Magyar Hírlap, 1993. augusztus (26. évfolyam, 190-201. szám)

1993-08-16 / 190. szám

Mellékleteink ezen a héten: hétfőn Autók és Piacok+Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, Heti Műsorok, csütörtökön Pénz Plusz Piac. Vasárnapi Magazin 1993. augusztus 16., hétfő POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 22,50 FORINT MA Kórház-privatizáció, avagy az utolsó orvos esete A magántulajdonban talán jobb? 4. oldal Szegény Horthy! Csak egyetérteni lehet Antall József miniszterelnök úrral. Aki sajnálja, hogy több oldalról olyan szélsőséges hangokat hallani, amelyek sértik a kegyeleti aktust. A baj mindig ott kezdődik az ilyen kormányfői megnyilatkozásokkal, hogy megtorpannak egy bizonyos mondatnál. A valóságnak csupán egy részét fejtik ki, a többit homályban hagyják. 7. oldal Eredménytelen volt a népszavazás Kispesten csarnok épül. 8. oldal A Duna-kanyarban a helyzet változatlan Nagymaros kártalanításra vár . Nem tudnak lobbizni. 9. oldal Privatizációs biztosok a megyei gyógyszertári központok élén szeptembertől 13. oldal Bukaresti lapvélemény Horthy újratemetéséről Bukaresti tudósítónktól_______ Nem nézik jó szemmel Romániában Horthy Miklós hamvainak hazaszállítását A készülő eseményről a Tineretul Liber című ifjúsági napilap közölt kommentárt hétvégi számában, rámutatva: a volt magyar kormányzó hamvainak újratemetése még magyar politikai körökben is vitát kavart, s várhatóan a kormány tagjai hivatalos minőségben nem is vesznek részt az eseményen. Csakhogy egy magas rangú tisztségviselő lehet is, meg nem is magánszemély — véli a lap, és arra a következtetésre jut, hogy a megjelenő kormánytagok kellőképpen kétértelmű magatartást tanúsíthatnak ahhoz, hogy ne lehessen pontosan eldönteni, vajon melyik minőségükben vesznek részt a temetésen. A lap szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy „szomszédunk, amelyet inkább nem szeretünk, mint szeretünk”, mélységes válságba került. A Nyugat immár nem kezeli kivételezett országként, s az Európai Közösségbe való felvételét is inkább a Csehországgal kötött szövetségének, semmint saját érdemeinek köszönheti majd. Budapest mélyen sértve érzi magát hiúságában, így mindenfajta „erősítőkre” van szüksége, s ezek közé tartozik Horthy újratemetése is. Nem lehet a véletlennek tulajdonítani, hogy az eseményre nagyjából fél évszázaddal az után kerül sor, hogy a volt kormányzó jelentős területet rabolt el Romániától — úja a kommentár, amely leszögezi: „Nem mondhatnánk, hogy sért, inkább szórakoztat a hideg vízzel berúgni szándékozó ország gyengeségének ez a jele.” •B.T. Szerb kivonulás a magaslatokról Izetbegovic is beleegyezik Bosznia felosztásába? MH-összefoglaló Hosszas huzavona után a hét végén valóban befejeződött a szerb kivonulás a Szarajevó melletti két stratégiai szempontból fontos magaslatról, az Igmanról és a Bjelasnicáról. Tegnap már csak körülbelül kétszáz szerb fegyveres maradt a térségben. A kivonulás tényét Francis Briquemont tábornok, a kéksisakosok boszniai parancsnoka is megerősítette. A szerbek távozásuk előtt kifosztották, majd felgyújtották az 1984-es olimpiára készült létesítményeket. Washingtoni hírek szerint Clinton elnök pozitív fejleménynek minősítette a két hegység kiürítését. A szerb sajtó Lord Owent idézte, aki a londoni Independentnek adott nyilatkozatában azt állította, hogy a légitámadással való fenyegetőzés a Nyugat blöffje volt. Másfelől a NATO és az ENSZ-erők vezetői szombaton Vicenzában elvégezték az utolsó simításokat is a boszniai szerb állások elleni szövetséges légitámadások tervein. Az evakuálás befejeztével a tervek szerint Genfben ma ismét tárgyalóasztalhoz ül a három boszniai vezető. Alija Izetbegovic a szarajevói rádióban elmondta, bár mindvégig ellenezte a köztársaság fasiszta ideológia alapján történő etnikai felosztását, most mégis kénytelen ebbe beleegyezni. Izetbegovic ezt az ellenség túlerejével és azzal indokolta, hogy a nemzetközi közösség hátat fordított Boszniának. Vasárnap délután végre áthaladhatott a Csepel nevű magyar hajó hétuszálynyi vasércszállítmánnyal a zimonyi Duna-blokádon. A dinár naponta egy százalékot veszít értékéből. További információk a 2. oldalon Fókuszban a magyar kisebbség helyzete Európa-nap Fertőrákoson MH-összefoglaló A fertőrákosi Európa-napon munkatársunk több politikust faggatott a háborgó kelet-európai helyzetről, kisebbségproblémákról, a legutóbbi szlovákiai helységnévtáblaügyről. Jeszenszky Géza külügyminiszter: Szlovákiában a magyar nyelvű helységnévtáblákat vissza kell állítani, ez egyértelmű! E kérdésben az Európa Tanács meglehetősen határozottan fogalmazott. Für Lajos védelmi miniszter: Megmondom őszintén, én ilyen ügyekben soha nem mernék sem tanácsot adni, sem ítéletet alkotni! Hiszen kívül vagyok, nem vagyok ott, én nem dönthetek... Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés vezetője: Az a politika, amelyből hiányzik a megoldásra törekvés — vereségre ítéltetett! Ágoston András, a VMDK vezetője: A demokratikus ellenzék sem annyira demokratikus Szerbiában, hogy az általunk követelt autonómiát elfogadná...! Bővebben a 3. oldalon Az angol Damon Hill a Hungaroringen nyert először Forma–1-es nagydíjat. Második lett az olasz Ricardo Patrese, míg a harmadik helyen az osztrák Gerhard Berger ért célba. A mogyoródi versenyről szóló tudósításunk a 24. oldalon FOTÓ: MÜLLER JUDIT Ma újra a tb-vagyonról Állami garanciákat várnak MH-információ______________ Szabó Iván pénzügyminiszterrel a nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzatok szakemberei ma újra asztalhoz ülnek. A megbeszélés tétje, hogy a felek meg tudnak-e állapodni a hozadékgaranciákról. Ennek lényege, hogy a jövő évi tb-költségvetésben tervezett több mint 5 milliárd forintos vagyonhozamra az állami büdzsé képes-e garanciákat vállalni. Az erre az esztendőre előirányzott 5 milliárd forintos vagyonhozamból már most megjósolható, hogy nem a teljes egésze folyik majd be. Mint a múlt héten ismertté vált, az ÁVÜ 40 milliárd forintos vagyonportfóliót állított össze. Az ÁV Rt. — és még szóba jöhet a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet — adós maradt a vagyonlistával. A A tbnek idén 100 milliárd, jövőre pedig 200 milliárd forintnyi vagyont kell kapnia, illetőleg azokból legalább 4-5 százalékos osztalékhoz kell jutnia. Ha ez nem teljesül, akkor megkérdőjelezhető, hogy a kormányzat teljesíteni tudja-e a Nemzetközi Valutaalap követeléseit. Azaz az államháztartási hiány — amelybe benne foglaltatik a tb-költségvetés deficitje is — a hazai össztermék 5,6 százalékát nem haladhatja meg. • V. N.Gy. A NAP INTERJÚJA Für Lajossal Katonai támadás jelenleg nem fenyegeti Magyarországot — mondta lapunknak a védelmi miniszter. Képünkön Für adakozik az árvaalapítványnak. Interjúnk a 3. oldalon FOTÓ MÜLLER JUDIT MH-információ Augusztus huszadikától érvényesek az új — zömében magasabb — illetékek. A törvénymódosítás nyomán leginkább a visszterhes vagyonszerzési, öröklési és ajándékozási illetékek változtak. A módosításokra azért került sor — szólt az indoklás a törvény kihirdetésekor, július 21-én —, mert a kormányzat a Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalásokon erre kötelezettséget vállalt. A vagyonszerzési illetékek eddigi mértékei általában kétszeresére növekszenek. A legjelentősebb változásokkal a lakásnak nem minősülő egyéb ingatlanok vásárlásánál, ajándékozásánál és öröklésénél találkozhatunk. A lakásingatlan vételekor továbbra is a forgalmi érték két százalékát kell illetékként leróni. Ha a lakástulajdonosok ingatlanjukat egymás között cserélik, akkor változatlanul a forgalmi értéknek a különbözete után kell illetéket fizetni. A lakóházépítés céljára történő telekszerzés csak 720 négyzetméterig illetékmentes — feltéve hogy a telken négy éven belül lakóházat építenek. A lakástulajdon öröklése esetén az illeték — rokonsági viszony függvényében — megmarad, 2,5, 4, illetve 5 százalék. Ugyanígy lakástulajdon ajándékozásakor is maradnak a jelenlegi mértékek (5, 8, 10 százalék). Az ingyenesen megszerzett vagyoni érték esetén illetékként az első csoportba soroltak (szülő, gyermek, házastárs) 5 százalék helyett 10-et, a második kategóriába tartozók (unoka, nagyszülő, testvér) 8 százalék helyett 14 százalékot, s akikre az első két csoport feltételei nem vonatkoznak, azok 10 százalék helyett 20 százalékot térítenek. A gépjármű vagyonszerzési illetéke köbcentiméterenként egységesen 6 forint lesz. Az eljárási illetékek közül a jogorvoslati illeték 600 forintról ezer forintra növekszik. Az ingatlan-tulajdonjog, a vagyoni értékű jog 2000 forintért jegyezhető be. A felszámolási eljárás illetéke 20 ezer forint lesz, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor illetékként nem kellett fizetni. S aki válni szeretne, az ezt csak drágábban teheti meg, 5 ezer forint helyett 6 ezer forintért. . V. N. Gy. Ezer forinttal drágább a válás A vagyonszerzési illetékek duplázódnak Ki vásárolja fel a Danubiusbonuszokat? MH-információ______________ Hamarosan kézhez kapják a Danubius-kisrészvényesek „hűségrészvényüket”. Az 1,2 milliárd forintos pakett minden bizonnyal piacra kerül. Mindenféleképpen megfelelő keresletet kell a közel 1,2 milliárd forintnyi „hűségrészvénnyel” szemben támasztani, hiszen ennek hiányában az árfolyam jelentősen csökkenhetne. Már csak az a kérdés, ki veszi meg a bonuszokat. Az Állami Vagyonügynökség kezében lévő 2 milliárd forintnyi Danubius Hotels Rt.-részvénycsomagért a CP Holdings és a Cambridge Group versenyezhet majd — hangzik az ÁVÜ igazgatótanácsi határozata. Mivel azonban több más befektető is jelentkezett, az ügy nem tekinthető lefutottnak — tudta meg munkatársunk. Részletek a 13. oldalon Külföldi tőkebefektetés Magyarországon Eddig ötmilliárd dollár MH-információ Összesen 178 külföldi társaság fektetett be eddig Magyarországon — derül ki az Állami Vagyonügynökség elmúlt három évet értékelő kiadványából, melyet Szabó Tamás privatizációügyi miniszter jegyzett. A legtöbb befektető (58) Ausztriából érkezett, ezt követi Németország 30-cal és Nagy- Britannia 25-tel. A külföldiek részesedése az eddig megalakult társaságokban a vegyesvállalatokra vetítve 39,2 százalék, az összes társaságból pedig 3,5 százalék. Máig 5 milliárd dollár értéket ért el a külföldiek tőkebefektetése. A költségvetés bevételei ezáltal 100 milliárd forinttal gyarapodtak a három év alatt, a vállalatok pedig 80 milliárd forint reorganizációs forráshoz jutottak. Részletek a 13. oldalon Kénytelenek leállni a romániai nagyüzemek? Százhúsz magyar tehervagon vesztegel a határon Bukaresti tudósítónktól_______ Kölcsönös vádaskodások, egymásra mutogatás, nyilatkozatháború, fenyegetések, helyenként megtorló akciók jellemezték a hét végén a romániai vasutasok már ötödik napja tartó sztrájkját. Paul Teodoru szállításügyi miniszter véleménye szerint Románia a katasztrófa szélére sodródott. Több nagyvállalat, üzem kétségbeesett felhívásokkal kérte az illetékeseket, tegyenek meg mindent a sztrájk beszüntetéséért, tüzelőanyag híján ugyanis képtelenek a munkára. Mindeközben a bányák nem tudnak mit kezdeni a kitermelt szénnel. A tirgujiui medence fejtéseinek vezetői közölték, több mint negyedmillió tonna szén halmozódott föl, és raktározási gondok miatt rövidesen kénytelenek lesznek leállítani a munkát. Állnak a nemzetközi vonatok, százhúsz magyar tehervagon is vesztegel a határállomásokon, közülük tizennyolc élő állattal. Bulgária naponta három és fél millió levát veszít a romániai sztrájk miatt. A vasúti társaság megpróbálta fenyegetésekkel jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, közölte, kénytelen lesz a megfelelő állami szervekhez fordulni. Kolozsvárott az ügyészség eljárást indított több szakszervezeti vezető ellen, a brassói érdekvédelmi központ telefonvonalait pedig kikapcsolták szombaton délután, éppen akkor, amikor a szakszervezeti elnök Iliescu államfővel tárgyalt. Vasárnapra virradó éjszaka a szállításügyi miniszter részvételével megkezdődtek a tárgyalások a szakszervezetek és a munkáltatók között. Ez utóbbiak elfogadták a béralku színhelyéül Brassót, az érdekvédelmi szervezet központját, és lemondtak arról az igényükről, hogy a megbeszélések idejére függesszék fel a bérkövetelő akciót. • Bogdán Tibor A MÁV rendelkezése még érvényben van, a romániai rendeltetésű szállítmányok nem léphetnek Magyarország területére, és idehaza sem pakolhatnak be ilyeneket — közölte a MÁV főmenetirányítója a távirati irodával vasárnap.