Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 39-49. szám)
1994-02-16 / 39. szám
2— há MAGYAR HÍRLAP Görög kísérlet az Európai Unió béketervének elfogadtatására Mintegy negyven fegyvert adtak át a szerbek Újvidéki tudósítónktól A fenyegető NATO-ultimátum árnyékában az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország még egy diplomáciai kísérletet tesz a szerbek „megpuhítására”. Karolosz Papuliasz külügyminiszter tegnap Belgrádban Slobodan Milosevic elnökkel tárgyalt, és beszámolt a NATO-tanácskozásról, amelyen döntést hoztak a boszniai szerbek elleni légitámadásokról. Eszmecseréjük kimenetelétől függ, hogy Athént még az ultimátum lejárta előtt összehívja-e Bosznia ügyében az EU rendkívüli miniszteri értekezletét Szerb körökben úgy tudják, hogy Papuliasz mindenekelőtt a Szarajevó körüli ostromgyűrű feloldását szeretné kieszközölni, miközben diplomáciai akciót sürget annak érdekében, hogy a szembenállókkal elfogadtassák az EU béketervét. A jugoszláv vezetés is kiterjedt diplomáciai kampányba kezdett a NATO-légicsapás elhárítása céljából. Zoran Lilic szövetségi elnök Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz intézett levelet, a New Yorkban tartózkodó Radoje Kontic kormányfő pedig kijelentette: egyetlen ok sem indokolja a szerb hadállások bombázását, mert ők még az ultimátum előtt megkezdték a nehézfegyverek visszavonását Szarajevó körzetéből. A Szarajevóból érkező jelentések szerint viszonylag zökkenőmentesen halad a nehézfegyverek átadása. A szerbek tegnapig mintegy 40 harceszközt adtak át, míg a bosnyákok 10 ágyút, illetve aknavetőt helyeztek ENSZ-ellenőrzés alá. Elmaradt azonban Mladic szerb parancsnok és Rasim Delic bosnyák főparancsnok találkozója, amelyen a demilitarizálás részleteiről tárgyaltak volna. Jaszusi Akasinak, az ENSZ- főtitkár balkáni főmegbízottjának vezetésével tegnap Szarajevóba érkezett a piactéri merénylet kivizsgálásával megbízott nemzetközi bizottság, hogy újabb terepszemlét tartson a helyszínen. A jelentést tegnap kellett volna közzétenni. Jaszusit fogadta Alija Izetbegovic is. A bosnyák elnök tárgyalt az amerikai és az orosz különmegbízottal is. Charles Redman, a hivatalos megfogalmazás szerint azért kereste fel Szarajevót, hogy megtudakolja „a muzulmán követelések alsó határát”. Vitalij Csurkin hétfőn Belgrádban Miloseviccsel, majd tegnap reggel Szkopjéban Gligorov macedón elnökkel folytatott eszmecserét. Innen Zágráb érintésével érkezett Szarajevóba. Szkopjei látogatása befejeztével figyelmeztetett, amennyiben a boszniai szerbek nem vonják vissza nehéztüzérségüket Szarajevó körzetéből, a NATO-légitámadás bizonyosan bekövetkezik, ez viszont a konfliktus kiterjedéséhez vezet. A szerb sajtó kiemelten közli, hogy Vincze András, Magyarország belgrádi nagykövetségének ügyvivője Radoslav Bulajic szövetségi külügyminiszter-helyettesnek tolmácsolta a magyar kormány hivatalos állásfoglalását, miszerint Magyarország nem vesz részt a NATO-erők esetleges katonai akciójában. • J. Garai Béla MTI---------------------------Hírzárlatot rendelt el az ENSZ a szarajevói nehézfegyverzet kivonását, begyűjtését és ellenőrzését illetően. A Reuter arra alapozza hírét, hogy tegnap szarajevói ENSZ-illetékesek nem voltak hajlandóak tájékoztatni az újságírókat a fegyverleadás egyetlenegy mozzanatáról sem. Az Unprofor szóvivője elmondta, hogy korábban szolgáltak ilyen információkkal, de ezt a jövőben mellőzik majd. Egyébként nem volt hajlandó kifejteni azt sem, hogy mit is jelent tulajdonképpen a fegyverek leadásának ellenőrzése. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető tegnap este közölte: a szerb fél kész áthelyezni fegyverzeteinek egy részét, hogy az ENSZ azt hatékonyabban ellenőrizhesse. Azt állította, hogy a NATO „nyitott kapukat dönget”, mert a szerbek már az ultimátum kiadása előtt megegyeztek Akasi Jaszusival Szarajevó demilitarizálásának minden részletéről. Bukarest kész részt venni a béke-erőfeszítésekben Bukaresti tudósítónktól Boszniában a világ legbonyolultabb válsághelyzeteinek egyike alakult ki, amely, ha nem kezelik kellő józansággal és megfontoltsággal, könnyen általános konfliktussá válhat — figyelmeztetett a horvát elnök Ion Iliescu román államfővel folytatott bukaresti megbeszéléseit követően. Franjo Tudjman nagyra értékelte a délszláv válságról vallott bukaresti álláspontot, és úgy vélte, Délkelet-Európa legnagyobb államaként Románia cselekvő részt vállalhat a konfliktus békés rendezéséből. Iliescu maga is a konfrontáció beszüntetése mellett foglalt állást. A jelenlegi helyzetben valamennyi érintett félnek a legnagyobb felelősségérzetről kell bizonyságot tennie a politikai megoldás előmozdításáért — vélte a román államfő. Tudjman és kísérete tegnap a parlament két házelnökével, illetve Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel találkozott. Adrian Nastase közölte a vendéggel: a román parlament maga is szívesen tenne erőfeszítéseket a béke megteremtéséért. Iliescu és Tudjman ma aláírja a két ország barátsági és együttműködési szerződését, amely az első ilyen jellegű megállapodás lesz Románia és a volt Jugoszlávia valamely tagállama között. • Bogdán Tibor Az MH bemutatja Sir Michael Rose-t, a boszniai ENSZ-erők főparancsnokát „Egy dologra mérget lehet venni, az ő főparancsnoksága alatt a boszniai ENSZ-békefenntartók nem ugyanazok lesznek majd, mint akik előtte voltak” — idézte a brit Observer Sir Michael Rose egyik közeli barátját, miután Londonban bejelentették, hogy a brit tábornok váltja fel a belga Francis Briquemont-t a Boszniában állomásozó kéksisakos egységek élén. A főparancsnok adandó alkalommal kulcsszerepet játszhat a boszniai légicsapások elrendelésében. Megfigyelők a brit főtiszt kalandos életrajzából még egy kategorikus következtetést vontak le: Rose egészen biztosan nem követi majd elődjének példáját, aki fél év után fáradtan és idegileg kimerülve távozott a főparancsnoki posztról. „Sir Michaelt — állítják — nem ilyen fából faragták”. Az 53 esztendős tábornok élete — ahogy mondani szokás — kész legenda. Az egyetemi padot Oxfordban koptatta, ahol politikatudományt, filozófiát és gazdaságot tanult. A párizsi Sorbonneon képezte tovább magát, folyékonyan beszél franciául, ami a brit tiszteknél nem éppen szokványos dolog. Nyelvtudásának nagy hasznát veheti most Boszniában, ahol legalább 3 ezer francia kéksisakos tartozik az alárendeltségébe. Brit mércével mérve is rendkívül sikeres katonai pályáját 1964- ben egy elitegységnél kezdte. A jemeni Ádenben pallérozódott, mielőtt a híres antiterrorista egységhez, a SAS-hoz vezényelték. A SAS már az igazi mély vizet jelentette: Észak-Írországban az IRA ellen folytatott háborúban vezényli a különítmény akcióit. A láthatatlan ellenséggel vívott küzdelemben szerzett tapasztalatait minden bizonnyal jól tudja hasznosítani Boszniában — mutatnak rá a szakértők. Rose nevét odahaza igazán az tette ismertté, amikor emberei — 1980. május 5-én — Londonban megostromolták a líbiai Népi Irodát. A királynő ezért a hőstettért a Bátorság Érdemérmet tűzte a mellkasára, amihez a nemesi cím is dukált. Még ennél is nagyobb kitüntetés volt számára Margaret Thatcher bizalma, amit az Argentínával vívott falklandi háborúban vívott ki magának. Sir Michael ebben a konfliktusban akkor lépett kulcsfigurává elő, amikor az argentinokat meggyőzte arról, hogy a kapituláció még a viszonylag tisztes visszavonulás előtt nyitja meg az utat számukra. Előzőleg azonban a csatatéren is letette névjegyét, az általa vezényelt egység meghódított egy stratégiailag fontos magaslatot. Michael Rose bátorságáról is legendák keringenek. Ezt az erényét a saját bőrén tapasztalhatta az egyik legismertebb brit haditudósító, aki — miután felvették a tábornok helikopterére — aggódva kérdezte, hogy nem kell-e az argentin védők kereszttüzétől tartani. „Aki kockáztat, nyer” — felelte röviden Sir Michael. Amerikai lapvélemények Feszültséget teremt a magyar AWACS-döntés Washingtoni tudósítónktól Ez a lépés kétségtelenül feszültséget teremt Magyarország és a NATO, valamint Budapest és Washington között, megkérdőjelezi Magyarország — mint lehetséges NATO-tagállam — értékét — írják az amerikai lapok arról a magyar döntésről, hogy a boszniai szerbek elleni esetleges légitámadás idejére kitiltanák a magyar légtérből az AWACS-gépeket. A budapesti állásfoglalás egyes értékelések szerint azt bizonyítja, hogy Magyarország Szerbia felé hajlik. A Washington Postnak adott telefoninterjúban a magyar külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kifejtette: az Országgyűlés csak a boszniai légtér megfigyelése céljára engedélyezte a magyar légtér használatát. Magyarország még nem a NATO tagja — mondta Herman János —, és nem kérték ki a véleményét az ultimátummal kapcsolatban. A döntés nem jelenti a magyar politika megváltozását, csak arról van szó, hogy egy időre felfüggesztik a légtér használatának jogát — jelentette ki, és hozzátette: magvannak a saját érdekeink, és meggyőződésünk, hogy az értelmetlen feszültséget Szerbiával a minimális szinten kell tartani. • R. Zs. KÜLFÖLD Az USA megérti Magyarország érzékeny helyzetét MTI Budapestnek az a döntése, hogy a szerb állások elleni légiműveletek esetén a NATO AWACS gépei nem használhatják Magyarország légterét, nem érinti Magyarországnak a békepartnerség programjában betöltött helyét, illetve nem lesz kihatással esetleges NATO-tagságára sem — jelentette ki tegnap egy kérdésre válaszolva Michael McCurry, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Közölte, hogy Washington értelmezése szerint a mostani budapesti döntéstől függetlenül a felderítőgépek folytatják a boszniai légtérzárlat ellenőrzését. Jelezte azt is, hogy a magyar lépés nem fogja befolyásolni a légicsapások végrehajtásának technikai feltételeit. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nagyon is tisztában van Magyarország érzékeny helyzetével. Szokásos déli sajtóértekezletén egyébiránt ismételten leszögezte, hogy a NATO ultimátumában foglalt feltételek véglegesek és sziklaszilárdak. Megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, hogy a héten valószínűleg újabb amerikai, észak-koreai érintkezésre kerül sor New Yorkban Phenjan atomprogramjának ellenőrzése ügyében. Német ENSZ-katonák újra otthon Berlini tudósítónktól Kedden visszaérkezett a Szövetségi Köztársaságba az 1400 fős Szomáliai német ENSZ-kontingens első 102 tisztje és katonája. A kölni repülőtéren több százan — rokonok, ismerősök és újságírók — fogadták a Kenya érintésével hazatérőket. Megfigyelők szerint a március végéig tartó csapatkivonások „főpróbájának” sikere valószínűsíti, hogy a még Szomáliában állomásozó német egységek és hadfelszerelésük egy része is a Mogadishu— Mombasa—Köln útvonalon tér haza az NSZK-ba. A tavaly nyáron kezdődött sivatagi akció a védelmi minisztérium információi szerint mintegy 297 millió márkát emésztett fel. A még Afrikában tartózkodó 1300 német egyenruhás hozzátartozói, akárcsak a társadalom, bíznak benne, hogy a hat héten belül lezáruló Szomáliai missziónak a nem titkoltan veszélyes kivonulási manőver során sem lesz halálos áldozata. •M.G. A CSU elhatárolja magát a szélsőjobbtól Berlini tudósítónktól Dr. Theo Waigel, a CSU elnöke, szövetségi pénzügyminiszter a maratoni választási évben is elutasít bárminemű együttműködést a republikánus párttal. A kisebbik uniópárt vezetője azt követően szögezte ezt le, hogy keddi müncheni jelentések szerint mind nagyobb nyomás nehezedik a bajor kormány keresztényszociális környezetvédelmi miniszterére — többek közt republikánus kapcsolatai miatt —, hogy távozzon a kabinetből. A közvélemény a korábbi bajor miniszterelnököt, az úgynevezett „amigo affér” miatt tavaly lemondani kényszerült Max Streiblt is. Rossz fényt vet a CSU-ra, hogy egy olyan prominens uniópárti politikus, mint Streibl néhány hete tárgyalást folytatott az SS-múltú, szélsőjobbos republikánus vezérrel, Franz Schönhuberrel. •M.G. A francia miniszterelnök kitart politikája mellett Párizsi tudósítónktól Edouard Balladur hétfőn este másfél órás tévészereplésben tudatta, hogy nem változtat politikáján a kormánya irányvonalát bal- és jobboldalról egyaránt érő bírálatok ellenére sem. Az idén már növekedés várható a francia gazdaságban (mintegy másfél százalékos), a munkanélküliség pedig jövőre csökkenhet — mondta Balladur, hozzáté ve, hogy mindezt nem ígéri, hanem reméli. E remény alapjául változatlan gazdaságpolitikára szolgál. Ennek tengelyében az állami költségvetési szigor áll, főképpen ami a szociális kiadásokat illeti, de egyúttal a bérek vásárlóerejének megőrzése is a fogyasztás fellendítése végett, végül pedig az alacsony kamatlábak. Balladur megértően szólt a recesszió okozta társadalmi nyugtalanságról — „törékeny társadalom a miénk” —, ugyanakkor nem reagált a szocialista államfő hétvégi intelmére. Mitterrand elsősorban a városokban feltűnő társadalmi polarizálódás veszélyére hívta fel a figyelmet, míg a kormánytöbbségen belül egyes centristák éppen az eddiginél keménykezűbb és gyorsabb gazdaságpolitikai intézkedéseket sürgetnének. Balladur, miközben az eddigiekhez hasonlóan mértéktartóan szólt a szocialista államfő és a jobboldali kormány politikai együttéléséről, kijelentette, hogy valamennyi jogi eszköz birtokában végigviszi azt a politikát, „amelyre a franciák ’93 tavaszán szavaztak”. Balladur a mindinkább személyére összpontosuló elnökválasztási találgatásokra nem volt hajlandó érdemben válaszolni. • Róka H. Zsuzsa Nem várható a szankciók enyhítése MTI --------------------------A tevékenyebb amerikai részvétel és az oroszokkal kialakuló egyetértés hatékonyabbá teheti az európai államok korábbi rendezési terveit — vélekedett tegnap Erdős André magyar ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács kétnapos Bosznia-vitájáról. Megítélése szerint a színfalak mögött folyó, a nagyhatalmak szűk körét érintő tárgyalásoktól várható csak igazi áttörés. Magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta azt is, hogy az ENSZ-ben egyelőre továbbra sincs napirenden a Jugoszlávia (Szerbia-Montenegro) elleni szankciók enyhítésének kérdése, már csak azért sem, mivel a tilalmak ügye nem csupán a boszniai rendezéssel függ össze, hanem az egész délszláv válság megoldásával. Szófia embargós kártérítést kért MTI --------------------------Bulgária kompenzációra tart igényt mindazoknak a hatalmas gazdasági károknak az elszenvedéséért, amelyek a szomszédos Szerbia ellen elrendelt gazdasági szankciók miatt érik — jelentette ki Zselju Zselev bolgár elnök a Le Soir című belga lapnak nyilatkozva. Zselev azt mondta, hogy a már második éve tartó embargó Bulgáriát — talán az egy Macedónia kivételével — minden más országnál jobban sújtja, lévén, hogy valamennyi Nyugat felé vezető útja Szerbián haladna keresztül. Országa ezért is vetette fel a kompenzációk kérdését, így egyebek között a bolgár adósságállomány újraértékelésének, egyes beruházási segélyeknek, vagy éppen távközlési és közlekedési hálózatok fejlesztését szolgáló projektek finanszírozásának igényét. Bécs nem tiltja ki a NATO-gépeket MTI ---------------------------A NATO eddig nem fordult Ausztriához azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá harci gépeinek átrepüléséhez Bosznia irányában, de az ilyen engedély kiadásának semmi akadálya nem lesz — közölte Alois Mock osztrák külügyminiszter szóvivője. Florian Krenkel ezt azzal indokolta, hogy a NATO esetleges katonai beavatkozása az ENSZ Biztonsági Tanácsának megfelelő határozatán alapul, így Ausztria számára nincs ok azt másként kezelni, mint az AWACS felderítő repüléseket. Ez utóbbiakra napi több engedélyt is kiadnak: a gépek északnémet (Geilenkirchen) támaszpontjukról az olaszországi Aviano, illetve Magyarország felé tartva repülnek át Ausztria felett. A küldetés célja az, hogy Magyarországról és az Adria térségéből ellenőrizzék a boszniai repülési tilalmat. Az ausztriai átrepüléshez az engedélyt minden egyes alkalommal telefaxon kérik és kapják — szemben Svájccal, amely általános jóváhagyását adta az ilyen repülésekhez. Ha a NATO katonai bevetése szükséges lesz, és gépei harci cselekmény céljából, fedélzetükön fegyverekkel kívánják boszniai célpontjukat megközelíteni, Ausztria ugyanúgy jár el, mint a fenti esetekben. Spiroiu tagadja Tudor vádjait Bukaresti tudósítónktól A román parlament felsőháza, a szenátus előtt szembesült a honvédelmi minisztert nemzetárulással, tisztességtelen ügyletekkel és a román hadiipar lezüllesztésével vádoló Corneliu Vadim Tudor szenátor, valamint a védelmi tárca vezetője, Niculae Spiroiu. A várva várt összecsapás azonban elmaradt, a Nagy-Románia Párt szenátorelnöke ugyanis meglepően békülékenyen nyilatkozott, a miniszter pedig közölte: ameddig a tárca élén áll, nem kívánja törvény elé idézni a vádaskodót. Azt viszont határozottan hangsúlyozta: egyetlen állítás sem igaz, s ha a súlyos vádak közül csak egy is megállná a helyét, már beadta volna lemondását. Spiroiu levélben kérte a szenátus védelmi bizottságát, tárgyalja meg a történteket. A testület valószínűleg ma mindkét felet meghallgatja. A Nagy-Románia Párt elnöke közölte, hogy átadta a parlament illetékeseinek terhelő adatait, a honvédelmi tárcavezető pedig átnyújtotta az ártatlanságát igazoló dokumentumokat. • B.T. 1994. február 16., szerda Jelcin elhalaszthatja parlamenti beszédét Major szerint a moszvai ellenkezés csupán félreértésből fakadhat Moszkvai tudósítás „Senkinek sem engedjük meg, hogy nélkülünk igyekezzen megoldani a boszniai válságot” — mondta Borisz Jelcin orosz államfő a brit miniszterelnökkel folytatott tegnapi tárgyalásai után. Jelcin nem hivatkozott a NATO ultimátumára, nem ítélte azt el, csupán bejelentette, hogy Oroszország nélkül semmi sem sikerülhet. Moszkva aktívan dolgozik a válság megoldásán, mondta Jelcin, John Major pedig kifejtette: Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának együttes erővel kell dolgoznia azon, hogy békét köttessenek a harcoló boszniai felekkel. Az orosz elnök szerint bármiféle bombázásról csak akkor lehet szó, ha támadás éri az ENSZ- erőket, és azok kérik a védelmet. A parlament bizottsága — igaz, csak ajánlásként — ugyanakkor azt a javaslatot terjesztette az államfő elé, hogy Oroszország vétózza meg az ENSZ-ben a légicsapásról szóló döntést, és ezzel párhuzamosan a maga részéről oldja fel egyoldalúan a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat. A sajtó jelentései és a résztvevők beszámolója szerint egyébként az orosz—brit csúcstalálkozó rendkívül jó hangulatban folyt, bár Jelcinen még látszottak a betegség jelei. Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő be is jelentette, hogy nem lepődne meg, ha az államfő elhalasztaná emiatt a péntekre tervezett parlamenti beszédét, ám más vélemények szerint ez nem valószínű, Kosztyikov nagyobb rokonszenvet akart kelteni Jelcin iránt. Major sem tagadta, hogy a boszniai válság megoldását illetően nincs nézeteltérés London és Moszkva között, mindketten a tárgyalásokat szorgalmazzák. A légitámadást ellenző moszkvai álláspont csupán abból a félreértésből fakadhat, amit az okoz, hogy nem ismerik a NATO-döntés részleteit, hiszen Brüsszelben mindent alaposan megfontoltak, és a lépés összhangban van az ENSZ határozataival — mondta. Kosztyikov elnöki szóvivő még a találkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy a légitámadás megkérdőjelezné a Partnerség a békéért terv végrehajtását. A brit—orosz viszony mind Jelcin, mind Major értékelése szerint a második világháború vége óta soha nem volt olyan jó és problémamentes, mint most. Ennek a bizonyítéka egy sor szerződés aláírása, és az a nyilatkozat, amely szerint a két fél semleges területre irányítja egymást célzó atomrakétáit. Megállapodtak abban is, hogy 1995- től kezdve közös hadgyakorlatok sorozatát tartják. A brit miniszterelnök Csernomirgyin kormányfővel is találkozott, akivel a szintén problémamentes gazdasági együttműködés kérdéseit vitatta meg. • Izbéki Gábor Jelcin kézfogással üdvözölte Norma Majort, John Major viszont csókkal köszöntötte Naina Jelcint tegnapi találkozásukon a Kremlben fotó: mti külföldi képszerkesztőség - epa Angol tisztek képezik ki a palesztin rendőröket Tel Aviv-i tudósítónktól A tabai tárgyalások kedvező mederben folynak — mondta kedden Nabil Saat, hozzátéve, hogy a palesztinok addig nem írják alá a végleges egyezményt, amíg Izrael nem hirdet általános amnesztiát és nem engedi szabadon a többezernyi palesztin foglyot. Izrael hajlandó részleges amnesztiára , ami kizárja az életfogytiglanra ítélt gyilkosokat. A Jediot Ahronót londoni forrásokra hivatkozva közli, hogy két angol rendőrtiszt érkezett Izraelbe, és megkezdte a leendő palesztin rendőrök kiképzését. A két tiszt, Dan Crompton és John Tanny, terrorellenes akciókra oktatja a palesztin rendőrjelölteket. Anglia, mondja a forrás, azt is megígérte, hogy ellátja könnyűfegyverzettel a leendő palesztin rendőrséget. Izraelben az angol rendőrtisztek jelenléte már élcelődésre ad alkalmat: „íme, így jönnek vissza az angolok, negyvenöt évvel a manntum befejezése után” — moriiják az idősebbek, akik még emlékeznek, nem nagy nosztalgiával, a lobbykra. A tabai tárgyalások első napján a palesztin rendőrség nagyságanyolcezer fő — ez a palesztin követelés), fegyverzete, mozgásszabadsága került szőnyegre. Hír szerint Izrael hajlandó beleegyezni, hogy Gázában és Jerikóban helikopterek felszállóhelyet alakítsanak ki, hogy Arafat és társai könnyen közlekedhessenek az autonómia két pólusa között. Rabin miniszterelnök tegnap a kneszet külügyi bizottságának zárt ülésén élesen kikelt a palesztin állam gondolata ellen, és elítélte pártjának azon vezetőit, akik ezt a gondolatot dédelgetik. Rabin figyelmeztette a palesztinokat is: „Nemcsak az számít részükről szerződésszegésnek, ha önálló államot proklamálnak — hanem az is, ha önállóan próbálnak külpolitizálni.” A szíriai „fronton” állóharc folyik a résztvevők között. Izrael új javaslattal állt elő: tárgyaljanak a tábornokok, hátha ez kimozdítja a holtpontról az izraeli—szír béke ügyét. Előreláthatóan Szíria elutasítja az izraeli javaslatot. • Naftali Kraus Novemberi választásokat javasol a szlovák baloldal Pozsonyi tudósítónktól A Demokratikus Baloldal Pártja már hivatalosan is előterjesztette a szlovák parlamentben alkotmánytörvény-javaslatát a választási időszak lerövidítéséről. Eszerint az előrehozott voksolást az önkormányzati választásokkal egyidőben, november 1I—12-én tartanák meg. A baloldali párt abban az esetben is hajlandó részt venni a választásokig az országot vezetni hivatott ideiglenes kormányban, ha Vladimír Meciar a DSZM- frakció maradékával ellenzékbe vonul — hangzott el a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A pártelnök, Peter Weiss az MH kérdésére válaszolva az ideiglenes kormány elsődleges feladatának a privatizációs törvény módosítása mellett a pártok finanszírozásáról szóló törvény és egy új választójogi törvény elfogadását nevezte. Módosítani kellene továbbá az önkormányzati választásokról szóló törvényt is, hogy helyi szinten, számarányuknak megfelelő képviselethez jussanak a különböző etnikumok. Az ideiglenes kormány összetételéről megkezdődtek a tárgyalások a magyar koalíció pártjaival is: a DBP vezetése szerint velük is lehetséges a megegyezés. Megerősítette ezt a feltételezést az Együttélés elnöke, Duray Miklós is, aki úgy fogalmazott: nem a kormányban való fizikai részvételük az elsődleges szempont, hanem a konszenzus annak teendőiről. Az Együttélés a kormány támogatásának feltételéül szabja az Európa Tanács ajánlásainak fél éven belüli elfogadását, állandó konzultációt a kisebbségi pártokkal, a komáromi nagygyűlés dokumentumainak érdemi megtárgyalását. A baloldali pártban megvan a készség az ET-ajánlások teljesítésére — erősítette meg Duka-Zólyomi Árpád frakcióvezető. Michal Kovác államfő a magyar koalíció kormányzati részvételéről azt mondta: semmiféle elvi kifogás nem emelhető ellene, hiszen nem lehet aszerint megkülönböztetni a pártokat, hogy milyen nemzetiségű szavazópolgárok támogatásával jutottak mandátumhoz. Az Együttélés és a magyar kereszténydemokraták kormányzati szerepvállalása csak attól függ, képesek lesznek-e megállapodni a többi parlamenti párttal. •S.E. Világhíradó Izrael meggondolta magát? (MH) Még mindig nem lépett életbe a tavaly ősszel aláírt egyezmény a magyar-izraeli vízumkényszer megszüntetéséről. Az utolsó hír az volt, hogy Rabin — belügyminiszteri minőségében — még nem írta alá a gyakorlati utasítást a határállomásoknak. Ellenőrizhetetlen hírek szerint Izrael — különböző okokból — „meggondolta magát”, és most megpróbálja elodázni az egyezmény életbeléptetését. Phenjan beengedi az atomellenőröket (MTI) Többhónapos, néha kilátástalannak tűnő vita után győzött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Észak-Korea minden feltételét teljesíti és lehetővé teszi, hogy ellenőrei bejussanak az atomfegyvergyártással gyanúsított nukleáris létesítményekbe. A delegáció hat-hét tagja azonnal útnak indul, amint elkészül beutazási vízumuk.