Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-02 / 1. szám
Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik Meciar ismét üzent a magyaroknak. Magad uram...! — vezércikk a 7. oldalon 1993. január 2., szombat Bobby Fischer, a sakkfenegyerek marad Kis-Jugoszláviában POLITIKAI NAPILAP 24 OLDALARA: 24,50 FORINT Hiába tartott maratoni ülésnapot az Országgyűlés Médiumtörvény nélkül kezdődik az év MH-összeállítás Az Országgyűlés csütörtökre virradó éjszaka igen szavazat nélkül, 122 nem szavazattal, 170 tartózkodással nem fogadta el a rádióról és a televízióról szóló törvényt. A végszavazást megelőzően az alkotmányügyi bizottság elnöke, a kulturális bizottság elnöke és a törvényjavaslat előterjesztője, Balsai István igazságügyi miniszter egyöntetűen úgy vélte, hogy olyan törvényszöveg született, amely gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Ezt tükrözte a szavazás is, amelyben végül senki sem voksolt a törvényjavaslatra. A szavazást követően kisebb vita bontakozott ki Hack Péter (SZDSZ) felszólalása nyomán arról, hogy a kétharmados szótöbbséggel elfogadott részhatározatok az egész törvény elvetése ellenére megszületettnek tekinthetők-e, vagy nem. E kérdést az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe utalták, és a testület a téli szünetet követően alakítja ki álláspontját. Az ügy abszurditását az adja, hogy egyetlen törvényt sem készítettek elő olyan gondossággal és olyan hosszú időn keresztül, mint ezt a jogszabályt. A három ellenzéki párt frakcióvezetőjének aláírásával nyilatkozatot adott ki a médiumtörvényjavaslatról történő szavazást követően. A kialakult helyzetért az ellenzék szerint a kormányt és a kormánykoalíció pártjait terheli a felelősség. A médiumtörvény kérdését erőből megoldani nem lehetséges, csak a tárgyalás útja járható. A kormánykoalíció képviselőcsoportjai nyilatkozatukban azt hangsúlyozták, az ellenzéki képviselők — demokratákhoz méltatlan módon —, szűk csoportérdekeket leplezetlenül érvényesítve, megakadályozták a demokratikus átalakulás egyik igen fontos törvényének a megszületését. A történtek hátteréről azokat kérdeztük, akik végigkövették a két és fél év „médiumeseményeit”, s maguk is tevékenyen részt vettek a törvény előkészítésében és bukásában: a kormánypártok frontemberét, Kulin Ferencet (MDF), a kulturális bizottság elnökét, aki az ellenzékre hárítja a felelősséget, s nem kíván a továbbiakban foglalkozni médiumügyekkel; a liberális Haraszti Miklóst (SZDSZ), a kulturális bizottság tagját, aki az MDF—SZDSZ paktum kormánypárti elutasításából eredezteti a kudarcot; a szocialista Gellért Kis Gábort (MSZP), aki törvény adta törvénytelenségekről beszélt. Összeállításunk az 5. oldalon Haraszti Miklós FOTÓ: ISZA FERENC KuHl Fereilc FOTÓ: HABIK CSABA Gellért Kis Gábor FOTÓ: HABIK CSABA A Legfőbb Ügyészségre kerülnek a ’56-os iratok MH-információ A Legfőbb Ügyészség tanulmányozásra bekérte az úgynevezett Jelcin-dossziét. Az Oroszországi Föderáció elnöke, Borisz Jelcin tavaly novemberi látogatása alkalmából nyújtotta át Göncz Árpádnak az 1956-tal kapcsolatos, mindaddig nem hozzáférhető, forrásértékű anyagot, melyet az MTA 1956-os intézete kapott meg tudományos feldolgozásra. Információink szerint az ügyészség az iratokat a Széchényi Könyvtártól kérte el, ahol a Nemzeti Kézirattárban őrzik ezen időszak dokumentumait is. Átadására a fordítás befejeztével, e hónap elején kerülhet sor. Ugyanakkor a Budapesti Ügyészségi Hivatal soron kívül kapott feladatként tanulmányozza a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat. Ezek az 1956. október 23-ától 1958-ig terjedő időszak jegyzőkönyvei a kormány és az MDP, illetve az MSZMP különböző üléseiről. Azt vizsgálják, alkalmasak-e az iratok arra, hogy valaki ellen büntetőeljárás indulhasson, elfogadhatók-e bizonyítékként, illetve milyen egyéb bizonyítási eszközök válhatnak szükségessé. Mint korábban beszámoltunk róla, a legfőbb ügyész három MDF- es képviselő feljelentésére rendelt el nyomozást tavaly októberben az 1956-ban elkövetett háborús bűncselekmények ügyében. Ezzel egy időben a volt Szovjetunióban fellelhető dokumentumok megismerése érdekében jogsegélykérelemmel fordult az orosz legfőbb ügyészhez. Választ még nem kapott, csupán az orosz nagykövet jelezte a moszkvai tanulmányozás lehetőségét. • P. G. Felrobbant egy gázüzemű Lada személygépkocsi „Pokoli torony” Ajkán és Budapesten MH-hírösszefoglaló Alig telt el néhány óra az új évből, amikor komoly vészhelyzethez riasztották a tűzoltókat. Budapesten, a Tömő utcai SOTE Bolyai János Kollégium pincéjében keletkezett tűz, amely a széles lépcsőházon keresztül terjedt egészen a hatodik emeletig. A füstöt észlelve néhányan menekülni próbáltak, és eközben többen súlyosan megsérültek. Egy afrikai diák pánikba esve kivetette magát az ablakból az utcára, és eközben szenvedett súlyos sérüléseket. A nagy erőkkel kivonuló tűzoltók emelőkosarakkal mentették ki a felső emeleti szobákból a diákokat. A mentők összesen öt személyt, közülük kettőt súlyos, életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. Mintha a Pokoli torony című film jelenetei játszódtak volna le az év utolsó napjának estéjén Ajkán, a második emelettől a tetőig lángolt a Kossuth utca 10. számú, tízemeletes toronyház. Panelok szakadtak ki az épületből, ablaküveg „robbanása” tette félelmetessé az éjszakát — a város lakosai közül több ezren nézték döbbenten a látványt —, miközben Veszprém megye városaiból (és a környező megyékből) folyamatosan érkeztek a szirénázó mentő- és tűzoltóautók. A gyors mentésnek köszönhetően emberéletet nem követelt a pokoli tűzvész, viszont tizenhárom személyt fürstmérgezéssel kórházba szállítottak, közülük egynek az állapota súlyos. A mentők összesen tíz családot — 46 embert, köztük sok gyereket — segítettek ki a „pokoli toronyból”. A tűz következtében — amely az első feltételezések szerint egy bekapcsolva felejtett villanytűzhely miatt keletkezett — legalább 15-20 lakás teljesen vagy részben kiégett, illetőleg a panelok kiszakadása miatt jó néhány végleg használhatatlanná vált. A helyszínre érkezett a város polgármestere is, aki azonnal intézkedett a kimenekített, hajléktalanná vált családok elhelyezéséről. Az új év első napjára otthontalanná vált ajkai családoknak a 7. Számú Általános Iskolában rendeztek be ideiglenes szállást. Személyi sérülésekkel, jelentős anyagi károkkal járó tűzesetek tették próbára a tűzoltóság felkészültségét az óév utolsó és az új év első napján — tájékoztatta lapunkat Újvári András, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága (TOP) ügyeletese. Egerben 31-én délután egy 1300-as Lada személygépkocsiban felrobbant egy PB-gázpalack. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a Lada tulajdonosa, Hangácsi János, a gépkocsit szakszerűtlenül, gázpalackról üzemeltette. A detonáció következtében Hangácsi súlyos sérüléseket szenvedett. A garázssor kiégett, a szomszédos házak ablakai betörtek. A szilveszteri petárdák ebben az évben szerencsére több riadalommal jártak, mint amennyit bajt okoztak — közölte a TOP ügyeletese. Használói feltehetően megtanultak bánni a petárdával, nem érkezett bejelentés erkély- és lakástüzekről. A mentők szolgálatvezető főorvosa is viszonylag nyugodt éjszakáról számolt be. A riasztások száma nem emelkedett egy erős hétvégén tapasztaltak fölé. A balesetek, sérülések többségében nagy szerepet játszott az alkohol. A mértéket nem ismerő ivászatok végső állomáshelyéről, a Nyírő Gyula Kórház alkohológiai és detoxikálóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy szilveszter éjszaka 12 embert — négy nőt, nyolc férfit — szállítottak be az osztályra, majd újév napján hét személlyel bővült az ellátottak száma. Az ügyeletes orvos elmondta: fizetésnapokon többször ennyi embert szednek össze a mentők. A rendőrség számára sem hozott rendkívüli eseteket az évbúcsúztató éjszaka. Nagy Endre százados a BRFK ügyeletéről arról számolt be, hogy összesen hét rablás történt a fővárosban. Az elkövetők egy részét órákon belül sikerült elfogni. Két életellenes bűncselekményt követtek el. Az italozást követő késelések egy halálos és egy életveszélyesen sebesült áldozattal jártak. Mindkét eset gyanúsítottját a rendőrség őrizetbe vette. Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset a főváros területén nem történt. Az országos adatok az MTI hírei szerint ennél borúsabb képet mutatnak. A közutakon 27 személyt ért baleset, négyen meghaltak, kilencen súlyos, 14-en könnyű sérüléseket szenvedtek. • J. B.-Sz. A.J. A Mareco hangulatjelentése A magyarok a tavalyihoz hasonló nehéz évet várnak A londoni székhelyű Gallup International rendszeresen készít év végi közvélemény-kutatást a következő év várható kilátásairól. Tavaly 47 országban tettek fel kérdéseket ugyanazon kérdőív alapján. A Magyar Hírlap a felmérés teljes anyagának kizárólagos közlési jogát ebben az évben is megkapta. 1990 és 1991 végén a magyar lakosság nagy többsége a következő évtől a helyzet további romlását várta. Akkor ez a pesszimizmus világrekordjaként került be az elemzésbe. Azóta tapsztalatainkból tudjuk, hogy a magyar lakosság nem pesszimistán ítélte meg a következő évet, hanem realistán. Most az emberek nagy része azt mondta, 1993 ugyanolyan lesz, mint az előző év. Ezzel lényegében azt mondta: a jövő évtől sem vár jót, legfeljebb ugyanolyan nehéz lesz, mint 1992-ben volt. A felmérés a 8. oldalon Áramlik a tőke, az áru és a munkaerő• Határtalan piacok az Európai Közösségben MTI------------------------------------Nyugat-Európában, az Európai Közösségen belül, pénteken nulla órától akadálytalan a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke áramlása. Klaus Kinkel német külügyminiszter csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a legkevesebb 340 millió embert felölelő belső piac megteremtésével az Európai Közösség történelmi célt ért el, a jövőben a korlátozások megszűnéséből adódó esélyek kihasználásán van a hangsúly. A belső piac létrejöttével Németország nyugati határain ezer vámos válik fölöslegessé, sokukat a német —cseh vagy a német—lengyel határra irányítják, jelezvén a tendenciát: az Európai Közösség nemzeti határainak ellenőrzése helyett a közösség külső határainak védelmére helyeződik a hangsúly. Biztonsági okokból személyi ellenőrzés szúrópróba-szerűen ezentúl is lesz, legalább 1993 közepéig, márcsak azért is, mert a belső határok teljes lebontását és az EK-határ fokozott figyelését lehetővé tevő schengeni szerződés ratifikációs folyamata nem zárult le, illetve Nagy-Britannia, Írország és Dánia alá sem írta azt. Az egységes belső piachoz szükséges törvények 95 százalékát meghozták már, sőt azok 75-80 százalékát át is ültették eddig a nemzeti jogrendszerekbe. A németek számára a belső piac léte péntektől azon is lemérhető, hogy 14-ről 15 százalékra emelték a többletértékadót. Árszínvonalban továbbra is vannak eltérések az Európai Közösség országai között. A személyi használatra vásárolt árukat akadálytalanul lehet behozni, bár alkoholra és dohányneműekre bizonyos felső határokat megállapították: 800 darab cigaretta, 400 kis szivar, 200 szivar, tíz liter égetett szesz, 110 liter sör, kilencven liter bor. Egy-egy csemegekosárral kedveskedett a Magyar Autóklub a Budapesten szolgálatot teljesítő járőröknek szilveszterkor. Felvételünkön Balogh Tibor főtitkár és Lővey Zoltán törzsőrmester FOTÓ: ISZA FERENC Meciar Trianon-mániával vádaskodik Prágai tudósítónktól „Pozsony Európa legfiatalabb fővárosa” — jelentette ki szilveszter éjszakáján, néhány perccel éjfél után Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke, és szavai jelezték a tényt: Csehszlovákia 74 év után megszűnt létezni. Ugyanaznap Meciar miniszterelnök ismét Trianon revíziójának szándékával vádolta meg a magyar politikát. Az események Prágában Jozef Zieleniec csütörtöki sajtóértekezletével kezdődtek, amikor is a cseh állam külügyminisztere a külföldi sajtó képviselőinek elmondta: az egyszerű ember számára aligha lesz túlságosan feltűnő a változás, amely január elsejével lép életbe. Rögtön hozzátette: a külföldieknek még ennyi változásra sem kell számítaniuk, mivel a cseh-szlovák megállapodások szerint a két ország nemcsak vámuniót, hanem határuniót is alkot, s ennek értelmében bárhol lépjen is be a külföldi a volt Csehszlovákia területére, onnan kezdve már szabadon mozoghat mindkét köztársaságban. Nem lesz tehát határőrség a közös határon. Viszont a vámunió hatékonysága érdekében kiépítik a vámőrségi ellenőrzési pontokat, és bár elsősorban a kereskedelmi áruforgalmat figyelik majd a vámosok, nem kizárt, hogy a csempészésgyanús személyautókat is megállítják, ellenőrzik. Ennek érdekében egy sor alsóbbrendű utat lezárnak majd a járműforgalom elől, amely tegnap óta már csak hét vasúti és tizenhárom közúti átkelőponton át folytatódik. Ami a szétválás politikai eseményeit illeti, Szilveszter napján csak Szlovákiában voltak hivatalos rendezvények. Egészen pontosan két helyen: a pozsonyi várban és a város főterén, katonai tiszteletadás kíséretében, egy perccel éjfél előtt levonták a csehszlovák zászlót, és kitűzték a szlovák trikolórt. Ezt követően Ivan Gasparovic mondott tévébeszédet, majd ő és Meciar miniszterelnök a belvárosban, a Szlovák nemzeti felkelés terén szólt az összegyűlt mintegy tízezer emberhez. Ezt megelőzően a szlovák kormány luxusszállodájában, a Hotel Borskban Vladimír Meciar nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen a nemzetközi életben szokatlanul durva módon éles támadást intézett Magyarország ellen. A kormányfő azt fejtette ki, hogy a magyar politikai élet képviselői képtelenek elviselni a trianoni veszteségeket, ezért e szerződés revíziójára törekszenek. Meciar egyetlen konkrét érvvel vagy bizonyítékkal sem támasztotta alá szavait, viszont hozzátette: a magyarok egy bevált forgatókönyv szerint cselekszenek, amely ugyanaz, mint Szerbia, Románia és Ukrajna esetében. A bizonyítás itt újfent elmaradt. A szlovák politikus azt mondta, hogy Magyarországon szisztematikusan kiirtották az ott élő jelentős szlovák nemzeti kisebbséget, úgyhogy mára már csak alig néhány derék szlovák maradt. Ezzel szemben — Meciar szerint — a Szlovákiában élő magyarok helyzete magasan jobb az európai átlagnál. • Folytatása a 2. oldalon Ruszlan Haszbulatov lett az év antihőse START—2: aláírás Moszkvában Moszkvai tudósítónktól Váratlan helyszínváltoztatás miatt ma nem a Fekete-tenger melléki Szocsiban, hanem az orosz fővárosban, Moszkvában kezdődik meg a kétnapos orosz—amerikai csúcsértekezlet. Borisz Jelcin azért kérte ezt a változtatást, mert Szocsiban és az egész partvidéken rossz idő van, esik a hó, hideg szél fúj, ami nem kedvez a nemzetközi enyhülésnek. Bush amerikai elnök várhatóan ma este ér Moszkvába, ahol persze szintén nem a legjobb idő, mínusz 20 fokos hideg fogadja majd, de legalább itt a repülőtér képes az Air Force One, az elnöki Boeing 1747- es fogadására. Az eredeti programnak megfelelően ma este még nem lesznek hivatalos tárgyalások, csak az ünnepélyes fogadtatás és díszvacsora. Vasárnap reggel viszont kezdődik az intenzív tárgyalássorozat, amelyet az úgynevezett START—2 megállapodás aláírása koronáz meg. Az eddig legjelentősebb nukleáris leszerelési szerződés elveiről még a nyáron állapodott meg a két elnök. A részletek, amelyeket rohammunkában, karácsony után dolgoztak ki a miniszterek és leszerelési szakértőik, még titkosak. Várhatóan csak az aláírás után hirdetik ki, hogy ki miben is engedett. A lényeg az, hogy ennek a szerződésnek a teljesítése után, 2000-ben vagy 2003-ban — attól függően, hogy Washington tud-e pénzt adni Moszkvának a leszerelés gyorsításához — a két félnek mindössze 3500-3500 robbanófeje marad, annyi, amennyi Amerikának a ’60- as évek végén, a Szovjetuniónak pedig a ’70-es évek elején, az első szovjet—amerikai szerződés aláírásakor volt. Az már egy másik történet, hogy meg lehetett volna-e előzni ezen rakéták és „atombombák” elkészítését, vagy pedig erre mindenképpen szükség volt, és épp a túlfegyverkezés, illetve az ezáltal létrejött elrettentő erő hozhatta el a leszerelés korszakát. Jelcin orosz államfő ezzel a megállapodással afféle repülőrajtot vesz az 1993-as külpolitikában. A lapok viszont, például a liberális Nyezaviszimaja Gazeta (Független Újság) óvja őt, mert biztos — írja a kommentátor —. • Folytatása a 2. oldalon SZOMBATI MH-EXTRA Kádár Bélával Azok, akik valamiféle parlagi nacionalizmus alapján lépnek fel a külföldi tőke- és áruimport ellen, nem ismerik saját múltunkat. A magyar gazdasági modernizáció fénykorában, az 1914 előtti negyedszázadban az összes magyar tőkebefektetés több mint egyharmada külföldi eredetű volt. Ma ez az arány alig 8 százalék — nyilatkozta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere lapunknak. Kádár Béla bírálja a hiteljegy-konstrukció intézményét, nem tartja igazán hatékony megoldásnak az új tulajdonosi réteg kialakulása szempontjából sem. Interjúnk a 9. oldalon FOTÓ: HABIK CSABA _ _ _____________________________________________________________' ' ' A segédlevéltáros folytatja „Sajnos a médiumügyben ütközik ki leginkább, hogy a kormány vezetői a sértett értelmiségi szerepéből politizálgatnak, már csak ezért is lenne elemi érdekük utódaikra bízni e kérdés megoldását.” 7. oldal Kunos: minden banknak alaptőkét kell emelnie Kormányzati körökben is ellentétesen ítélik meg a bankok privatizációs lehetőségeit, megvalósításának ütemét. Abban azonban egyetértés van, hogy a bankok gondjait részben orvosolhatja a privatizáció. Kérdéseinkre az Agrobank Rt vezérigazgatója válaszolt. 11. oldal Ahogy Tetszik: Kolozsvár, Erdély kulturális központja Interjú Dávid Gyulával a Kriterion könyvkiadóról; Somai Ferenc a városi rádió és tévé magyar nyelvű adásairól; találkozás Orosz Lujzával, az Állami Kolozsvári Magyar Színház örökös tagjával. ________________________ MA