Magyar Hírlap, 1992. december (25. évfolyam, 295-306. szám)

1992-12-16 / 295. szám

MA ORSZÁGJÁRÁS MELLÉKLET Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik ! MAGYAR xu wisse CIKLOPÉDIA , a második kötet ára 2500,-Ft­­ európai új műveltség alapkönyve Budapest, Pf 245 AKADÉMIAI KIADÓ Mit akar Wekler ferenc, az SZDSZ új pártigazgatója? 5. oldal POLITIKAI NAPILAP 28 OLDAL­­ ÁRA: 19,50 FORINT 1992. december 16., szerda Kedvező japán hitel a vállalkozásoknak Mh-információ__________________ Tokióban tegnap aláírták azt a 13 milliárd jenes hitelszerződést, amelyet az Export-Import Bank of Japan (Jexim) és a Magyar Nemze­ti Bank kötött egymással. A közel 100 millió dollárt a jegybank mint­egy 5,5 százalékos kamattal, 5 éves türelmi idővel, 15 éves lejá­ratra veszi föl, három ütemben: 5,2, 3,9, 3,9 milliárd jent. Beszámoló a hitelfeltételek részleteiről áll. oldalon A NAP INTERJÚJA Pákay Andrással Az Alitalia-Simest csoport vásá­rolta meg 77 millió dollárért a Ma­lév részvényeinek 35 százalékát, az­az tegnap lezárult a magyar légitár­saság kétéves privatizációs folyama­­­ta. A két ország közlekedési minisz­terének jelenlétében lezajlott buda­pesti eseményen a Malév jelenlegi és jövőbeni helyzetéről kérdeztük Pákay András vezérigazgatót. Interjúnk all. oldalon FOTÓ: ISZA FERENC Jövő márciustól ismét drágul a fővárosi tömegközlekedés MH-információ Hamarosan a Fővárosi Közgyű­lés asztalára kerül az az előterjesz­tés, amely a tömegközlekedési tari­fák emelésére­ tesz javaslatot — tud­tuk meg Réthelyi Józseftől, a Fővá­rosi Főpolgármesteri Hivatal cso­portvezetőjétől. Az újabb áremelés oka a jövőre bevezetendő kétkul­csos áfa, amely a tömegközlekedés­re jelenleg érvényes nulla kulcs he­lyett hat százalékot tartalmaz. A ja­vaslat kettő-, húsz-, illetve harminc­­százalékos tarifaemelkedés esetén vizsgálja a bevételek alakulását. Eszerint a két százalék az idei 6,6 milliárdos viteldíjbevétellel szem­ben 6,2, a húsz százalék 6,8, míg a harminc százalék 7,2 milliárd forin­tot jelentene a BKV számára. Az első változat a jelenlegi 18 he­lyett húszforintos vonaljegyet felté­telez, a második a kombinált bérlet ezer, míg a harmadik a bérlet 1080 forintos árával számol, húszforintos vonaljegy mellett. A csoportvezető egyébként úgy véli, a jegyáremelésre március előtt nem lesz mód, s mérté­ke valószínűleg húszszázalékos lesz. Kedd délutántól járnak Budapest belvárosában a BKV új, környezetkímélő Ikarus—415-ös autóbuszai. A Mező­garázsban tizenöt kocsi már szolgálatba állt, de az év végéig számuk ki­lencvenre nő. A buszokat meghajtó környezetkímélő DAF motorokból 45 darabot (63,5 millió forint) a holland környezetvédelmi minisztérium ajándékozott a fővárosnak fotó: Kabik csaba Kormányfelügyelet alatt a rádió és a tévé gazdálkodása A médiumbéke várat magára MH-tudósítás Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén Antall József miniszterelnök kormánya nevében kijelentette: nem támogatja a köztársasági elnök ja­vaslatát, amely módosítaná a mé­diumelnök jelenleg hatályos kineve­zési törvényét. Az ellenzék szerint viszont megegyezés nélkül nem jön el a médiumbéke. A délutáni szava­zás következményeként a televízió és a rádió gazdálkodása a miniszter­­elnökség felügyelete alá került. A Ház Göncz Árpád köztársasági elnök indítványának vitájával kezdett. Ez a közszolgálati tájékozta­tási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. tör­vény módosítását javasolta. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke, a testület előadója elmondta: a bizottság hétfő esti ülésén megvi­tatta az államfő törvényjavaslatát, és csak abban értett egyet, hogy indo­kolt a javaslat vitája. A tartalmi ele­mekről nem alakult ki egységes ál­láspont, ezért Kulin a koalíciós több­ség véleményét ismertette. A köz­­szolgálati médiumok működtetése állami feladat, állami kötelezettség, és ennek teljesítéséért valakiknek számonkérhetően felelniük kell. Nem lehet a kinevezés menetébe olyan procedúrát beiktatni, amely a kinevezési és felmentési eljárást a parlamenti pártok konszenzuskény­szerére alapozza. Az államfő indítvá­nyának mind a két verziója a kéthar­madosság elvére épül, s a koalíció sem az A, sem a B változatot nem tudja támogatni. Kulin sajnálattal állapította meg, hogy ez a törvényja­vaslat nem emelkedett felül azokon a szemléleti korlátokon, amelyek miatt a hatpárti tárgyalásokon nem tudtak megegyezésre jutni. Az MDF-es képviselő szerint mind a két variáns a szabaddemokraták korábbi véle­ményének megfogalmazását jelenti, így tehát a reménytelenül elhúzódó vitában az államfői javaslat nem ho­zott új elemet, és nem kínált új kompromisszumos lehetőséget. Mol­nár Péter (Fidesz), a kulturális bizott­ság kisebbségi véleményének előter­jesztője leszögezte: az ellenzék sze­rint a köztársasági elnök indítványa elősegítheti a médiumháború megol­dását. A kinevezési törvény körüli viták ékesen bizonyítják, hogy az módosításra szorul. Az ellenzék úgy gondolja, hogy az államfő javaslatai — legalábbis részben — kormány­párti eredetűek, az A megoldás An­tall József javaslata és kezdeménye­zése volt. • Folytatása az 5. oldalon Vezércikk Szélmalomharc címmel a 7. oldalon Kulin Ferenc és Katona Tamás FOTÓ: SZIGETI TAMÁS A Világbank egyéves jövedelemtől eshet el Az IMF eltemette Jugoszláviát MH-információ_________________ A volt Jugoszlávia nem létezik többé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára — hozta meg esedékes döntését washingtoni idő szerint hétfő este az intézmény igazgatótanácsa. Ezzel megnyílt az út az öt utódállam számára, hogy taggá váljon. IMF-körökben úgy látják, a döntéshez hamarosan a Világbank is csatlakozik, és ezzel teljessé válik a volt szövetségi ál­lam száműzetése a nemzetközi in­tézményekből. Mint ismeretes, az Európai Kö­zösség már májusban, az ENSZ pe­dig szeptemberben mondta ki a ha­lálos ítéletet ex-Jugoszláviára, ag­­resszorként jelölve meg a délen zaj­ló polgárháborúban. Ez utóbbi dön­téshez csatlakozva az IMF csak annyit tett őszi éves közgyűlésén, hogy megvonta a küldötti státust a jugoszláv kormánytól. (Az erről szóló dokumentum éppen Kupa Mi­hály pénzügyminiszter olvasatából vált ismertté.) Mint azt washingtoni forrásokból megtudtuk, a valutaalap azért várt ilyen sokáig e lépéssel, mert a döntés számára — és külö­nösképpen testvérintézményére, a Világbankra nézve — komoly anyagi következményekkel jár. Ex-Jugoszlávia 2,02 milliárd dollárral tartozik a Világbanknak, és a valutaalap felé is vannak tarto­zásai. Banki források szerint ebből az összegből legalább 1,7 milliárd dollár befolyására már nem is szá­mítanak, amelyből 1,5 milliárd a Szerbiát és Montenegrót tömörítő új Jugoszlávia tartozása. • Folytatása a 3. oldalon A számvevőszék a munkaügyi tárca szabálytalanságairól MH-információ A munkaügyi miniszter felelőssé­gét felvető novemberi állami számve­vőszéki (ÁSZ-) jelentés azért került most a parlamentben a figyelem kö­­zéppontába, mert a kormányt sok tá­madás érte azért a törekvéséért, hogy csak a televízió gazdálkodásának el­lenőrzésével akart példát statuálni. A jelentés szerint „nem kezdődött meg kellő időben a munkanélkülisé­get aktív módon kezelő foglalkoztat­áspolitikai eszközök hatékony és eredményes működtetésének kialakí­tása. A rendelkezésre bocsátott költ­ségvetési támogatás a munkanélkü­liek tömegéhez viszonyítva elenyé­sző, azonban az sem vált lehetővé, hogy ezt a viszonylag szűkös keretet törvényesen, célszerűen és eredmé­nyesen használják fel”. Az ÁSZ a foglalkoztatási alap 1991-es évét vizsgálva megállapította, hogy a mulasztásokban mind a mun­kaügyi miniszternek, mind az Orszá­gos Munkaügyi Központ (OMK) fő­igazgatójának, mind a munkaügyi központok vezetőinek személyi fele­lősségét meg kell állapítani, így péld­ául a minisztérium máig nem rögzítet­te pontosan az alap kezeléséből faka­dó feladatokat, nem osztotta meg egy­értelműen a minisztérium és az OMK közötti feladatokat és felelősséget. • Folytatása az 5. oldalon Európai konvenció a békéltetésről Kiküldött tudósítónk jelenti Stockholmból Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget kedden délután az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet miniszteri tanácsának kétna­pos ülése Stockholmban. A találko­zón a résztvevők áttekintették a dél­szláv válság problémakörét, az egyéb regionális konfliktusokat, va­lamint az EBEÉ stratégiai és szer­vezeti átalakításának szükségessé­gét. Úgy döntöttek, hogy ezentúl aktív diplomáciát folytatnak — minden rendelkezésükre álló eszköz felhasználásával — az emberi jo­gok, a demokrácia és a piacgazda­ság védelme érdekében. Elutasítják az erő alkalmazását Európában, és közösen lépnek fel a növekvő rasszista, antiszemita megnyilvánu­lások, az intolerancia valamennyi formája ellen. Megállapodtak arról is, hogy erősítik az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel, külö­nösen az ENSZ-szel. Ami az EBEÉ stratégiájának legfontosabb szempontjait illeti, a hatékonyabb munka érdekében fő­titkári poszt létesítését határozták el. Személyről nem döntöttek. Ki­nevezték a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztost Max van der Stoel volt holland külügyminiszter • Folytatása a 3. oldalon MA Az állóháború valódi tétjei Az MDF üdvöskéi a Hankiss­­sal való szellemi párbajban már korábban is jelentősen gazdagították a kormányzat kudarcgyűjteményét. 7. oldal A szociálpolitikai barométer változásai A fontosabb politikai intéz­mények megítélése — a he­lyi önkormányzatok kivéte­lével — ez idő alatt folyama­tosan romlott. 8. oldal Közvetlen vonal : Európához Horváth Pál, a Magyar Táv­közlési Rt. vezérigazgatója és Wim Dik, a Royal PTT Nederland elnöke aláírt teg­nap egy szerződést, melynek értelmében mintegy 200 ma­gyar intézet — egyetem, fő­iskola és kutatóhely — kö­rülbelül ötezer felhasználója veheti igénybe az Európai Közösség közvetlen infor­mációs hálózatát. 11. oldal HOLNAP A Le Monde diplomatique magyar nyelvű kiadása Őrnek, megint malaca van. Jóformán vissza sem váltotta első sorozatú Hozamjegyét, máris ITT AZ ÚJ, A II. SOROZAT! HOZAMJEGY II. A féléves lejáratú értékpapír­­BANK kapható a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjaiban. Központi információ: 131-7960/193 mellék

Next