Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
Állandó mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, csütörtökön Nyáridő, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik somogyi 1.as.io. uoHumematia nincs. s. uivai Pintér Sándor rendőrfőkapitány. Több az elfogott tettes. S.oldal ÁRA: 11,50 FORINT 1991. július 23., kedd POLITIKAI NAPILAP Somorjai békés demonstráció a rendőrkordonnal Letartóztatás a gáton Kiküldött tudósítónk jelenti Négy napja rendőrök szállták meg a szlovákiai Somorja község mellett fekvő Bős vízlépcső munkagödrét, ahol a szlovák építők a mederbe kívánják szivattyúzni a Duna vizét. Szlovák, magyar, osztrák, német, angol környezetvédők, valamint a helybéliek java része hetek óta rendezi a tiltakozó demonstrációkat, mígnem pénteken egyszerűen elfoglalták a szivattyúállomást. Akkor a rendőrök tíz embert őrizetbe vettek, s a külföldieket órákon belül kiutasították az országból. Hétfőre a tapodtat sem tágító környezetvédők minden eddiginél nagyobb demonstrációt hirdettek... Hajnali három óra tájt kísérteties képet fest a monumentális gát s a munkagödör bejáratánál strázsáló egyenruhások komor sziluettje. Amint az autóval a sorompó elé kanyarodunk, máris ugranak elénk a rendőrök, s arckifejezésük árulkodik: úgy hiányzik nekik a sajtó, mint üveges tótnak a hanyattesés... Nem is kertelnek sokáig. Röviden s igen határozottan küldenek vissza, ellentmondást nem tűrő hangon. Nincs mit tenni, a kocsiszélességű hepehupán araszolgatunk hátrafelé, s mintegy szívességből a rendőrautók reflektorai vakítják el a volánnál ülőt... Pontosan négyet üt az óra, midőn kísérteties légió közeleg a gáton. Félelmetes lassúsággal, hogy csak a fényszórók pásztája s az erős katonai szállítójárművek dübörgése hallatszik: megérkezett a rendőri erősítés..! A pirkadat csupán két aprócska sátrat köszönt, no meg az újságírók hírre, szenzációra éhes seregét, s az idő múltával úgy tűnik, az „eddig sosem látott demonstráció” valóban szó szerint értendő, s szem itt semmit sem láthat majd... Hét óra körül szállingóznak valahonnan fiatalok, s egy málladozó raktárból sorra előkerülnek a leginkább csak kézzel festett zászlók, transzparensek. • Folytatása a 3. oldalon Húsz tüntetőt vettek őrizetbe FOTÓ: HABIK CSABA MH-interjú Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adatai alapján az év első öt hónapjában 16,7 százalékkal esett vissza az ipari termelés a múlt év hasonló időszakához képest. Mennyire felelnek meg a folyamatok a tárca szerkezetátalakítási, iparfejlesztési koncepciójának? — erről kérdeztük Botos Balázst, az IKM helyettes államtitkárát. — Természetesen nem örülünk annak, hogy ilyen adatokkal kényszerülünk kilépni a nyilvánosság elé — válaszolta Botos Balázs —, de egy évvel ezelőtti hivatalba lépésünkkor nagyjából hasonló folyamat bekövetkezését prognosztizáltuk. Ezért a megrázkódtatás, a visszaesés következményei nem értek váratlanul bennünket. A magyar gazdaság egészére a recesszió jellemző, aminek egyik okozója az ipar visszaesése. Ugyanakkor az általános tendenciák visszahatnak az ágazatra, s így a negatív tendenciák halmozódva erősítik egymást. Az ipari termelés csökkenésének kedvezőtlen hatásai mellett, ha csak nyomokban is, de felfedezni vélünk pozitív jelenségeket. A tárca bírálatával együtt gyakran kapjuk azt a receptet, hogy mit szórakozunk annyit a szerkezetváltással, a képlet pofonegyszerű: csökkenteni kell a kitermelő és alapanyagipart, s a feldolgozó szektorban kell fejleszteni. Ez a megállapítás bizonyos naivitást rejt magában, ugyanis nálunk az alágazati iparterületek olyan nagyságúak, hogy a valóban kedvező arányok látványos, rövid időn belüli kialakítása lehetetlen. Ezért egyelőre az apró elmozdulásoknak is örülnünk kell, s ilyenek vannak, például a korszerű technológiaigényes vegyipar termelése sokkal kevésbé esett vissza, de ugyanez elmondható a textiliparon belül a magas feldolgozottságú rövidáru- termelésre is, ahol durván két százalékkal termeltek kevesebbet, mint egy évvel korábban. — Az ön által említett pozitív „ nyomok” mennyire illeszkednek a minisztérium távlati elképzeléseibe, s egyáltalán a fejlesztési célok megvalósításáért tud-e valamit tenni a tárca? — A néhány alágazatban, szektorban tetten érhető pozitív — vagy nevezzük kevésbé negatívnak — tendenciák természetszerűleg esnek egybe törekvéseinkkel. Jó lenne, ha támogatásunkat mérhetően is kifejezhetnénk, de lassan már az unalomig ismételhetjük, hogy jelentős eszközeink nincsenek a kedvező folyamatok ösztönzésére. Pedig a fejlesztéshez beruházás kell, s ami engem a termelés visszaesésénél is jobban aggaszt, hogy az elmúlt évek trendjének folytatásaként a beruházások mértéke is csökkenő tendenciát mutat. A kényszerű szerkezetváltás így féloldalas, az üzemek bezárása, a korszerűtlen termelés visszaszorulása nem jár együtt a hatékony ágazatok bővülésével. Persze, az is igaz, hogy a minisztérium által kezelt adatok korrektek, de nem pontosak. Az a kimutatás sem, ami alapján beszélgetünk, az ötven főnél többet foglalkoztató vállalatok termelésének összesítése. Ezen belül meg kell említenünk, hogy az 50-300 főt foglalkoztató vállalatok lényegében azonos szinten termeltek, mint tavaly, tehát a visszaesés elsősorban a nagyvállalatok számlájára írható. Nincsenek pontos adataink a feltörekvő vállalkozások eredményeiről, de az bizonyos, hogy őket is bevéve, a mérleg jóval kedvezőbben alakul. Az adatszolgáltatás hiányosságai miatt csak becsülni tudunk, s egyes vélemények szerint a nemzeti jövedelemből akár 20-30 százalékkal is részesedhet a vállalkozói szektor. Az ipari termelést illetően az arány nyilván kisebb, hiszen jelenleg a gyorsabban megtérülő — elsősorban kereskedelmi és szolgáltató — szektor a vállalkozások első számú vadászterülete. • Folytatása a 9. oldalon Nyilatkozik az IKM helyettes államtitkára Jövő év közepéig tart az ipar mélyrepülése A spekulációval bukni is lehet... Megoldódott a gabonaválság? MH-információ_______________ Raskó György rendet vágott a búzában. A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tegnap összehívta az ország gabonaforgalmi vállalatainak igazgatóit. Az igazgatók a konkrét szerződéseket felmutatva megerősítették, hogy összesen kétmillió 499 ezer tonna búza felvásárlását kötötték le. A búza tonnánkénti felvásárlási átlagára 5700 és 5800 forint között mozog. Igaz, volt néhány megye, amelyik ismételten a spekulációra játszott. Például az étkezési búzát tonnánként 6100 forintra kötötték le, míg a takarmánygabonára tonnánként 5900 forintot fizettek. Ezek a vállalatok tehát rosszul spekuláltak, így esetleg tönkremehetnek. A gabonaforgalmi vállalatok egyébként több megyében kampányokat kezdeményeztek a minőségi búza termesztéséért. Csongrád megyében például olyan szerződést kínáltak a termelőknek, hogy amennyiben minőségi búzát termelnek, azt száz százalékig átveszik, a felvásárlási árat az 1991 júliusi tőzsdei árak képezik, azonnal fizetnek készpénzben, plusz még felkínálták a 15 százalékos minőségi felárat is. Csongrádban összesen három téesz vállalta ezeket a feltételeket. Fejér megyében hasonló akcióra került sor, és megdöbbentő, hogy a 69 ezer hektáron kalászost termelő megyében mindössze hétezer hektáron vállalták a céltermelést. Győr-Sopron megyében ugyanerre a kampányra a termelőszövetkezetek 70 százaléka jelentkezett csupán. Hajdú-Bihar megyében úgynevezett kockázati szerződéseket kínáltak a téeszeknek. A bevétel 80 százaléka a termelőt, 20 százaléka a gabonaforgalmi vállalatot illette volna. Még lasszóval sem tudtak megnyerni téeszeket az ügyhöz. . Raskó György szerint a MOSZ hisztériakeltése a bértárolási költségeket illetően is egyértelműen bebizonyosodott. Ugyanis az ország 19 megyéjéből 14-en felajánlották a bértárolást, havonta 29 forint/ tonnánként. A felvásárolt gabonát el is tudjuk adni — állítja Raskó György. Természetesen előnyben vannak azok a vállalatok, amelyek a szovjet határ, illetve a Duna közelében vannak a szállítási költségek miatt. Mohácstól valamelyik Fekete-tengeri kikötőig egy tonna búzát 13 dollárért, mintegy ezer forintért lehet szállítani. • Folytatása a 3. oldalon Hét végén kétszázezer török várható MH-információ Csupán átmenetileg nyugodt a helyzet azokon a magyarországi határállomásokon, amelyek az elmúlt napokban a Németországban dolgozó török vendégmunkások nyári hazautazása miatt tranzitcélpontokká váltak. Törökország felé az utolsó hullám várhatóan a hét végén vonul el, mivel július 25-én Bajorországban kezdődik a nyári tanítási szünet, s e tartományban mintegy 202 ezer török vendégmunkás dolgozik. A törökök áradata vissza, azaz Németország irányába egy kisebb, mintegy 60 ezer fős hullámmal július 31. előtt pár nappal kezdődik majd meg. Nagyobb létszámmal feltehetőleg augusztus 20. és 30. között lépik majd át a határt, ugyanis ebben az időszakban fejeződik be a vakáció Baden-Württembergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában. E két tartományban összesen csaknem egymillió-háromszázezer török vendégmunkás dolgozik. Ha figyelembe vesszük, hogy Törökországból hazánkba körülbelül egy nap alatt lehet eljutni, a mellékelt táblázat adatai alapján könnyen prognosztizálható a török vendégmunkások várható özöne. • Folytatása a 3. oldalon Megvannak az „eltűnt” BMW-k Bereczky Gyula kijelentette, hogy annak idején felhívta munkatársai figyelmét: tárják fel a lehetséges változatok pénzügyi hátterét, s a legkedvezőbbet válasszák... Ez kevéssé sikerült, hiszen az MTV-t harmincmilliós kár érte. 3. oldal Petőfi legfeljebb tíz évet kapott volna Nem zárom ki a lehetőségét, hogy 1849-ben vihettek ki Szibériába embereket, netán többen az orosz sereggel menekültek el az országból. Ennek viszont ellentmond az, hogy eddigi kutatásaim során sehol sem találtam arra utalást: az illető vagy ismerőse kikerült volna Szibériába. 5. oldal Rekviem egy temetőért A Bácskában található, lényegesen több, mint száz Árpád-kori temető és templommaradvány közül mindössze háromnak a feltárását kezdhettük el az utóbbi évtizedekben, a kiutalt summa azonban, különös módon, mindig elfogyott az ásatások befejezése előtt. 13. oldal A bukás. Sorozat Erich Honeckerről A könyv, amelyből részleteket közlünk, politikai szenzációnak számított az egységes Németországban. Honecker az interjúsorozat során sem képes felfogni, mi történt vele. Tartsay Vilmosra emlékeztek Koszorúzást tartottak tegnap a Kerepesi temetőben az 1944-ben kivégzett Tartsay Vilmos ezredes síremlékénél, születésének 90. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen részt vett Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Képünkön Tartsay Vilmos özvegye elhelyezi az emlékezés virágait fotó szigeti tamás Július 22-től a TELEFON-HELYFOGLALÁS meghosszabított időben reggel 7 - től este 8 óráig áll az érdeklődők és az utazni vágyók rendelkezésére. ^/LdLJE^Hungarian Airlines^