Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 125-136. szám)

1993-06-01 / 125. szám

y— a MAGYAR HÍRLAP . Berlini tudósítónktól Fél évvel a három emberéle­tet követelő möllni gyújtogatás után ismét gyászolnak Német­ország török polgárai. Szombat hajnalban minden jel szerint szélsőjobboldali Fiatalok ben­zinnel lángba borítottak Észak- Rajna-Veszfáliában egy eme­letes családi házat.­ ­ Noha a tűzoltók megfeszített erővel küzdöttek a tűzzel, öt tö­rök asszonyt és lányt már csak holtan hozhattak ki az épületből. A solingeni külföldiellenes terror­akció legidősebb áldozata 26 éves, a többiek 18,13,9 és 4 esz­tendősek voltak. Egy további kis­lányt súlyos, egy 7 hónapos cse­csemőt életveszélyes sérülésekkel ápolnak. A vélhetően újfasiszta me­rénylet feletti döbbenet rányomta bélyegét a németországi pünkösdi ünnepekre. Johannes Rau tarto­mányi miniszterelnök és Rudolf Seiters szövetségi belügyminisz­ter a tragédia színhelyén egyaránt szégyenteljes, „védtelen embere­ket ért támadásról” szólt. Helmut Kohl kancellár és Klaus Kinkel külügyminiszter levélben fordult a török kormányhoz: részvétüket fejezték ki, és megígérték, hogy mindent elkövetnek a gyilkosok kézre kerítése érdekében. A bon­ni kabinet a hétvégén százezer márkás jutalmat tűzött ki a tette­sek leleplezéséhez nyújtott infor­mációkért. Az államügyészség szóvivője, Rolf Hannich már jelezte, hogy a robbanásokkal kísért gyújtogatás időpontjában szemtanúk fekete bakancsos és hasonló „jobbos küllemű” személyeket láttak So­lingenben, s a közeli játszótér friss horogkereszt mázolmánya is az újfasiszta tetteseket sejtet. A hétvégén Észak-Rajna, Vesztfáliában és az NSZK más tartományaiban is külföldi és német állampolgárok spontán demonstrációkon tiltakoztak a brutális neonáci terror ellen. Sajnálatos módon Solingenben a több évtizede békésen egymás mellett élő török és német la­kosság között összetűzésekre került sor. Hétfői rádiójelenté­sek egymillió márkás anyagi kárról, 17 letartóztatott tüntető­ről és egy sebesült rendőrről szóltak. A német főváros lakosságának mintegy 10 százaléka külföldi ál­lampolgár. A legtöbben hajdani török vendégmunkások s azok le­származottjai. Pünkösd hétfőjének délutánján a berlini török főkonzulátusnál posztoló géppisztolyos rendőr készséggel válaszolt a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére. „Borzasztónak, embertelennek tartom, ami Észak-Rajna-Veszt­fáliában történt. Az nem valószí­nű, hogy Solingenhez hasonlóan itt a fővárosban is összecsapásra kerülne sor. Legfeljebb a török negyedben, Kreuzbergben várha­tó, hogy az utcára vonulnak az emberek. Egyetértek török pol­gártársainkkal, hogy szigorúan meg kell büntetni a gyilkosokat” — hallottam a 40 év körüli rend­őrtől. Belépve egy ínycsiklandozó il­latokat árasztó Wilmersdorf kerü­leti török imbiszbe, a fekete hajú bajuszos tulajt is a solingeni tra­gédiáról faggattam. „Nézze, húsz éve élek Berlinben, mintegy 140 ezer török honfitársammal együtt. Rengeteg német barátom van. Nem látom értelmét, hogy meg­romoljon a török—német vi­szony, hogy összetűzés legyen a külföldiek és a németek között. Nekünk holnap is itt kell élnünk. A politikusoknak sokkal többet kellene tenniük, hogy a szélső­­jobboldaliak ne garázdálkodhas­sanak, ne ölhessék meg asszo­nyainkat, lányainkat”. A berlini belváros egyik köz­lekedési lámpájánál biciklista hölgyet szólítottam meg. A zene­­tanárnőt is elszomorították az el­múlt napok eseményei: „Én még emlékszem a fasizmusra, a hábo­rú után azt hittük, hogy a nácik­nak többé nem lehet szavuk Né­metországban. A rostocki, a möllni s a mostani, solingeni ide­genellenes akciók is mind pesszi­mistává tesznek. Néhány ezer aktív neonáci a tétlenkedő, első­sorban a szélsőbaloldalra össz­pontosító politikusoknak hála, rossz hírét kelti az NSZK-nak. Gyalázat a solingeni barbár gyúj­togatás. Noha pedagógus va­gyok, mégis azt kell mondanom, hogy bármilyen fiatalok is a gyil­kosok, példásan meg kell büntet­ni őket.” • Mrázik Géza Külföldiellenes merénylet Solingenben Kohl bocsánatot kér a törököktől Elégtételért tüntető törökök Solingenben fotó­­k külföldi képszerkesztőség Vita a francia hadseregreformról Párizsi tudósítónktól_______ Franciaországban a hadse­regreform állt a pünkösdi hét­vége politikai vitáinak közép­pontjában. A jobboldali koalí­ció vezető pártjának, az RPR- nek több képviselője élesen bí­rálta a védelmi minisztert, amiért tízezer fővel, egy had­osztállyal csökkenteni készül a szárazföldi erőket, és a tervek szerint leépítés lesz a légierőnél és a haditengerészetnél is. Főként a hadiiparban érdekelt vidékek képviselői tiltakoztak a Francois Léotard által beterjesztett terv ellen. Megfigyelők szerint azonban a bírálat nemcsak gazda­sági természetű, hanem politikai jellegű is. Az előző napokban a koalíció második erejét jelentő UDF vezetősége kritizálta az RPR-es Balladur kormányfő gaz­dasági programját és ezt a gaulle­­isták igen rossznéven vették. A hadseregreform tervét egy RPR-képviselő egyenesen a fran­cia fegyveres erőkre mérendő végzetes csapásnak minősítette. Mások azt kifogásolják, hogy a beterjesztés átgondolt távlati ter­vek híján egyoldalúan állítja kö­zéppontba a hadsereg mennyiségi átalakítását. Elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Léotard aligha terjesztette volna elő tervét Balladur kormányfő tudta és jó­váhagyása nélkül, és már a mi­niszter elődei is napirendre tűzték a fegyveres erők átformálását. Új vita van kibontakozóban a közoktatással kapcsolatban is. A jobboldali koalíció el akarja töröl­ni azt a törvényt, amely nem en­gedi, hogy a helyi közösségek fi­zessék a nyilvános iskolák költsé­geit. A tekintélyes szocialista po­litikus, Emmannuelli figyelmez­tette a jobboldali pártokat, hogy jobban tennék, ha nem kezdenék ki a világi, állami oktatás egyik sarokkövét jelentő törvényt. Feloszlott a lengyel parlament Walesa mentőöve Suchockának MTI------------------------------­Lech Walesa lengyel államfő szombaton a kormány rendkívüli ülésén hivatalosan közölte Han­na Suchocka miniszterelnökkel, hogy nem fogadja el lemondását, és elrendelte a parlament felosz­latását. Hétfőn este megjelent a lengyel hivatalos közlöny, a Mo­nitor Polski azon száma, amely tartalmazza Lech Walesa állam­fő rendeletét a parlament felosz­latásáról, vagyis e naptól lépett hatályba a rendelet, s ezzel befe­jezte munkáját a parlament. Walesa nem írta alá a szejm által jóváhagyott nyugdíjtör­vényt. Az elnök a szó szoros ér­telmében az utolsó pillanatig várt a döntéssel. A lengyel pár­tok már megkezdték választási kampányukat. A Belweder bejelentette: Lech Walesa államfő úgy dön­tött, hogy aláírja az új választó­­jogi törvényt, tehát az új parla­menti választásokra már annak alapján kerül sor. Ez lehetővé teszi a többségi elv alkalmazá­sával, hogy a következő tör­vényhozás és kormány stabi­labb legyen, mivel 6-8 párt kép­viselői juthatnak majd be a par­lamentbe, ahol jelenleg 29 párt küldöttei ülnek. Számítások szerint az új nyugdíjtörvény, amely visszaál­lította volna a számos területre kiterjedő szakmai kedvezmé­nyeket, 21 ezer milliárd zlotys többletkiadásra kényszerítette volna a kormányt, amely pedig a bukást is inkább vállalta, mint hogy a tanárok és az orvosok sztrájkkal követelt, 4 billiós fi­zetésemelését megadja. Walesa döntése nem csupán gazdasági jelentőségű. Adu volt ez az elnök kezében az utóbbi hetek politikai játszmáiban, ugyanis ha aláírja a dokumentu­mot, azzal lehetetlen helyzetbe hozhatta volna az új kormányt , ha sikerült volna ilyet létre­hoznia a liberálisok ellen lázadó parlamentnek. Az aláírás meg­tagadása mentőöv Hanna Su­chocka kormányprogramjának, s egyúttal kiállás a liberális piacgazdaság mellett. KÜLFÖLD Haszbulatov alkotmánymanőverei Moszkvai tudósítónktól Jelcin-ellenes, szándékosan provokatív lépésnek nevezte az elnöki szóvivő azt, hogy Rusz­­lan Haszbulatov parlamenti el­nök mára összehívta a köztár­saságok és a megyék tanácsai­nak alkotmány-előkészítő ta­nácskozását. Kosztyikov szóvi­vő szerint Haszbulatovnak ez­zel az a célja, hogy megakadá­lyozza a jelcini alkotmány elfo­gadását, lehetetlenné tegye az államfő által szombatra össze­hívott regionális alkotmány­előkészítő tanácskozás sikerét. Fokozott lendülettel folytató­dik az alkotmányháború Oroszor­szágban, és semmilyen jel alapján sem lehet eldönteni, hogy ki lesz a győzes. A parlamenti elnök egyik helyettese szerint a 88-ból már 65 megye és köztársaság vé­leményezte az alkotmányterveze­teket, és az az álláspontjuk, hogy azokból össze kell gyúrni egy kö­zöset. Maga Haszbulatov viszont azzal az ötlettel állt elő tegnapi sajtóértekezletén, hogy a parla­ment akár három tervezetet is népszavazás elé vinne. Kosztyi­­kov ezt olyan veszélyes manőver­nek nevezte, amellyel a parla­menti elnöknek az a célja, hogy meghiúsítson minden reformkí­sérletet és megtartsa a mai, a kon­zervatív, nacionalista és ortodox kommunista erőknek megfelelő felemás alkotmányt. A parlament említett elnökhe­lyettese úgy fogalmazott, hogy a jelcini alkotmánytervezet azért nem jó, mert „a nép” nem ért egyet a jelcini reformokkal. Eh­hez a TASZSZ hozzátette: rossz az érvelés, mert az április 25-ei népszavazáson a lakosság többsé­ge jogi értelemben is támogatásá­ról biztosította az államfő gazda­ságpolitikáját. Figyelemreméltó, hogy a legfőbb törvényhozó szer­vet, a még a Szovjetunió szétesé­se előtt választott, konzervatív beállítottságú népképviselői kongresszust saját céljai érdeké­ben gyakran felhasználó Haszbu­latov ezúttal azt mondja: az alkot­mányháborúban a testület rendkí­vüli ülését nem kell összehívni. Ez moszkvai kommentárok sze­rint azt jelenti, hogy a parlament elnöke „saját pályáján", s a helyi vezetők elcsábításával kívánja le­győzni az államfőt, illetve azt is jelenti, hogy a parlamenti elnök nem akar osztozkodni azzal a tes­tülettel, amely esetleg egy viharos tanácskozáson akár őt is kész fél­reállítani, ahogy ezt márciusban már megkísérelte. A régen beharangozott, és fon­tosabbnak ítélt államfői regionális alkotmány-előkészítő gyűlés jú­nius 5-én, szombaton a Kreml márványtermében ül össze, és részben zártkörű lesz. Az újság­írók a tanácskozáson nem lehet­nek jelen. • Izbéki Gábor Harmincezer halott Angolában Lisszaboni tudósítónktól Az angolai polgárháború két szembenálló fele (az MPLA és az UNITA) között a portugáliai Be­­cesse-ben aláírt békeszerződés második évfordulóján Angola helyzete még tragikusabb, mint az 1991. május 31-ét megelőző évtizedben volt. Az 1992 szeptemberi választá­sok­ra nézve kedvezőtlen ered­ményeit az UNITA fegyveres szervezet nem fogadta el, aminek következtében kiújult a polgárhá­ború. Az október óta tartó har­coknak a tárgyalásos megoldá­sokra tett kísérletek sem tudtak véget vetni. Nyolc hónap alatt mintegy harmincezren vesztették életüket, ami fölülmúlja a tizenhat évig tar­tó (1975—91) háború áldozatai­nak számát. Egymillióra tehetők a menekültek, és kétmillióan van­nak az éhhalál szélén, mert nem jut el hozzájuk a nemzetközi hu­manitárius szervezetek élelmi­szersegélye. A legutóbbi tárgyalások ered­ménytelensége újabb lendületet adott a háborúnak. Jorge Valen­­tim, az UNITA delegációjának vezetője, mielőtt elhagyta volna az elefántcsontparti fővárost, kije­lentette: „a harcok folytatódni fognak.” Pena tábornok, a szerve­zet hadseregének vezérkari főnö­ke pedig úgy vélekedett, hogy az angolai helyzet a katonai akciók­tól függ, és nem attól, hogy mit tárgyalnak a diplomaták. Az angolai kormány hivatalos washingtoni elismerése sem lát­szik befolyásolni az UNITA-t. A tárgyalások felfüggesztése óta el­telt időszak legsúlyosabb inciden­se volt az a pénteki támadás, me­lyet az UNITA indított egy An­gola déli részén közlekedő vonat ellen, s amely száz halottat és mintegy 150 sebesültet okozott. Az UNITA katonai erői jelen­leg az ország kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt, míg az MPLA kontrollálja a tengerparti részt, és több tartomány — az ellenfél ál­tal körülvett — székhelyét. • Muharay Katalin Véget ért az izraeli kormányválság MTI------------------------------­Vasárnap este véget ért az iz­raeli kormány egy hónapja húzó­dó válsága, amelyet a koalíció ultraortodox vallásos és baloldali­laikus pártja közötti viszály rob­bantott ki. Jichak Rabin minisz­terelnök kormányon belüli hely­cserékkel oldotta meg a krízist, és végül elmaradt a kormánykoalí­ció kibővítése, amelyet pedig ki­látásba helyezett. Az ultraortodox Sasz párt és bázisa közötti fe­szültség — a válság fő oka — a mini-kormányátalakítással nem szűnt meg. A kneszetben, amely­nek még jóvá kell hagynia a kor­mányátalakítást, nincs osztatlan sikere a válság megoldásának. 1993. június 1., kedd Gazdasági szankciók: összeomlás előtt a szerb gazdaság Szarajevóban ismét arat a halál Újvidéki tudósítónktól Újra hevesen lövik egymást a szemben állók Szarajevóban, Gorazde környékén pedig a szerbek áttörték a muzulmán védelmi vonalat. Koszovóban albán újságírók éhségsztrájkba kezdtek. Egy évvel a nemzetkö­zi szankciók bevezetése után összeomlás előtt áll a szerb gaz­daság. A széthullott délszláv állam­­szövetség központi köztársaságá­ban az elmúlt hét végén és tegnap is ropogtak a fegyverek, csak Szarajevóban mintegy húszra te­szik a halálos és több tucatra a se­besült áldozatok számát. Szerb források szerint a muzulmán erők indítottak széles körű offenzívát vasárnap hajnalban, és az elvá­lasztóvonalak mentén gyalogsági áttöréssel próbálkoztak, az Ig­­man-hegységről pedig tüzérség­gel támadták a szerb negyedeket. Radovan Karadzic azzal vádolta a bosnyák kormányt, hogy általá­nos támadást indított Szarajevó­ban és más vidékeken („Izetbego­vic totális háborút indított a szer­­bek ellen”), s ezért a szerbekre hárítja a felelősséget. Bosnyákok a biztonságos övezetek ellen A kelet-boszniai Gorazdénál a muzulmánok ki akarnak törni az ostromgyűrűből, hogy ezzel meg­akadályozzák a biztonsági zónák létrehozásának stratégiáját. A szarajevói rádió a szerb felet teszi felelőssé az eszkalációért. A fő­város már vasárnap rendkívül he­ves ágyútűznek volt kitéve. ENSZ-megfigyelők szerint teg­nap 500 lövedék csapódott be. A szerbek áttörték a védelmi vona­lat a biztonságos övezetté nyilvá­nított Gorazdénál. A környéken 17 muzulmán falut felperzseltek, és a menekültek újabb hulláma indult el a városok felé. A rádió szerint a szerb csapatok az úgy­nevezett északi folyosónál is tá­madnak. Az UNPROFOR megfi­gyelőket küldött a térségbe. Kö­­zép-Boszniában megszűntek a harcok a bosnyákok és a horvátok között, Mostarban azonban to­vábbra is feszültség uralkodik. A Horvát Védelmi Tanács fegyve­resei vasárnap az északi külvárost ágyúzták, ahol egy gyermek éle­tét vesztette és két ház leégett. A városban vízhiány van, mert a horvátok elzárták a vízvezetéket. Szerbia déli tartományában, Koszovóban, mind jobban kiéle­ződik az albán tájékoztatási esz­közök helyzete. Egy hete éh­ségsztrájkot folytat Adem Dema­­cii, az egyik hetilap főszerkesztő­je, a hét végén még néhány új­ságíró csatlakozott hozzá. Az el­len tiltakoznak, hogy a szerb ha­tóságok közintézménnyé nyilvá­nították és állami, azaz szerb irá­nyítás alá helyezték a helyi lap­kiadó vállalatot. Az embargó egy éve nem hozta a várt hatást Egy éve vezették be a Kis-Ju­goszlávia elleni gazdasági zárla­tot és a dicstelen évforduló kap­csán a lapok kommentárokban összegezik a súlyos következmé­nyeket. Szinte egybehangzóan megállapítják, hogy a büntetőin­tézkedések hatására nem szűnt meg a háború Boszniában, egy lépéssel sem kerültek közelebb a konfliktus békés rendezéséhez, ugyanakkor a csőd szélére juttat­ták a jugoszláv gazdaságot. Milorad Vnkovic, a szövetségi kormány külgazdasági minisztere szerint a szankciók 20 milliárd dollár kárt okoztak. A Vreme cí­mű ellenzéki hetilap szerint azon­ban a kár még ennél is nagyobb, mivel a kivitel 69, az ipari terme­lés 43 százalékkal csökkent, a kiskereskedelmi forgalom 57, a reálbérek 56 százalékkal kiseb­bek. Jelenleg minden második foglalkoztatott kényszerszabadsá­gon van. A közlekedés úgyszól­ván megbénult, a kormány meg is szüntette a benzinjegyek kiadását, mert nem képes szavatolni a havi 15 liter benzint. Mindezzel azon­ban a nemzetközi közösség nem érte el a háborúpárti szerb rezsim megbuktatását, amely ma is szi­lárdan tartja a hatalmat, miköz­ben az emberek nyomorognak. Az infláció megfékezhetetlennek tűnik, üteme elérte a napi 10 szá­zalékot, és őszig valószínűleg a százat is meghaladja. Egy márka tavaly 50 dinárba került a fekete­piacon, ma 400 ezret kell érte ad­ni. Ha a legkisebb névértékű papírpénzzel fizetnénk a péknél, egy kilogramm kenyér fejében 650 gramm százast kellene leszá­molni. A Vreme szerint kár azon vitatkozni, hogy a szankciók miatt mikor következik be a teljes gazdasági összeomlás, mert az már májusban beköszöntött. • J.Garai Béla MTI------------------------------­Az albán elnök egy amerikai lapnak nyilatkozva sürgette, hogy az Egyesült Államok és a NATO alakulatai vonuljanak be Koszo­véba, megakadályozandó ezt az etnikai tisztogatást. Egy albán il­letékes pedig kijelentette, hogy Tirana kész engedélyezni terüle­tének felhasználását a NATO szárazföldi alakulatai számára a délszláv konfliktus felszámolása érdekében. Sali Berisha a hétfőn megje­lent The New York Timesban nyilatkozva legfontosabb külpoli­tikai céljának azt tartotta, hogy el­hárítsa az egykori Jugoszlávia több pontján zajló harcok átterje­dését Koszovó tervjére. — Az Egyesült Államok és a NATO katonai ereje révén Koszovó ENSZ-ellenőrzés alatt álló semle­ges övezetté válna — tette hozzá az államférfi. Rendőrroham a szöuli diákok ellen MTI-----------------------------­A dél-koreai rendőrség meg­rohamozott két szöuli egyete­met hétfőn, hogy őrizetbe vegye azokat a diákvezetőket, akik észak-koreai diáktársaikkal vet­ték fel a kapcsolatot, telefonon beszélgettek velük. A Korea és a Jonszei egyete­met rohamozta meg 1700 rend­őr, és vett őrizetbe 44 diákot. A hatóságok nem közölték, vajon sikerült-e elkapniuk azokat a diákvezetőket, akik ellen letar­­tóztatási parancsot adtak ki. Szöulban első ízben adtak utasí­tást az egyetem megrohamozá­sára és a1 diákvezetők letartóztatá­sára azóta, hogy hivatalba lépett az ország első, valamikori el­lenzéki vezetőből lett köztár­sasági elnöke, Kim Jung Szam. A dél-koreai nemzetbiztonsá­gi törvények értelmében az or­szág polgárainak tilos kapcso­latba lépniök észak-koreaiakkal. E törvénynek akarnak érvényt szerezni a hatóságok, a rajta­ütést azonban elsősorban a radi­kális diákok hetek óta tartó megmozdulásai váltották ki. A hét végén mintegy 40 ezer rendőr akadályozta meg azt, hogy az Amerika-ellenes jelsza­vakat harsogó diákok Szöulban az amerikai nagykövetség épü­lete elé vonuljanak. Hírek sze­rint ez a 80 rohamrendőr, illetve diák sérülésével járó összecsa­pás volt a leghevesebb azóta,­ hogy új köztársasági elnök ke­rült az ország élére. A radikális diákok nehezményezik azt, hogy az államfő nem torolja meg az 1980. évi kvangdzsui felkelés leverését, nem vonja fe­lelősségre Csen Tu Hvan és Ro Te Vu korábbi államfőket. Bajor fenyegetés Csehországnak (MTI) Edmund Stoiber, az új bajor miniszterelnök vasárnap Nürnbergben a szudétanémetek pünkösdi találkozóján burkoltan megfenyegette Csehországot: Bajorország megpróbálja majd eltorlaszolni Csehországnak az Európai Közösségbe vezető út­ját. Amennyiben Prága továbbra is elzárkózik a szudétanémetek­­kel folytatandó nyílt párbeszéd­től, „fel kell tenni a kérdést: mi­ként képzeli el (Csehország) az Európai Közösségbe vezető utat” — mondta Stoiber. Kína visszautasítja Washington feltételeit (MTI) A kínai kampány hevesen visszautasította szombaton a legnagyobb kereskedelmi ked­vezményekhez fűzött amerikai feltételeket. A külügyminiszté­rium hivatalos nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Washingtonnak nincs jo­ga emberjogi feltételeket szabni a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények jövő évi megújí­tásához. Érvelése szerint a ke­reskedelmi kedvezmények vi­szonosságon alapulnak, így Kí­na számára teljesen elfogadha­tatlan a kérdés politizálása. Német—francia csúcstalálkozó (MTI) A boszniai válság és az Európai Közösség csúcstalálko­zójának előkészítése lesz a fő téma a kedden kezdődő 61. hi­vatalos francia—német csúcs­­talkozónak, amelyet ezúttal a franciaországi Beaune városá­ban tartanak meg. A kétnapos találkozón a szocialista párti köztársasági elnökön, Francois Mitterrand-on kívül részt vesz a jobbközép kormány miniszter­­elnöke, Édouard Balladur és kormányának több tagja is. Rabin Kadhafi izraeli útjáról (MTI) Izrael örömmel fogad minden arab vezetőt, aki meg kívánja látogatni — hangzott Ji­­chak Rabin kormányfő óvatos megjegyzése arra a hírre, amely szerint Moamer el-Kadhafi líbiai vezető izraeli utat készül tenni, majd amikor hazatér a zsidó ál­lamba hétfőn érkezett líbiai mu­zulmán zarándokcsoport. Egy minisztere a nap folyamán kö­zölte, hogy voltak titkos érinte­­kezések Izrael és Líbia között. Jelcin—Kravcsuk találkozó? (MTI) A Fekete-tengeri Flottá­val kapcsolatos kérdések szere­peltek az ukrán védelmi tanács Leonyid Kravcsuk ukrán állam­fő elnökletével tartott hétfői ülé­sén. Az AFP Anatolij Kraszi­­kovra, az oroszországi elnöki hi­vatal szóvivőjére hivatkozva azt jelentette, hogy Borisz Jelcin orosz elnök kész ukrán partneré­vel találkozni, hogy megvitassák a Fekete-tengeri Flotta válságá­val kapcsolatos problémákat. Havelt megműtötték (MTI) Kisebb műtétet hajtottak végre szombaton Václav Havel cseh köztársasági elnökön — jelentette be a hét végén az el­nök szóvivője. Az orvosok egy kisebb, jóindulatú daganatot tá­volítottak el Havel derekáról. Baloldali tanácskozás Boszniáról A jugoszláviai helyzet megol­dásának baloldali megközelítésé­ről tanácskoztak pünkösdvasár­nap európai szocialista és szociál­demokrata pártok képviselői a szlovén—olasz határváros, Gori­­zia olasz oldalán. A véleményfel­mérő, álláspontegyeztető megbe­szélést az olasz PDS, az exkom­­munista Baloldal Demokratikus Pártja kezdeményezte. Az MSZP részéről Keleti György ország­­gyűlési képviselő vett részt a ta­nácskozáson; ő tájékoztatta a Ma­gyar Hírlapot az ott történtekről. •A megbeszélés témája a „Béke a Balkánon” volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Van­ce­ Owen-terv ugyan hiányos, számos hibája is van, mégis ala­pot szolgáltathat a megoldáshoz, nem így az ötök Washingtonban kidolgozott és a BT elé utalt meg­oldási módozata. Ez a variáns már csak azért is rossz, mert a ki­alakításában döntő szerepet játszó orosz diplomácia közismerten szerb elkötelezettségű. Egyetértés alakult ki abban, hogy a rendezés legfontosabb fel­tétele a kisebbségek, a nemzetisé­gek helyzetének megoldása. Mint Fassino, az olasz párt külügyi tit­kára, az összejövetel házigazdája megállapította, ez volt az első al­kalom, hogy volt kommunista pártok szembenézhettek a kisebb­ségkérdéssel; eddig erre az „inter­nacionalizmus” értelmezése miatt nem volt lehetőség. Összefogla­lójában egyebek között a béke­­fenntartó erők exjugoszláviai je­lenlétének meghosszabbítását, mandátumának kiterjesztését és — Keleti felvetése nyomán — a katonai erő alkalmazásának az eszköztárban szerepeltetését mondta szükségesnek. Keleti György az MSZP-nek a békés rendezés szükségességét hangsúlyozó álláspontját kifejtve­­ felhívta a figyelmet Magyaror­szág különleges helyzetére, ami a vajdasági magyarsággal magya­rázható és a szomszédságból adó­dik: a szankciók betartása külö­nösen érzékenyen érinti az orszá­got, hadműveletek esetén mene­kültáradattal kell számolni. Csak­is átfogó rendezést szabad tervbe venni — mondta. Ebbe bele kell tartoznia a háború befejezésén kí­vül a kisebbségautonómia bizto­sításának; olyan fegyverzetcsök­kentésnek, amely kiegyenlíti az erőviszonyokat; a gazdasági újjá­építés terveinek; a politikai rend­szerváltás befejezésének, illetve e folyamat kezelésének. Ugyan­csak Keleti hívta fel a figyelmet arra, hogy a NATO vagy más erő segítségével egyfajta elrettentést kellene érvényesíteni a harcoló felekkel szemben. A Goriziában megjelent 13 szocialista, szociáldemokrata párt és mozgalom sehol sincs kormá­nyon, így véleményük csak átté­telesen érvényesülhet. Következő lépésként rövidesen újabb talál­kozót tartanak konkrét javaslatok kidolgozása céljából. • Sz. H. Szolzsenyicin hazatér Oroszországba Moszkvai tudósítónktól „Semmi kétség sincs afelől, hogy családunk hazatér Oroszor­szágba. Mégpedig nagyon hamar, hónapok múlva” — így nyilatko­zott az Itar TASSZ hírügynökség tudósítójának a legnagyobb ma élő orosz író, Alekszandr Szol­­zsenyicin felesége, aki jelenleg Rjazanyban tartózkodik. A hábo­rút és a sztálini büntetőtáborokat megjárt író ebben a Moszkvától 250 kilométerre fekvő városban élt 1974-ig a Szovjetunióból tör­tént kiutasításáig. A Gulag szigetcsoport című regény és az Ivan Gyenyiszovics egy napja című novella alkotója Moszkva környékét választotta új lakóhelyéül, bár mint felesége el­mondta, korábban szóba került Rjazany, Kiszlovodszk és Rosz­­tov is. Mindhárom hely házat és birtokot ajánlott az írónak, aki azonban végül is a főváros aján­dékát fogadta el. A Moszkva fo­lyó partján, Trice Likovo faluban már építik is azt a házat, amely­ben élni és dolgozni fog. Nemrég a ház tervezője és a család barát­ja, Tatjana Cseldimova azt nyilat­kozta a Moszkovszkije Novosztyi című lapnak, hogy az író akkor tér haza, amikor a ház elkészül. A peresztrojka kezdete óta többször hívta haza a nagy írót a szovjet majd az orosz vezetőség. Legutóbb Jelcin államfő küldött neki levelet, és kettejük viszonya jelentősen javult, amikor az író egyértelműen hitet tett a Jelcin ál­tal képviselt elnöki köztársaság megteremtése mellett. Előtte a szélsőséges nacionalista körök eszmei támogatójának tartották Szolzsenyicint, mert a szláv nem­zetek felsőbbrendűségét hirdette. Republikánus Clinton új szóvivője MTI-----------------------------­Az amerikai fegyveres erők­nek a lehetséges csökkentések el­lenére is legerősebbnek kell ma­radnia a világon, készen arra, hogy bármely háborúban győz­hessen—jelentette ki szombaton Bill Clinton. Az amerikai elnök a West Point-i katonai akadémia évzáró ünnepségén mondott be­szédében kijelentette: kormánya különös figyelmet fog szentelni annak, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek továbbterje­dését, azt, hogy terroristák, az ira­kihoz hasonló, törvényen kívül helyezett rendszerek kezébe jus­sanak tömegpusztító fegyverek. Clinton szólt arról, hogy hamaro­san tárgyalások kezdődnek az atomkísérletek teljes eltiltásáról. David Gergen, három republi­kánus elnök korábbi munkatársa lesz a Fehér Ház új kommuniká­ciós igazgatója — jelentette be szombati sajtóértekezletén Bill Clinton. Melléfogások sora után az új elnök népszerűsége az első 4 hónap után 36 százalékra csök­kent és nézete szerint ennek fő oka, hogy nem tudta eléggé meg­ismertetni a kormány munkáját, céljait a lakossággal , így to­vábbi személyi változások is vár­hatók a Fehér Ház-i gárdában.

Next