Magyar Hírlap, 1991. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Verebét?! Imre államtitkár: a jogkör hiánya (4. oldal) Zártkörű egyeztetés a kárpótlási törvényről A megállapodás közelében a koalíció MH-információ ■Miközben a Független Kisgazdapárt vezetősége ezen a héten több alkalommal is állást foglalt a kárpótlási törvénytervezetről, s minden alkalommal megerősítette azt a véleményét, hogy a készülő tervezet a jelenlegi, módosított formájában is elfogadhatatlan a kisgazdák számára, tegnap e parlamentben a koalíció három frakciójának képviselői megállapodás közelébe jutottak. A zárt tanácskozásról kiszivárogtatott hírek szerint a törvényjavaslat parlamenti vitája előtt közös nyilatkozatot adnak ki, melyben összegzik egyeztetett álláspontjukat. A koalícióhoz közel álló források úgy látják, Oláh Sándor kisgazda vezető rendkívüli diplomáciai érzékének köszönhetően a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Kisgazdapárt képviselői hasonló álláspontra helyezkedtek a tervezet eddig vitatott kérdéseiben. Igaz, tegnap nem rögzítették dokumentumban a megállapodást, de a hírek szerint a közeljövőiben arra is sor kerül. Megfigyelők úgy látják, hogy a sajtóban kibontakozott vita azt a célt szolgálta, hogy Rövidesen megkezdődik a kárpótlási törvénytervezet vitája. Az elmúlt hetekben, hónapokban jó néhány kijelentést hallhattunk politikusoktól, szakértőktől az era Kisgazdapárt utóbbi időkben megcsappant tekintélyét visszaadja, s a valóságban korántsem voltak olyan élesek az ellentétek, mint ahogy azok a médiákban tükröződtek. A csehország teherbíró képességéről, a teljes körű kártalanítás gazdasági lehetetlenségéről. Az ezen kitet folytatása a 9. oldalon Az állami vagyon 17 százalékát jelentené A tanulmány szerzői arra tesznek kísérletet, hogy KSH-adatok alapján megbecsüljék az államosított vagyon nagyságát és a jelenlegi állami vagyont. Számításaik szerint az előbbi nagysága kb. 170 milliárd forint, az utóbbi 7000—8000 milliárd. A nemzetközi szerződésekben már teljesített kártalanítási tételek után kb. 1250 milliárdos államosított vagyon kártalanítását kell megoldani. Ez körülbelül a jelenlegi állami vagyon 15—17"/n-a. A szerzők megítélése szerint a teljes körű kártalanítás után is maradna annyi állami vagyon, amelynek eladásából az államadósság megszüntethető és még jelentős pluszbevétel is adódna. Ágoston András újvidéki nyilatkozata Veszélyben a jugoszláviai magyarság A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége — ha a vezetőség elfogadja az elnök javaslatát — a jövő héten hivatalosan kéri a magyar kormányt és parlamentet, rendeljen el vizsgálatot az úgynevezett fegyvereladási botránnyal kapcsolatban és a tényeket a jugoszláviai magyarság érdekében is minél korábban tárja a nyilvánosság elé. A belgrádi televízió által egy hete sugárzott dokumentumfilm ugyanis — amelynek sugallata az volt: hazánk fegyvereket szállít a horvát szeparatistáknak — olyan helyzetbe sodorta a vajdasági magyarságot, amilyent utoljára 1945-ben kellett átélnie. Az exluzív interjúból, amelyet ÁGOSTON ANDRÁS, a VMDK 47 éves elnöke Újvidéken adott lapunknak, kitetszik: a nagyszerb nacionalizmus hívei egyre gyakrabban és gátlástalanabbul emlegetik történelmi analógia gyanánt azokat az időket, amikor a Horthy-Magyarország pénzt és energiát nem kímélve támogatta a horvát usztasákat. MH-interjú — Elnök úr, ön szerint a szerb nacionalistáknak és a jugoszláv hadsereg vezetőinek manipulatív, provokatív akciójáról van szó? — A bemutatott dokumentumok hitelességével kapcsolatban nem merek állást foglalni, mert az információkat titkosan kezelik. Néhány mozzanat azonban töprengésre késztet. Rejtett kamerával készült, rossz minőségű felvételekről láthattuk például Martin Spegelj tábornokot, a horvát hadügyminisztert — aki, mint ismeretes, szálka a szerb vezetők szemében —, amint egy átlagosan berendezett lakásban néhány férfival, gyaníthatóan a Horvát Demokrata Szövetség vezetőivel, egy szervezett puccs részleteit tárgyalja. De vajon valóban erről beszélgettek-e? És valóban a saját hangján szólalt-e meg Spegell a filmen, avagy hamisítvány a hangfelvétel? Vajon mit olvashatnánk az állítólagos magyar fegyverszállításokat „igazoló" papírokon, ha megvizsgálhatnánk őket? Természetes, hogy a film zavart keltett még a horvátok között is. Stipe Mesic, a zágrábi alelnök például megjegyezte: a dokumentumok lehetnek akár hitelesek is. Mások a titkosszolgálatok sötét akciójára gyanakodnak, ismét mások szerint Spegelj szándékosan „provokált”, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre, amelyek a horvátokra leselkednek. Egyszóval semmi sem lehetetlen... — Az sem, hogy valaki Belgrádiján a horvát és a magyar „szeparatista" törekvések emlegetésével igyekezett újra összekovácsolni a szerbeket? — Ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki. A legkülönbözőbb ideológiai platformokon álló szerbiai pártok, az eddig hallgató Demokrata Párt kivételével, egyöntetűen zárkóztak fel Belgrád mögé az állítólagos horvát és magyar szándékok elítélésében. A parlamentben ezt a napokban személyesen tapasztalhattam, noha az ügyet legkorábban a jövő kedden tűzik napirendre. A hangulatot remekül jellemzi a Szerb Szocialista Párt szabadkai szervezetének most közzétett állásfoglalása. Eszerint a történelem ismétlődik: a magyarok ma éppúgy támogatják a Jugoszláviát szétszaggatni szándékozó horvát nacionalistákat, ahogyan Horthy segítette az usztasákat a jankapusztai kiképzőtábor létrehozásával és sok más módon. A szer(Folytatása a 9. oldalon) Kis János: Politikai patthelyzet A választásokat megelőző hetektől egészen késő őszig Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke úgy gondolta, hogy az ország jelenlegi helyzetében csak nagyon széles bázissal rendelkező koalíció valósíthatja meg az új politikai rendszer , és a gazdaság stabilizálását. "Ma már úgy látja, távolabb került a nagykoalíció lehetősége, mint valaha. Kis János , lapunk 11. oldalán olvasható , interjújában elemzi, hogyan alakult ki az országban politikai patthelyzet, milyen veszélyekkel jár a destabilizá.ció, s válaszol a kérdésre: * fegy. új pártfisszetételü kor-1 í mányról kezdett-e tárgyaló- t fiúkat a kulisszák mögött az» ||zpsz? • * y\ Megfontoltabban telefonáljon! Ma: az áremelések napja Nem meglepetés, hiszen jó ideje tudja mindenki: mától emelkedik a villamos energia, a propán-bután gáz ára, és drágábban telefonálhatunk. A tejtermékekért is többet kell fizetni — holott, érdekes módon, tej ára éppen csökkenőben van. A kormány korábbi döntése alapján 1991. február 1-jétől megváltozik a lakosság részére szolgáltatott villamos energia és a propán-bután gáz ára. Az árváltozások mértéke a következő: A lakosság részére szolgáltatott villamos energia fogyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. A háztartási célra felhasznált nappali villamos energia ára kilowattóránként 3,70 forintra, az éjszakai villamos energia ára kilowattóránként 1,90 forintra növekszik. Az új villamosenergia-árak 1991. február 1-jétől érvényesek, de alkalmazásukra az 1991. április 1. után leolvasott villamosenergia-fogyasztás számlázásánál kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a lakosság első ízben az 1991. június 1-jét követően kézhez kapott számla kiegyenlítésekor fizet az új tarifa szerint. Az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű propánbutángáz-keverék ára átlagosan 80 százalékkal növekszik. Ennek megfelelően, a 11,5 kilogrammos töltési súlyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelepi ára a téli szezonban 247,30 forintra, a nyári szezonban 182,90 forintra emelkedik. A 23 kilogrammos töltési súlyú palackba töltött gázkeverék legmagasabb cseretelep ára a téli szezonban 494,60 forintra, a nyári szezonban pedig 365,80 forintra változik. Az árak alkalmazása szempontjából téli szezon alatt az október 16.—április 15. közötti, nyári szezonon az április 16.—október 15. közötti időszakot kell érteni. Az új árak 1991. február 1., üzemkezdettől érvényesek. Februártól a távközlés átlagosan 45 százalékkal, a vasúti közlekedés pedig átlagosan 80 százalékkal drágul. Magánelőfizetőknél, ha a távbeszélő-készüléket a szolgáltató adja, főállomás esetében, az előfizetési díj 120 forintról 270 forintra, ikerállomás esetén pedig 100 forintról 240 forintra emelkedik. Ha a távbeszélő-készülék az előfizető tulajdona, főállomásnál 100 forintról 250 forintra, ikerállomásnál 80 forintról 220 forintra emelkedik az előfizetési díj. A közületi főállomásoknál a készülék tulajdonjogától függően 220, illetve 240 forintról 400, illetve 420 forintra változnak a díjak. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdíjak emelésével egyidejűleg, a gépi központba kapcsolt imagárúelőfizetők a felemelt alapdíj ellenében 100 forintig ingyen telefonálhatnak. A 3 perces helyi telefonbeszélgetések 2 forintos díja 5 forintra, a távhívóforgalom díja pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A kézi kapcsolású távolsági beszélgetések díja azonos lesz atávhívódíjakkal, viszont megszűnik a munkanapokon, 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú csúcsforgalmi tarifa. A nemzetközi díjak körében a forint leértékelése miatt emelkedik az európai államokba és a mediterrán térség országaiba irányuló beszélgetések díja. A szomszédos országokba percenként 3 forinttal, a többi országba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Nem változik viszont a tengerentúli országokba irányuló beszélgetések díja. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális díja 30-ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport díja pedig 10-ről 15 forintra növekszik. Az árváltozások miatt 18 ezer nyilvános távbeszélő-állomást kell átalakítani, vagy kicserélni. Ahol az átállítás megtörtént, és ötforintos érmével lehet telefonálni, a fülkében jól látható felhívást helyeznek el. Ahol ez a tájékoztató nem látható, ott a régi áron lehet telefonálni. A mintegy 4 ezer készülék lecserélése, vártva (Folytatása a S. oldalon) Vomil öt forintért sincs A szövetségesek felszabadították Hafdzsit Irak támadni készül Szaúdi katonai források szerint csütörtök délutánra sikerült visszafoglalni Hafdzsi városát az irakiaktól, a csatában a szövetséges haderők szóvivői szerint több száz iraki katona halt meg. Az amerikai tengerészgyalogságnak információi vannak arról, hogy kuvaiti területen öthat hadosztálynyi iraki alakulatot vontak össze, várható tehát, hogy Szaddám Huszein most már komoly szárazföldi támadást tervez Szaúd-Arábia ellen. Hírügynökségek jelentéseiből Szaúdi katonai források szerint csütörtök délután sikerült visszafoglalni Hafdzsi városát az iraki csapatoktól. Nem sokkal korábban Norman Schwarzkopf, a szövetséges erők főparancsnoka azt közölte, helyi idő szerint még csütörtök délben is harcoltak a Hafdzsi határvárost megszállva tartó iraki erőkkel s a települést (Folytatása a 9. oldalon) Tejben-vajban fürdő ország A tejosztáskor támadt tülekedésnél többen rosszul lettek (Tudósításunk a 4. oldalon.) Szigeti Tamás és Müller Judit felvételei Az Erópa Tanács és Románia Meghívott státusz magyar tartózkodással (MTI) Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága szerda délután szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy javasolja a tanács illetékes testületeinek, a közgyűlés irodájának és a miniszteri bizottságnak: támogassák Románia kérését a különleges meghívotti státus elnyerésére. Románia ősszel nyújtotta be igényét, októberben. A júniusi bukaresti bányász-„rendcsinálás" miatt ezt a képviselők elutasították. Ezúttal személyesen Petre Roman látogatott el Strasbourgba, hogy Bukarest igénye mellett érveljen. A politikai bizottság állásfoglalása nyomán várhatóan néhány héten belül megszületik a döntés a különleges meghívotti státus biztosításáról a román parlament képviselői számára, akik így valószínűleg részt vehetnek majd a tavaszi ülésszakon. A politikai bizottságban mindenekelőtt ezúttal is élénk vita alakult ki. A testület ugyanis kedden nemcsak Petre Románt, hanem a román ellenzék több képviselőjét, köztük i1 parasztpárt vezetőjét, Ratiut is meghallgatta, és ők annak avéleményüknek adtak hangot, hogy még nem érkezett el az ideje e lépésnek, az emberi jogokat még nem biztosították kellően Romániában. Ezért többen a státus megadása ellen szavaztak, és sokan tartózkodtak — köztük a bizottságban helyet foglaló magyar képviselők is. Bratinka József (MDF) ezzel kapcsolatban elmondotta az MTI tudósítójának, hogy az Európa Tanács elé a román kormánytöbbség és az ellenzék is saját verziót terjesztett a júniusi bukaresti eseményekről, ezek ellentétben álltak egymással, s egy további román parlamenti dokumentum a marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos állásfoglalást tartalmazott. A magyar küldöttek úgy véle(Folytatása a 2. oldaloa) Maffiaország (5. oldal) Égen-földon menekülés (7. oldal) A sikertelen milliomos (9. oldal) Kedvezmény a bányászoknak László Balázs kormányszóvivő a televízió, a rádió és az MTI képviselőit tájékoztatva a kormány tegnapi üléséről elmondotta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelőik képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek. A kormány döntött a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről is. Ezekben az előnyökben többé-kevésbé már eddig is részesültek, ám jogilag hiányzott az egységes szabályozás. A kormány döntése alapján azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöttek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességüknek legalább 50 százalékát elvesztették, rokkantsági nyugdíj. Megvitatta a kormány a pénzügyminiszter előterjesztésében az egzisztenciahitelről szóló rendeletét is. A testületmegbízta a gazdasági kabinetet, hogy pontosítsa a rendelet szövegét. (MTI)