Magyar Hírlap, 1991. november (24. évfolyam, 256-268. szám)
1991-11-01 / 256. szám
Állandó mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 12:50 FORINT 1991. november 1., péntek Képviselők „tanulmányi kiránduláson” a rendőrségnél A menekültek utaztatására 75 millió Első alkalommal találkoztak tegnap az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának tagjai az ORFK vezetőivel, s az egész napos program során ellátogattak a kerepestarcsai átmeneti táborba. Tudósításunk a 3. oldalon FOTÓ: ISZA FERENC Jobb megoldás lenne, ha a harmincnapos táppénz fizetése valósulna meg Jövőre a vállalatok fizetik a betegeket? MH-információ A dolgozók betegállományának első 30 napjára eső táppénzt a vállatok, vállalkozások fizessék — határozott nemrégiben a kormány. Mint ismeretes, eddig a cégek három napig fizették ezt, a többi táppénzt a társadalombiztosítás finanszírozta. A döntés elég komoly megterheléssel járna a cégeknek. A háromnapi kifizetés 1,5 milliárd forintba került összesen a gazdálkodóknak, harminc napnál a kifizetéseik — becslések szerint — 23-25 milliárd forintra emelkedne. Az összeg a társadalombiztosítást hozná kedvezőbb helyzetbe, hiszen, mint ismeretes, már most igen jelentős a hiányuk, s az lesz jövőre is. A kormány döntése után megkezdődött a határozat jogszabályi kidolgozása, mivel a kérdést feltétlenül törvényben kell szabályozni. Az előkészítés során azonban felmerült: lehet, hogy az alkotmányossági szempontoknak nem megfelelő a harmincnapos táppénz kifizetésének vállalatokra hárítása. (A táppénz növelésével nem csökken a 43 százalékos tb-járulék-befizetési kötelezettség mértéke.) Szerdán a Népjóléti és a Pénzügyminisztérium vezetői találkoztak ez ügyben, s úgy döntöttek, hogy a jövő héten vagy az után ismételten kormány elé viszik az ügyet. Ha azonban a harmincnapos táppénz áthárítása nem megoldható, akkor sem lélegezhetnek fel a cégek, hiszen ott van még a fejadó — régebbi nevén szociális adó. Ezt szintén a vállalatok, vállalkozások fizetnék minden dolgozójuk után, mértéke 500 vagy 1000 forint dolgozónként.A fejadóból számítások szerint körülbelül ugyanannyi bevétel érkezik be, mint amennyi megtakarítás származna a harmincnapos táppénzből. Szakértők szerint jobb megoldás lenne, ha a harmincnapos táppénz fizetése valósulna meg, mivel ezáltal a munkáltatók is érdekeltté válnának a táppénzkifizetésben, s amellett, hogy a lógásokat is jobban megfognák, a munkahelyi ártalmak kiszűrése is jobban érvényesülne. • K. M. MA Mellékletünkben: törvényjavaslat a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről Boross: folytatni kell az intellektuális szelekciót Boross Péter szerdán a Belügyminisztérium munkatársai előtt beszélt a beiktatása óta eltelt mintegy tíz hónapban végzett munkáról, a közeli jövő feladatairól, majd ezt követően a Népszabadság, az MTI és lapunk kérdéseire válaszolt. 4. oldal Elmarad az év végi nyugdíj-kiegészítés? Baljóslatú hírek szerint ez évben elmarad az év végi egyszeri nyugdíj-kiegészítés. A prózai ok: elfogyott a pénz... Bár hivatalos közlemény ez ügyben még nem került napvilágra, a Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetsége már tiltakozik. 6. oldal Harmincöt százalékos BKV-jegyáremelés MH-tudósítás A jövő év január elsejétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek a BKV viteldíjai a fővárosi közgyűlés tegnapi döntése nyomán. Azt is elfogadták a képviselők, hogy több lépésben egységes viteldíjrendszert vezetnek be a fővárosban. Ez a legközelebbi jövőben azt jelenti, hogy azonos lesz az ára a villamos-, illetve a buszjegyeknek. Szakértők előzetes kalkulációja szerint az egységesített vonaljegy 18 forint lenne, míg a villamosbérlet 620, a kombinált bérlet pedig 860 forint. Természetesen ezek az összegek a november végi rendeletalkotás alkalmával némileg módosulhatnak. Az egész napos vitát megelőzően Demszky Gábor főpolgármester foglalta össze az érveket, amelyek szükségessé tették a tarifaemelést. Hangsúlyozta, tisztában van azzal, hogy a legjobb döntés sem számíthat népszerűségre. Elmondta, a BKV ez évi gazdálkodására a racionális mértéket messze meghaladó takarékossági kényszerintézkedések voltak jellemzőek. A létszámot például 1500 fővel csökkentették. A nehézségek ellenére folyamatosan formálódik a vállalat részvénytársasággá alakításának koncepciója. Az 1991-es évi mérleg a tartalékok veszélyes mértékű felélése ellenére is 700 millió forint körüli veszteséggel zárult. Az előzetes számítások szerint a vállalatnak az 1992-es évre 29-31 milliárd forint bevételre lesz szüksége ahhoz, hogy például kivédje a várható inflációs hatásokat. Nem számíthatunk arra — mondta a főpolgármester —, hogy a fővárosi támogatások növelése fedezheti a kiadások növekedését. A jelenlegi szabályozás szerint az állami hozzájárulás csak a díjbevételek növekedésének arányával emelkedhet. Sok képviselő fejtette ki aggályait — szinte pártoktól függetlenül —, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az 50 százalékos áremelés a bevételeknek csupán 22-28 százalékos növekedését eredményezi, ugyanis egyre nő a nem fizető utasok száma. Többen hangsúlyozták, hogy a lakosság teherviselő képességének határára érkezett, ezért a legvégső esetben is csak az inflációval arányos emelést tudják elképzelni. Az ebédszünetben tartott sajtótájékoztatón Barsiné Pataki Etelka, az MDF frakcióvezetője kifejtette, hogy az emelés a gyakorlatban nem jelent majd többletbevételt. Mindenképpen szükségesnek vélte a jegyellenőrzés hatékonyságának növelését. Javasolta, hogy a szociálpolitikai kedvezményeket terjesszék ki a gyesen és a gyeden lévő nőkre is. Ez utóbbi lehetőség vizsgálatát tágabb megfogalmazásban elfogadta a közgyűlés. László J. János A legsúlyosabbakra terjed ki A politikai okokból meghurcoltak kárpótlási tervezete MH-interjú Az intézményesített terror áldozatai, illetve hozzátartozóik közül azokat, akiket politikai okokból, törvénysértően fosztottak meg életüktől vagy szabadságuktól, a magyar állam erejéhez, teherbíró képességéhez mérten kárpótolni kívánja. Az erről szóló törvényjavaslatról tegnapi ülésén tárgyalt a kormány. Mi a tervezet egyik kidolgozójával, dr. Kahler Frigyessel, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy az elképzelések szerint kik számíthatnak kárpótlásra, és előreláthatóan mekkora lesz ennek mértéke. — A kárpótlás sajnos nem lehet teljes körű, csak a legsúlyosabb sérelmekre terjedhet ki — szögezte le elöljáróban Kahler Frigyes. — Így nem tudjuk kárpótolni azt, akit mondjuk politikai okokból nem vettek fel az egyetemre, vagy nem tölthetett be képességeinek megfelelő állást. A mostani javaslat szerint például a sárga csillag kötelező viseléséért sem jár semmi, még akkor sem, ha ezeket a sérelmeket is az intézményesített terror rendszere okozta. Az elképzelések szerint az 1939. március 11. és 1989. október 23-a közötti időszakra terjedne ki a kárpótlás. • Folytatás a 3. oldalon A kisgazdaminiszterek ésállamtitkárok tovább dolgoznak A miniszterelnöki sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt adta ki. „A kormány mai ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt Országos Vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyet írásban nem kapott meg, és csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett róla tudomást. Véleményének kialakításakor figyelembe vette a Magyar Demokrata Fórum és Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterelnök levelet kapott az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, amely az alábbiakat tartalmazza: „Mint ismeretes, az FKGP Országos Vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és politikai államtitkárok megbízatását 1991. október 31-én lejártnak tekinti. A vezetőségi ülés ellentmondásosságai a körülötte kialakult politikai légkör miatt, továbbá mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében Önhöz, hogy az országos vezetőség javaslatától eltérően szíveskedjék a kormányzati lépésekkel a párt parlamenti frakciójának állásfoglalását megvárni. Mint miniszterelnök Úr előtt is ismert, az FKGP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai államtitkárainak, s jelen körülmények között is ez legitimitásukat biztosítja. Budapest, 1991. október 31. Oláh Sándor, az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetője.” Ennek megfelelően a kormányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak következő együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizsgálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKGP Országos Vezetőségének jelzett állásfoglalása jelenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszterek és államtitkárok feladataikat teljes felelősséggel látják el. Elbocsátó FKGP-levelek MH-információ Tegnap a Független Kisgazdapárt elnöke levélben értesítette Szabad György házelnököt arról, hogy a két kizárt képviselővel szemben alkalmazza a házszabályokat. Ezek szerint Torgyán József kérte Szabad Györgyöt, hogy Ómolnár Miklósnak és Prepeliczay Istvánnak a függetlenek padsoraiban biztosítson helyet. Továbbá a kisgazdapárt elnöke minden kisgazdapárti miniszternek és politikai államtitkárnak elküldte a visszahívó levelet. Ezek szerint tegnap 24 órától a kisgazdapárti kormánytagok ha részt vesznek a kabinet munkájában, már csak mint függetlenek tehetik. Amennyiben nem tartják be az országos vezetőség szerdán hozott határozatát, és nem hagyják el a minisztériumokat, akkor az országos vezetőség határozata szerint, indoklás nélkül azonnal kizárják őket a pártból. • Szép Zsuzsa Az MDF a kisgazdapárti helyzetről MTI -------------------------------------Az MDF elnöksége — tekintettel az FKGP vezetőségének állásfoglalására — az MDF parlamenti frakciójának javasolja: a koalíciós partnerek képviselőcsoportjaival közös frakcióülésen vitassa meg a kialakult helyzetet. A közlemény kitér az expó ügyére is. Eszerint az MDF elnöksége „híven a világkiállítás 1996-ban való megrendezése iránt vállalt elkötelezettségéhez, felkéri a kormányt, hogy a fővárosi önkormányzat végleges elutasító határozata esetén vizsgálja meg a világkiállítás más helyszínen — Gödöllőn — való megrendezésének lehetőségét”. Az elnökség úgy véli, hogy az MDF-szervezetek által is folytatott aláírásgyűjtés jelzi: a közvélemény a világkiállítás mellett áll. Jichak Samir napja Madridban Kiküldött munkatársunk jelenti Madridból Jichak Samir izraeli miniszterelnök nem tagadta meg önmagát: tegnap délelőtt a madridi közel-keleti értekezleten kemény hangvételű beszédben fogalmazta meg Izrael céljait. A beszéd kompromiszszumkészséget árult el, és a reakció azonnali volt. Hannan Asravi, a palesztin küldöttség tagja provokatívnak, kemény vonalasnak minősítette a felszólalást, amely szerinte nemcsak semmi újat nem tartalmazott, de tagadja a palesztinok történelmét, a palesztin identitást. Samir a megszálló hangján szólt, beszédéből a dominancia, a rasszizmus és a paternalizmus áradt — mondotta Asravi. Faruk Shara szíriai külügyminiszter pedig kijelentette: területi engedmények nélkül tárgyalni értelmetlen. Ezzel a kezdetben bizakodó hangulat egy csapásra megváltozott. Samir beszéde elején leszögezte, hogy a zsidó az egyetlen nép, amelynek fővárosa mindig Jeruzsál Folytatása a 2. oldalon Tegnap a késő délelőtti órákban ünnepélyesen megkoszorúzták gróf Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök Parlament melletti szobrát, majd ezt követően a Kerepesi temetőben található sírját. A Károlyi Mihály Társaság által szervezett megemlékezésre az őszirózsás forradalom hetvenharmak évfordulója alkalmából került sor. A polgári demokrata Károlyi gróf nagyívű politikai pályafutása során szinte állandóan vitában állt. A húszas években szembekerült a Horthy-féle politikai rendszerrel, majd a második világháború után, rövid hazai tartózkodást és nagyköveti tevékenységét követően a Rákosi Mátyás fémjelezte kommunista diktatúrával. Évtizedekkel halála után pedig most egyes csoportok azt követelik: távolítsák el szobrát a Parlament mellől FOTÓ: SZIGETI TAMÁS