szándékot mutat. „A kormány arra számít, hogy fokozatosan általánossá válik e realista megközelítés, amelyre kedvező hatással lehet Lengyelország visszavétele a Nemzetközi Valutaalapba.” Messner kijelentette, támogatja a hivatalos kapcsolatok felvételét a KGST és a Közös Piac között és kedvezően ítéli meg a Közös Piac és a KGST-tagországok közötti kétoldalú megállapodások megkötésének lehetőségét. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében alapvető átalakításra szorul a lengyel export szerkezete. Kimerültek — mondotta — a nyersanyagkivitel növelésének lehetőségei. A jövőben elsősorban a feldolgozó ipar által előállított korszerű termékek külpiaci értékesítését kell növelni. A kormány támogatni fogja az export növelését szolgáló beruházásokat és kedvező feltételeket teremt vegyesvállalatok alakításához Lengyelországban. Olyan árfolyam-politikát kíván kialakítani, amely az export fokozását és az import ésszerűsítését ösztönzi. A mezőgazdasági politikáról szólva Messner leszögezte, hogy a kormány fenntartja az egyenlő működési és fejlődési lehetőségeket mindhárom szektor: az állami, a szövetkezeti és a magángazdaságok számára. A miniszterelnök a IX. kongresszuson 1981-ben elhatározott gazdasági reform továbbfejlesztését helyezte kilátásba. „Ma már — mondotta — oly mélyek a reform gyökerei, hogy nem szükséges lépten-nyomon erősítgetni, hogy a reformtól visszaút nincs." Szólt arról is, hogy a reformpolitika eddigi eredményei nem kielégítőek. Ezért a jövőben a korábbinál is következetesebb központi politikára és arra van szükség, hogy jelentős mértékben nőjön a pénzügyi és hitelpolitikai eszközök alkalmazásának hatékonysága. E szigorú gazdaságpolitika következménye lesz — mondotta — az egyes csoportok, gyárak érdekeinek ütközése, a lakosság jövedelmének differenciálódása, amivel előre számolni kell. Az egészséges gazdasági légkör kialakítása érdekében a kormány az eddiginél is nagyobb figyelmet szentel az infláció megfékezésének. Ezért következetesebb és határozottabb politikát kíván folytatni a piaci kínálat, az árak és a lakossági jövedelmek területén. A rossz munkaszervezés és a látszatszervezetekben folyó improduktív munka okozta veszteségek felszámolására a LEMP Központi Bizottságának javaslatára széles körű létszám-felülvizsgálatot határozott el a kormány, mindenek előtt a nem termelő ágazatokban. Mindez megköveteli a munka törvénykönyv módosítását is. Ezután a lengyel társadalom legégetőbb gondjáról, a rendkívül nagy lakáshiányról beszélt a kormányfő. A miniszterelnök végezetül arról szólt, hogy az elkövetkező évek nagy és összetett feladatai megkövetelik a központi államapparátus átalakítását is. Ezek a változtatások a kormány politikájának következetes, egységes megvalósítását szolgálják majd. Mihail Gorbacsov: A Szovjetunió a párbeszéd híve (Folytatás az 1. oldalról) gozói életüket nem a szocializmuson kívül képzelik el. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocializmusban elért előrehaladás visszafordíthatatlan" — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Ugyancsak beigazolódott, hogy a szocializmus ma már nemzetközi valóság, olyan államok szövetsége, amelyeket szoros politikai, gazdasági, kulturális és védelmi érdekek fűznek össze. A szocialista rendszert kívülről ért támadások, azok a törekvések, hogy ezt vagy azt az országot kiszakítsák a szocialista közösségből, azt jelentik, hogy nemcsak a nép akaratára törnek, hanem a háború után kialakult egész rendezésre is, végső soron a békét fenyegetik — állapította meg az SZKP KB főtitkára. A lengyel tapasztalat A lengyel válság nem a munkásosztály tiltakozása volt a szocializmus ellen. A válság mindenekelőtt a szocializmus gyakorlatban való elferdítésével szembeni elégedetlenség volt. A szocialista Lengyelország belső és külső ellenségei saját céljaikra tudták kihasználni ezt az elégedetlenséget. „Az elmúlt időszak tapasztalata azt is ismét határozottan bizonyította, hogy milyen veszélyesek a hibák a szocializmus politikai rendszerének alapjait jelentő elvektől való szubjektív elhajlások, a párt- és az állami élet normáinak megsértése, a szociális-gazdasági politikában elkövetett számítási tévedések” — mondta az SZKP KB főtitkára. A szocialista forradalom tág teret nyit a társadalom mindenoldalú haladásának. De ez a haladás távolról sem következik be automatikusan, nem lehet a termelési viszonyok és a termelő erők kérdését egyszer s mindenkorra elintézettnek tekinteni. A termelés, a tudomány, a technika, a kultúra, az emberi személyiség fejlődése új követelményeket támaszt a társadalom megszervezésével szemben. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy most a szocializmus saját alapjain történő, fokozatos megújítása szerepel a napirenden. A tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy káros az az elképzelés, miszerint egyszerűbb valamit a kapitalista piacon megvenni, mint azt magunknak megteremteni!” Természetesen nem a Nyugattal való gazdasági kapcsolatok megszakításáról van szó, hanem arról, hogy ezeket a kapcsolatokat ésszerűen kell kihasználni, s el kell kerülni a túlzásokat, nem lehet megengedni a függőséget" — mondta Mihail Gorbacsov. .feltétlen elsőbbséget kell biztosítanunk a baráti országokkal meglevő kooperációs kapcsolatoknak, a szocialista gazdasági integráció felgyorsításának. Ezen a téren a legnagyobb jelentőségű a tudományos-műszaki haladás kérdéseire kidolgozott komplex KGST-program végrehajtása lesz" — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre áttérve az SZKP KB főtitkára emlékeztetett rá, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének júniusi ülésén a résztvevők közösen elemezték a nemzetközi helyzetet, s megállapodtak a közös cselekvés irányaiban. Januárban a Szovjetunió közzétette nagyszabású programját a nukleáris fegyvereknek az évezred végéig történő felszámolásáról, az SZKP XXVII. kongreszszusán pedig elhangzott az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó elképzelés. „Ezeket olyan konkrét javaslatok követték, amelyek megkönynyítették annak lehetőségét, hogy megállapodás szülessen a közepes hatótávolságú rakéták eltávolításáról Európából. Nem maradt figyelmen kívül annak lehetősége sem, hogy külön megállapodás megkötésére kerülhessen sor a nyugat-európai nukleáris hatalmakkal — Franciaországgal és Nagy-Britanniával". A vegyi fegyverek felszámolására tett Indítványt, és a nukleáris robbantások minden fajtájára augusztus 6-ig meghosszabbított egyoldalú szovjet moratóriumot követte a VSZ tagállamainak részletes javaslata az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésére. „A leszerelés ügye azonban egy centimétert sem jutott előre az amerikai kormányzat nyíltan obstrukciós magatartása miatt. S ami még ennél is rosszabb, Washington meg akarja semmisíteni a fegyverkezési hajszát még viszszafogó utolsó fékeket — a SALT—2. szerződést és más szovjet—amerikai megállapodásokat” — mutatott rá Gorbacsov. Ez az álláspont — állapította meg a szónok — ellentétes a világközösség alapvető érdekeivel, s nincs összhangban a múlt évben Genfben elért megállapodások szellemével. Komoly megközelítést! Az amerikaiak bőségesen tesznek fennkölt nyilatkozatokat arról, hogy békére és leszerelésre törekszenek, de ezekkel ellentétesen cselekszenek. Ezt az állítólagos szovjet szerződésszegésekkel igyekeznek igazolni. Arról is beszélnek, hogy megváltozhat álláspontjuk, amennyiben a Szovjetunió „jól fog viselkedni" — mondta. A kioktató szerepében tetszelgő amerikai magatartást akár humorral is lehetne szemlélni, csakhogy itt nem kevesebbről van szó, mint az emberiség túléléséről, s a Szovjetunió úgy véli, hogy minden politikusnak a legkomolyabban kell közelítenie ehhez a kérdéshez. „Ez természetesen nem csupán Washingtonra vonatkozik. Csak sajnálatul lehet szólni arról hogy más NATO-tagállamok kormányai — köztük olyanok is, amelyek szavakban igyekeznek elhatárolódni az amerikai politika szélsőségeitől — végső soron engednek az óceánon túlról rájuk nehezedő nyomásnak, s vállalják a fegyverkezési hajsza fokozódásáért rájuk jutó felelősséget”. Úgy tűnik, hogy „ellopják és az óceánon túlra viszik egyes nyugat-európai országok önálló politikáját, s a biztonság védelme ürügyén alku tárgyává teszik a 700 milliós európai kontinens népeinek nemzeti érdekeit és sorsát". Ezzel összefüggésben a főtitkár határozottan leszögezte: a Szovjetunió nem kíván éket verni az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei közé, s szovjet részről a kontinens politikai és katonai realitásaiból indulnak ki. Az alapok javítása A Szovjetunió és a többi szocialista ország természetesen levonja következtetéseit Washington kihívó katonai akcióiból. „A leghatározottabban vissza fogjuk verni az Egyesült Államok kalandor, romboló akcióit. Nem szabad megengedni, hogy az amerikai imperializmus önkénye határozza meg a világ sorsát" — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is felelősségteljes politikát folytat, s türelmesen fogja alakítani a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges alapokat. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Ennek a párbeszédnek azonban olyannak kell lennie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. Nem szabad megengedni, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcázását szolgálják. A Szovjetunió nem működik együtt az Egyesült Államokkal abban, hogy ilyen módon félrevezessék a világot. „A békét csak valamennyi ország és nép közös erőfeszítéseinek eredményeként lehet megóvni. Arra van szükség, hogy nyugaton mindenki megértse: nukleáris töltettel felszerelt rakéta indítása lényegében nem csupán gyilkosság, hanem öngyilkos akció is egyidejűleg”. A továbbiakban a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára szólt a csernobili atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenségről, amely újólag felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas erő rejtőzik az atomenergiában. Gorbacsov egyúttal megköszönte azt a szolidaritást, amit a lengyel nép tanúsított a Szovjetuniót ért baj idején. Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámutatott arra hogy ameddig létezik az imperialista agresszió veszélye, addig a szocialista országok kénytelenek gondoskodni biztonságukról. Ezt a célt szolgálja a Varsói Szerződés Szervezete, amelynek keretében a szovjet katonák fegyverbarátaikkal együtt őrzik a békét, egyebek között egész sor szövetséges ország területén. A szocialista országok senkinek sem engedik meg, hogy idegen uralmi érdekek szférájának tekintsék őket. Ugyanakkor azt mondják a Nyugatnak: vegye komolyan a közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó javaslatot, és a hagyományos fegyverzetek csökkentésére tett indítványt. Ebben az esetben lehetővé válik, hogy jelentősen csökkenjen a feszültség Európában. A szovjet csapatok nem örök időkre állomásoznak más országok területén, a horgonyt azonban mindenkinek, és egyszerre kell felszednie — hangsúlyozta Gorbacsov. A szocialista országok kötelességüknek tartják, hogy elősegítsék az európai népek közötti jószándékú, és kölcsönösen előnyös együttműködést minden lehetséges területen: a sportban, a kultúra terén, a kereskedelemben, a műszaki-tudományos kapcsolatokban, a termelési kooperációban, az emberek közötti kapcsolatokban. Csakis így lehet erősíteni mindazt, ami a társadalmi rendszerekben meglevő különbségektől függetlenül egyesíti Európát. A legélesebb problémának nevezte a szovjet vezető a gazdaságilag fejlett és fejletlen államok közötti, növekvő távolságot. Az imperialista országok magatartását itt sem lehet másként jellemezni, mint nemzetközi méretű uzsorás módszert, vagy egyszerűen rablást. „A mi álláspontunk ezzel kapcsolatosan ismert. Minden nép joga, hogy maga határozza meg sorsát. Enélkül nem lehetséges normális nemzetközi kapcsolatok kialakítása sem. A múlthoz hasonlóan a jövőben is törekedni fogunk a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok átalakítására ésszerű, igazságos alapokon, s társadalmi orientációjától függetlenül támogatni fogunk minden antiimperialista mozgalmat és szervezetet". Globális összefonódások Beszéde befejező részében az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy olyan korban élünk, amikor globális méretekben fonódtak össze az ellentmondásos tendenciák. A történelmi fejlődés jelenlegi felelősségteljes szakaszában pártjaink jelszavává vált az útkereső gondolat és annak ellenőrzése a társadalmi-politikai gyakorlatban. Forradalmi tanításunk a megismerés nagyszerű eszköze. Lehetővé teszi, hogy a maguk egészében és összefüggéseiben értékeljük a korszak ellentmondásait, feltárjuk okait, s megleljük az igaz választ a legfontosabb problémákra. Azonban a forradalmi tanítást is állandóan fejleszteni kell. Ma kijelenthetjük, hogy a kommunisták teljes mértékben tisztában vannak a legfontosabb tanulsággal: bátran kell fejleszteni elméletünket, s állandóan előre kell haladni — mondotta befejezésül Mihail Gorbacsov. * (MTI) A szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban Gorbacsov a lengyel televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy két-három konkrét lépésre volna szükség az Egyesült Államok részéről, és akkor eredményes lehet a találkozó, ellenkező esetben nincs szükség a csúcsra. Azt mondta, „nem pesszimista” a találkozó lehetőségét illetően, de felhívta a figyelmet: ha a fegyverkezési hajsza kiterjed a világűrre is és új fegyverrendszereket dolgoznak ki, akkor már nehéz lesz tárgyalóasztalhoz ülni, hiszen már ma is nehéz tárgyalni. NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Genfi ENSZ-központ Pérez de Cuellar sajtóértekezlete (MTI) Az ENSZ főtitkára szerint szükség van olyan szovjet— amerikai csúcstalálkozóra, amelynek eredményeként javulna a két nagyhatalom viszonya és lehetővé válna a nemzetközi feszültség csökkentése. Javier Pérez de Cuellar, a genfi ENSZ-központban tartott hétfőn sajtóértekezletet és ezen több politikai kérdésről szólt. Üdvözölte a szovjet leszerelési indítványokat és síkraszállt azért, hogy alakuljon ki párbeszéd a szovjet és az amerikai vezetők között, aminek révén megoldhatóak a nukleáris leszerelés problémái. Az Afganisztán és Pakisztán között ENSZ-közvetítéssel folyó tárgyalásokon egyhelyben topogás tapasztalható — mondta, hozzátéve, hogy a feleknek most már felelősségteljes magatartást kell tanúsítaniuk, ki kell nyilvánítaniuk a megoldást célzó politikai akaratukat. Az ENSZ nem a vég nélküli alkudozások eszköze — szögezte le. Szovjet-amerikai csúcs Reagan szerint csak a dátum kérdéses (MTI) Ronald Reagan amerikai elnök a Le Point című francia hetilapnak adott nyilatkozatában újfent elvetette a SALT—2 megállapodást, de várakozással beszélt egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Az elnök a nukleáris fegyverkezési hajszát eddig bizonyos korlátok közé szorító SALT-2 megállapodás eltemetését egyrészt úgy állította be, mintha azért a Szovjetunió lenne a felelős, másrészt mintha ez ügyben teljes lenne az egyetértés Washington és európai szövetségesei között. Ami az idei szovjet—amerikai csúcstalálkozó kilátását illeti, arról Reagan így nyilatkozott: „őszintén hiszem, hogy ő (Gorbacsov) is akarja a találkozót. Én nyilvánvalóan szintén óhajtom. Most már tehát csak az időpont kérdéses, amiben meg kell állapodnunk." Az elnök egyben kizárta azt a lehetőséget, hogy Amerikán kívül más helyszínt keressenek a csúcstalálkozónak. A dél-afrikai helyzetről szólva Reagan megmaradt az általánosságok szintjén és válaszából kitűnt, hogy az Egyesült Államok egyelőre gazdasági szankciók nélkül akarja rábírni az apartheid feladására a dél-afrikai kormányt. London szankcióellenes taktikája fenyegeti a Nemzetközösség egységét (MTI) A hat napos dél-afrikai és zambiai látogatásáról hétfőn hazatért Denis Healey, brit munkáspárti „árnyékkülügyminiszter" kijelentette, hogy a fekete többség képviselői „a Thatcherkormány egyetlen tagjával sem hajlandók szóbaállni". A zambiai elnökkel folytatott megbeszéléseiről szólva Healey elmondta: Kenneth Kaunda közölte vele, komolyan fontolgatja Zambia kilépését a Nemzetközösségből. Kaunda állítólag azt is közölte: ha a brit kormány a Nemzetközösség augusztus elején esedékes londoni csúcsértekezletén sem lesz hajlandó hozzájárulni Pretoria elleni szankciókhoz, akkor „nem ür többé egy asztalhoz Thatcher asszonnyal”. Angol lapjelentések szerint Shridath Ramphal, a Brit Nemzetközösség Titkárságának főtitkára a múlt héten kihallgatást kért II. Erzsébet királynőtől, s arra kérte, figyelmeztesse Thatcher miniszterelnököt, hogy délafrikai politikája széthullással fenyegeti a 49 tagállamot tömörítő Nemzetközösséget, amely az angol uralkodót ismeri el jelképes fejének. Hírek szerint arról is tájékoztatta a királynőt, hogy több tagállam a kilépés gondolatával foglalkozik, illetve megtorló lépéseket tervez Nagy-Britannia ellen. Itt nyugszik az apartheid — hirdeti a koporsó felirata, amelyet az egyik amerikai polgárjogi szervezet ma kezdődő Baltimore-i kongresszusának résztvevői gyalogmenetben vittek az USA egyik partjától a másikig MTI Külföldi Képszerkesztőség I VILÁGHÍRADÓ Szergej Szokolov marsall szovjet és magyar kitüntetése (MTI) Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét Lenin-renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet párt és állam szolgálatában szerzett érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa népeink barátságának elmélyítésében, a hadseregeink közötti együttműködés erősítésében, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját, honvédelmi minisztert — 75. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Euréka értekezlet (MTI) Paul Channon brit kereskedelmi és ipari miniszter elnökletével egynapos Euréka-értekezletet tartottak hétfőn Londonban. Az európai országok technikai-technológiai együttműködését, saját csúcstechnológiáik kifejlesztését és nemzetközi hasznosítását célzó program résztvevői — a 12 közös piaci tagállam, valamint Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc és Törökország — megállapodtak arról, hogy 60 új közös programot indítanak be. Damaszkusz vendége a dél-jemeni államfő (Reuter) „Országaink céljai és érdekei azonosak” — jelentette ki Haidar Abu-Bakr Atlasz dél-jemeni államfő a szíriai fővárosban, ahova négynapos hivatalos látogatásra érkezett. Mint a szíriai hírügynökség jelentette, Attasz vasárnap magánjellegű megbeszéléseket tartott Háfez Asszad szíriai elnökkel. A Jemeni NDK vezetőjének ez az első külföldi útja azóta, hogy ez év februárjában megválasztották. Szovjet tiltakozás Portugáliánál (MTI) A Szovjetunió külügyminisztériumában hétfőn tiltakozást jelentettek be Portugália moszkvai nagykövetségénél azzal kapcsolatban, hogy a portugál hatóságok barátságtalan akciót követtek el két Lisszabonban dolgozó szovjet nagykövetségi munkatárs ellen, „meg nem engedett tevékenység" megalapozatlan vádjaival illetve őket. A szovjet külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy a moszkvai portugál nagykövetség egyes munkatársai több ízben olyan cselekedeteket hajtottak végre amelyek nem egyeztethetők össze a Szovjetunióban tartózkodó külföldi képviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel. Ennek következtében a portugál nagykövetség egy munkatársát felszólították az ország elhagyására. *