Magyar Hírlap, 1990. szeptember (23. évfolyam, 205-227. szám)
1990-09-24 / 224. szám
Pravda: ideológiamentes gazdasági kapcsolatok Átmenet után konszolidáció Moszkvai tudósítónktól_________ A kelet-európai országok és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak ideológiamentesítését a Szovjetunió kezdeményezi, míg a partnerországokban e folyamat „csikorogva" halad — állítja a Pravda „Moszkvai nézőpont" rovatának szemleírója, Jevgenyij Laskov. A szemleíró emlékeztet arra, hogy rendszeresen születtek a szovjet gazdasági érdeknek ellentmondó szerződések a KGST- országokkal, mert az állítólagos politikai érdek primátusa érvényesült. A szovjet segélypolitika fő haszonélvezői — a Pravda szerzője szerint — Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK volt. A kelet-európai országok — írja — a „kemény" árukért „puha" cikkekkel fizettek, amelyeknek színvonala a világpiactól elmaradt. A szerző azt állítja, hogy a kelet-európai országok mintegy hatvan százalékkal részesedtek a szovjet külkereskedelemből, noha ezeknek a gazdaságoknak a világkereskedelmi súlya szerény. A moszkvai nézőpont szerint a várható visszaesés nem ad okot nyugtalanságra és e kapcsolatok a kemény valutában történő elszámolásra történő átmenet után konszolidálódni fognak. N. S. L. Szovjet elnöki teljhatalom esetén Orosz ellenintézkedések Az orosz parlament elnöksége tiltakozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsiban beterjesztett Indítvány miatt, amely különleges hatalommal ruházná fel Gorbacsov elnököt. Moszkvai tudósítónk kommentárja Az „istenekbékéje", amit Gorbacsov és Jelcin augusztusi kézfogása szentesített, úgy tűnik, törékenynek bizonyul. A Szovjetunió elnökének balszerencséje van: pénteken a szovjet legfelsőbb tanács ülése szavazóképesség híján, eredménytelenül ért véget. Így egyelőre azt a javaslatot sem fogadta el, amely Gorbacsovot különleges jogokra hatalmazta volna fel. Jelcin azonnal lépett. Felkelve betegágyából, az orosz parlament szombati elnökségi ülésén elfogadtatott egy nyilatkozatot, amely kilátásba helyezi, hogy a különleges elnöki hatalomra vonatkozó indítvány esetleges elfogadása maga után vonja az orosz parlament ellenintézkedéseit: az Orosz Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa „megteszi a szükséges intézkedéseket a szuverenitás és az alkotmányos rend védelmére". Ugyanakkor felhívja a többi köztársaságot, hogy saját hatáskörükben biztosítsák a maguk törvényes rendjét. Mindennek alapján várható, hogy a Szovjetunió parlamentje, amelynek ma, hétfőn a gazdasági stabilizációs programról kellene dönteni, kénytelen lesz nagyobb figyelmet szentelni az elnöki teljhatalomról szóló javaslatnak. Várható, hogy az orosz parlament elnökségi határozata után megrendülnek elfogadásának esélyei. Igaz, a konzervatívabb szovjet parlament így is elfogadhatja az indítványt, de egyértelműen számolni kell az orosz parlament ellenállásával. A tét óriási. Gorbacsovnak az elnöki teljhatalom — hivatalos indoklás szerint — azért kell, hogy a piaci viszonyokra való áttérés közben kialakuló zavaros helyzetben egyszemélyi döntéssel oldja meg — szükség esetén katonai erő igénybevételével is — a keletkező kofliktusokat. A szovjet televízió híradójában vasárnap este Primakov akadémikus — Gorbacsov tanácsadója, az elnöki tanács tagja — élesen cáfolta, hogy a különleges elnöki hatalomra vonatkozó felhatalmazás — ha elfogadja a legfelsőbb tanács — bármi módon is csorbítaná a köztársaságok szuverenitását. Viszont az Orosz Köztársaságnak különleges szerepe lenne a Szovjetunió népeinek összeforrasztásában — mondta. Primakov viszonylag gyors reagálása jelzi, hogy a Gorbacsov-csapat rendkívüli jelentőséget tulajdonít Jelcinek döntésének. N. Sándor László (MTI) Az államközi kapcsolatok alapelveiről írt alá megállapodást két szovjet köztársaság, az Oroszországi Föderáció Moldva vezetőivel. Az iraki elnök az olajkutak elpusztításával fenyegetődzik Az USA négy irányból támadna (Folytatás az 1. oldalról) vetést Intézett vasárnap az Egyesült Államokhoz, kijelentve, hogy ha országát „meg akarják fojtani" Irak elpusztítja Szaúd-Arábia és a térség más országainak olajkútjait, de Izraelt is. Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának és a kormányzó Baath Párt vezető testületének együttes ülésén Szaddám Huszein kitartott amellett, , hogy Kuvait iraki bekebelezése végleges, olyan intézkedés, amelyből nincs viszszaút. Megfigyelők szerint a „fojtogatás" ködös vádja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elhatározott és várhatóan újabb döntéssel tovább szigorítandó Irak elleni embargóra vonatkozik. Szaúdi kiutasítások Szaúd-Arábia szombaton felstasított harminc jemeni diplomatát, valamint a jemeni diplomáciai képviselet technikai kiszolgáló személyzetének húsz tagját. Egyúttal távozásra szólított fel húsz jordániai diplomatát is. Hírügynökségek szerint a szaúdi kormányzat lépéseinek a hátterében az áll, hogy keményebben kíván fellépni az Irakkal rokonszenvező arab országokkal szemben. Más is állhat a döntés hátterében: egy arab lap régebbi értesülései szerint Irak, Jemen, és Jordánia Szaúd-Arábiaelosztására készült. Kuvait iraki lerohanása ebben a forgatókönyvben mindössze a nyitójelenet lett volna. Amikor ez bekövetkezett, állítólag Jordánia már jelentős csapatöszszevonásokat hajtott végre a szaúdi határnál. A terv végrehajtását végül az iraki agresszióval szembeni rendkívül gyors és erőteljes nemzetközi fellépés hiúsította volna meg. Husszein jordán király szombaton felszólította az Egyesült Államokat: mielőbb vionja ki csapatait Szaúd-Arábiából, oldják meg az iraki válságot a bagdadi álláspontot is figyelembe vevő kompromisszummal, és rendezzenek nemzetközi tanácskozást a közel-keleti problémák átfogó rendezésére. Az évtizedek óta Washington hű szövetségesének számító király meglepetésszerű nyilatkozatához a világszerte elterjedt CNN hírtelevíziót használta fel. Husszein végül arra hívta fel a nemzetközi közösséget, hogy hívják összes közel-keleti problémákkal átfogóan foglalkozó nemzetközi tanácskozást. Ha háború robbanna ki Irakkal, az minden bizonnyal nagy veszteségekkel járna, bár rövid ideig tartana — jelentette ki Maurice Schmitt tábornok, a francia vezérkar főnöke vasárnap. Schmitt korábban azt mondotta, hogy egy ilyen konfliktusnak akár százezer áldozata is lehetne. Most valamivel óvatosabban fogalmazott Csehszlovákia kész mintegy 200 vegyi hadviselésre felkészített szakembert küldeni az Öbölbe — jelentette ki szombaton Capri szigetén Václav Havel csehszlovák államfő. Hozzátette, hogy az egység útnak indításához már csak bizonyos szállítási problémákat kell megoldani. Asszad Teheránban A szír államfő szombaton este kijelentette: a Kuvait elleni iraki agresszió váltotta ki a külföldi haderők öbölbeli tömeges felvonulását. Háfez Asszad, aki szombaton kezdte meg teheráni tárgyalásait, a tiszteletére adott fogadáson közölte Rafszandzsani iráni elnökkel, hogy mindenekelőtt a külföldi katonai jelenlét okát, vagyis Kuvait iraki megszállását kell megszüntetni, hogy azután a térségbeli országok együttes fellépéssel bírhassák rá az idegen erőket a távozásra. Hozzátette: a kuvaiti válság megoldódása után Damaszkusz nem fogja eltűrni a külföldi katonai jelenlét folytatódását. Kafszandzsani elnök a megbeszélések folyamán annak a véleményének adott hangot, hogy az amerikai erők egyetlen célja az öbölben az olajlelőhelyek ellenőrzése és Izrael regionális politikájának támogatása. Irán MiG—29-es típusú vadászgépeket vásárolt légiereje számára a Szovjetuniótól — jelentette szombaton az Iráni televízió. Világkiállítás Bécs számít rá (MTI) Az osztrák fél arra számít, hogy a magyar parlament november közepén véglegesen a Bécs—Budapest világkiállítás közös rendezésében való részvétel mellett foglal állást, de a bécsi partnerek a magyar döntések késedelmessége miatt már türelmetlenekké váltak. Ezt fejtette ki Hannes Swoboda, Bécs illetékes fővárosi tanácsnoka. Közölte, hogy osztrák részről készek a magyar félnek minden — nem pénzügyi — támogatást megadni szervezési és hasonló vonatkozásokban. Mint mondta, még ebben az évben létre kell jönnie a végleges döntésnek, mert egyébként a rendezés időzavarba kerül. VAN OLYAN ORSZÁG AHOL A GENERALI NINCS JELEN? LEHETSÉGES, DE NEM ILYEN. Európa egyik legtőkeerősebb és legbefolyásosabb biztosítási vállalkozása - mely 1831-ben alakult, több mint 100 éves magyarországi múltra tekinthet vissza és 45 országban működik ma is - 40 évi távollét után részvénytársaságot alapított hazánkban az Állami Biztosítóval. Az ÁB Generali Budapest Biztosító Rt. a vállalkozók szakbiztosítója, amely az Állami Biztosító Rt. országos hálózatán keresztül gazdasági tevékenységekkel összefüggő kockázatokra nyújt fedezetet. A társaság viszontbiztosítási tevékenységet is folytat mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Itt a Generali oroszlánja. Barátságos és hűséges. Biztonságot ad. Központ: 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. Telefon: 175-9722 Telefax: 156-6003 Telex: 202S74 AB GÉN AB Generali Budapest Biztosító Rt. A GONDOK OROSZLÁNRÉSZE A MIÉNK. Finn felülvizsgálat A békeszerződés elavult (Folytatás az I. oldalról) A hivatkozott harmadik cikk a finn honvédelemmel kapcsolatban tartalmaz korlátozó rendelkezéseket annak nagyságára, erejére vonatkozóan és tiltja német eredetű fegyverek beszerzését. A finn kormány a német egyesülésre hivatkozva konstatálta, hogy a párizsi békeszerződésnek Németországgal kapcsolatos rendelkezései többé nem bírnak jelentőséggel, a Finnországot érintő korlátozások pedig „nem egyeztethetőek össze az ENSZ-tag és az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő Finnország státusával”. A korlátozó rendelkezések csoportjából az egyetlen, melyet Finnország továbbra is respektál, az, amely az atomfegyverek beszerzését, előállítását tiltja. A finn kormány ugyanakkor leszögezte, hogy a döntés nem jelenti az ország jelenlegi semlegességi, biztonsági és védelmi politikájának megváltoztatását. A finn elnök és a kormány úgy értékelte, hogy a szovjet—finn barátsági és együttműködési szerződés „megőrzi jelentőségét a megváltozott körülmények között is". Finnország a jövőben sem engedi meg, hogy a területéről támadást intézhessenek a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió és Nagy-Britannia részéről nem történt ellenvetés a finn kezdeményezéssel kapcsolatos előzetes tájékoztatás után. Pertti Paasio külügyminiszter kijelentette, hogy finn részről nem tervezik a szovjet—finn kölcsönös barátsági és együttműködési szerződés — amely 2003-ig van érvényben — megváltoztatásának kezdeményezését a Németországra vonatkozó kitételek miatt. Skandináv megfigyelők szerint a finn lépések hátterében a felerősödött közös piaci orientáció áll, pontosabban annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a semleges Finnország a politikai uniót alkotó Közös Piacba beléphessen. Kiss Judit Fejfájás Keleten és Nyugaton — az ellenségkép retusákis• Hadseregek az új demokráciában (Folytatás az oldalról) dész, járható út-e a semlegesség. A Magyar Hírlapnak nyilatkozott többek között Király Béla és Völgyes Iván. MH-tudósítás Két tucat profi szakember a hét végén Budapesten háromnapos nemzetközi értekezletet tartott arról, hogyan változik a fegyveres erők szerepe a Kelet-Európában kialakuló új demokráciákban. A tanácskozás két „motorja”: Völgyes Iván, az University of Nebraska professzora, s egyben az egyik szervező, az Erasmus Alapítvány a Demokráciáért igazgatója, valamint Király Béla képviselő, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke, a tanácskozást támogató Atlantic Research and Publishing Institute elnöke. Az összejövetel másik szervezője az MTA Béke és Konfliktus Kutató Központja volt, amelynek élén Valki László professzor, az ELTE tanszékvezetője, áll. Itt volt több amerikai szakember, jeleként annak, hogy a rendezvényt támogatta az amerikai National Defense University is. Hiányoztak viszont a szovjet, román és jugoszláv szakértők. „Nagyon nehéz a szovjetekkel, ugyanígy a románokkal is. Völgyes professzor mindent megtett, hogy ide édesgesse őket, de nem lehet erőltetni. Akik jönnek jönnek, akik nem — nem" — mondta erről Király Béla. Nem elméletieskedő tanácskozás volt. Nagyon is időszerű, húsbavágó kérdések szerepeltek a napirenden — például az, hogy van-e értelme egyáltalán a Varsói Szerződés politikai szervezetté való átalakításának. Völgyes professzor szerint nincs, sőt, már a kérdés felvetése is hiba. Az osztrák referátum címe is érdekes: vajon az örökös semlegesség kínál-e megoldást a biztonság kérdéseire a posztkommunista országokban. „ .. .... A tanácskozás szombati napján világosan kiderült, hogy a változások nemcsak „Keleten", de „Nyugaton" is fejfájást okoznak: stratégiákat, koncepciókat kell megváltoztatni, az „ellenségkép" retusálásáról nem is beszélve. Kelet-Európában roppant nehézségekkel jár a hadseregek átalakulása — mondja Völgyes Iván. „Ezek a hadseregek teljesen demoralizálódtak, elveszítették ideológiájukat. A célunk az, hogy a magyar, de a többi keleti hadseregnek is adjunk egy irányvonalat és valamilyen módon próbáljuk megmutatni a jövőt". Ami a demoralizáltságot illeti, tanulni lehet abból, ahogyan az amerikaiak Vietnam után átértékelték szerepüket. Sokat lehet tőlük megtudni arról is, hogy a hadsereget egy modern társadalomban kis és milyen módon ellenőrzi. Völgyes Iván hangsúlyozta, hogy a jelenlevők rangjuktól, beosztásuktól függetlenül vannak jelen és saját véleményüket tolmácsolják, a Honvédelmi Minisztérium és egész Kelet-Európa szakértői méghozzá angolul, „mert ez az egyetlen közös nyelvünk van" „Reméljük, ennek a tanácskozásnak a következtetéseit a szerencsétlen kis országok javára is fel lehet használni”. . .Y,ado Gy?76- “ezredes arra a kérdésre válaszolt, hogy mi a vé-Mint,y,SmindlerLrt1 a Honvédelmi Minisztériumnak. Elmondta, hogy ?..HM is nyitott az új katonapolitikai kérdések kidolgozása iránt s ő, valamint kollégái ,elöljáróik bontásával" vannak jelen a tanácskozáson, véleményüket szabadon fogalmazhatták meg Vajda alezredes is szóvá tette a mriánsáki JUGOSZlávok távol maradását, hiszen a találkozó értelme éppen az, hogy mindenki szabadon, kötöttségek nélkül házta el a véleményét, mond Jaroslav Nemec mérnök-ezredes elmondta a Magyar Hírlapnak, hogy véleménye szerint katonapolitikai kérdésekben nagy szerepük van a személyes kapcsolatoknak. Ami a VSZ-re vonatkozó eltérő magyar és csehszlovák álláspontot illeti, az ezredes szerint Csehszlovákiában bizonyos körök attól tartanak, hogy a VSZ feloszlatása a Szovjetunió elszigetelésével járna, „s ez nem lenne bölcs dolog”. Király Béla rámutatott, hogy a mostani tanácskozást még három másik tárgyalássorozat követi. Év végéig sor kerül egy kétnapos öszszejövetelre a semlegesség témakörében: az osztrák, a svájci, a svéd és a finn semlegesség kerül górcső alá. Februárban a katonai átalakulás gazdasági háttere lesz a téma, áprilisban pedig a nemzetközi vonatkozások. „Reményeink szerint Zbioniera Brzezinski professzor is ott lesz, és idehozunk nyugati nagyágyúkat, szomszédokat is". Király Béla emlékeztetett arra, hogy a törvényhozást lekötik a napi, gyakorlati kérdések, de az Országgyűlés és a HM annyit merít a tanácskozásokból, amennyit csak akar Hangsúlyozta azt is, hogy főleg nyugati szakértőkre számítanak — hiszen ott évtizedek óta kutatóintézetek, csoportok vizsgálják ezeket a kérdéseket — jó maga azokat a tapasztalatokat akarja idehozni, amelyeket ott már „kikoholtak", a következő rendezvények nyilvánosak lesznek. „A régi rendszerben mindig az mondták, hogy a népi demokráciában nem is fontos a parlament, mert amúgy is társadalmi vitákat rendeznek , amelyeket soha nem rendeztek meg. Azt akarjuk, hogy az írástudó publikum is legyen érdekelt a honvédelmi kérdésekben” — mondta Király Béla a tanácskozásról, amely valóban nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Fodor György . .JhC ■**'~*■ vw *" «Vy. ¦‚ . ‘ "J-11 világhíradó '•* ‚• 'v * Bukaresti nagykövetünk átadta Szabad György levelét (MTI) Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövete pénteken bemutatkozó látogatást tett Alexandru Birladeanunál, a román parlament szenátusának elnökénél és Dan Martiannál, a képviselőház elnökénél. Ez alkalommal átadta Szabad Györgynek, a magyar Országgyűlés elnökének válaszlevelét, amely a román parlament augusztus 29-i nyilatkozatával kapcsolatos. VSZ-különbizottság (MTI) A prágai Cernin palotában, a csehszlovák külügyminisztérium épületében tanácskozott a hétvégén a Varsói Szerződés leszerelési kérdésekkel foglalkozó különbizottsága. A tagállamok külügyminiszterhelyettesei és vezérkari főnökeinek napirendjén annak meghatározása szerepelt, hogy az egyes VSZ-országok bizonyos fegyver-, illetve hadfelszerelés-fajtákból mekkora mennyiséget tartsanak meg azt követően, hogy megszületik a hagyományos haderők európai csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodás. Japán COCOM-javaslat (MTI) A japán kormány azt javasolja, hogy a nagy méretű integrált áramköröket is vegyék le a kelet-európai országokba irányuló kivitelt érintő COCOM tltó listáról. Japán más számítógép-alkatrészek kivitelének és az 1—4 megabit kapacitású memóriák, az általános rendeltetésű nagy teljesítményű számítógépek exportjának a felszabadítását is javasolta nemrégiben. Varsó: decemberi elnökválasztás (PAP) A varsói parlament alsóháza, a szejm, péntek késő este elsöprő többséggel úgy határozott, hogy Lengyelországban legkésőbb idén decemberben meg kell tartani az elnökválasztást, s A jövő év első negyedének végéig dönteni kell a törvényhozás feloszlatásáról is. Drnovsek lemondott (MTI) Janez Drnovsek, a Jugoszláv államelnökség szlovén tagja lemondott tisztségéről, tiltakozásul amiatt, hogy a testület elítélte a Koszovóban elfogadott úgynevezett köztársasági alkotmányt — közölte szombaton a Politika című belgrádi lap. De Klerk Washingtonban (MTI) Frederik de Klerk elnök vasárnap Washingtonba érkezett. Személyében 1946 óta először látogat hivatalosan dél-afrikai vezető az Egyesült Államokba. De Klerket ma, hétfőn a Fehér Házban fogadja George Bush elnök.