Magyar Hírlap, 1990. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

Szab­0s Mátyás: „A tv-rádió kuratóriumot úgy ahogy­ van, fel kellene számolni.” 23. évfolyam, 27. szám POLITIKAI NAPILAP 1990. február 1., csütörtök Elmentek a képviselők, estére megint kevesen maradtak Sürgetik a szovjet csapatok kivonását A parlament tegnap állást foglalt a szovjet csapatok mielőbbi kivo­nása mellett. A képviselők elfogadták a sajtótörvény módosítását, s e szerint magánszemélyek is alapíthatnak lapot, s helyi rádió- és tévé­stúdiót. Ugyancsak döntöttek az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről, valamint a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatá­si felügyelet alá helyezéséről. Megkezdték a családjogi törvény módo­sításának tárgyalását. A vita középpontjában az örökbefogadás egy­szerűsítése állt, döntés mára várható. Estére megint annyian mentek el, hogy határozatképtelenség miatt be kellett fekszteni az ülést. Ez sem vet jó fényt a képviselőkre. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló al­kotmányerejű törvény tárgyalásá­val folytatódott. A múlt heti vita során elhangzott módosító javasla­tokat a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság nevében dr. Hor­váth Jenő ismertette. A bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a képviselők tisz­teletdíjáról, költségtérítéséről ne, s csak a munkajogi és összefér­hetetlenségi szabályokról döntsön a jelenlegi parlament, így elér­hető, hogy a leendő képviselők a jelöltté válástól kezdve tisztában legyenek jogi helyzetükkel. A bi­zottság támogatta azt a javasla­tot is, amely szerint a képviselők­nek mandátumuk érvényesítését követően, valamint mandátumuk lejárta után vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Nem támogatták ugyanakkor Hámori Csaba javas­latát, amely szerint kötelezni kellene az eredeti munkáltatót, hogy a képviselőt mandátuma le­járta után visszavegye állásába, valamint azt az indítványt sem, hogy a képviselői megbízatás a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagságával összeegyez­tethető legyen. Ez utóbbi módosító javaslatok megítélésében a jogi bizottság ál­láspontja jutott érvényre, mivel a plénum nem fogadta el őket. Az egyetértés azonban nem ter­jedt ki a törvénytervezet egészé­re, mert az a szavazásnál nem kapta meg az alkotmányerejű törvény meghozásához szükséges kétharmados többséget. Miután az elnök felhívta a képviselők figyel­mét arra, hogy ezúttal csak az utódok jogállásáról, nem pedig javadalmazásukról döntenek, újra szavazást rendelt el, az eredmény azonban ugyanaz lett: a szükséges 252 helyett csak 242 képviselő sza­vazott igennel, a törvénytervezet tehát nem kapta meg a kéthar­mados többséget. Az elnök azonban nem tekin­tette ezt az eredményt végleges­nek, mert a határozathozatalt el­napolta. Dr. Horváth Jenő — kér­désünkre — úgy foglalt állást a szünetben, hogy újabb szavazás elrendelését csak akkor teszi le­hetővé az ügyrend, ha módosító javaslat érkezik. A megismételt szavazás eredménye ugyanis dön­tést jelent: a képviselők jogállá­sáról szóló törvényjavaslatot a T. Ház elvetette. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) délután arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad. Ezért indítványozzák, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat­tal kapcsolatban kialakult helyze­tet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csü­törtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondo­lására kérte fel a parlamenti frak­ciókat. Mr. JL: (Az országgyűlési tudósítás foly­tatása a 3. oldalon.) Németh Miklós és Tamás Gáspár Miklós Fotó: Grnák László A romániai magyarság jogaiért A Magyar Köztársaság Ország­­os­gyűlése örömmel üdvözölte a romániai forradalmat, a Ceausescu-diktatúra bukását. A Magyar Köztársaság a Nem­zeti Megmentési Frontot s minden demokratikus romá­niai mozgalmat kezdettől tá­mogatott a demokratikus Ro­mánia megteremtésére irányu­ló törekvéseiben. Tudjuk, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa sokat tett a múlt bű­neinek, a Románia népeit súj­tó jogtalanságoknak a felszá­molásáért. Éppen azért nem hallgathatjuk el, hogy a leg­utóbbi napokban bizonyos ro­mániai erők megnyilatkozásai aggodalmakat keltettek ha­zánkban. Sajnálattal kell meg­állapítanunk, hogy még nap­jainkban is fellépnek olyan politikai erők, amelyek nem tanultak a múltból, s­­változat­lanul a romániai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak korlátozására törekszenek. Úgy ítéljük meg: a magyar kisebbség joggal igényli, hogy az anyanyelvi oktatás, a kultu­rális autonómia feltételeit az önrendelkezés alapján mielőbb teremtsék meg, s indokoltan utasítsa vissza azokat a váda­kat, hogy e kisebbségi jogo­kért vívott küzdelem szepara­tizmust jelent. Reméljük, hogy Románia demokratikus erői határozottan kiállnak minden romániai kisebbség, így a ma­gyarság egyéni és kollektív jo­gainak biztosítása mellett. Nem ragyog tovább A bontás első szakaszában „lemeztelenítették” csillagot parlamenti vörös Fotó: Szigeti Tamás Gorbacsov nem kíván lemondani pártfőtitkári tisztségéről Tudósítóink helyszíni jelentései Washingtonban érezhető meg­könnyebbüléssel fogadták Mihail Gorbacsov személyes cáfolatát arról, hogy a lemondás gondola­tát fontolgatná a pártfőitkári tisztségből. A hír, illetve most már egészen biztosan a rémhír a CNN nevű amerikai televízióhá­­lózat moszkvai tudósítójától szár­mazott, aki meg nem nevezett szovjet forrásra hivatkozva jelen­tette, hogy Gorbacsov átadná pártvezetői helyét valaki másnak, miiközben megtartaná elnöki posztját. Az értesülés hallatlan visszhangot váltott ki Washing­tonban, bár a Fehér Ház végig ki­tartott amellett, hogy semmi ilyen értelmű információról nem tud, ezért nem is kommentálja azt. A zavart azonban fokozta, hogy Baker külügyminiszter egy nap­pal elhalasztotta jövő heti moszk­vai útját, és csak 7-én érkezik a (Folytatása a 2. oldalon) Üléseznek az NDK szakszervezetei Egymillióan fordítottak hátat Berlini Jelentésünk: Öklüket rázva ordítottak egy­mással az NDK Szakszervezeti Szövetségének, az FDGB-nek a küldöttei a szerdán kezdődött rendkívüli kongresszusuk első napján. A vita azon robbant ki, hogy legyen-e szavazati joguk azoknak a jelenlevő funkcioná­riusoknak is, akiket nem a bázis alapszervezetek választottak. A kongresszus először megszavazta kizárásukat a döntéshozatalból, röviddel később azonban vissza­vonta a határozatot. A nyolc és fél millió tagot tömörítő szak­­szervezet súlyos válságban van, mintegy egymillióan fordítottak hátat az utóbbi hónapokban a szövetségnek, és abban vala­mennyi küldött egyetért, hogy a kongresszusnak a radikális meg­újítást kell szolgálni. A jelek szerint az NSZK egyes tartományi vezetői elunták a beg­ni kormány tétovázását az NDK konkrét megsegítésének ügyében, és önálló lépéseket tesznek az ott lakók életkörülményeinek javítá­sáért, az egyre elviselhetetlenebb méreteket öltő áttelepülések meg­fékezésére. Azok után, hogy ked­den Baden-Württemberg minisz­terelnöke, Späth Drezdában évi 20 millió márkás segítséget ga­rantált Szászországnak — „a le­endő Sachen tartománynak" — egy napra rá a bajor Streibl mi­niszterelnök szállt kíséretével re­pülőgépre, hogy ő is letegye se­gélycsomagját a szász főváros­ban. Köbben az NDK fővárosában az egyház nyilatkozatot tett közzé, amelyben mélységesen elítéli Ho­­necker „elvtársait", akik miután évtizedekig dicsőítették a pártfő­titkárt, most még emberhez méltó szállást sem hajlandóak biztosíta­ni neki. Mint ismeretes, Hone­­ckert csak egy egyházi szeretet­otthon volt hajlandó befogadni azok után, ho® súlyos betegsé­gére való tekinítettel kiengedték a vizsgálati fogságból. Formnyák Éva Újabb albán áldozatok Koszovóban (Tanjug) A koszovói Podujevó­­ban, Urosevacon és Lipljan kör­nyékén az albán szélsőségesek gyakorlatilag átvették a hatal­mat. Az utakat elbarikádozták, ellenőrzik a járókelőket és az utasokat. A pristina—krusevac— belgrádi és a pristina—Skopjei országúton lehetetlenné tették a közlekedést. A biztonsági erők­kel történt összecsapásokban szerdán este három albán nem­zetiségű tüntető életét vesztette. Podujevón szerdán este mint­egy 5000 albán nemzetiségű fia­tal tüntetett. A biztonsági alakú­,­latok könnygázzal és gumibotok­kal többször szétoszlatták a tö­meget, amely újra meg újra ösz­­szegyűlt. MTI Külföldi Képszerkesztőség Szűrös Mátyás az újságíró-szövetségben A sajtó csillapítja a hazai közélet rosszindulatú jelenségeit A vitákkal, feszültségekkel ter­hes belpolitikai helyzetben nagy felelősség hárul a sajtó munka­társaira a békés átmenet biztosí­tásában. Az újságírók — az írott és az elektronikus média munka­társai — mindenekelőtt azzal se­gíthetnek, ha egyfajta kiegyensú­lyozott szellemi hátteret teremte­nek a demokratikus átmenethez, s az indulatok szítása, a megala­pozatlan követelések helyett a jó­zanul gondolkodó emberek véle­ményének engednek teret a lapok hasábjain, a képernyőn, a rádió­ban — hangoztatta Szűrös Má­tyás ideiglenes köztársasági el­nök tegnap, az újságíró-szövetség elnöksége előtt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége kötet­len, ám a terítékre került téma­köröket tekintve igencsak fajsú­lyos eszmecserére invitálta a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnö­két. A találkozón olyan, elsőren­dű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek górcső alá, mint például f a megyei lapok hely­zete, a tv és a rádió kuratóriumá­nak tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önállóságát sza­vatoló törvénykezés állása. Az elnöki látogatásnak közvet­len aktualitást adott, hogy a par­lament tegnap döntött a sajtótör­vény módosításáról. Szűrös Má­tyás e határozatra utalva emlé­keztetett arra, hogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciá­lis elemekkel gazdagodott, nélkü­lözhetetlen egy új, korszerű tájé­koztatási törvény megalkotása. Ennek feladata azonban valószí­nűleg már a szabad választások után összeülő új Országgyűlés fel­adata lesz. Addig is a sajtónak a békés átmenet elősegítésére kell összpontosítania erőit, csillapítva a magyar közéletben tapasztalha­tó „rosszindulatú jelenségeket". Ami a megyei lapok sorsát ille­ti, az ideiglenes köztársasági el­nök határozott véleménye: ko­rábbi pártelkötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. Az elnökségi ülésen a legélénkebb eszmecsere éppen e kérdés kapcsán alakult ki. A MÚOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfogla­lása szerint továbbra is egyértel­műen ragaszkodik a tulajdoná­ban levő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulaj­donjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kö­telezi a szerkesztőségeket pártpo­litikai célok követésére. Az el­nökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párt­­tulajdonának fenntartása ellenté­tes a megyei lapok nemzeti mé­dia jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját kö­vetően megkezdődött a fiatal, te­hetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Má­tyás maga is osztotta azt a véle­kedést, hogy a kiadóvállalatok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elképzelhetőnek tartot­ta, hogy valamelyik illetékes par­lamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntésre. Hoz­zátette azonban, hogy a problé­máról — úgymond, a korrektség okán — még szót vált Nyers Re­zsővel, az MSZP elnökével. Szűrös Mátyás a tv-, rádió­kuratórium ügyében is osztotta a MUOSZ álláspontját, hangsúlyo­zottan magánvéleményként úgy fogalmazott: „a kuratóriumot. (Folytatása a 4. oldalon) Mindenki másra mutogat... Mi védheti a vásárlót az élel­­miszeripar véd- és dacszö­vetsége ellen? (4. e­rf)/) Beteg kórházak Pénz és Jó vezeték híján ne­héz a fejlesztést összehangolni (5. oldal) Mit jelent a BKP-egység? (MTI) A BKP legkomolyabb el­lenfele önmaga — hangzott el a bolgár kormányzópárt 14. rend­kívüli kongresszusának szerdai ál­talános vitájában. A felszólalók között szép szám­mal akadnak olyanok, aki­k azt hangoztatták: a 9 milliós Bulgá­riában, a mintegy 980 ezer tagot számláló BKP-én kívül m­a nincs más olyan szervezett politikai erő, amely képes lenne kivezetni az országot a válságból. Sokan léptek fel a párt egységének meg­őrzése mellett. Elhangzott azon­ban olyan javaslat is, hogy osz­lassák fel a pártot és helyette alakítsanak egy új típusú balol­dali szervezetet. Úgy tűnik, hogy a pártsza­kadás veszélye sokként. A dokumentumtervezetek legvita­tottabb kérdései közé tartozik, mit jelent a demokratikus cent­ralizmus fogalma helyett ajánlott demokratikus egység kifejezés. Román-magyar kulturális tárgyalások Oktatásról nem lesz szó Glatz Ferenc művelődési mi­niszter meghívására holnap ha­zánkba érkezik Andrei Plesu ro­mán művelődési miniszter. A tár­cák vezetői folytatják a közelmúlt­ban Bukarestben tartott tárgya­lásaikat, s amennyiben azok ered­ménnyel járnak, hétfőn megálla­podást kötnek a kulturális együtt­működés lehetőségeiről. Glatz Fe­renc a román oktatási minisztert is meghívta a tárgyalásra, ő azon­ban — más elfoglaltsága miatt — később látogat hazánkba. A magyar fél első lépésként javasolja, hogy újítsák fel a mű­velődési-kulturális vegyes bizott­ság tevékenységét. Kezdeménye­zik azt is, hogy a két ország kul­turális intézm­­ényei — köztük a zenés és prózai színházak, múzeu­­mok — teremtenek közvetlen kap­csolatot egy­mással. Lehetőséget kívánnak adni arra, hogy a ro­mán szellemi, illetőleg művészeti élet kiválóságai részt vehessenek magyarországi szemináriumokon, vendégszerepléseken és alkotótá­borokban. Szóba kerül a közös könyvkiadás ügye és filmnapok rendezése Tárgyalni kívánnak arról is, hogy miképpen lehet elő­segíteni a nemzetiségi szövetségek, valamint az egyházak kapcsolat­felvételét A magyar—román kulturális kapcsolatok felvételére és koor­dinálására egyébként a Művelődé­si Minisztériumban munkabizott­ság alakult. Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes ve­zetésével, a bizottság más műve­lődési és oktatási kérdésekkel is foglalkozik. (MTI)

Next