Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 218-230. szám)
1992-09-16 / 218. szám
1992. szeptember 16., szerda Göncz Árpád hivatalos látogatása Szlovéniában Könyveket kérnek a lendvai magyarok kiküldött tudósítónktól____________ „Minden kétnyelvű kisebbségi a magyar—szlovén kapcsolatok nagykövete. Le kellene bontani a két országot elválasztó határt, hogy az eleven személyes kapcsolat, az így megélénkülő gazdasági együttműködés a megmaradás zálogául szolgálhasson ennek a maroknyi közösségnek” — mondta Göncz Árpád Lendván a szlovéniai magyar kisebbség képviselőinek. A köztársasági elnököt, aki felesége társaságában kedden délelőtt érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Szlovéniába, a lendvai községháza előtt vendéglátója, Milan Kucan fogadta. A két államfő rövid megbeszélése után Göncz Árpád találkozott az itt élő magyarokkal, akik beszámoltak neki életükről, gondjaikról, és több problémájuk megoldásában a segítségét kérték. Szlovéniában hivatalosan 8 ezer, becslések 10-12 ezer magyar él. Az 1991. június 25-én elfogadott alkotmány az európai normákat kissé talán meg is haladó módon biztosítja jogaikat, sőt 64. szakasza külön rendelkezik az „őshonos olasz és magyar nemzeti közösség külön jogairól”. Utóbbi magában foglalja többek között az anyanyelvi oktatáshoz és neveléshez, az anyanemzettel való kapcsolattartáshoz való jogot, amelyet a szlovén állam anyagilag és erkölcsileg is támogat. A közösségek — tagjaik jogainak megvalósítása érdekében — önkormányzatokat alapíthatnak, és az állam ezeket az önkormányzatokat a saját hatáskörébe tartozó bizonyos feladatok ellátására is felhatalmazhat. Az olasz és a magyar kisebbség számára biztosítja az alkotmány a közvetlen képviseletet a helyi önkormányzatok szerveiben és az országgyűlésben, amely nem fogadhat el a nemzeti közösségek jogaira vonatkozó törvényt a kisebbségi kéviselők beleegyezése nélkül. Elméletben tehát pozitív diszkriminációt alkalmazva kezelik a kisebbségeket Szlovéniában, a gyakorlatban azonban már akadnak problémák. Igaz, a magyar nemzeti kisebbségi vezetők is elismerik, hogy inkább a kisebbségek engedékenysége miatt, akik nem igazán tudnak élni alkotmányos jogaikkal. A legfontosabb gondjuk azonban a passzív asszimiláció: a vegyesházasságban született gyerekek, a gazdasági nehézségek miatt az ország más részeibe áttelepülők gyakorlatilag „elvesznek” a magyarság számára. Fájó pontjuk az is, hogy Magyarország — talán kis számuk miatt — kevesebbet foglalkozik a szlovéniai magyarokkal, mint a határon kívül nagyobb tömbben élőkkel. Az oktatáshoz, neveléshez inkább Zala és Vas megyétől, mint a magyar államtól kaptak segítséget. Most azonban ez a két szomszéd megye sem tudja vállalni az ezzel járó terheket. Kérték a köztársasági elnököt, vesse latba tekintélyét, hogy ne legyenek még jobban elvágva Magyarországtól. A találkozó után Göncz Árpád és kísérete a közeli Hármasmalom nevű faluban a helyi magyar amatőr művészegyüttes műsorát tekintette meg, majd helikopterrel szálláshelyére, a Ljubljanától 20 kilométerre fekvő Brdovárba repült. Itt fogadta dr. Janez Dmovsek szlovén miniszterelnököt. A tervezettnél jóval hosszabb, mintegy másfél órás találkozón áttekintették a délszláv válságot, a béketeremtés esélyeit. A szlovén kormányfő optimistán nyilatkozott a volt Jugoszláviában kialakult helyzetről, úgy véli, eljött a béke ideje. A tárgyalások másik fő témájaként a magyar—szlovén gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről cseréltek eszmét. Egyetértettek abban, hogy szükséges egy sor megállapodás megkötése — ezek egyébként már előkészület alatt állnak —, s különösen fontos az együttműködés alapjait szabályozó keretegyezmény kidolgozása. Úgy vélték, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére jó esélyt nyújt Magyarország és Szlovénia közelsége és a már kialakult jó politikai viszony. Drnovsek egyébként arról is beszámolt, hogy Szlovénia gazdasági helyzete biztatóan javul, ennek csak egyik mutatója, hogy egy év alatt húsz százalékról másfél százalékra nyomták le az inflációt. Este a Vila Bledben Göncz Árpád régi barátja, a szintén író-műfordító Ciril Zlobec, a Szlovén Köztársaság elnökségének tagja és felesége adott díszvacsorát az államfő és felesége tiszteletére. • Medgyesi Csilla Göncz Árpád és Milan Kucan tiszteleg a szlovén zászló előtt mti fotó balogh László Amerikának nincs pénze Közép- és Kelet-Európára MTI -------------------------------------Az Egyesült Államok biztonságpolitikájának Európában szüksége van térségünk országaira, és az amerikai kormányzatban ennek határozottan hangot is adnak. Ezt a tanulságot szűrte le Bába Iván, a Külügyminisztérium államtitkár-helyettese az ASPEN Intézet washingtoni tanácskozásából, ahol kelet-középeurópai politikai vezetők az amerikai kormányzat, a törvényhozás és egyetemek, kutatóintézetek vezető szakértőivel folytattak többnapos, kötetlen eszmecserét. Amint Bába Iván az MTI-nek elmondta, az amerikai külügyminisztérium illetékesei változatlanul külön kategóriában foglalkoznak a visegrádi hármakkal, pontosabban immár négyekkel. Jóllehet Washingtonban nem tudják még, milyen politikára számíthatnak az önálló Szlovákia részéről, úgy vélik, hogy az országot nem, szabad elszigetelni, hanem segíteni kell a demokratikus közösséghez való integrálódását. Erre utal, hogy hétfőn már a Nemzetközi Valutaalap is tárgyalt a szlovák kormány képviselőivel. Washingtonban is látják a térség belső konfliktusainak összefüggéseit a biztonsággal, s tanulmányozzák, hogyan és milyen védernyőt adhat a NATO. Az eszmecsere résztvevői nem kaptak határozott választ arra, hogy kész-e Amerika a NATO-garanciákra, de a lehetőség változatlanul nyitva van, a visegrádiak számára mindenképp — mondta a magyar diplomata. A résztvevők, akik között lengyel, cseh, szlovák, szerb (ellenzéki), ukrán és Németország keleti tartományaiból érkezett személyiségek is voltak, hallhatták, hogy az Egyesült Államoknak — gazdasági gondjai miatt — továbbra sincs módja az eddiginél nagyobb támogatásban részesíteni a térséget, de közvetetten, a nemzetközi pénzügyi intézmények révén, valamint a beruházásoknál (különösen Magyarországon) nem csekély szerepet játszik. Az illetékesek elismerték, hogy 2-3 évvel korábban, még viszonylag nem nagy összeggel lehetett volna stabilizálni a térség gazdaságait. (Ez az elvi lehetőség, mint Bába Iván a vitában megjegyezte, változatlanul fennáll, hiszen a magyar költségvetés idei, mintegy 2 milliárd dolláros hiányának eltüntetése óriási hatással lenne...) A kérdésre, mit jelent George Bush elnök múlt heti váratlan javaslata szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére a visegrádi országokkal, a kormány képviselői kitérő választ adtak. A legújabb magyar belpolitikai fejlemények közvetlenül nem kerültek szóba. Bukarest vádolja Tom Lantost Bukaresti tudósítónktól Ion Iliescu elnök helyett az elnöki intézmény félhivatalos szócsöve, a Dimineata válaszolt az amerikai kongresszus 62 tagjának a román államfőhöz intézett levelére, amelyben az amerikai honatyák világosan megfogalmazták: a demokratizálódás töretlen folytatása, a választások tisztaságának szavatolása, az emberi és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása nélkül Románia nem számíthat a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadására. A Dimineata most udvariatlansággal vádolja meg Tom Lantost és társait, megállapítva, ez a tulajdonság általában mindenkor jellemezte az Egyesült Államok képviselőit, akik úgy viselkednek, mintha körülöttük forogna az egész világ. A lap kifogásolja, hogy a nyílt levél aláírói az amerikai kongresszus nevében emelték fel szavukat, jóllehet csoportjuk csupán 62 tagot számlál, ami még a képviselőháznak is csak 14 százalékát jelenti. Olyan politikusokról van szó, akik „a románellenes körök, mindenekelőtt a revizionista-irredenta amerikai emigráció” befolyása alatt állanak, és „aljas románellenes politikai érdekeket” képviselnek. A lap szerint a nyílt levél nyilvánvalóvá tette, az amerikai adminisztráció „kétkulcsos magatartását”. Washington egyfelől mindent megígér, másrészt olyan feltételeket szab, mint a választások tisztasága, a tömegtájékoztatási eszközök függetlensége, a román hírszerzőszolgálat polgári ellenőrzés alá vonása, az emberi jogok, az etnikai kisebbségek jogainak védelme. Ezzel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az amerikai törvények csupán a szabad kivándorlás szavatolásához kötik a legnagyobb kedvezmény elvének megadását. A bukaresti védelmi minisztérium szóvivője megcáfolta, a külügyminisztérium sajtóirodája viszont nem volt hajlandó minősíteni Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek, elnökjelöltnek azt a kijelentését, miszerint „magyar csapatok sorakoznak fel a román határok mentén, közöttük deszantegységek is, amelyek csupán a támadást elrendelő parancsszóra várnak”. Ion Ciubuca százados, a román védelmi minisztérium szóvivője Funar vádjait „aberrációnak, választási képzelgésnek” nevezte. A külügyminisztérium sajtóirodája tartózkodott mindenféle kommentártól. A Román Nemzeti Egységpárt államfőjelöltje egyébként továbbra is biztosra veszi győzelmét, 10 millió szavazatra számít. • B.T. KÜLFÖLD-BELFÖLD Az ’56-osok szolidárisak Réti Miklóssal Az ’56-os Szövetség egyike azoknak a hazafias szervezeteknek, amelyek nyílt demonstrációval elsőként követelték a magyarság érdekeivel nem azonosuló médiák vezetőinek eltávolítását — írják a közleményükben. Fellépésük eredménytelenségéből fakadó elkeseredésünk Réti Miklós képviselő úr önfeláldozó, nemes cselekedetének követését diktálná, ám tagságuk erre a hosszú börtönévek alatt szerzett betegségei miatt alkalmatlan. Az országos elnökség ezért csak mély együttérzését és egyetértését fejezi ki Réti Miklós tette iránt és ígéri, hogy cselekedeteiben megnyilvánuló támogatásával azon lesz, az éhségsztrájk a cél elérésével minél előbb befejeződjék. MH-tudósítás A külügyminisztérium szóvivője tegnap finom megfogalmazásban érzékeltette, hogy az EK-val kötött társulási szerződésünk az 1993. január 1-jei határidőre még nem lép életbe, de ennek valószínűleg nem politikai okai lesznek, hanem pusztán technikaiak. Herman János szóvivő szokásos heti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: „megvan az esély arra, hogy ebben az időben (tudniillik az 1993. január 1-jei határidő lejártakor) egészen közel áll majd a szerződés az életbe lépéshez”. Herman közölte, hogy az EK 12 tagországából 10-ben szerepel a társulási szerződésünk a parlament napirendjén. A szóvivő szerint a ratifikálás teljesen problémamentes, és „minden esetben elsősorban nem politikai kérdés”, hogy a parlamentek mikor tudnak ezzel az üggyel foglalkozni. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter levélben javasolta Jozef Moravcík csehszlovák szövetségi külügyminiszternek, hogy Bős kérdésében mielőbb kezdődjenek meg a magyar és a csehszlovák kormány között az előkészítő tárgyalások a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti közös fellépésre. A magyar kormány küldöttsége kész akár Budapesten, akár Hágában haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat a csehszlovák kormány küldöttségével, írta Jeszenszky. Ugyanilyen levelet küldött a külügyminiszter szlovák kollégájának, Milan Knazkónak is. Szeptember 23—24-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök asszony — jelentette be Herman. A magyar—lengyel kétoldalú kapcsolatok harmonikusak, rendezettek és vitás kérdésektől mentesek. Igaz viszont, hogy árucsere-forgalmunk 1991 eleje óta, amikor bevezettük a konvertibilis elszámolást, nagyon visszaesett, és valószínű, hogy a hanyatlás ebben az évben is folytatódik. Bukarestben október 1-én nyílik meg a magyar kulturális központ, egy héttel később pedig Budapesten a román — közölte a szóvivő. A bukaresti megnyitón a magyar kormányt Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter képviseli, és elkíséri őt Bába Iván külügyi államtitkár-helyettes. A szeptember 27-ei romániai parlamenti és elnökválasztásokra a román fél kérésére szavazókörzeteket alakítanak ki a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok számára: kettőt Budapesten, és hármat vidéken: Békéscsabán, Nyíregyházán és Pécsett. Herman bejelentette, hogy Jeszenszky külügyminiszter szeptember 20-án utazik New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 47. ülésszakára, s október 1-jén szólal fel az általános vitában. A külügyminiszter levelet küldött John Major brit miniszterelnökhöz és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz a genfi Jugoszlávia-konferenciával kapcsolatban. A szóvivő ismertetése szerint a levél hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egykori Jugoszlávia minden kisebbségének helyzetére, a menekültkérdésben pedig az a fő cél, hogy a menekültek minél előbb hazatérhessenek. Egy hét múlva hivatalos látogatásra jön a lengyel kormányfő Budapest sürgeti Prágánál a bősi tárgyalásokat •S. I. — 3 Az MDF a magyar történelemben Für Lajos: lenne mit ünnepelni A novemberi országos gyűlés előtt megyei választmányi üléseken tesztelik azt az értékelést, amely a „Magyar Demokrata Fórum a magyar történelemben 1990—1994” alcímet viseli. Szombathelyen a Vas megyei választmány zárt ajtók mögött vitatta meg a Nahimi Péter által előterjesztett tanulmányt, de szó esett Csurka István nevezetes dolgozatáról is. Hogy a két helyzetértékelés közül melyiket tekinti mérvadónak az MDF, egyebek között erről kérdeztük Für Lajost, a párt ügyvezető elnökét. — Mérvadónak egyik sem számít, mindkét tanulmányról szó esik — mondta. — Milyen irányba kíván tovább haladni az MDF? — Az irány marad a régi, és a program is. Ezt egyszer már egy kis könyvecskében megfogalmaztuk. Az MDF-en belül, mint ahogy az országon belül is, vannak problémák, gondok, amiket meg kell vitatni, s erre valók ezek a megyei választmányi ülések. — A választmányi ülésről, lévén zártkörű, semmilyen információ nem szivárgott ki. Viszont kiszivárgott a helyenként felcsattanó taps. Ilyenkor általában miért tapsolnak? Magukat ünnepük? — Azt hiszem, inkább a mondanivaló nyerte meg a választmány tagjainak tetszését. Bár ha akarnánk, önmagunkat is ünnepelhetnénk. Lenne mit ünnepelni, nemcsak gyászolni, mint néhányan gondolják. — A Létkérdések című televízióműsor legutóbbi adásában ön együtt szerepelt Pozsgay Imrével. Az ottani toleráns és kulturált vitastílus a mosoly országát idézte fel, amit Katona Tamás a leendő kormányzati viselkedés alaptételeként emlegetett. Hogy fér meg mindez más MDF-es politikusok barátságtalan gesztusaival? — Aki korábbról ismer engem, tudja, hogy ez nem egy új arc, amit csak most vettem föl. Nekem ilyen a mentalitásom és a gondolkodásom, s ebben semmiféle szándékos pártpolitikai meggondolás nem volt. Hiányérzet maradt bennem a műsor után, mert úgy véltem, hogy önök a nyilvános vita befejeztével megszorítják majd egymás kezét. Legalábbis ilyesmi volt a levegőben. — Igen, és kezet is fogtunk. Hiszen nem ellenségek állnak itt szemben egymással, hanem ellenfelek. És a politikai ellenfél jogot formálhat a politikusi megbecsülésre is. — Örömmel hallom, hogy ellenfelekről és nem ellenségekről beszél. Arról is nyilván van véleménye, hogy Raffay Ernő politikai államtitkár egy hét végi ünnepségen azt mondta, hogy „volt olyan pillanat az elmúlt időszakban, mikor a déli szomszédoknál dúló háborút figyelve úgy gondoltuk, hogy megőrizhetetlen hazánkban a béke." Értsük ezt úgy, hogy közvetlen háborús veszély fenyegette az országot? — Olyan pillanatok voltak, amikor feszültebbé vált a viszony az ismert, sorozatos határsértések miatt, de háborús veszély soha nem volt. • Fodor Sándor/Graffiti MH-információ A BBC magyar nyelvű adásának hétfő éjszakai műsorában Pallai Péter tudósító számolt be, egy magát megnevezni nem akaró MDF-es parlamenti képviselő információi alapján, a Magyar Demokrata Fórum választmányának augusztus 29—30-ai üléséről. Antall József miniszterelnök három órán át beszélt, ebből negyven percig saját egészségi állapotáról. Állítólag azt mondta, hogy még évek állnak előtte, és három-négy évig biztosan megőrzi teljes munkaképességét. Csurka István Magyar Fórumbeli írásáról azt mondta, szó szerint idézve a BBC tudósítóját: „Pamflet is, elemzés is, és kitűnő iránymutató, de az Úristen óvjon meg bennünket attól, hogy kövessük gyakorlati útmutatásait.” Pszichológiailag oldja a feszültséget, felszínre hoz olyan gondolatokat, amelyeket eddig udvariasságból kölcsönösen nem bolygattak. A miniszterelnök állítólag megjegyezte, hogy a zsidóságról másként kell beszélni Auschwitz után, mint Auschwitz előtt. És aki ezt nem tudja figyelembe venni, az nem politikus. Antall József rendkívül felületesnek tartotta a Csurka-tanulmány nemzetközi összeesküvésre vonatkozó gondolatait, nagyon károsnak ítélte a nemzetközi bankrendszer ellen intézett támadásait. Mint mondotta, hónapok, esetleg egy év szívós aprómunkáját igényli, míg a kormány az okozott kárt egész tekintélyének latbavetésével ki tudja egyenlíteni. Csurka István Jaltával kapcsolatos megállapításait pedig tárgyi tévedésnek nevezte. Az ülésen egyébként sokan támogatták Csurka Istvánt, de jóformán mindenki kifogásolta, hogy felvetette a miniszterelnök utódlásának gondolatát. Többen szóvá tették, hogy időzítése rossz volt. Végül is Antall József álláspontja érvényesült, ami azt jelenti, hogy nem esett egybe az ülésen megnyilvánuló hangulati és program szerinti támogatás — volt hallható Pallai Péter beszámolójában. Antall József a Csurka-pamfletről „Az Úristen óvjon meg bennünket attól, hogy kövessük útmutatásait” Soros Györgyöt az illem kötelezi Az illem úgy kívánja, hogy a miniszterelnök úr válaszának megérkeztéig ne nyilatkozzak az ügyről — mondta Soros György, amikor New York-i lakásán telefonon érdeklődtünk Antall Józsefhez írott minapi leveléről. Mint ismeretes, az Amerikában élő magyar származású üzletember a kormányhoz közel álló lapokban őt ért támadások és rágalmak után fordult nyílt levélben a kormányfőhöz. Négy konkrét kérdést is intézett a miniszterelnökhöz, amelyekben lényegében állásfoglalásra kéri őt. A négy kérdés: „Elfogadhatónak tartja-e azt az állítást, mely szerint a „magyar zsidó” csak „beszélő szótár” lehet, tehát aki zsidó, az a magyarságtól idegen? — Elfogadhatónak tartja-e az MDF alelnökének, Csurka Istvánnak állítását, amely szerint a világ zsidósága és a magyar zsidóság egy magyarellenes nemzetközi összeesküvés részesei? — Elfogadhatónak tartja-e azt az állítást, mely szerint a Soros Alapítvány ennek az összeesküvésnek a része, és tevékenysége arra irányul, hogy a kommunisták és a zsidók hatalomátmentését elősegítse? — Elfogadhatónak tartja-e, hogy pártjának egyik országgyűlési képviselője felszólított: ne várjam meg, amíg kiutasítanak, távozzam önként az országból?” Soros György, aki közügynek tekinti a történteket, mint levelét és kérdéseit, a miniszterelnöki választ is nyilvánosságra kívánja hozni. • B. P. P. MTI Alkotmánybírósági elutasítás Az Alkotmánybíróság elutasította a betegszabadságról szóló törvény, illetve a Munka törvénykönyve 137. paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozó kérelmeket. A határozat indokolása szerint az alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát képező jogszabály nem sérti az alkotmányos jogot azzal, hogy egyesek, hosszabb betegség után, háromnapos betegszabadságot már nem tudnak igénybe venni. MH-információ Miközben a „nagypolitikában” a nemzetek között viharok dúlnak, a magyarországi Békéscsaba, a lengyelországi Tarnow, az ukrajnai Kazatin, a szerbiai Kragujevac, az olaszországi Casalecchio di Reno, a franciaországi Cran-Gerrier, a csehországi Tábor, a morvai Uherské Hradisté, s természetesen a házigazda, Trencsén polgármesterei kinyilvánították segítő baráti szándékukat, közös nyilatkozatukban. Trencséni deklaráció Ismét kudarcba fulladhat a soroksári népszavazás... Felmerült a veszélye, hogy ismét kudarcba fulladhat a Pestszenterzsébet és Soroksár szétválásának kérdésében kiírt újabb népszavazás. A kerületi önkormányzat képviselő-testülete szeptember 14- ei rendkívüli ülésén határozott szándékát fejezte ki a népszavazás szeptember 27-ei megrendezése mellett. A képviselő-testület tudomására jutott, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvás lehetőségét fontolgatja a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete ellen, amely megállapította, hogy a Soroksár leválása kérdésében kiírt népszavazásról szóló korábbi határozat minden elemében törvényes volt. A testület szerint nem következhet be még egyszer a februári eset — amikor a köztársasági megbízott közbelépésére meghiúsult a népszavazás —, ezért tárgyalóküldöttséget indítottak a legfőbb ügyészhez, amelyet tegnap fogadott dr. Sátori János, a Legfőbb Ügyész helyettese. A megbeszélés nyomán valószínűnek tűnik a törvényességi óvás annak a kérdésnek az esetében, amikor a Soroksár-Újtelep és a Vágóhíd utcai lakótelep hovatartozásáról kell dönteni. A népszavazás másik kérdését: „Akarja-e Ön, hogy Pestszenterzsébet-Soroksár önkormányzatából Soroksár váljon ki és a főváros határán belül maradva közigazgatásilag önálló települési önkormányzatként működjön Soroksár elnevezéssel?” — nem fenyegeti veszély. • L. L. J. A Rákóczi Szövetség a kormánynak Szlovákia kormánya olyan intézkedéseket hoz az ottani magyarsággal és annak politikai vezetőivel szemben, amelyek még a pártállami helyzetnél is súlyosabb állapotokat eredményezhet — mondta Vígh Károly, a Rákóczi Szövetség alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A szövetség úgy véli, hogy a korábbi sérelmes nyelvtörvényt követően szeptember elsején antidemokratikus alkotmányt szavaztak meg, a döntés kérdésessé teheti a kölcsönös megértést és együttműködést a két állam között. A szlovák miniszterelnök elutasította azt a magyar javaslatot, hogy a két ország kössön megállapodást a szlovákiai magyar kisebbségről, ugyanakkor nem tekinti az ottani magyarok legitim képviselőinek a parlamentbe bejutott két magyar politikai pártot. Ezért a Rákóczi Szövetség követeli a magyar kormánytól, hogy hívja meg hivatalos tárgyalásra a két szlovákiai magyar ellenzéki párt vezetőit. Szerintük a két parlamenti vegyesbizottság felállítása csupán a vitás kérdések elodázása. Véleményük szerint a vajdasági helyzet miatt a magyar kormánynak nemzetközi szerveknél kellene tiltakoznia, mert drasztikusan megváltoztatják Bácska és a Bánság nemzetiségi arányait. •B. K. A WSFD nem tüntet Torgyán József, a Világliga a Szabadságért és a Demokráciáért nemzetközi szervezet soros elnöke cáfolta a Mai Nap információját, miszerint a 127 tagországot számláló szervezet bármiféle tüntetést szervezne a tévé előtt. Tiltakozását fejezte ki az Antikommunista Liga név használata ellen, hiszen a szervezet brüsszeli konferenciáján két évvel ezelőtt már felvették a Világliga a Szabadságért és a Demokráciáért elnevezést. • CS. I.