Magyar Hírlap, 1992. december (25. évfolyam, 295-306. szám)
1992-12-16 / 295. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Vannak hívei az első Kozirjev-beszédnek Moszkvai tudósításunk Tizenhatmilliárd dollárt veszített Oroszország amiatt, hogy csatlakozott a Líbia, Irak és Szerbia elleni nemzetközi szankciókhoz — írja mai cikkében a Pravda. A lapban az orosz parlament egyik képviselője a külpolitikai irányvonal teljes átalakítását követeli, lényegében abban az értelemben, ahogy arról Kozirjev külügyminiszter beszélt Stockholmban, az első felszólalásban. Az eddigi külpolitikai viták azonban azt mutatták, hogy az 1000 fős szuperparlamentben csak az úgynevezett kibékíthetetlen ellenzék, a nacionalisták és a neokommunisták köre az, amely efféle külpolitikát szeretne. Valamint még Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt nem liberális és nem is demokrata elnöke szokott arról nyilatkozni, hogy ha ő kerül hatalomra, akkor a szovjet határokon belül visszaállítja a birodalmat és majd megmutatja Amerikának, hogy ki az úr a földön... Kozirjev stockholmi akciójával, a blöffbeszéddel, majd az igazival csak keveset foglalkozik az orosz sajtó. A Komszomolszkaja Pravda bírálja őt, mondván, hogy nem méltó dolog egy nagyhatalom külügyminiszteréhez az ilyen példabeszéd. A Szovjetszkaja Rosszija csak ismerteti a TASZSZ tudósítását erről, kommentárt nem fűz hozzá, bár ez a lap még a Pravdánál is jobban egyetértene egy ilyen irányvonalváltással. Maga a külügyminiszter itthon azt ismételte meg, amit Stockholmban is mondott: figyelmeztetni szerette volna a világot, hogy mi lesz, ha Oroszországban megfúrják a reformprogramot. Hozzátette még, hogy nem kíván távozni a miniszteri székből, ám ha mégis mennie kell, akkor megtalálja annak a módját, hogy újra elmondja figyelmeztető szavait. Ami a szankciókat illeti, a Szerbia elleni blokáddal Moszkvában nem csak a nacionalisták nem értenek egyet. Azt mondják, hogy a szankciók csak a békés lakosságot sújtják, a militarista vezetőket és a harcoló katonákat nem, a megoldást viszont egy jottányival sem segítik elő. A genfi Jugoszlávia-értekezleten Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes képviseli Oroszországot. • I. G. R. Nem volt egyeztetés Jelcinnel A világszerte nagy vihart kavart stockholmi Kozirjev-beszéd nem az orosz külügyminiszter diplomáciai ismereteinek hiányosságáról tanúskodik, mint azt egyesek állítják, hanem a diplomata által reálisnak vélt visszarendeződés veszélyeire igyekezett ráirányítani a figyelmet. Ez a fő mondanivalója az orosz külügyminisztérium nyilatkozatának, amelyet Alekszandr Razunov, a tárca tájékoztatási osztályvezetője ismertetett a Magyar Hírlappal. A közlemény, amelynek érvei összecsengenek az elsőt kiigazító második Kozirjev-felszólaláséval, rámutat: illúziókba ringatja magát az, aki azt hiszi, hogy Oroszország védetté vált már a birodalmi terveket dédelgető és Nyugat-ellenes „vörös-barna” irányzatokkal szemben. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a vörös-barna veszély elhárítása csak a nemzetközi közösség támogatásával képzelhető el. Az orosz külügyminiszter a minél nagyobb hatás érdekében folyamodott a diplomáciában szokatlan formához — vette védelmébe a világszerte nem kis értetlenséggel és megütközéssel fogadott Kozirjevtrükköt a nyilatkozat. Politikai kalandorság — kommentálta a Magyar Hírlapnak az orosz diplomácia vezetőjének ominózus felszólalását Gennagyij Szeleznyov, a Pravda főszerkesztője. A konzervatív szellemiségű lap első embere kizártnak tartotta, hogy Kozirjev beszédének szövegét előzőleg egyeztette volna főnökével, Borisz Jelcinnel. Ezt tudomása szerint tegnap az orosz rádióban Kozirjev is megerősítette. Szeleznyov szerint a külügyminiszter nem első alkalommal követett el súlyos baklövést. Szerinte Jelcin szeptemberi tokiói útja is azért hiúsult meg, mert Kozirjev „saját szakállára” túlzott engedményeket helyezett kilátásba Japánnak a Kuril-szigetek ügyében. •Gy.Z. MTI ------------------------------------- Egyelőre marad az orosz kormány Moszkvai tudósításunk___________ Egyes moszkvai kommentárok párhuzamot vonnak Mihail Gorbacsov 1990-es viselkedése és Jelcin mostani lépései között, és azt állítják, hogy a demokrácia híres harcosa ugyanúgy kénytelen volt behódolni a konzervatív nagyipari lobbinak, mint ahogy azt annak idején Gorbacsov tette. Jelcin ma ugyanolyan magányos, mint Gorbacsov volt a puccs előtt. Az orosz államfő azonban nem osztja ezt az álláspontot. „A legfontosabb az, hogy a konzervatívok nagy nyomása ellenére megmentettük a reformokat — nyilatkozta a Kohllal folytatott tárgyalások közben — és hogy nem engedtük meg a hatalmi központok egyensúlyának felborulását. Természetesen mind jómagam, mind a kongresszus tett bizonyos engedményeket, de hát ez a politikában normális dolog.” Az új kormányfő, aki együtt volt Jelcinnel a tárgyalásokon, maga is azt nyilatkozta, hogy a reformok híve. „Nem csupán a reformok elkötelezettje vagyok, hanem egyike azoknak, akik részt vettek annak kidolgozásában.” Jelcin és Csernomirgyin egyébként régről jól ismerik egymást, hiszen mindketten ott ültek az SZKP 1986 és 1990 között működő központi bizottságában. A Gajdar-kormányból egyelőre senki sem távozott. Sohin miniszterelnök-helyettes, Nyecsajev gazdasági miniszter és Kozirjev külügyminiszter tegnap részt vett a Kohllal folytatott tárgyalásokon, ma pedig Jelcinnel együtt ők is mennek Kínába. Kedden Moszkvában egyedül a Pravda volt az a lap, amely érzelmektől sem mentesen kommentálta a változásokat. „Győzött a józan ész” — írta az újság kifejezetten örvendezve amiatt, hogy Gajdar távozott. Az utca hangja nagyjából közömbös, legalábbis ugyanannyira, mint a kongresszus két hete alatt volt. A reformok hívei azt mondják — írja a Kommerszant című lap —, hogy a Nyugat most megmutathatja, tényleg támogatja-e a változásokat. Gajdamak nem adták oda a beígért milliárdokat, meg is bukott. Ha a tőkeinjekció ezután sem érkezik meg, akkor ez annak a jele, hogy a fejlett országoknak nem is áll érdekükben Oroszországot legalább annyira talpra állítani, hogy elkerülhető legyen a gazdasági és politikai visszarendeződés. • Izbéki Gábor MTI -------------------------------------Hétfőn a salvadori gerillaszervezet utolsó, mintegy 1700 harcosa is letette fegyverét, s ezzel megvalósult az idén januárban kezdődött békefolyamat legfontosabb szakasza. A kormány és a Farabundo Marti Felszabadítási Front (FMLN) közötti ellentétek miatt az eredetileg október végére tervezett leszerelés 45 napot késett, s az ENSZ közvetítésével tartott tárgyalásokon állapodtak meg az újabb, december 15-ei végső határidőben. Az ENSZ-megfigyelők jelenlétében végbement fegyverletétel befejeztével egyidejűleg a középamerikai ország választási bírósága jóváhagyta az FMLN pártbejegyzési kérelmét, ennek megfelelően a front a jövőben politikai pártként készülhet az 1994 márciusában esedékes választásokra. FMLN-harcosok utolsó parádéjukra készülnek FOTÓ: REUTER A román cigányság panasza Bukaresti tudósítónktól Az illetékes testületek tétlenségét panaszolja fel Ion Iliescu elnökhöz intézett levelében Ioan Cioaba, a romániai cigányság vezetője. A mintegy hárommilliós etnikumnak a szélsőséges erők egyre félelmetesebb fenyegetésével kell szembenéznie, így például Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nemrégiben nyilvánosan kifejtette: a cigány népközösség tagjait amolyan félbörtönrendszer alapján kellene kényszermunkára fogni. A nacionalista pártvezér azonban kézenfekvőbb módszernek mondta egyszerű lelövésüket, mivel „egy töltény csupán hét fejbe kerül”. A romániai cigányok vezetője levelében kifogásolja, hogy az államelnöki intézmény, személyesen az államfő szó nélkül hagyja az effajta megnyilvánulásokat, tétlenül tűri azt, hogy egy egész népcsoportot fenyegetnek népirtással. Arra figyelmezteti a vezető bukaresti politikust, hogy a cigányok az ország többségi lakosságával egyenrangú ésjogú állampolgárok. Végül leszögezi: amennyiben Romániában nem részesülnek megfelelő védelemben, kénytelenek lesznek az illetékes nemzetközi fórumokhoz és szervekhez fordulni panaszukkal. • B. T. KÜLFÖLD Lesznek-e szövetségesek a vetélytársakból? Az elnök Pekingbe megy, de Tokióra figyel Moszkvai tudósításunk Borisz Jelcin elnök ma legfontosabb miniszterei társaságában Pekingben kezd tárgyalásokat. Ennek alkalmából érdemes elgondolkozni azon, amit Kozirjev mondott próbabeszédében, hogy Oroszország alapvetően nem európai, hanem ázsiai hatalom, és hogy európai integrációjának ebből fakadóan korlátai vannak. Ez már csak történelmi szempontból is hamis beállítás, mert Oroszország is és a Szovjetunió is világhatalom akart lenni és maradni, nem pedig regionális. Kína és Japán mindig sokkal inkább vetélytársai voltak Oroszországnak, mint szövetségesei. Ráadásul a maga módján mind a két ország sokkal fejlettebb civilizációval rendelkezik, mint Oroszország, és bármikor képesek egymással összefogni, csakhogy megakadályozzák Oroszország és az Egyesült Államok túlzott térhódítását a régióban. Valójában azonban ez az Európa, kontra Ázsia alternatíva nem létezik. Moszkvában örülnének a legjobban, ha mindkét irányból hitel érkezne és együttműködési szándékot tapasztalnának, ám ez egyelőre messze nincs így. Jelcin most a korábbinál is alaposabban tanulmányozza majd a reformok kínai módszerét. Ám annak lényegét, a kommunista párt hatalmi monopóliumát aligha kívánja visszaállítani, anélkül pedig a kínai modell nem modell. Kína szívesen elárasztaná, és el is árasztja áruval Oroszországot. Ám jobbára a bóvli kategóriába sorolható fogyasztási cikkekkel és ruhaneművel, ami elsősorban a spekulánsok jövedelmét növeli, és nem az országot gazdagítja. A kínai látogatás célja sokkal inkább a koreai és az elmaradt japán út ellensúlyozása, illetve Tokió megzsarolása. Hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték, hogy az utóbbi két hétben a japánok egyre hangosabban követelik, Jelcin végül is menjen el hozzájuk. A tokiói utat ezekben a napokban Arkagyij Volszkij, a befolyásos nagyipari lobbi vezetője készíti elő, és előzetesen legalább 30 ajánlatot tett le a japán üzletemberek asztalára. • I. G. Hat év bőrfejűeknek * (MTI) Hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélt egy keletnémet bíróság hat neonáci bőrfejűt, akik májusban hatvanadmagukkal megtámadtak egy baloldali punkok szervezte születésnapi rendezvényt, és a részt vevők egyikét brutálisan megölték. A rendőrség egyelőre nem akadt a nyomára azoknak a tetteseknek, akik hétfőn meggyalázták Walter Rathenau sírját. A weimari köztársaság zsidó származású, meggyilkolt külügyminiszterének családi síremlékére vandál tettesek antiszemita jelszavakat és horogkeresztet mázoltak. Németországban a kormány bírálói között egyre többen vannak, akik a mai helyzetet a weimari köztársaságbelihez hasonlítják, mondván: Berlin az elmúlt két évben szinte semmit sem tett a neonáci erőszak terjedésének megakadályozására. Tovább tart az embargó (MTI) George Bush amerikai elnök tegnap meghosszabította a Líbia ellen hat éve érvényben lévő kereskedelmi embargót. A Fehér Ház részéről kiadott tájékoztatás ezt azzal indokolja, hogy Tripoli továbbra is támogatja a nemzetközi terrorizmust. Az embargó értelmében az Egyesült Államok sem leszállópályáin, sem légterében nem fogad Líbiába tartó, illetve onnan érkező repülőgépeket. Ezenkívül rendelkezik az Egyesült Államokban lévő líbiai kinnlévőségek befagyasztásáról. Bolgár igazolócédulák (MTI) Bulgáriában minden állampolgár igazolást kérhet a belügyminisztériumtól, hogy a zsivkovista érában nem volt a különféle belbiztonsági szolgálatok ügynöke vagy besúgója. Jordan Szokolov, az ügyvivői kormány belügyminisztere utasítást adott ki arról, hogy 1000 leva, (kb 40 dollár) befizetése ellenében minden állampolgár kérheti a „tiszta múltat” bizonyító belügyi igazolás kiadását. Craxi is gyanúsított (MTI) A milánói ügyészség a pártkasszákba vándorló kenőpénzek ügyében folyó eljárás keretében gyanúsítottként vizsgálatot indított Bettino Craxi, a szocialista párt vezetője, volt miniszterelnök ellen. A kiszivárgott értesülést az ügyészség illetékesei egyelőre nem erősítették meg, a szocialista párt római központjában azonban igen. Hamasz-vezetők letartóztatása (Reuter) Több száz palesztint tartóztattak le az izraeli hatóságok, a Hamasz iszlám fundamentalista szervezet által elrabolt izraeli határőrtiszt után kutatva, a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a Gáza-övezetben. A letartóztatottak között tucatnyi Hamasz-vezető van. Tegnap jelentették be Izraelben, hogy Ciszjordániában reggel megtalálták a két nappal korábban elrabolt Niszim Toledano holttestét. Moszkva és Kijev rivalizál (MTI) Moszkva egy 458 millió dollár értékű repülőgép-hordozó eladását, ajánlotta fel Indiának. A hírt az indiai védelmi minisztérium közölte kedden. Az orosz ajánlatot megelőzően nem sokkal Ukrajna is felajánlotta Indiának egy hasonló hajó eladását a Fekete-tengeri flottából, amely feletti ellenőrzés még mindig vitákat vált ki Moszkva és Kijev között. A UPI szerint indiai részről komolyan fontolóra vették az orosz hadihajó megvételét, mert a moszkvai fél kedvező feltételeket ajánlott fel. A vételi ár felét Indiának módjában lenne áruszállításokkal kifizetni. Indonézia: újabb 900 halott (MTI) A legfrissebb jelentések szerint csaknem 2500 ember vesztette életét Indonézia keleti részén a szombaton bekövetkezett földrengés következtében. A mentőalakulatok újabb 900 holttestet találtak a Flores-szigeten fekvő Maumere-től 40 kilométerre lévő Balti-szigeten és a várostól 100 kilométerre fekvő Waiklibang településen. A szakértők szerint a földmozgást követő szökőár sokkal több áldozatot követelt, mint maga a rengés. A túlélők elmondták, hogy a településekre zúduló forró víz hullámainak magassága néha a 25 métert is elérte. Japán, Nagy-Britannia és Ausztrália azonnali és hosszútávú segélyt ígértek a katasztrófa sújtotta terület helyreállítására. Világhíradó Kozirjev habozás nélkül lemond, amennyiben az orosz külpolitikában a stockholmi álfelszólalásában megfogalmazott módosítások teret kapnak — közölte tegnap Moszkvában Szergej Jasztrzsembszkij. Az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette, a konzervatív előretörés felrobbanthatja a Független Államok Közösségét, Kelet-Európát pedig ismét egészségügyi folyosóvá teszi. Jól időzített szerb béketerv Újvidéki tudósítónktól____________ A mára összehívott genfi Jugoszlávia-értekezleten a szerb fél valószínűleg hangzatos béketervet szándékozik előterjeszteni a bosznia-hercegovinai háború megállítására. Erre következtethetünk a Tanjug előzetes kommentárjából, amely belgrádi diplomáciai körökre hivatkozva azt jósolja, hogy a tanácskozás minden bizonnyal elősegíti a boszniai megnyugvást. E készülődéssel függ össze, hogy az elmúlt napokban igen élénk volt a párbeszéd a Belgrád— Pale vonalon, sőt hosszú idő óta először hírt adtak egy szerb—szerb csúcstalálkozóról, amelyen Kis-Jugoszláviából Cosic szövetségi elnök és Milosevic szerb elnök, továbbá Zivota Panic tábornok vezérkari főnök vesz részt, a boszniai szerb vezetők közül pedig Radovan Karadzic, Nikola Koljevic parlamenti elnök és Mladic tábornok, a mindenható katonai parancsnok. A szűkszavú közlemény szerint a tartós és igazságos boszniai békéről volt szó, „ami mindkét fél létérdeke”. Már itt is megemlítették a háború egyoldalú befejezéséről szóló deklarációt, amelyet Karadzic külön sajtóértekezleten ismertetett. A belgrádi tévé kamerái előtt a boszniai szerb felet olyan öklözőhöz hasonlította, aki közli a bíróval, hogy ő ezennel abbahagyja a küzdelmet és a bíró, azaz a nemzetközi közösség lelkiismeretére bízza, hogyan ítéli meg a bosnyák—horvát ellenfél magatartását. Az egyoldalú lépést ezekben a napokban, de legkésőbb az óév végéig szándékozzák megtenni, ám a szembenállók álláspontja még ismeretlen. A béketerv időzítése korántsem véletlen. A Szarajevóban kiújuló harcok, a belváros újbóli lövetése, az égő toronyházak látványa, a kitelepítésre vonatkozó szerb követelés mind-mind rendkívül kedvezőtlen nemzetközi visszhangot keltett, és már csak egyetlen BT határozat elfogadásán múlik, hogy mikor kezdődik meg a boszniai szerb haderő elleni megtorlás, amelynek bevezetője a légizárlatot megsértő katonai gépek megsemmisítése lesz. Karadzicék erőszakos fellépése azonban rengeteget árt Belgrádnak is, pontosabban a választásokra készülő Milosevic-rezsimnek, amelyhez az utóbbi hetekben tucatnyi figyelmeztetést intéztek a nemzetközi értekezletekről. A szerb vezérnek még azt is meg kell érnie, hogy a „nagy pravoszláv testvér” is elfordult tőle. Kozirjev orosz külügyminiszter a stockholmi EBEÉ-értekezleten amerikai kollégájával együtt lépett fel a belgrádi rezsim ellen. Közösen megfogalmazott közleményüket, amelyben félreérthetetlenül a minden téren kompromittálódott szocialisták menesztésére szólítják fel Kis-Jugoszlávia választóit, az itteni lapok is idézik. Milosevic önbizalma azonban továbbra is töretlen. Szocialista párti gyárigazgatók előtt tartott beszédében a szerb vezér hétfő este azt állította, hogy a nemzetközi zárlat nagy kihívás az ország számára, sőt még haszna is van belőle a gazdaságnak, mert elősegíti az átalakulást és a belső tartalékok kihasználását. Szerinte a blokádra az összes alkotó erő mozgósításával kell válaszolni, mert Szerbia még a jelenlegi körülmények között is képes fejlődni. A legfrissebb gazdasági adatok azonban egészen más képet festenek. Vajdaságban például — a tegnap közzétett adatok szerint — az ipari termelés 11 hónap alatt 23 százalékkal csökkent, s ez az irányzat decemberben még drasztikusabb lesz. Az infláció az egész országban katasztrofális méretű, és december első tíz napjában mérete meghaladta a novemberi szintet, amikor 33 százalékos volt. A statisztikai intézet adatai szerint ha decemberben folytatódik a hiperinfláció, akkor az idei áremelkedés 18 ezer százalékot tesz majd ki. Mivel a jelek szerint december utolsó heteiben tovább vágtázik az infláció, megtörténhet, hogy az 1992-es évet 20 ezer százalékos inflációval zárják majd. • J. Garai Béla Washington nem kommentál MTI --------------------------------------Az amerikai külügyminisztérium hétfőn igen óvatosan reagált a moszkvai miniszterelnök-váltásra és az orosz külügyminiszter bizarr stockholmi beszédét nem is említette. A szóvivő méltatta Jegor Gajdar, a lemondott orosz kormányfő érdemeit a demokrácia és a piacgazdaság építésében, nemkülönben a tényt, hogy utódát az alkotmányos előírásoknak megfelelően választották. Joe Snyder kormánya reményét fejezte ki, hogy Gajdar továbbra is szerepet játszik majd az orosz reformfolyamatban, s hangoztatta: az Egyesült Államok változatlanul támogatja Borisz Jelcin elnöknek a demokratikus változásokra, a gazdasági reformra irányuló erőfeszítéseit. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Gajdar-utód, Viktor Csernomirgyin személyét, mondván, hogy annak kinevezése még egészen új és nem tudnak róla többet. Mozambik segélyt kap MTI -----------------------------------Mintegy harminc ország és nemzetközi szervezet részvételével konferencia kezdődött tegnap Rómában a polgárháborút lezáró békemegállapodás nyomán Mozambik megsegítésére. Az olasz kezdeményezésre összeült tanácskozás résztvevői mintegy 400 millió dollár értékű segélyt és támogatást kívánnak biztosítani a mozambiki demokratizálás „költségeinek” fedezésére, a békefolyamat támogatására. A megállapodást, amely lezárta a 16 éve tartó polgárháborús belső konfliktust, október elején írták alá Rómában a felek Olaszország közvetítésével. Mozambikból mind a kormány, mind az ellenzéki Renamo szervezet képviselteti magát. 1992. december 16., szerda MTI -------------------------------Magyarország véleménye szerint a nemzetközi közösségnek el kell szigetelnie és meg kell büntetnie a boszniai népirtás felelőseit, cselekedeteiket semmiféle, az etnikai kisebbségek védelméről szóló ideológia nem igazolhatja. Erről beszélt hétfőn az ENSZ közgyűlésének Boszniáról szóló vitájában Erdős André nagykövet. A közgyűlés a mohamedán országok javaslatára tűzte ismét napirendre a kérdést. A macedón kormány hétfőn az ENSZ- békefenntartó erők telepítésének elhalasztását kérte. „A békefenntartó erők érkezése további előkészületeket, Macedónia és az ENSZ közötti megegyezést igényel” — áll az erről kiadott közleményben. A NATO boszniai terve Reuter, MTI —------------------------A NATO elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezetének felkérését egy olyan terv kidolgozására, amelynek alapján lehetővé válna a katonai beavatkozás a délszláv háborúba. Az ENSZ főtitkára, Butrosz Gáli levélben fordult Manfred Wörner NATO- főtitkárhoz, amelyben hangsúlyozta: a Nyugatnak készen kell állnia, hogy határozottabb lépéseket tegyen a konfliktus rendezése érdekében. — Megkaptuk az ENSZ-től a zöld utat, amire vártunk — közölték NATO-források. A tizenhat NATO-tagállam először foghat hozzá valódi terv kimunkálásához a korábbi informális tervezgetések után. Ezek között három kulcskérdés szerepelt: hogyan vethetők be repülőgépek az ENSZ repülési tilalmának betartatására Bosznia fölött; hogyan teremthető biztonságos menedék a polgári lakosság számára, és hogyan lehet megakadályozni, hogy a háború átterjedjen Macedóniára és Koszovóra. A terv nem foglalkozik nagyszámú harci egységek Kis-Jugoszláviába küldésével. Ezt a nyugati szövetségesek többsége lehetetlennek tartja, különös tekintettel az előre látható emberveszteségre. A NATO azt fontolgatja, bevessenek-e katonai erőt a repülési tilalmat megszegő szerb helikopterek és repülőgépek — s talán ezek légibázisai — ellen. Bár az Észak-atlanti Szerződés Szervezete nem fog közös erőkkel fellépni, tagjai teljes felelősséggel vesznek majd részt a terv végrehajtásában, mihelyt az ENSZ áldását adja rá. A december 20-án esedékes szerbiai választások előtt azonban nem valószínű, hogy végső döntést hoznak a jugoszláviai katonai beavatkozásról. Nem volt hajlandó megerősíteni az Észak-atlanti Szövetség illetékes szóvivője, hogy az ENSZ valóban hivatalosan kérte volna a NATO-t jugoszláviai tevékenységének erősítésére. Washingtoni tudósítónktól Egyre több jel mutat arra, hogy az ENSZ valamiféle határozatot hoz Bosznia-Hercegovina ügyében. A Biztonsági Tanácsban a francia indítványt tárgyalják a katonai repülési tilalom érvényesítéséről. Jean-Bernard Mérimée, Franciaország ENSZ- nagykövete szerint a Biztonsági Tanács arra készül, hogy érvényt szerezzen a tilalomnak Bosznia-Hercegovina felett. Edward Perkins, amerikai ENSZ-nagykövet úgy hiszi, a BT ezt úgy fogja megfogalmazni, hogy „minden szükséges eszközt” jóváhagy. Az ENSZ-ben több mint 200 olyan esetről tudnak, amikor a szerbek megszegték az ENSZ tilalmát. Muhamed Sacirbey, Bosznia- Hercegovina ENSZ-nagykövete örülne a határozatnak, de kevesli azt. • R. Zs. Nehézkes csapatmozgás Szomáliában MTI -------------------------------------Robert Oakley, Bush elnök különmegbízottja tegnap a Szomáliai éhségövezet központjába, Baidoába érkezett, hogy ott a szemben álló felek képviselőivel a megbékélési folyamatról tárgyaljon. Oakley érkezése után találkozott a térségben tevékenykedő segélyszervezetek munkatársaival, akik szabályos ostromgyűrűben kénytelenek dolgozni. A különmegbízott a megbeszéléseken, igazolandó az amerikai és a francia csapatok lassú érkezését, kijelentette: a csapatmozgást jelentősen hátráltatja a logisztikai berendezések hiánya. Dacos osztrák Európa-barátok Bécsi tudósítónktól________ „Csakazértis”-jellegű véleménymódosulást váltott ki az osztrákok körében a svájci népszavazás eredménye. Mint emlékezetes, a semleges Svájc a német ajkú polgárok nagy többségének szavazati túlsúlyával elvetette a politikai pártok és a szakszervezetek által pártolt Európai Gazdasági Térséghez (EGT) való társulás gondolatát. A svájci népszavazás után végzett reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy az osztrákok között ugrásszerűen megnőtt az EGT-hez való csatlakozást követelők száma. Míg korábban az osztrák polgároknak csak fele volt az EGT-hez való csatlakozás kimondott híve, addig most kétharmaduk követeli a gyors társulást az európai integrációhoz. A közvélemény hangulatváltozását tükrözte az osztrák parlamentben hétfőn megtartott Európavita is. Az ellenzéki pártok, a nagynémet irányzatú Szabadságpárt (FPÖ) és a zöldek is jelezték, hogy a nemzeti egység jegyében esetleg mégsem elleneznék a csatalkozást az Európai Közösséghez. •Pogány Jenő Géza