Magyar Hírlap, 1991. november (24. évfolyam, 256-268. szám)

1991-11-01 / 256. szám

Állandó mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 12:50 FORINT 1991. november 1., péntek Képviselők „tanulmányi kiránduláson” a rendőrségnél A menekültek utaztatására 75 millió Első alkalommal találkoztak tegnap az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának tagjai az ORFK vezetőivel, s az egész napos program során ellátogattak a kerepestarcsai átmeneti táborba. Tudósításunk a 3. oldalon FOTÓ: ISZA FERENC Jobb megoldás lenne, ha a harmincnapos táppénz fizetése valósulna meg Jövőre a vállalatok fizetik a betegeket? MH-információ A dolgozók betegállományának első 30 napjára eső táppénzt a vál­latok, vállalkozások fizessék — határozott nemrégiben a kormány. Mint ismeretes, eddig a cégek há­rom napig fizették ezt, a többi táp­pénzt a társadalombiztosítás finan­szírozta. A döntés elég komoly megterheléssel járna a cégeknek. A háromnapi kifizetés 1,5 milliárd forintba került összesen a gazdál­kodóknak, harminc napnál a kifi­zetéseik — becslések szerint — 23-25 milliárd forintra emelkedne. Az összeg a társadalombiztosítást hozná kedvezőbb helyzetbe, hi­szen, mint ismeretes, már most igen jelentős a hiányuk, s az lesz jövőre is. A kormány döntése után megkezdődött a határozat jogsza­bályi kidolgozása, mivel a kérdést feltétlenül törvényben kell szabá­lyozni. Az előkészítés során azon­ban felmerült: lehet, hogy az alkot­mányossági szempontoknak nem megfelelő a harmincnapos táppénz kifizetésének vállalatokra hárítása. (A táppénz növelésével nem csök­ken a 43 százalékos tb-járulék-be­­fizetési kötelezettség mértéke.) Szerdán a Népjóléti és a Pénzügy­minisztérium vezetői találkoztak ez ügyben, s úgy döntöttek, hogy a jövő héten vagy az után ismételten kormány elé viszik az ügyet. Ha azonban a harmincnapos táppénz áthárítása nem megoldha­tó, akkor sem lélegezhetnek fel a cégek, hiszen ott van még a fejadó — régebbi nevén szociális adó. Ezt szintén a vállalatok, vállalkozások fizetnék minden dolgozójuk után, mértéke 500 vagy 1000 forint dol­gozónként.­­A fejadóból számítások szerint körülbelül ugyanannyi be­vétel érkezik be, mint amennyi megtakarítás származna a har­mincnapos táppénzből. Szakértők szerint jobb megoldás lenne, ha a harmincnapos táppénz fizetése va­lósulna meg, mivel ezáltal a mun­káltatók is érdekeltté válnának a táppénzkifizetésben, s amellett, hogy a lógásokat is jobban meg­fognák, a munkahelyi ártalmak ki­szűrése is jobban érvényesülne. • K. M. MA Mellékletünkben: törvényjavaslat a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről Boross: folytatni kell az intellektuális szelekciót Boross Péter szerdán a Bel­ügyminisztérium munkatársai előtt beszélt a beiktatása óta eltelt mintegy tíz hónapban végzett munkáról, a közeli jö­vő feladatairól, majd ezt kö­vetően a Népszabadság, az MTI és lapunk kérdéseire vá­laszolt. 4. oldal Elmarad az év végi nyugdíj-kiegészítés? Baljóslatú hírek szerint ez év­ben elmarad az év végi egy­szeri nyugdíj-kiegészítés. A prózai ok: elfogyott a pénz... Bár hivatalos közlemény ez ügyben még nem került nap­világra, a Magyar Nyugdíjas­egyesületek Országos Szö­vetsége már tiltakozik. 6. oldal Harmincöt százalékos BKV-jegyáremelés MH-tudósítás A jövő év január elsejétől átla­gosan 35 százalékkal emelkednek a BKV viteldíjai a fővárosi köz­gyűlés tegnapi döntése nyomán. Azt is elfogadták a képviselők, hogy több lépésben egységes vitel­­díjrendszert vezetnek be a főváros­ban. Ez a legközelebbi jövőben azt jelenti, hogy azonos lesz az ára a villamos-, illetve a buszjegyeknek. Szakértők előzetes kalkulációja szerint az egységesített vonaljegy 18 forint lenne, míg a villamosbér­let 620, a kombinált bérlet pedig 860 forint. Természetesen ezek az összegek a november végi rende­letalkotás alkalmával némileg mó­dosulhatnak. Az egész napos vitát megelőzően Demszky Gábor fő­polgármester foglalta össze az ér­veket, amelyek szükségessé tették a tarifaemelést. Hangsúlyozta, tisz­tában van azzal, hogy a legjobb döntés sem számíthat népszerűség­re. Elmondta, a BKV ez évi gaz­dálkodására a racionális mértéket messze meghaladó takarékossági kényszerintézkedések voltak jel­lemzőek. A létszámot például 1500 fővel csökkentették. A nehézségek ellenére folyamatosan formálódik a vállalat részvénytársasággá alakí­tásának koncepciója. Az 1991-es évi mérleg a tartalékok veszélyes mértékű felélése ellenére is 700 millió forint körüli veszteséggel zárult. Az előzetes számítások sze­rint a vállalatnak az 1992-es évre 29-31 milliárd forint bevételre lesz szüksége ahhoz, hogy például ki­védje a várható inflációs hatásokat. Nem számíthatunk arra — mondta a főpolgármester —, hogy a fővá­rosi támogatások növelése fedez­heti a kiadások növekedését. A je­lenlegi szabályozás szerint az álla­mi hozzájárulás csak a díjbevéte­lek növekedésének arányával emelkedhet. Sok képviselő fejtette ki aggályait — szinte pártoktól függetlenül —, hogy az eddigi ta­pasztalatok alapján az 50 százalé­kos áremelés a bevételeknek csu­pán 22-28 százalékos növekedését eredményezi, ugyanis egyre nő a nem fizető utasok száma. Többen hangsúlyozták, hogy a lakosság te­herviselő képességének határára érkezett, ezért a legvégső esetben is csak az inflációval arányos eme­lést tudják elképzelni. Az ebédszü­netben tartott sajtótájékoztatón Barsiné Pataki Etelka, az MDF frakcióvezetője kifejtette, hogy az emelés a gyakorlatban nem jelent majd többletbevételt. Mindenkép­pen szükségesnek vélte a jegyel­lenőrzés hatékonyságának növelé­sét. Javasolta, hogy a szociálpoliti­kai kedvezményeket terjesszék ki a gyesen és a gyeden lévő nőkre is. Ez utóbbi lehetőség vizsgálatát tá­­gabb megfogalmazásban elfogadta a közgyűlés. László J. János A legsúlyosabbakra terjed ki A politikai okokból meghurcoltak kárpótlási tervezete MH-interjú Az intézményesített terror áldo­zatai, illetve hozzátartozóik közül azokat, akiket politikai okokból, törvénysértően fosztottak meg éle­tüktől vagy szabadságuktól, a ma­gyar állam erejéhez, teherbíró ké­pességéhez mérten kárpótolni kí­vánja. Az erről szóló törvényjavas­latról tegnapi ülésén tárgyalt a kor­mány. Mi a tervezet egyik kidol­gozójával, dr. Kahler Frigyessel, az Igazságügyi Minisztérium bün­tetőjogi főosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy az elkép­zelések szerint kik számíthatnak kárpótlásra, és előreláthatóan mek­kora lesz ennek mértéke. — A kárpótlás sajnos nem lehet teljes körű, csak a legsúlyosabb sé­relmekre terjedhet ki — szögezte le elöljáróban Kahler Frigyes. — Így nem tudjuk kárpótolni azt, akit mondjuk politikai okokból nem vettek fel az egyetemre, vagy nem tölthetett be képességeinek megfe­lelő állást. A mostani javaslat szerint példá­ul a sárga csillag kötelező viselésé­ért sem jár semmi, még akkor sem, ha ezeket a sérelmeket is az intéz­ményesített terror rendszere okoz­ta. Az elképzelések szerint az 1939. március 11. és 1­989. október 23-a közötti időszakra terjedne ki a kárpótlás. • Folytatás a 3. oldalon A kisgazdaminiszterek és­­államtitkárok tovább dolgoznak A miniszterelnöki sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt adta ki. „A kormány mai ülésén napi­rend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt Országos Vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyet írásban nem kapott meg, és csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett róla tudomást. Véleményé­nek kialakításakor figyelembe vet­te a Magyar Demokrata Fórum és Kereszténydemokrata Néppárt ál­lásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterelnök le­velet kapott az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, amely az alábbiakat tartalmazza: „Mint ismeretes, az FKGP Orszá­gos Vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és po­litikai államtitkárok megbízatását 1991. október 31-én lejártnak te­kinti. A vezetőségi ülés ellentmon­dásosságai a körülötte kialakult po­litikai légkör miatt, továbbá mert felmerülhet a vezetőségi ülés hatá­rozatképessége is, azzal a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pász­tor Gyula frakcióvezető nevében Önhöz, hogy az országos vezető­ség javaslatától eltérően szívesked­jék a kormányzati lépésekkel a párt parlamenti frakciójának állásfogla­lását megvárni. Mint miniszterel­nök Úr előtt is ismert, az FKGP parlamenti frakciója legutóbbi ülé­sén bizalmat szavazott a párt mi­nisztereinek és politikai államtitká­rainak, s jelen körülmények között is ez legitimitásukat biztosítja. Bu­dapest, 1991. október 31. Oláh Sándor, az FKGP parlamenti frak­ciójának helyettes vezetője.” En­nek megfelelően a kormányfő a há­rom koalíciós párt képviselőcso­portjainak következő együttes ülé­sén kívánja a kialakult helyzetet megvizsgálni. A kormány folyamatos és továb­bi működését tehát az FKGP Or­szágos Vezetőségének jelzett állás­­foglalása jelenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszte­rek és államtitkárok feladataikat teljes felelősséggel látják el. Elbocsátó FKGP-levelek MH-információ Tegnap a Független Kisgazdapárt elnöke levélben értesítette Szabad György házelnököt arról, hogy a két kizárt képviselővel szemben alkal­mazza a házszabályokat. Ezek sze­rint Torgyán József kérte Szabad Györgyöt, hogy Ómolnár Miklós­nak és Prepeliczay Istvánnak a füg­getlenek padsoraiban biztosítson he­lyet. Továbbá a kisgazdapárt elnöke minden kisgazdapárti miniszternek és politikai államtitkárnak elküldte a visszahívó levelet. Ezek szerint teg­nap 24 órától a kisgazdapárti kor­mánytagok ha részt vesznek a kabi­net munkájában, már csak mint füg­getlenek tehetik. Amennyiben nem tartják be az országos vezetőség szerdán hozott határozatát, és nem hagyják el a minisztériumokat, ak­kor az országos vezetőség határoza­ta szerint, indoklás nélkül azonnal kizárják őket a pártból. • Szép Zsuzsa Az MDF a kisgazdapárti helyzetről MTI -------------------------------------­Az MDF elnöksége — tekintettel az FKGP vezetőségének állásfogla­lására — az MDF parlamenti frak­ciójának javasolja: a koalíciós part­nerek képviselőcsoportjaival közös frakcióülésen vitassa meg a kiala­kult helyzetet. A közlemény kitér az expó ügyére is. Eszerint az MDF el­nöksége „híven a világkiállítás 1996-ban való megrendezése iránt vállalt elkötelezettségéhez, felkéri a kormányt, hogy a fővárosi önkor­mányzat végleges elutasító határoza­ta esetén vizsgálja meg a világkiállí­tás más helyszínen — Gödöllőn — való megrendezésének lehetőségét”. Az elnökség úgy véli, hogy az MDF-szervezetek által is folytatott aláírásgyűjtés jelzi: a közvélemény a világkiállítás mellett áll. Jichak Samir napja Madridban Kiküldött munkatársunk jelenti Madridból Jichak Samir izraeli miniszterel­nök nem tagadta meg önmagát: tegnap délelőtt a madridi közel-ke­leti értekezleten kemény hangvéte­lű beszédben fogalmazta meg Izra­el céljait. A beszéd kompromisz­­szumkészséget árult el, és a reakció azonnali volt. Hannan Asravi, a pa­lesztin küldöttség tagja provokatív­nak, kemény vonalasnak minősítet­te a felszólalást, amely szerinte nemcsak semmi újat nem tartalma­zott, de tagadja a palesztinok törté­nelmét, a palesztin identitást. Samir a megszálló hangján szólt, beszédé­ből a dominancia, a rasszizmus és a paternalizmus áradt — mondotta Asravi. Faruk Shara szíriai külügy­miniszter pedig kijelentette: területi engedmények nélkül tárgyalni ér­telmetlen. Ezzel a kezdetben biza­kodó hangulat egy csapásra meg­változott. Samir beszéde elején leszögezte, hogy a zsidó az egyetlen nép, amelynek fővárosa mindig Jeruzsá­­l Folytatása a 2. oldalon Tegnap a késő délelőtti órákban ünnepélyesen megkoszorúzták gróf Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök Parlament melletti szobrát, majd ezt követően a Kerepesi temetőben található sírját. A Károlyi Mihály Társaság által szervezett meg­emlékezésre az őszirózsás forradalom hetvenharma­k évfordulója alkalmából került sor. A polgári demokrata Károlyi gróf nagyívű politikai pályafutása során szinte állandóan vitában állt. A húszas években szembekerült a Horthy-féle politikai rend­szerrel, majd a második világháború után, rövid hazai tartózkodást és nagyköveti te­vékenységét követően a Rákosi Mátyás fémjelezte kommunista diktatúrával. Évtize­dekkel halála után pedig most egyes csoportok azt követelik: távolítsák el szobrát a Parlament mellől FOTÓ: SZIGETI TAMÁS

Next