Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 218-230. szám)

1992-09-16 / 218. szám

1992. szeptember 16., szerda Göncz Árpád hivatalos látogatása Szlovéniában Könyveket kérnek a lendvai magyarok kiküldött tudósítónktól____________ „Minden kétnyelvű kisebbségi a magyar—szlovén kapcsolatok nagy­követe. Le kellene bontani a két or­szágot elválasztó határt, hogy az ele­ven személyes kapcsolat, az így megélénkülő gazdasági együttműkö­dés a megmaradás zálogául szolgál­hasson ennek a maroknyi közösség­nek” — mondta Göncz Árpád Lend­­ván a szlovéniai magyar kisebbség képviselőinek. A köztársasági elnö­köt, aki felesége társaságában ked­den délelőtt érkezett kétnapos hiva­talos látogatásra Szlovéniába, a lend­vai községháza előtt vendéglátója, Milan Kucan fogadta. A két államfő rövid megbeszélése után Göncz Árpád találkozott az itt élő magyarokkal, akik beszámoltak neki életükről, gondjaikról, és több problémájuk megoldásában a segít­ségét kérték. Szlovéniában hivatalosan 8 ezer, becslések 10-12 ezer magyar él. Az 1991. június 25-én elfogadott alkot­mány az európai normákat kissé ta­lán meg is haladó módon biztosítja jogaikat, sőt 64. szakasza külön ren­delkezik az „őshonos olasz és ma­gyar nemzeti közösség külön jogai­ról”. Utóbbi magában foglalja töb­bek között az anyanyelvi oktatáshoz és neveléshez, az anyanemzettel való kapcsolattartáshoz való jogot, ame­lyet a szlovén állam anyagilag és er­kölcsileg is támogat. A közösségek — tagjaik jogainak megvalósítása érdekében — önkormányzatokat ala­píthatnak, és az állam ezeket az ön­­kormányzatokat a saját hatáskörébe tartozó bizonyos feladatok ellátására is felhatalmazhat. Az olasz és a magyar kisebbség számára biztosítja az alkotmány a közvetlen képviseletet a helyi önkor­mányzatok szerveiben és az ország­­gyűlésben, amely nem fogadhat el a nemzeti közösségek jogaira vonatko­zó törvényt a kisebbségi kév­iselők beleegyezése nélkül. Elméletben te­hát pozitív diszkriminációt alkal­mazva kezelik a kisebbségeket Szlo­véniában, a gyakorlatban azonban már akadnak problémák. Igaz, a ma­gyar nemzeti kisebbségi vezetők is elismerik, hogy inkább a kisebbsé­gek engedékenysége miatt, akik nem igazán tudnak élni alkotmányos jo­gaikkal. A legfontosabb gondjuk azonban a passzív asszimiláció: a vegyesházasságban született gyere­kek, a gazdasági nehézségek miatt az ország más részeibe áttelepülők gya­korlatilag „elvesznek” a magyarság számára. Fájó pontjuk az is, hogy Magyarország — talán kis számuk miatt — kevesebbet foglalkozik a szlovéniai magyarokkal, mint a hatá­ron kívül nagyobb tömbben élőkkel. Az oktatáshoz, neveléshez inkább Zala és Vas megyétől, mint a magyar államtól kaptak segítséget. Most azonban ez a két szomszéd megye sem tudja vállalni az ezzel járó terhe­ket. Kérték a köztársasági elnököt, vesse latba tekintélyét, hogy ne le­gyenek még jobban elvágva Ma­gyarországtól. A találkozó után Göncz Árpád és kísérete a közeli Hármasmalom nevű faluban a helyi magyar amatőr művészegyüttes mű­sorát tekintette meg, majd helikop­terrel szálláshelyére, a Ljubljanától 20 kilométerre fekvő Brdo­várba re­pült. Itt fogadta dr. Janez Dmovsek szlovén miniszterelnököt. A terve­zettnél jóval hosszabb, mintegy más­fél órás találkozón áttekintették a délszláv válságot, a béketeremtés esélyeit. A szlovén kormányfő opti­mistán nyilatkozott a volt Jugoszlá­viában kialakult helyzetről, úgy véli, eljött a béke ideje. A tárgyalások másik fő témájaként a ma­gyar—szlovén gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének lehetőségeiről cse­réltek eszmét. Egyetértettek abban, hogy szükséges egy sor megállapo­dás megkötése — ezek egyébként már előkészület alatt állnak —, s kü­lönösen fontos az együttműködés alapjait szabályozó keretegyezmény kidolgozása. Úgy vélték, hogy a gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésére jó esélyt nyújt Magyarország és Szlo­vénia közelsége és a már kialakult jó politikai viszony. Drnovsek egyéb­ként arról is beszámolt, hogy Szlové­nia gazdasági helyzete biztatóan ja­vul, ennek csak egyik mutatója, hogy egy év alatt húsz százalékról másfél százalékra nyomták le az inf­lációt. Este a Vila Bledben Göncz Árpád régi barátja, a szintén író-műfordító Ciril Zlobec, a Szlovén Köztársaság elnökségének tagja és felesége adott díszvacsorát az államfő és felesége tiszteletére. • Medgyesi Csilla Göncz Árpád és Milan Kucan tiszteleg a szlovén zászló előtt mti fotó balogh­­ László Amerikának nincs pénze Közép- és Kelet-Európára MTI -------------------------------------­Az Egyesült Államok biztonság­­politikájának Európában szüksége van térségünk országaira, és az amerikai kormányzatban ennek ha­tározottan hangot is adnak. Ezt a ta­nulságot szűrte le Bába Iván, a Kül­­­­ügyminisztérium államtitkár-helyet­tese az ASPEN Intézet washingtoni tanácskozásából, ahol kelet-közép­­európai politikai vezetők az ameri­kai kormányzat, a törvényhozás és egyetemek, kutatóintézetek vezető szakértőivel folytattak többnapos, kötetlen eszmecserét. Amint Bába Iván az MTI-nek el­mondta, az amerikai külügyminisz­térium illetékesei változatlanul kü­lön kategóriában foglalkoznak a vi­segrádi hármakkal, pontosabban immár négyekkel. Jóllehet Wa­shingtonban nem tudják még, mi­lyen politikára számíthatnak az ön­álló Szlovákia részéről, úgy vélik, hogy az országot nem, szabad elszi­getelni, hanem segíteni kell a de­mokratikus közösséghez való integ­rálódását. Erre utal, hogy hétfőn már a Nemzetközi Valutaalap is tár­gyalt a szlovák kormány képviselői­vel. Washingtonban is látják a tér­ség belső konfliktusainak összefüg­géseit a biztonsággal, s tanulmá­nyozzák, hogyan és milyen véder­­nyőt adhat a NATO. Az eszmecsere résztvevői nem kaptak határozott választ arra, hogy kész-e Amerika a NATO-garanciákra, de a lehetőség változatlanul nyitva van, a visegrá­diak számára mindenképp — mondta a magyar diplomata. A résztvevők, akik között len­gyel, cseh, szlovák, szerb (ellenzé­ki), ukrán és Németország keleti tartományaiból érkezett személyisé­gek is voltak, hallhatták, hogy az Egyesült Államoknak — gazdasági gondjai miatt — továbbra sincs módja az eddiginél nagyobb támo­gatásban részesíteni a térséget, de közvetetten, a nemzetközi pénzügyi intézmények révén, valamint a be­ruházásoknál (különösen Magyaror­szágon) nem csekély szerepet ját­szik. Az illetékesek elismerték, hogy 2-3 évvel korábban, még vi­szonylag nem nagy összeggel lehe­tett volna stabilizálni a térség gaz­daságait. (Ez az elvi lehetőség, mint Bába Iván a vitában megjegyezte, változatlanul fennáll, hiszen a ma­gyar költségvetés idei, mintegy 2 milliárd dolláros hiányának eltünte­tése óriási hatással lenne...) A kér­désre, mit jelent George Bush elnök múlt heti váratlan javaslata szabad­kereskedelmi egyezmény megköté­sére a visegrádi országokkal, a kor­mány képviselői kitérő választ ad­tak. A legújabb magyar belpolitikai fejlemények közvetlenül nem kerül­tek szóba. Bukarest vádolja Tom Lantost Bukaresti tudósítónktól Ion Iliescu elnök helyett az elnö­ki intézmény félhivatalos szócsöve, a Dimineata válaszolt az amerikai kongresszus 62 tagjának a román államfőhöz intézett levelére, amely­ben az amerikai honatyák világosan megfogalmazták: a demokratizáló­dás töretlen folytatása, a választá­sok tisztaságának szavatolása, az emberi és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása nélkül Románia nem számíthat a legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény megadására. A Dimineata most udvariatlan­sággal vádolja meg Tom Lantost és társait, megállapítva, ez a tulajdon­ság általában mindenkor jellemezte az Egyesült Államok képviselőit, akik úgy viselkednek, mintha körü­löttük forogna az egész világ. A lap kifogásolja, hogy a nyílt levél alá­írói az amerikai kongresszus nevé­ben emelték fel szavukat, jóllehet csoportjuk csupán 62 tagot számlál, ami még a képviselőháznak is csak 14 százalékát jelenti. Olyan politi­kusokról van szó, akik „a románel­lenes körök, mindenekelőtt a revi­zionista-irredenta amerikai emigrá­ció” befolyása alatt állanak, és „al­jas románellenes politikai érdeke­ket” képviselnek. A lap szerint a nyílt levél nyilvánvalóvá tette, az amerikai adminisztráció „kétkul­csos magatartását”. Washington egyfelől mindent megígér, másrészt olyan feltételeket szab, mint a vá­lasztások tisztasága, a tömegtájé­koztatási eszközök függetlensége, a román hírszerzőszolgálat polgári el­lenőrzés alá vonása, az emberi jo­gok, az etnikai kisebbségek jogai­nak védelme. Ezzel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az amerikai törvények csupán a szabad kiván­dorlás szavatolásához kötik a legna­gyobb kedvezmény elvének meg­adását. A bukaresti védelmi minisz­térium szóvivője megcáfolta, a kül­ügyminisztérium sajtóirodája vi­szont nem volt hajlandó minősíteni Gheorghe Funar kolozsvári polgár­mesternek, elnökjelöltnek azt a kije­lentését, miszerint „magyar csapa­tok sorakoznak fel a román határok mentén, közöttük deszantegységek is, amelyek csupán a támadást el­rendelő parancsszóra várnak”. Ion Ciubuca százados, a román védelmi minisztérium szóvivője Funar vád­jait „aberrációnak, választási kép­zelgésnek” nevezte. A külügymi­nisztérium sajtóirodája tartózkodott mindenféle kommentártól. A Román Nemzeti Egységpárt államfőjelöltje egyébként továbbra is biztosra veszi győzelmét, 10 mil­lió szavazatra számít. • B.T. KÜLFÖLD-BELFÖLD Az ’56-osok szolidárisak Réti Miklóssal Az ’56-os Szövetség egyike azoknak a hazafias szervezeteknek, amelyek nyílt demonstrációval el­sőként követelték a magyarság ér­dekeivel nem azonosuló médiák vezetőinek eltávolítását — írják a közleményükben. Fellépésük eredménytelenségé­ből fakadó elkeseredésünk Réti Miklós képviselő úr önfeláldozó, nemes cselekedetének követését diktálná, ám tagságuk erre a hosszú börtönévek alatt szerzett betegségei miatt alkalmatlan. Az országos elnökség ezért csak mély együttérzését és egyetértését fejezi ki Réti Miklós tette iránt és ígéri, hogy cselekedeteiben megnyilvá­nuló támogatásával azon lesz, az éhségsztrájk a cél elérésével minél előbb befejeződjék. MH-tudósítás A külügyminisztérium szóvivője tegnap fi­nom megfogalmazásban érzékeltette, hogy az EK-val kötött társulási szerződésünk az 1993. január 1-jei határidőre még nem lép életbe, de ennek valószínűleg nem politikai okai lesznek, hanem pusztán technikaiak. Herman János szó­vivő szokásos heti sajtóértekezletén úgy fogal­mazott: „megvan az esély arra, hogy ebben az időben (tudniillik az 1993. január 1-jei határidő lejártakor) egészen közel áll majd a szerződés az életbe lépéshez”. Herman közölte, hogy az EK 12 tagországából 10-ben szerepel a társulási szerződésünk a parlament napirendjén. A szóvi­vő szerint a ratifikálás teljesen problémamen­tes, és „minden esetben elsősorban nem politi­kai kérdés”, hogy a parlamentek mikor tudnak ezzel az üggyel foglalkozni. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy Je­szenszky Géza külügyminiszter levélben java­solta Jozef Moravcík csehszlovák szövetségi külügyminiszternek, hogy Bős kérdésében mie­lőbb kezdődjenek meg a magyar és a csehszlo­vák kormány között az előkészítő tárgyalások a­ Hágai Nemzetközi Bíróság előtti közös fellé­pésre. A magyar kormány küldöttsége kész akár Budapesten, akár Hágában haladéktalanul meg­kezdeni a tárgyalásokat a csehszlovák kormány küldöttségével, írta Jeszenszky. Ugyanilyen le­velet küldött a külügyminiszter szlovák kollé­gájának, Milan Knazkónak is. Szeptember 23—24-én hivatalos látogatást tesz Magyarországon Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök asszony — jelentette be Her­man. A magyar—lengyel kétoldalú kapcsolatok harmonikusak, rendezettek és vitás kérdésektől mentesek. Igaz viszont, hogy árucsere-forgal­munk 1991 eleje óta, amikor bevezettük a kon­vertibilis elszámolást, nagyon visszaesett, és valószínű, hogy a hanyatlás ebben az évben is folytatódik. Bukarestben október 1-én nyílik meg a ma­gyar kulturális központ, egy héttel később pedig Budapesten a román — közölte a szóvivő. A bu­karesti megnyitón a magyar kormányt András­falvy Bertalan művelődési és közoktatási mi­niszter képviseli, és elkíséri őt Bába Iván kül­ügyi államtitkár-helyettes. A szeptember 27-ei romániai parlamenti és elnökválasztásokra a ro­mán fél kérésére szavazókörzeteket alakítanak ki a Magyarországon tartózkodó román állam­polgárok számára: kettőt Budapesten, és hármat vidéken: Békéscsabán, Nyíregyházán és Pécsett. Herman bejelentette, hogy Jeszenszky kül­ügyminiszter szeptember 20-án utazik New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 47. ülésszakára, s október 1-jén szólal fel az általános vitában. A külügyminiszter levelet küldött John Ma­jor brit miniszterelnökhöz és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz a genfi Jugoszlávia-konfe­­renciával kapcsolatban. A szóvivő ismertetése szerint a levél hangsúlyozza, hogy kiemelt fi­gyelmet kell fordítani az egykori Jugoszlávia minden kisebbségének helyzetére, a menekült­kérdésben pedig az a fő cél, hogy a menekültek minél előbb hazatérhessenek. Egy hét múlva hivatalos látogatásra jön a lengyel kormányfő­ Budapest sürgeti Prágánál a bősi tárgyalásokat •S. I. — 3 Az MDF a magyar történelemben Für Lajos: lenne mit ünnepelni A novemberi országos gyűlés előtt megyei választmányi ülése­ken tesztelik azt az értékelést, amely a „Magyar Demokrata Fórum a magyar történelemben 1990—1994” alcímet viseli. Szom­bathelyen a Vas megyei választ­mány zárt ajtók mögött vitatta meg a Nahimi Péter által előterjesztett tanulmányt, de szó esett Csurka István nevezetes dolgozatáról is. Hogy a két helyzetértékelés közül melyiket tekinti mérvadónak az MDF, egyebek között erről kérdez­tük Für Lajost, a párt ügyvezető el­nökét. — Mérvadónak egyik sem szá­mít, mindkét tanulmányról szó esik — mondta. — Milyen irányba kíván tovább haladni az MDF? — Az irány marad a régi, és a program is. Ezt egyszer már egy kis könyvecskében megfogalmaz­tuk. Az MDF-en belül, mint ahogy az országon belül is, vannak prob­lémák, gondok, amiket meg kell vitatni, s erre valók ezek a megyei választmányi ülések. — A választmányi ülésről, lévén zártkörű, semmilyen információ nem szivárgott ki. Viszont kiszivár­gott a helyenként felcsattanó taps. Ilyenkor általában miért tapsol­nak? Magukat ünnepük? — Azt hiszem, inkább a monda­nivaló nyerte meg a választmány tagjainak tetszését. Bár ha akar­nánk, önmagunkat is ünnepelhet­nénk. Lenne mit ünnepelni, nem­csak gyászolni, mint néhányan gondolják. — A Létkérdések című televízió­műsor legutóbbi adásában ön együtt szerepelt Pozsgay Imrével. Az ottani toleráns és kulturált vita­stílus a mosoly országát idézte fel, amit Katona Tamás a leendő kor­mányzati viselkedés alaptételeként emlegetett. Hogy fér meg mindez más MDF-es politikusok barátság­talan gesztusaival? — Aki korábbról ismer engem, tudja, hogy ez nem egy új arc, amit csak most vettem föl. Nekem ilyen a mentalitásom és a gondolkodá­som, s ebben semmiféle szándékos pártpolitikai meggondolás nem volt.­­ Hiányérzet maradt bennem a műsor után, mert úgy véltem, hogy önök a nyilvános vita befejeztével megszorítják majd egymás kezét. Legalábbis ilyesmi volt a levegőben. — Igen, és kezet is fogtunk. Hi­szen nem ellenségek állnak itt szemben egymással, hanem ellen­felek. És a politikai ellenfél jogot formálhat a politikusi megbecsü­lésre is. — Örömmel hallom, hogy ellen­felekről és nem ellenségekről be­szél. Arról is nyilván van vélemé­nye, hogy Raffay Ernő politikai ál­lamtitkár egy hét végi ünnepségen azt mondta, hogy „volt olyan pilla­nat az elmúlt időszakban, mikor a déli szomszédoknál dúló háborút figyelve úgy gondoltuk, hogy meg­­őrizhetetlen hazánkban a béke." Értsük ezt úgy, hogy közvetlen há­borús veszély fenyegette az orszá­got? — Olyan pillanatok voltak, ami­kor feszültebbé vált a viszony az ismert, sorozatos határsértések miatt, de háborús veszély soha nem volt. • Fodor Sándor/Graffiti MH-információ A BBC magyar nyelvű adásának hétfő éjszakai műsorában Pallai Pé­ter tudósító számolt be, egy magát megnevezni nem akaró MDF-es parlamenti képviselő információi alapján, a Magyar Demokrata Fó­rum választmányának augusztus 29—30-ai üléséről. Antall József miniszterelnök három órán át be­szélt, ebből negyven percig saját egészségi állapotáról. Állítólag azt mondta, hogy még évek állnak előtte, és három-négy évig biztosan megőrzi teljes munkaképességét. Csurka István Magyar Fórum­­beli írásáról azt mondta, szó szerint idézve a BBC tudósítóját: „Pamflet is, elemzés is, és kitűnő iránymuta­tó, de az Úristen óvjon meg ben­nünket attól, hogy kövessük gya­korlati útmutatásait.” Pszicholó­giailag oldja a feszültséget, felszín­re hoz olyan gondolatokat, amelye­ket eddig udvariasságból kölcsönö­sen nem bolygattak. A miniszterel­nök állítólag megjegyezte, hogy a zsidóságról másként kell beszélni Auschwitz után, mint Auschwitz előtt. És aki ezt nem tudja figye­lembe venni, az nem politikus. An­­tall József rendkívül felületesnek tartotta a Csurka-tanulmány nem­zetközi összeesküvésre vonatkozó gondolatait, nagyon károsnak ítélte a nemzetközi bankrendszer ellen intézett támadásait. Mint mondot­ta, hónapok, esetleg egy év szívós aprómunkáját igényli, míg a kor­mány az okozott kárt egész tekin­télyének latbavetésével ki tudja egyenlíteni. Csurka István Jaltával kapcsolatos megállapításait pedig tárgyi tévedésnek nevezte. Az ülé­sen egyébként sokan támogatták Csurka Istvánt, de jóformán min­denki kifogásolta, hogy felvetette a miniszterelnök utódlásának gondo­latát. Többen szóvá tették, hogy időzítése rossz volt. Végül is An­tall József álláspontja érvényesült, ami azt jelenti, hogy nem esett egybe az ülésen megnyilvánuló hangulati és program szerinti tá­mogatás — volt hallható Pallai Pé­ter beszámolójában. Antall József a Csurka-pamfletről „Az Úristen óvjon meg bennünket attól, hogy kövessük útmutatásait” Soros Györgyöt az illem kötelezi Az illem úgy kívánja, hogy a miniszterelnök úr válaszának meg­érkeztéig ne nyilatkozzak az ügy­ről — mondta Soros György, ami­kor New York-i lakásán telefonon érdeklődtünk Antall Józsefhez írott minapi leveléről. Mint ismeretes, az Amerikában élő magyar származású üzletember a kormányhoz közel álló lapokban őt ért támadások és rágalmak után fordult nyílt levélben a kormányfő­höz. Négy konkrét kérdést is inté­zett a miniszterelnökhöz, amelyek­ben lényegében állásfoglalásra kéri őt. A négy kérdés:­­ „Elfogadhatónak tartja-e azt az állítást, mely szerint a „magyar zsi­dó” csak „beszélő szótár” lehet, tehát aki zsidó, az a magyarságtól idegen? — Elfogadhatónak tartja-e az MDF alelnökének, Csurka Istvánnak állítását, amely szerint a világ zsidó­sága és a magyar zsidóság egy ma­gyarellenes nemzetközi összeeskü­vés részesei? — Elfogadhatónak tartja-e azt az állítást, mely szerint a Soros Alapít­vány ennek az összeesküvésnek a ré­sze, és tevékenysége arra irányul, hogy a kommunisták és a zsidók ha­talomátmentését elősegítse? — Elfogadhatónak tartja-e, hogy pártjának egyik országgyűlési képvi­selője felszólított: ne várjam meg, amíg kiutasítanak, távozzam önként az országból?” Soros György, aki közügynek tekinti a történteket, mint levelét és kérdéseit, a miniszterelnöki választ is nyilvánosságra kívánja hozni. • B. P. P. MTI Alkotmánybírósági elutasítás Az Alkotmánybíróság elutasította a betegszabadságról szóló törvény, illetve a Munka törvénykönyve 137. paragrafusa alkotmányellenességé­nek megállapítását és megsemmisí­tését indítványozó kérelmeket. A ha­tározat indokolása szerint az alkot­mánybírósági vizsgálat tárgyát képe­ző jogszabály nem sérti az alkotmá­nyos jogot azzal, hogy egyesek, hosszabb betegség után, háromnapos betegszabadságot már nem tudnak igénybe venni. MH-információ Miközben a „nagypolitikában” a nemzetek között viharok dúlnak, a magyarországi Békéscsaba, a len­gyelországi Tarnow, az ukrajnai Kazatin, a szerbiai Kragujevac, az olaszországi Casalecchio di Reno, a franciaországi Cran-Gerrier, a csehországi Tábor, a morvai Uhers­­ké Hradisté, s természetesen a házi­gazda, Trencsén polgármesterei ki­nyilvánították segítő baráti szándé­kukat, közös nyilatkozatukban. Trencséni deklaráció Ismét kudarcba fulladhat a soroksári népszavazás... Felmerült a veszélye, hogy is­mét kudarcba fulladhat a Pest­­szenterzsébet és Soroksár szétválá­sának kérdésében kiírt újabb nép­szavazás. A kerületi önkormányzat képviselő-testülete szeptember 14- ei rendkívüli ülésén határozott szándékát fejezte ki a népszavazás szeptember 27-ei megrendezése mellett. A képviselő-testület tudo­mására jutott, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvás lehető­ségét fontolgatja a Fővárosi Bíró­ság jogerős ítélete ellen, amely megállapította, hogy a Soroksár le­válása kérdésében kiírt népszava­zásról szóló korábbi határozat min­den elemében törvényes volt. A testület szerint nem következhet be még egyszer a februári eset — amikor a köztársasági megbízott közbelépésére meghiúsult a nép­szavazás —, ezért tárgyalóküldött­séget indítottak a legfőbb ügyész­hez, amelyet tegnap fogadott dr. Sátori János, a Legfőbb Ügyész helyettese. A megbeszélés nyomán valószínűnek tűnik a törvényességi óvás annak a kérdésnek az eseté­ben, amikor a Soroksár-Újtelep és a Vágóhíd utcai lakótelep hovatar­tozásáról kell dönteni. A népszava­zás másik kérdését: „Akarja-e Ön, hogy Pestszenterzsébet-Soroksár önkormányzatából Soroksár váljon ki és a főváros határán belül ma­radva közigazgatásilag önálló tele­pülési önkormányzatként működ­jön Soroksár elnevezéssel?” — nem fenyegeti veszély. • L. L. J. A Rákóczi Szövetség a kormánynak Szlovákia kormánya olyan intéz­kedéseket hoz az ottani magyarság­gal és annak politikai vezetőivel szemben, amelyek még a pártállami helyzetnél is súlyosabb állapotokat eredményezhet — mondta Vígh Ká­roly, a Rákóczi Szövetség alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A szö­vetség úgy véli, hogy a korábbi sé­relmes nyelvtörvényt követően szeptember elsején antidemokrati­kus alkotmányt szavaztak meg, a döntés kérdésessé teheti a kölcsönös megértést és együttműködést a két állam között. A szlovák miniszterel­nök elutasította azt a magyar javas­latot, hogy a két ország kössön meg­állapodást a szlovákiai magyar ki­sebbségről, ugyanakkor nem tekinti az ottani magyarok legitim képvise­lőinek a parlamentbe bejutott két magyar politikai pártot. Ezért a Rá­kóczi Szövetség követeli a magyar kormánytól, hogy hívja meg hivata­los tárgyalásra a két szlovákiai ma­gyar ellenzéki párt vezetőit. Szerintük a két parlamenti ve­gyesbizottság felállítása csupán a vi­tás kérdések elodázása. Véleményük szerint a vajdasági helyzet miatt a magyar kormánynak nemzetközi szerveknél kellene tiltakoznia, mert drasztikusan megváltoztatják Bács­ka és a Bánság nemzetiségi arányait. •B. K. A WSFD nem tüntet Torgyán József, a Világliga a Szabadságért és a Demokráciáért nemzetközi szervezet soros elnöke cáfolta a Mai Nap információját, miszerint a 127 tagországot szám­láló szervezet bármiféle tüntetést szervezne a tévé előtt. Tiltakozását fejezte ki az Antikommunista Liga név használata ellen, hiszen a szer­vezet brüsszeli konferenciáján két évvel ezelőtt már felvették a Világ­liga a Szabadságért és a Demokrá­ciáért elnevezést. • CS. I.

Next