Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 127-139. szám)

1991-06-01 / 127. szám

Jóvátétel készül a meghurcoltaknak MH-tudósítás____________________ A Történelmi Igazságtétel Bizott­sága (TIB) tegnapi közgyűlésén An­tall József, miniszterelnök bejelentet­te: kormánya az ősszel a parlament elé terjeszti azt a törvényt, amely az 1938-1962 közötti évek politikai meghurcoltjainak anyagi jóvátételé­ről rendelkezik. A TIB közgyűlését Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte. Mi, akik 1956-ot képviseljük a mai közé­letben, nem vagyunk jó helyzetben. Nem látom, hogy 1956 megkapná azt a megbecsülést, amit történelmi szerepének megfelelően megérde­melne — hangsúlyozta Göncz Ár­pád, majd utalt arra, hogy azoknak a kárpótlása előbbrevaló, akik a ma­gyarság érdekében életüket, boldog­ságukat áldozták fel. Hegedűs Lász­ló ügyvezető alelnök sorsdöntőnek nevezte a TIB mostani közgyűlését. Dönteni kell abban, hogy a széthúzás vagy az összetartás útját választják — hangsúlyozta, utalva az érdekvé­delmi szervezetek közötti ellentétek­re is. 56 szellemiségének ébrentartá­sa erkölcsi feladat, s hogy a forrada­lom eszményei ne tűnjenek el, abban a tudományos kutatásnak is nagy szerepe van. Kosáry Domokos, a Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, minden segítséget megad­nak a múlt feltárásához, hogy 56 szellemisége értékei szerint legyenek a köztudatban. Több hozzászólásban kritizálták a kormányt a késlekedő anyagi, s a felemás jogi-erkölcsi re­habilitáció miatt. Az 56-os forradal­mat választási fogásként a pártok fel­használták ugyan, de egy markáns vélemény szerint a mai hatalom in­kább a húszas-harmincas éveket te­kinti szellemi elődjének, semmint 56-ot. Elhangzott egy javaslat, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa nemzeti kegyhellyé a 300-as parcellát. • Folytatása a 3. oldalon Képünkön: Pomogáts Béla, Hegedűs László, Vásárhelyi Miklós, Göncz Árpád, Hegedűs B. András és Zimányi Tibor FOTÓ: SZIGETI TAMÁS MA Egy esélyt adtam, több nem telik A hatalmat teljesen váratlanul érte, hiszen ők be voltak „lő­ve” arra, hogy a magyarok majd területi autonómiát kö­vetelnek. Arra, hogy majd lé­nyegében ilyen-olyan föderá­ciós elképzeléssel arrafelé akarnak lépni, aminek a vé­gén a területi visszacsatolás állna. 6. oldal Tévedni emberi dolog Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen a demokrata fó­rum és maga a kormány kö­vetett el mindent annak ide­jén a törvény benyújtásának elodázása érdekében. Érez­ték, tudták, hogy a kárpótlási törvény az lesz az Antall kor­mánynak, mint Napóleonnak az orosz fél. Mint ahogy az is tudható volt, hogy a törvény­­javaslat parlamenti vitája ré­testésztaként fog nyúlni, hogy azután megöregedve ezer darabra töredezzen szét. Abban sem volt semmi cso­dálatos, hogy a vitában szám­talan módosító indítvány szü­letik, amelyek majd tovább zilálják az eredeti javaslat már eleve nem túlságosan lo­gikus és konzisztens szövetét. 7. oldal IfflgSSSlfl Nem erre alakult a koalíció Pető Iván, az SZDSZ parla­menti frakciójának vezetője kifejti, hogy Antall József ki­mondottan jó képességeket mutat a taktikázásban, a ka­­marillapolitika megvalósítá­sában, de ezek az adottságok nem a hosszú távú szempon­tok érvényesítésében mutat­koztak meg eddig. 9. oldal Kivonulás­i határidő előtt MH-tudósítás___________________ Várhatóan a június 30-i határidő lejárta előtt elhagyja az utolsó szov­jet katona is hazár­k területét. Ezt Annus Antal altábornagy, a Honvé­delmi Minisztérium közigazgatási államtitkára jelentette ki tegnap a tö­köli katonai repülőtéren a honvédel­mi miniszter érkezését megelőző rögtönzött sajtótájékoztatón. Fel­gyorsult ütemben folynak a szállítá­sok, naponta körülbelül három szál­lítmány hagyja el az országot. Mára az itt tartózkodó szovjet katonák lét­száma ezer alá csökkent, így valószí­nű, hogy napokon belül, de minden­képpen a hónap első felében sor ke­rülhet az utolsó eltávozó katona üd­vözlésére. Az államtitkár elmondta: szovjet hadsereg által hátra hagyott objektumok közül, még 38 átvétele hátra van. A két ország közötti pénz­ügyi mérleg alakulását nagyban be­folyásolhatja a XV. kerületben lévő szovjet kórházzal kapcsolatos köve­telés is. Az intézmény területén ugyanis számos, a szovjetek által nem­régiben felépített nagyértékű lé­tesítmény található. Várhatóan ezek­re a kérdések is szóba kerülnek a két ország tárgyaló delegációjának júni­us 10-én kezdődő négynapos ülésén. •G.Z. Véleménye szerint milyen ma a helyzet a Magyar Televízióban? SEM JÓ, SEM ROSSZ 33% A lapunk megbízásából készült közvéleménykutatás eredménye az 5. oldalon: ELÉG JÓ 9% Leonyid Kravcsuk budapesti tárgyalásai Ukrajna részt venne a Világkiállításon MH-tudósítás___________________ Antall József kormányfő péntek délelőtt hivatalában találkozott Leo­nyid Kravcsukkal, az Ukrán Legfel­sőbb Tanács hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöké­vel. A megbeszélésen Leonyid Kravcsuk hangoztatta, hogy Ukraj­na demokratikus jogállamot kíván megteremteni, amely jószomszédi, baráti kapcsolatokat ápol környeze­tével, így Magyarországgal is, amelyhez egyébként jelenleg az eu­rópai országok közül a legmélyebb kapcsolatok fűzik. Antall József azt hangoztatta, hogy hazánk nagyra ér­tékeli a módot, ahogyan Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségeket kezeli. A megbeszélésen az ukrán ál­lamfő és a magyar miniszterelnök a legnagyobb figyelmet a gazdasági együttműködés kérdéseinek szen­telte. Antall József hansúlyozta, hogy Magyarország folytatni szeret­né az áruforgalmat a Szovjetunió­val, ezen belül Ukrajnával, ám igen nagy tehertételt jelent gazdaságunk számára a Szovjetunió felhalmozó­dott tartozása, illetve az ellentétele­zések nehézsége. Ezek áthidalására mind magyar, mind ukrán részről a barterkereskedelmet tartották a leg­inkább járható útnak. A találkozón Antall József beszámolt a Világki­állítással kapcsolatos új fejlemé­nyekről, mondta el Leonyid Krav­csuk a délutáni sajtótájékoztatón. Ukrajna szívesen részt venne a Vi­lágkiállításon, s hajlandó erről tár­gyalni is a magyarokkal, bár erről konkrétan nem volt szó Antall Jó­zseffel folytatott eszmecseréjén. Le­onyid Kravcsuk Ukrajnába szóló meghívást is átadott Antall József­nek. Az ukrán államfőt fogadta Sza­bad György, a magyar Országgyű­lés elnöke. Ezután Leonyid Krav­csuk és a kíséretében lévő ukrán ve­zetők kilenc dokumentumot írtak alá magyar tárgyalópartnereikkel. Nyilatkozatba foglalták kétoldalú kapcsolataink alapjait, a nemzeti ki­sebbségek jogait biztosító együtt­működés alapelveit, konzuli egyez­ményt írtak alá, valamint megálla­podást kötöttek a humanitárius, ke­reskedelmi-gazdasági és műszaki­tudományos, művelődési, egészség­­ügyi és környezetvédelmi együttműködésről. Göncz Árpád köztársasági elnök Leonyid Krav­csukkal tartott közös sajtótájékozta­tóján tömören úgy értékelte e doku­mentumokat, hogy segítségükkel az együttműködési szándékot felváltja a tényleges együttműködés. A két­oldalú kapcsolatok alapjait lefektető nyilatkozatot elvi jelentőségűnek nevezte, hiszen ez az első ilyen jel­legű megállapodás, amelyet hazánk szovjet tagköztársasággal írt alá. S ebben a tekintetben remélhetőleg modellértékű is egyben, hangsú­lyozta. Leonyid Kravcsuk a doku­mentumokkal kapcsolatban kiemel­te, hogy megkötésük Ukrajna mint szuverén állam elismerését jelenti és kétoldalú együttműködésünket új, magasabb szintre emeli. A szov­jetunióbeli gazdasági válságról is megkérdezték az ukrán elnököt, aki kifejtette, hogy abból csak a gyors reformok útján és tőkebevonással lehet kilábalni. Ukrajnában nemrég fogadták el az új külkereskedelmi törvényt, amely teljesen egyenlő jo­gokat biztosít a nemzeti és a külföl­di vállalatok számára. Göncz Árpád kérdésekre vála­szolva beszélt hazánk közvetítő sze­repéről. Mindkét fél tisztában van azzal, hogy — már csak földrajzi helyzetünknél fogva is —, Magyar­­ország Ukrajna kapuja nyugat felé, s ez fordítva is igaz. A hazánkban befektető külföldiek egy része ele­ve azzal a céllal érkezik, hogy kap­csolatot teremtsen kelet felé, s a mi érdekünk is az, hogy a befektetések során tekintettel legyenek az ukrán piac igényeire is. Az ukrán államfő a délutáni órákban üzletemberekkel folytatott megbeszélést a Magyar Gazdasági Kamarában. Pénteki programját a Magyar-Ukrán Társaság képviselő­vel megtartott találkozó zárta. • M. Cs. •'Y f£ct Holt tőke a szakszervezeti vagyon Ki adja a bankot? MH-információ__________________ Ki adja a bankot? Ezt kérdezge­tik egymástól a különböző szak­­szervezetek, mert elterjedt a hír, hogy a SZOT utódja, az MSZOSZ mégis megalapítja a szakszervezeti bankot. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szerint erre azért van elen­gedhetetlenül szükség, mert ha to­vábbra is rosszul sáfárkodnak a va­gyonnal, akkor a tagság rájuk bo­rítja az asztalt. Igaz-e a hír, kérdeztük Nagy Sándort, aki azonnal visszakérde­zett: honnan vannak ilyen értesülé­sei? Majd hozzátette, egyszerűen arról van szó, amit soha semilyen formában nem titkoltak, hogy hosszú idő óta foglalkoztatja az MSZOSZ-t a szakszervezeti bank létrehozásának gondolata, és ezt a témát most újra „fölmelegítették”. Szeretnék, ha végre gyakorlatilag is léphetnének ebben az ügyben. Hogy hol tartanak, és mely pénzin­tézetekkel a tárgyalások, azt Nagy Sándor akkor sem árulta volna el — ahogy ő mondta —, ha tudná. Az érintett szakszervezetekkel még nem beszéltem a bank létrehozásá­ról, de nincs is erre szükség, mert • Folytatása a 4. oldalon• ­ Számháború után patthelyzet az ÉT-n Vita az államháztartásról MH-tudósítás___________________ Noha Antall József miniszterel­nök is megtisztelte látogatásával az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ple­náris ülését, sem az államháztartási törvény tervezetéről, sem pedig az energia áremelést ellensúlyozó tá­mogatás összegéről nem sikerült megegyezni az érdekelteknek. Már arról is megoszlott a három oldal vé­leménye, hogy a nemsokára az or­szággyűlés elé is beterjesztendő 128 paragrafus egyáltalán államháztartási törvénynek nevezhető-e? A munkál­tatók véleménye szerint ez a tervezet a kormány által előkészített „csap­da”, mert 128 paragrafust az ÉT-n nem lehet megtárgyalni. Naszvadi György a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára ezzel szemben úgy érvelt,hogy a kormány által el­készített törvé­nytervezet csak kerete a gazdaság- és pénzügypolitikának. Miután a reformkoncepcióval nem lehet tisztázni, hogy mi tekinthető ál­lami és nem állami feladatnak, ezért a kormány parlamenti bizottság fel­állítását javasolta. A munkavállalók ezzel szemben azt hangoztatták, el­fogadhatatlan, hogy az államháztar­tás vitelét csak technikai kérdések sorozataként kezelje a kormány. A tervezet kihagyja az érdekegyeztetési mechanizmusokat is, pedig ezeknek egyértelműen meg kellene jelenni a törvényben. A munkáltatók hiányos­ságaként rótták fel a törvénytervezet­nek, hogy nem tisztázott a kormány és az önkormányzatok, valamint az országgyűlés,és az önkormányzatok kapcsolata. A kormány álláspontját Naszvadi György úgy összegezte: amit lehet szabályozni kell, de min­dent nem lehet és visszautasította a centralizációs törekvésekre utaló vá­dakat. A munkavállalók és munkáltatók elfogadhatatlannak tartották a kor­mány előterjesztését az egyes lakos­sági csoportok fokozott szociális tá­mogatásáról, már csak azért is, mert a támogatások körébe az előterjesz­tés bevonta a házigondozó szolgála­tot, a természetbeni juttatások, vala­mint a gyógyszer­áremelés terheinek enyhítésére szánt kiadásokat is. A ja­vaslat szerint a kormányzat két évre összesen 2,5 milliárd forintot szánna az átmeneti válságkezelő program megvalósítására, ám ebből erre az évre mindössze 1,3 milliárd jutna az energia áremelés kompenzálására. • Folytatása a 3. oldalon Az ünnepi Könyvhét nyitónapján MH-tudósítás________________ Tegnap délelőtt a Vörösmarty téren megnyitották a 67. Ünnepi Könyvhetet. A sátrakkal és az em­berekkel teli téren az ügyeletes rendőr jóleső csodálkozással hall­gatta a színművész Szabó Sándort, aki az alkalmi pódiumon Tóth Ár­pád verset szavalt, meg a Budapes­ti Vonósok kamaramuzsikálását — ő nem ehhez a tónushoz szokott az utóbbi esztendőkben. Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke szintén azzal kezdte ünnepi meg­nyitóját, hogy az elmúlt évtizedek­ben sok minden hangzott el a könyvheti megnyitókon; szép sza­vak, amelyeket mégis meg kellene tagadnunk, mert olyan írók kaptak jutalmat és dicséretet, akik méltat­lanok voltak hozzá, és ismét mások osztályrésze a tiltás és elhallgatás volt, noha igazság szerint itt lett volna a helyük. Még a korábban jelenlévő érdemes írók is szégyen­keztek olykor, hiszen érdemtele­nekkel kellett „egy gyékényen árulniuk”. Az a 74 könyv, amely az idei ünnepi hétre megjelent, mé­gis az értékes magyar irodalom jó bizonyítványa. • Folytatása az 5. oldalon, arról beszélgetés olvasható a képen látható Simon Wiesenthallal is ROLLS KENWOOD («£fl?U­INTERAG ) BP. XIII. SZENT ISTVÁN KRT. 16. ★ INNYITVATARTÁS : CSÜTÖRTÖK: k“ ’ BO°° HÉTFŐ \ PÉNTEK: - 1» KEDD B-°1S SZOMBAT: lo°° - 17°° SZERDA­ VASÁRNAP: 70°°- IS00 COLGATE-PALMOLIVE jtdtamos B2000 , flfflX ■ \

Next