Magyar Hírlap, 1992. december (25. évfolyam, 295-306. szám)

1992-12-16 / 295. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Vannak hívei az első Kozirjev-beszédnek Moszkvai tudósításunk Tizenhatmilliárd dollárt veszített Oroszország amiatt, hogy csatlako­zott a Líbia, Irak és Szerbia elleni nemzetközi szankciókhoz — írja mai cikkében a Pravda. A lapban az orosz parlament egyik képvise­lője a külpolitikai irányvonal teljes átalakítását követeli, lényegében abban az értelemben, ahogy arról Kozirjev külügyminiszter beszélt Stockholmban, az első felszólalás­ban. Az eddigi külpolitikai viták azonban azt mutatták, hogy az 1000 fős szuperparlamentben csak az úgynevezett kibékíthetetlen el­lenzék, a nacionalisták és a neo­­kommunisták köre az, amely efféle külpolitikát szeretne. Valamint még Zsirinovszkij, a Liberális Demokra­ta Párt nem liberális és nem is de­mokrata elnöke szokott arról nyilat­kozni, hogy ha ő kerül hatalomra, akkor a szovjet határokon belül visszaállítja a birodalmat és majd megmutatja Amerikának, hogy ki az úr a földön... Kozirjev stockholmi akciójával, a blöffbeszéddel, majd az igazival csak keveset foglalkozik az orosz sajtó. A Komszomolszkaja Pravda bírálja őt, mondván, hogy nem méltó dolog egy nagyhatalom kül­ügyminiszteréhez az ilyen példabe­széd. A Szovjetszkaja Rosszija csak ismerteti a TASZSZ tudósítá­sát erről, kommentárt nem fűz hoz­zá, bár ez a lap még a Pravdánál is jobban egyetértene egy ilyen irány­vonalváltással. Maga a külügyminiszter itthon azt ismételte meg, amit Stockholm­ban is mondott: figyelmeztetni sze­rette volna a világot, hogy mi lesz, ha Oroszországban megfúrják a re­formprogramot. Hozzátette még, hogy nem kíván távozni a miniszte­ri székből, ám ha mégis mennie kell, akkor megtalálja annak a módját, hogy újra elmondja figyel­meztető szavait. Ami a szankciókat illeti, a Szer­bia elleni blokáddal Moszkvában nem csak a nacionalisták nem érte­nek egyet. Azt mondják, hogy a szankciók csak a békés lakosságot sújtják, a militarista vezetőket és a harcoló katonákat nem, a megol­dást viszont egy jottányival sem se­gítik elő. A genfi Jugoszlávia-érte­­kezleten Vitalij Csurkin külügymi­niszter-helyettes képviseli Oroszor­szágot. • I. G. R. Nem volt egyeztetés Jelcinnel A világszerte nagy vihart kavart stockholmi Kozirjev-beszéd nem az orosz külügyminiszter diplomáciai ismereteinek hiányosságáról tanús­kodik, mint azt egyesek állítják, ha­nem a diplomata által reálisnak vélt visszarendeződés veszélyeire igye­kezett ráirányítani a figyelmet. Ez a fő mondanivalója az orosz külügy­minisztérium nyilatkozatának, ame­lyet Alekszandr Razunov, a tárca tá­jékoztatási osztályvezetője ismerte­tett a Magyar Hírlappal. A közle­mény, amelynek érvei összecsenge­nek az elsőt kiigazító második Ko­­zirjev-felszólaláséval, rámutat: illú­ziókba ringatja magát az, aki azt hi­szi, hogy Oroszország védetté vált már a birodalmi terveket dédelgető és Nyugat-ellenes „vörös-barna” irányzatokkal szemben. Az állásfog­lalás leszögezi, hogy a vörös-barna veszély elhárítása csak a nemzetközi közösség támogatásával képzelhető el. Az orosz külügyminiszter a minél nagyobb hatás érdekében folyamo­dott a diplomáciában szokatlan for­mához — vette védelmébe a világ­szerte nem kis értetlenséggel és megütközéssel fogadott Kozirjev­­trükköt a nyilatkozat. Politikai kalan­dorság — kommentálta a Magyar Hírlapnak az orosz diplomácia veze­tőjének ominózus felszólalását Gen­­nagyij Szeleznyov, a Pravda főszer­kesztője. A konzervatív szellemiségű lap első embere kizártnak tartotta, hogy Kozirjev beszédének szövegét előzőleg egyeztette volna főnökével, Borisz Jelcinnel. Ezt tudomása sze­rint tegnap az orosz rádióban Kozir­jev is megerősítette. Szeleznyov sze­rint a külügyminiszter nem első al­kalommal követett el súlyos baklö­vést. Szerinte Jelcin szeptemberi to­kiói útja is azért hiúsult meg, mert Kozirjev „saját szakállára” túlzott engedményeket helyezett kilátásba Japánnak a Kuril-szigetek ügyében. •Gy.Z. MTI -------------------------------------­ Egyelőre marad az orosz kormány Moszkvai tudósításunk___________ Egyes moszkvai kommentárok párhuzamot vonnak Mihail Gorba­csov 1990-es viselkedése és Jelcin mostani lépései között, és azt állítják, hogy a demokrácia híres harcosa ugyanúgy kénytelen volt behódolni a konzervatív nagyipari lobbinak, mint ahogy azt annak idején Gorbacsov tette. Jelcin ma ugyanolyan magá­nyos, mint Gorbacsov volt a puccs előtt. Az orosz államfő azonban nem osztja ezt az álláspontot. „A legfon­tosabb az, hogy a konzervatívok nagy nyomása ellenére megmentet­tük a reformokat — nyilatkozta a Kohllal folytatott tárgyalások köz­ben — és hogy nem engedtük meg a hatalmi központok egyensúlyának felborulását. Természetesen mind jó­magam, mind a kongresszus tett bi­zonyos engedményeket, de hát ez a politikában normális dolog.” Az új kormányfő, aki együtt volt Jelcinnel a tárgyalásokon, maga is azt nyilatkozta, hogy a reformok hí­ve. „Nem csupán a reformok elköte­lezettje vagyok, hanem egyike azok­nak, akik részt vettek annak kidolgo­zásában.” Jelcin és Csernomirgyin egyébként régről jól ismerik egy­mást, hiszen mindketten ott ültek az SZKP 1986 és 1990 között működő központi bizottságában. A Gajdar-kormányból egyelőre senki sem távozott. Sohin miniszter­elnök-helyettes, Nyecsajev gazdasági miniszter és Kozirjev külügyminisz­ter tegnap részt vett a Kohllal folyta­tott tárgyalásokon, ma pedig Jelcin­nel együtt ők is mennek Kínába. Kedden Moszkvában egyedül a Pravda volt az a lap, amely érzel­mektől sem mentesen kommentálta a változásokat. „Győzött a józan ész” — írta az újság kifejezetten ör­vendezve amiatt, hogy Gajdar távo­zott. Az utca hangja nagyjából kö­zömbös, legalábbis ugyanannyira, mint a kongresszus két hete alatt volt. A reformok hívei azt mondják — írja a Kommerszant című lap —, hogy a Nyugat most megmutathat­ja, tényleg támogatja-e a változáso­kat. Gajdamak nem adták oda a be­ígért milliárdokat, meg is bukott. Ha a tőkeinjekció ezután sem érke­zik meg, akkor ez annak a jele, hogy a fejlett országoknak nem is áll érdekükben Oroszországot leg­alább annyira talpra állítani, hogy elkerülhető legyen a gazdasági és politikai visszarendeződés. • Izbéki Gábor MTI --------------­-----------------------­Hétfőn a salvadori gerillaszerve­zet utolsó, mintegy 1700 harcosa is letette fegyverét, s ezzel megvalósult az idén januárban kezdődött békefo­lyamat legfontosabb szakasza. A kormány és a Farabundo Marti Fel­­szabadítási Front (FMLN) közötti el­lentétek miatt az eredetileg október végére tervezett leszerelés 45 napot késett, s az­ ENSZ közvetítésével tar­tott tárgyalásokon állapodtak meg az újabb, december 15-ei végső határ­időben. Az ENSZ-megfigyelők je­lenlétében végbement fegyverletétel befejeztével egyidejűleg a közép­amerikai ország választási bírósága jóváhagyta az FMLN pártbejegyzési kérelmét, ennek megfelelően a front a jövőben politikai pártként készül­het az 1994 márciusában esedékes választásokra. FMLN-harcosok utolsó parádéjukra készülnek FOTÓ: REUTER A román cigányság panasza Bukaresti tudósítónktól Az illetékes testületek tétlenségét panaszolja fel Ion Iliescu elnökhöz intézett levelében Ioan Cioaba, a ro­mániai cigányság vezetője. A mint­egy hárommilliós etnikumnak a szélsőséges erők egyre félelmete­sebb fenyegetésével kell szembe­néznie, így például Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnö­ke nemrégiben nyilvánosan kifejtet­te: a cigány népközösség tagjait amolyan félbörtönrendszer alapján kellene kényszermunkára fogni. A nacionalista pártvezér azonban ké­zenfekvőbb módszernek mondta egyszerű lelövésüket, mivel „egy töltény csupán hét fejbe kerül”. A romániai cigányok vezetője levelében kifogásolja, hogy az ál­lamelnöki intézmény, személyesen az államfő szó nélkül hagyja az ef­fajta megnyilvánulásokat, tétlenül tűri azt, hogy egy egész népcsopor­tot fenyegetnek népirtással. Arra figyelmezteti a vezető bukaresti politikust, hogy a cigányok az or­szág többségi lakosságával egyen­rangú és­­jogú állampolgárok. Vé­gül leszögezi: amennyiben Romá­niában nem részesülnek megfelelő védelemben, kénytelenek lesznek az illetékes nemzetközi fórumok­hoz és szervekhez fordulni pana­szukkal. • B. T. KÜLFÖLD Lesznek-e szövetségesek a vetélytársakból? Az elnök Pekingbe megy, de Tokióra figyel Moszkvai tudósításunk Borisz Jelcin elnök ma legfon­tosabb miniszterei társaságában Pekingben kezd tárgyalásokat. Ennek alkalmából érdemes elgon­dolkozni azon, amit Kozirjev mondott próbabeszédében, hogy Oroszország alapvetően nem európai, hanem ázsiai hatalom, és hogy európai integrációjának eb­ből fakadóan korlátai vannak. Ez már csak történelmi szem­pontból is hamis beállítás, mert Oroszország is és a Szovjetunió is világhatalom akart lenni és ma­radni, nem pedig regionális. Kína és Japán mindig sokkal inkább ve­­télytársai voltak Oroszországnak, mint szövetségesei. Ráadásul a maga módján mind a két ország sokkal fejlettebb civilizációval rendelkezik, mint Oroszország, és bármikor képesek egymással összefogni, csakhogy megakadá­lyozzák Oroszország és az Egye­sült Államok túlzott térhódítását a régióban. Valójában azonban ez az Euró­pa, kontra Ázsia alternatíva nem létezik. Moszkvában örülnének a legjobban, ha mindkét irányból hi­tel érkezne és együttműködési szándékot tapasztalnának, ám ez egyelőre messze nincs így. Jelcin most a korábbinál is alaposabban tanulmányozza majd a reformok kínai módszerét. Ám annak lénye­gét, a kommunista párt hatalmi monopóliumát aligha kívánja visszaállítani, anélkül pedig a kí­nai modell nem modell. Kína szí­vesen elárasztaná, és el is árasztja áruval Oroszországot. Ám jobbára a bóvli kategóriába sorolható fo­gyasztási cikkekkel és ruhanemű­vel, ami elsősorban a spekulánsok jövedelmét növeli, és nem az or­szágot gazdagítja. A kínai látogatás célja sokkal inkább a koreai és az elmaradt ja­pán út ellensúlyozása, illetve To­kió megzsarolása. Hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték, hogy az utóbbi két hétben a japá­nok egyre hangosabban követelik, Jelcin végül is menjen el hozzá­juk. A tokiói utat ezekben a napok­ban Arkagyij Volszkij, a befolyá­sos nagyipari lobbi vezetője készí­ti elő, és előzetesen legalább 30 ajánlatot tett le a japán üzletembe­rek asztalára. • I. G. Hat év bő­rfejűeknek * (MTI) Hat évig terjedő börtönbünte­tésre ítélt egy keletnémet bíróság hat neonáci bőrfejűt, akik májusban hatvanadmagukkal megtámadtak egy baloldali punkok szervezte szü­letésnapi rendezvényt, és a részt ve­vők egyikét brutálisan megölték. A rendőrség egyelőre nem akadt a nyomára azoknak a tetteseknek, akik hétfőn meggyalázták Walter Rathenau sírját. A weimari köztár­saság zsidó származású, meggyil­kolt külügyminiszterének családi síremlékére vandál tettesek antisze­mita jelszavakat és horogkeresztet mázoltak. Németországban a kor­mány bírálói között egyre többen vannak, akik a mai helyzetet a wei­mari köztársaságbelihez hasonlítják, mondván: Berlin az elmúlt két év­ben szinte semmit sem tett a neoná­ci erőszak terjedésének megakadá­lyozására. Tovább tart az embargó (MTI) George Bush amerikai elnök tegnap meghosszabította a Líbia el­len hat éve érvényben lévő kereske­delmi embargót. A Fehér Ház ré­széről kiadott tájékoztatás ezt azzal indokolja, hogy Tripoli továbbra is támogatja a nemzetközi terroriz­must. Az embargó értelmében az Egyesült Államok sem leszállópá­lyáin, sem légterében nem fogad Lí­biába tartó, illetve onnan érkező re­pülőgépeket. Ezenkívül rendelkezik az Egyesült Államokban lévő líbiai kinnlévőségek befagyasztásáról. Bolgár igazolócédulák (MTI) Bulgáriában minden állam­polgár igazolást kérhet a belügymi­nisztériumtól, hogy a zsivkovista érában nem volt a különféle belbiz­tonsági szolgálatok ügynöke vagy besúgója. Jordan Szokolov, az ügy­vivői kormány belügyminisztere utasítást adott ki arról, hogy 1000 leva, (kb 40 dollár) befizetése elle­nében minden állampolgár kérheti a „tiszta múltat” bizonyító belügyi igazolás kiadását. Craxi is gyanúsított (MTI) A milánói ügyészség a párt­kasszákba vándorló kenőpénzek ügyében folyó eljárás keretében gyanúsítottként vizsgálatot indított Bettino Craxi, a szocialista párt ve­zetője, volt miniszterelnök ellen. A kiszivárgott értesülést az ügyészség illetékesei egyelőre nem erősítették meg, a szocialista párt római köz­pontjában azonban igen. Hamasz-vezetők letartóztatása (Reuter) Több száz palesztint tar­tóztattak le az izraeli hatóságok, a Hamasz iszlám fundamentalista szervezet által elrabolt izraeli határ­őrtiszt után kutatva, a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a Gá­­za-övezetben. A letartóztatottak kö­zött tucatnyi Hamasz-vezető van. Tegnap jelentették be Izraelben, hogy Ciszjordániában reggel meg­találták a két nappal korábban elra­bolt Niszim Toledano holttestét. Moszkva és Kijev rivalizál (MTI) Moszkva egy 458 millió dol­lár értékű repülőgép-hordozó eladá­sát, ajánlotta fel Indiának. A hírt az indiai védelmi minisztérium közöl­te kedden. Az orosz ajánlatot meg­előzően nem sokkal Ukrajna is fel­ajánlotta Indiának egy hasonló hajó eladását a Fekete-tengeri flottából, amely feletti ellenőrzés még mindig vitákat vált ki Moszkva és Kijev között. A UPI szerint indiai részről komolyan fontolóra vették az orosz hadihajó megvételét, mert a moszk­vai fél kedvező feltételeket ajánlott fel. A vételi ár felét Indiának mód­jában lenne áruszállításokkal kifi­zetni. Indonézia: újabb 900 halott (MTI) A legfrissebb jelentések sze­rint csaknem 2500 ember vesztette életét Indonézia keleti részén a szombaton bekövetkezett földren­gés következtében. A mentőalaku­latok újabb 900 holttestet találtak a Flores-szigeten fekvő Maumere-től 40 kilométerre lévő Balti-szigeten és a várostól 100 kilométerre fekvő Waiklibang településen. A szakér­tők szerint a földmozgást követő szökőár sokkal több áldozatot kö­vetelt, mint maga a rengés. A túl­élők elmondták, hogy a települé­sekre zúduló forró víz hullámainak magassága néha a 25 métert is elér­te. Japán, Nagy-Britannia és Auszt­rália azonnali és hosszútávú segélyt ígértek a katasztrófa sújtotta terület helyreállítására. Világhíradó Kozirjev habozás nélkül lemond, amennyiben az orosz külpolitikában a stockholmi álfelszólalásában meg­fogalmazott módosítások teret kap­nak — közölte tegnap Moszkvában Szergej Jasztrzsembszkij. Az orosz külügyminisztérium szóvivője kifej­tette, a konzervatív előretörés felrob­banthatja a Független Államok Kö­zösségét, Kelet-Európát pedig ismét egészségügyi folyosóvá teszi. Jól időzített szerb béketerv Újvidéki tudósítónktól____________ A mára összehívott genfi Jugo­­szlávia-értekezleten a szerb fél való­színűleg hangzatos béketervet szán­dékozik előterjeszteni a bosznia-her­­cegovinai háború megállítására. Erre következtethetünk a Tanjug előzetes kommentárjából, amely belgrádi dip­lomáciai körökre hivatkozva azt jó­solja, hogy a tanácskozás minden bi­zonnyal elősegíti a boszniai meg­nyugvást. E készülődéssel függ össze, hogy az elmúlt napokban igen élénk volt a párbeszéd a Belgrád— Pale vonalon, sőt hosszú idő óta elő­ször hírt adtak egy szerb—szerb csúcstalálkozóról, amelyen Kis-Jugo­szláviából Cosic szövetségi elnök és Milosevic szerb elnök, továbbá Zivo­­ta Panic tábornok vezérkari főnök vesz részt, a boszniai szerb vezetők közül pedig Radovan Karadzic, Ni­kola Koljevic parlamenti elnök és Mladic tábornok, a mindenható kato­nai parancsnok. A szűkszavú közle­mény szerint a tartós és igazságos boszniai békéről volt szó, „ami mind­két fél létérdeke”. Már itt is megem­lítették a háború egyoldalú befejezé­séről szóló deklarációt, amelyet Ka­radzic külön sajtóértekezleten ismer­tetett. A belgrádi tévé kamerái előtt a boszniai szerb felet olyan öklözőhöz hasonlította, aki közli a bíróval, hogy ő ezennel abbahagyja a küzdelmet és a bíró, azaz a nemzetközi közösség lelkiismeretére bízza, hogyan ítéli meg a bosnyák—horvát ellenfél ma­gatartását. Az egyoldalú lépést ezek­ben a napokban, de legkésőbb az óév végéig szándékozzák megtenni, ám a szembenállók álláspontja még is­meretlen. A béketerv időzítése ko­rántsem véletlen. A Szarajevóban ki­újuló harcok, a belváros újbóli löve­­tése, az égő toronyházak látványa, a kitelepítésre vonatkozó szerb köve­telés mind-mind rendkívül kedvezőt­len nemzetközi visszhangot keltett, és már csak egyetlen BT határozat elfogadásán múlik, hogy mikor kez­dődik meg a boszniai szerb haderő elleni megtorlás, amelynek beveze­tője a légizárlatot megsértő katonai gépek megsemmisítése lesz. Kara­­dzicék erőszakos fellépése azonban rengeteget árt Belgrádnak is, ponto­sabban a választásokra készülő Mi­­losevic-rezsimnek, amelyhez az utóbbi hetekben tucatnyi figyelmez­tetést intéztek a nemzetközi értekez­letekről. A szerb vezérnek még azt is meg kell érnie, hogy a „nagy pra­voszláv testvér” is elfordult tőle. Ko­zirjev orosz külügyminiszter a stock­holmi EBEÉ-értekezleten amerikai kollégájával együtt lépett fel a belg­rádi rezsim ellen. Közösen megfo­galmazott közleményüket, amelyben félreérthetetlenül a minden téren kompromittálódott szocialisták me­nesztésére szólítják fel Kis-Jugoszlá­via választóit, az itteni lapok is idé­zik. Milosevic önbizalma azonban to­vábbra is töretlen. Szocialista párti gyárigazgatók előtt tartott beszédé­ben a szerb vezér hétfő este azt állí­totta, hogy a nemzetközi zárlat nagy kihívás az ország számára, sőt még haszna is van belőle a gazdaságnak, mert elősegíti az átalakulást és a bel­ső tartalékok kihasználását. Szerinte a blokádra az összes alkotó erő moz­gósításával kell válaszolni, mert Szerbia még a jelenlegi körülmé­nyek között is képes fejlődni. A leg­frissebb gazdasági adatok azonban egészen más képet festenek. Vajda­ságban például — a tegnap közzétett adatok szerint — az ipari termelés 11 hónap alatt 23 százalékkal csök­kent, s ez az irányzat decemberben még drasztikusabb lesz. Az infláció az egész országban katasztrofális méretű, és december első tíz napjá­ban mérete meghaladta a novemberi szintet, amikor 33 százalékos volt. A statisztikai intézet adatai szerint ha decemberben folytatódik a hiperinf­láció, akkor az idei áremelkedés 18 ezer százalékot tesz majd ki. Mivel a jelek szerint december utolsó hetei­ben tovább vágtázik az infláció, megtörténhet, hogy az 1992-es évet 20 ezer százalékos inflációval zárják majd. • J. Garai Béla Washington nem kommentál MTI --------------------------------------­Az amerikai külügyminisztérium hétfőn igen óvatosan reagált a moszkvai miniszterelnök-váltásra és az orosz külügyminiszter bizarr stockholmi beszédét nem is említet­te. A szóvivő méltatta Jegor Gajdar, a lemondott orosz kormányfő érde­meit a demokrácia és a piacgazdaság építésében, nemkülönben a tényt, hogy utódát az alkotmányos előírá­soknak megfelelően választották. Joe Snyder kormánya reményét fejezte ki, hogy Gajdar továbbra is szerepet játszik majd az orosz reformfolya­matban, s hangoztatta: az Egyesült Államok változatlanul támogatja Borisz Jelcin elnöknek a demokrati­kus változásokra, a gazdasági re­formra irányuló erőfeszítéseit. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Gajdar-utód, Viktor Csernomirgyin személyét, mondván, hogy annak ki­nevezése még egészen új és nem tudnak róla többet. Mozambik segélyt kap MTI -----------------------------------­Mintegy harminc ország és nem­zetközi szervezet részvételével konferencia kezdődött tegnap Ró­mában a polgárháborút lezáró bé­kemegállapodás nyomán Mozam­bik megsegítésére. Az olasz kezde­ményezésre összeült tanácskozás résztvevői mintegy 400 millió dol­lár értékű segélyt és támogatást kí­vánnak biztosítani a mozambiki de­mokratizálás „költségeinek” fede­zésére, a békefolyamat támogatásá­ra. A megállapodást, amely lezárta a 16 éve tartó polgárháborús belső konfliktust, október elején írták alá Rómában a felek Olaszország köz­vetítésével. Mozambikból mind a kormány, mind az ellenzéki Rena­­mo szervezet képviselteti magát. 1992. december 16., szerda MTI -------------------------------­Magyarország véleménye szerint a nemzetközi közösségnek el kell szigetelnie és meg kell büntetnie a boszniai népirtás felelőseit, cseleke­deteiket semmiféle, az etnikai ki­sebbségek védelméről szóló ideoló­gia nem igazolhatja. Erről beszélt hétfőn az ENSZ közgyűlésének Boszniáról szóló vitájában Erdős André nagykövet. A közgyűlés a mohamedán országok javaslatára tűzte ismét napirendre a kérdést. A macedón kormány hétfőn az ENSZ- békefenntartó erők telepítésének el­halasztását kérte. „A békefenntartó erők érkezése további előkészülete­ket, Macedónia és az ENSZ közötti megegyezést igényel” — áll az erről kiadott közleményben. A NATO boszniai terve Reuter, MTI —------------------------­A NATO elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezetének felkérését egy olyan terv kidolgozására, amely­nek alapján lehetővé válna a katonai beavatkozás a délszláv háborúba. Az ENSZ főtitkára, Butrosz Gáli levél­ben fordult Manfred Wörner NATO- főtitkárhoz, amelyben hangsúlyozta: a Nyugatnak készen kell állnia, hogy határozottabb lépéseket tegyen a konfliktus rendezése érdekében. — Megkaptuk az ENSZ-től a zöld utat, amire vártunk — közölték NA­­TO-források. A tizenhat NATO-tag­­állam először foghat hozzá valódi terv kimunkálásához a korábbi infor­mális tervezgetések után. Ezek kö­zött három kulcskérdés szerepelt: ho­gyan vethetők be repülőgépek az ENSZ repülési tilalmának betartatá­sára Bosznia fölött; hogyan teremthe­tő biztonságos menedék a polgári la­kosság számára, és hogyan lehet megakadályozni, hogy a háború át­terjedjen Macedóniára és Koszovóra. A terv nem foglalkozik nagyszá­mú harci egységek Kis-Jugoszláviá­ba küldésével. Ezt a nyugati szövet­ségesek többsége lehetetlennek tart­ja, különös tekintettel az előre látha­tó emberveszteségre. A NATO azt fontolgatja, bevessenek-e katonai erőt a repülési tilalmat megszegő szerb helikopterek és repülőgépek — s talán ezek légibázisai — ellen. Bár az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezete nem fog közös erőkkel fellép­ni, tagjai teljes felelősséggel vesznek majd részt a terv végrehajtásában, mihelyt az ENSZ áldását adja rá. A december 20-án esedékes szerbiai választások előtt azonban nem való­színű, hogy végső döntést hoznak a jugoszláviai katonai beavatkozásról. Nem volt hajlandó megerősíteni az Észak-atlanti Szövetség illetékes szóvivője, hogy az ENSZ valóban hivatalosan kérte volna a NATO-t jugoszláviai tevékenységének erősí­tésére. Washingtoni tudósítónktól Egyre több jel mutat arra, hogy az ENSZ valamiféle határozatot hoz Bosznia-Hercegovina ügyében. A Biztonsági Tanácsban a francia in­dítványt tárgyalják a katonai repülési tilalom érvényesítéséről. Jean-Ber­­nard Mérimée, Franciaország ENSZ- nagykövete szerint a Biztonsági Ta­nács arra készül, hogy érvényt sze­rezzen a tilalomnak Bosznia-Herce­govina felett. Edward Perkins, ame­rikai ENSZ-nagykövet úgy hiszi, a BT ezt úgy fogja megfogalmazni, hogy „minden szükséges eszközt” jóváhagy. Az ENSZ-ben több mint 200 olyan esetről tudnak, amikor a szerbek megszegték az ENSZ tilal­mát. Muhamed Sacirbey, Bosznia- Hercegovina ENSZ-nagykövete örülne a határozatnak, de kevesli azt. • R. Zs. Nehézkes csapatmozgás Szomáliában MTI -------------------------------------­Robert Oakley, Bush elnök külön­­megbízottja tegnap a Szomáliai éhségövezet központjába, Baidoába érkezett, hogy ott a szemben álló fe­lek képviselőivel a megbékélési fo­lyamatról tárgyaljon. Oakley érkezé­se után találkozott a térségben tevé­kenykedő segélyszervezetek munka­társaival, akik szabályos ostromgyű­rűben kénytelenek dolgozni. A kü­lönmegbízott a megbeszéléseken, igazolandó az amerikai és a francia csapatok lassú érkezését, kijelentette: a csapatmozgást jelentősen hátráltat­ja a logisztikai berendezések hiánya. Dacos osztrák Európa-barátok Bécsi tudósítónktól________ „Csakazértis”-jellegű vélemény­módosulást váltott ki az osztrákok körében a svájci népszavazás ered­ménye. Mint emlékezetes, a semle­ges Svájc a német ajkú polgárok nagy többségének szavazati túlsúlyá­val elvetette a politikai pártok és a szakszervezetek által pártolt Európai Gazdasági Térséghez (EGT) való társulás gondolatát. A svájci népszavazás után végzett reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy az oszt­rákok között ugrásszerűen megnőtt az EGT-hez való csatlakozást köve­telők száma. Míg korábban az oszt­rák polgároknak csak fele volt az EGT-hez való csatlakozás kimondott híve, addig most kétharmaduk köve­teli a gyors társulást az európai in­tegrációhoz. A közvélemény hangu­latváltozását tükrözte az osztrák par­lamentben hétfőn megtartott Európa­­vita is. Az ellenzéki pártok, a nagy­német irányzatú Szabadságpárt (FPÖ) és a zöldek is jelezték, hogy a nemzeti egység jegyében esetleg mégsem elleneznék a csatalkozást az Európai Közösséghez. •Pogány Jenő Géza

Next