Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 39-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

2—­ há MAGYAR HÍRLAP Görög kísérlet az Európai Unió béketervének elfogadtatására Mintegy negyven fegyvert adtak át a szerbek Újvidéki tudósítónktól A fenyegető NATO-ultimá­­tum árnyékában az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország még egy diplomá­ciai kísérletet tesz a szerbek „megpuhítására”. Karolosz Pa­­puliasz külügyminiszter tegnap Belgrádban Slobodan Milose­vic elnökkel tárgyalt, és beszá­molt a NATO-tanácskozásról, amelyen döntést hoztak a bosz­niai szerbek elleni légitámadá­sokról. Eszmecseréjük kimene­telétől függ, hogy Athén­t még az ultimátum lejárta előtt­­ összehívja-e Bosznia ügyében az EU rendkívüli miniszteri ér­tekezletét Szerb körökben úgy tudják, hogy Papuliasz mindenekelőtt a Szarajevó körüli ostromgyűrű fel­oldását szeretné kieszközölni, mi­közben diplomáciai akciót sürget annak érdekében, hogy a szembe­nállókkal elfogadtassák az EU béketervét. A jugoszláv vezetés is kiter­jedt diplomáciai kampányba kez­dett a NATO-légicsapás elhárítá­sa céljából. Zoran Lilic szövetsé­gi elnök Butrosz Gáli ENSZ-fő­­titkárhoz intézett levelet, a New Yorkban tartózkodó Radoje Kon­­tic kormányfő pedig kijelentette: egyetlen ok sem indokolja a szerb hadállások bombázását, mert ők még az ultimátum előtt megkezd­ték a nehézfegyverek visszavoná­sát Szarajevó körzetéből. A Szarajevóból érkező jelen­tések szerint viszonylag zökke­nőmentesen halad a nehézfegy­verek átadása. A szerbek tegna­pig mintegy 40 harceszközt ad­tak át, míg a bosnyákok 10 ágyút, illetve aknavetőt helyeztek ENSZ-ellenőrzés alá. Elmaradt azonban Mladic szerb parancs­nok és Rasim Delic bosnyák fő­­parancsnok találkozója, amelyen a demilitarizálás részleteiről tár­gyaltak volna. Jaszusi Akasinak, az ENSZ- főtitkár balkáni főmegbízottjának vezetésével tegnap Szarajevóba érkezett a piactéri merénylet ki­vizsgálásával megbízott nemzet­közi bizottság, hogy újabb terep­szemlét tartson a helyszínen. A jelentést tegnap kellett volna közzétenni. Jaszusit fogadta Alija Izetbegovic is. A bosnyák elnök tárgyalt az amerikai és az orosz különmegbízottal is. Charles Redman, a hivatalos megfogal­mazás szerint azért kereste fel Szarajevót, hogy megtudakolja „a muzulmán követelések alsó határát”. Vitalij Csurkin hétfőn Belgrádban Miloseviccsel, majd tegnap reggel Szkopjéban Gligo­­rov macedón elnökkel folytatott eszmecserét. Innen Zágráb érin­tésével érkezett Szarajevóba. Szkopjei látogatása befejeztével figyelmeztetett, amennyiben a boszniai szerbek nem vonják vissza nehéztüzérségüket Szara­jevó körzetéből, a NATO-légitá­­madás bizonyosan bekövetkezik, ez viszont a konfliktus kiterjedé­séhez vezet. A szerb sajtó kiemelten közli, hogy Vincze András, Magyaror­szág belgrádi nagykövetségének ügyvivője Radoslav Bulajic szö­vetségi külügyminiszter-helyet­tesnek tolmácsolta a magyar kor­mány hivatalos állásfoglalását, miszerint Magyarország nem vesz részt a NATO-erők esetle­ges katonai akciójában. • J. Garai Béla MTI---------------------------­Hírzárlatot rendelt el az ENSZ a szarajevói nehézfegy­verzet kivonását, begyűjtését és ellenőrzését illetően. A Reuter arra alapozza hírét, hogy tegnap szarajevói ENSZ-illetékesek nem voltak hajlandóak tájékoz­tatni az újságírókat a fegyverle­adás egyetlenegy mozzanatáról sem. Az Unprofor szóvivője el­mondta, hogy korábban szolgál­tak ilyen információkkal, de ezt a jövőben mellőzik majd. Egyébként nem volt hajlandó kifejteni azt sem, hogy mit is je­lent tulajdonképpen a fegyverek leadásának ellenőrzése. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető tegnap este közöl­te: a szerb fél kész áthelyezni fegyverzeteinek egy részét, hogy az ENSZ azt hatékonyab­ban ellenőrizhesse. Azt állította, hogy a NATO „nyitott kapukat dönget”, mert a szerbek már az ultimátum kiadása előtt meg­egyeztek Akasi Jaszusival Sza­rajevó demilitarizálásának min­den részletéről. Bukarest kész részt venni a béke-erőfeszítésekben Bukaresti tudósítónktól Boszniában a világ legbo­nyolultabb válsághelyzeteinek egyike alakult ki, amely, ha nem kezelik kellő józansággal és megfontoltsággal, könnyen általános konfliktussá válhat — figyelmeztetett a horvát elnök Ion Iliescu román államfővel folytatott bukaresti megbeszé­léseit követően. Franjo Tudjman nagyra érté­kelte a délszláv válságról vallott bukaresti álláspontot, és úgy vél­te, Délkelet-Európa legnagyobb államaként Románia cselekvő részt vállalhat a konfliktus békés rendezéséből. Iliescu maga is a konfrontáció beszüntetése mellett foglalt állást. A jelenlegi helyzet­ben valamennyi érintett félnek a legnagyobb felelősségérzetről kell bizonyságot tennie a politikai megoldás előmozdításáért — vél­te a román államfő. Tudjman és kísérete tegnap a parlament két házelnökével, illet­ve Nicolae Vacaroiu miniszterel­nökkel találkozott. Adrian Nasta­­se közölte a vendéggel: a román parlament maga is szívesen tenne erőfeszítéseket a béke megterem­téséért. Iliescu és Tudjman ma aláírja a két ország barátsági és együttműködési szerződését, amely az első ilyen jellegű meg­állapodás lesz Románia és a volt Jugoszlávia valamely tagállama között. • Bogdán Tibor Az MH bemutatja Sir Michael Rose-t, a boszniai ENSZ-erők főparancsnokát „Egy dologra mérget lehet venni, az ő főparancsnoksága alatt a boszniai ENSZ-békefenn­­tartók nem ugyanazok lesznek majd, mint akik előtte voltak” — idézte a brit Observer Sir Michael Rose egyik közeli barátját, mi­után Londonban bejelentették, hogy a brit tábornok váltja fel a belga Francis Briquemont-t a Boszniában állomásozó kéksisa­kos egységek élén. A főparancs­nok adandó alkalommal kulcs­szerepet játszhat a boszniai légi­csapások elrendelésében. Megfigyelők a brit főtiszt ka­landos életrajzából még egy kate­gorikus következtetést vontak le: Rose egészen biztosan nem köve­ti majd elődjének példáját, aki fél év után fáradtan és idegileg kime­rülve távozott a főparancsnoki posztról. „Sir Michaelt — állítják — nem ilyen fából faragták”. Az 53 esztendős tábornok éle­te — ahogy mondani szokás — kész legenda. Az egyetemi padot Oxfordban koptatta, ahol politi­katudományt, filozófiát és gazda­ságot tanult. A párizsi Sorbonne­­on képezte tovább magát, folyé­konyan beszél franciául, ami a brit tiszteknél nem éppen szokvá­nyos dolog. Nyelvtudásának nagy hasznát veheti most Boszniában, ahol legalább 3 ezer francia kék­sisakos tartozik az alárendeltségé­be. Brit mércével mérve is rendkí­vül sikeres katonai pályáját 1964- ben egy elitegységnél kezdte. A jemeni Ádenben pallérozódott, mielőtt a híres antiterrorista egy­séghez, a SAS-hoz vezényelték. A SAS már az igazi mély vizet jelentette: Észak-Írországban az IRA ellen folytatott háborúban vezényli a különítmény akcióit. A láthatatlan ellenséggel vívott küz­delemben szerzett tapasztalatait minden bizonnyal jól tudja hasz­nosítani Boszniában — mutatnak rá a szakértők. Rose nevét odahaza igazán az tette ismertté, amikor emberei — 1980. május 5-én — Londonban megostromolták a líbiai Népi Iro­dát. A királynő ezért a hőstettért a Bátorság Érdemérmet tűzte a mellkasára, amihez a nemesi cím is dukált. Még ennél is nagyobb kitüntetés volt számára Margaret Thatcher bizalma, amit az Argen­tínával vívott falklandi háborúban vívott ki magának. Sir Michael ebben a konfliktusban akkor lé­pett kulcsfigurává elő, amikor az argentinokat meggyőzte arról, hogy a kapituláció még a vi­szonylag tisztes visszavonulás előtt nyitja meg az utat számukra. Előzőleg azonban a csatatéren is letette névjegyét, az általa vezé­nyelt egység meghódított egy stratégiailag fontos magaslatot. Michael Rose bátorságáról is legendák keringenek. Ezt az eré­nyét a saját bőrén tapasztalhatta az egyik legismertebb brit haditu­dósító, aki — miután felvették a tábornok helikopterére — aggód­va kérdezte, hogy nem kell-e az argentin védők kereszttüzétől tar­tani. „Aki kockáztat, nyer” —­ fe­lelte röviden Sir Michael. Amerikai lapvélemények Feszültséget teremt a magyar AWACS-döntés Washingtoni tudósítónktól Ez a lépés kétségtelenül fe­szültséget teremt Magyarország és a NATO, valamint Budapest és Washington között, megkér­dőjelezi Magyarország — mint lehetséges NATO-tagállam — értékét — írják az amerikai la­pok arról a magyar döntésről, hogy a boszniai szerbek elleni esetleges légitámadás idejére kitiltanák a magyar légtérből az AWACS-gépeket. A budapesti állásfoglalás egyes értékelések szerint azt bizonyítja, hogy Ma­gyarország Szerbia felé hajlik. A Washington Postnak adott te­lefoninterjúban a magyar kül­ügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kifejtette: az Or­szággyűlés csak a boszniai lég­tér megfigyelése céljára enged­élyezte a magyar légtér haszná­latát. Magyarország még nem a NATO tagja — mondta Herman János —, és nem kérték ki a vé­leményét az ultimátummal kap­csolatban. A döntés nem jelenti a magyar politika megváltozá­sát, csak arról van szó, hogy egy időre felfüggesztik a légtér használatának jogát — jelentet­te ki, és hozzátette: magvannak a saját érdekeink, és meggyőző­désünk, hogy az értelmetlen fe­szültséget Szerbiával a minimá­lis szinten kell tartani. • R. Zs. KÜLFÖLD Az USA megérti Magyarország érzékeny helyzetét MTI Budapestnek az a döntése, hogy a szerb állások elleni légi­műveletek esetén a NATO AWACS gépei nem használhat­ják Magyarország légterét, nem érinti Magyarországnak a béke­partnerség programjában betöl­tött helyét, illetve nem lesz ki­hatással esetleges NATO-tagsá­­gára sem — jelentette ki tegnap egy kérdésre válaszolva Mi­chael McCurry, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Közölte, hogy Washington ér­telmezése szerint a mostani bu­dapesti döntéstől függetlenül a felderítőgépek folytatják a boszniai légtérzárlat ellenőrzé­sét. Jelezte azt is, hogy a ma­gyar lépés nem fogja befolyá­solni a légicsapások végrehajtá­sának technikai feltételeit. Megjegyezte, hogy az Egye­sült Államok nagyon is tisztá­ban van Magyarország érzékeny helyzetével. Szokásos déli saj­tóértekezletén egyébiránt ismé­telten leszögezte, hogy a NATO ultimátumában foglalt feltételek véglegesek és sziklaszilárdak. Megerősítette azokat a sajtó­ér­­tesüléseket, hogy a héten való­színűleg újabb amerikai, észak-koreai érintkezésre kerül sor New Yorkban Phenjan atomprogramjának ellenőrzése ügyében. Német ENSZ-katonák újra otthon Berlini tudósítónktól Kedden visszaérkezett a Szö­vetségi Köztársaságba az 1400 fős Szomáliai német ENSZ-kon­­tingens első 102 tisztje és katoná­ja. A kölni repülőtéren több szá­zan — rokonok, ismerősök és új­ságírók — fogadták a Kenya érintésével hazatérőket. Megfi­gyelők szerint a március végéig tartó csapatkivonások „főpróbájá­nak” sikere valószínűsíti, hogy a még Szomáliában állomásozó né­met egységek és hadfelszerelésük egy része is a Mogadishu— Mombasa—Köln útvonalon tér haza az NSZK-ba. A tavaly nyá­ron kezdődött sivatagi akció a vé­delmi minisztérium információi szerint mintegy 297 millió már­kát emésztett fel. A még Afriká­ban tartózkodó 1300 német egyenruhás hozzátartozói, akár­csak a társadalom, bíznak benne, hogy a hat héten belül lezáruló Szomáliai missziónak a nem tit­koltan veszélyes kivonulási ma­nőver során sem lesz halálos ál­dozata. •M.G. A CSU elhatárolja magát a szélsőjobbtól Berlini tudósítónktól Dr. Theo Waigel, a CSU elnö­ke, szövetségi pénzügyminiszter a maratoni választási évben is el­utasít bárminemű együttműkö­dést a republikánus párttal. A kisebbik uniópárt vezetője azt követően szögezte ezt le, hogy keddi müncheni jelentések szerint mind nagyobb nyomás ne­hezedik a bajor kormány keresz­tényszociális környezetvédelmi miniszterére — többek közt re­publikánus kapcsolatai miatt —, hogy távozzon a kabinetből. A közvélemény a korábbi bajor mi­niszterelnököt, az úgynevezett „amigo affér” miatt tavaly lemon­dani kényszerült Max Streiblt is. Rossz fényt vet a CSU-ra, hogy egy olyan prominens uniópárti politikus, mint Streibl néhány he­te tárgyalást folytatott az SS-múl­­tú, szélsőjobbos republikánus ve­zérrel, Franz Schönhuberrel. •M.G. A francia miniszterelnök kitart politikája mellett Párizsi tudósítónktól Edouard Balladur hétfőn es­te másfél órás tévészereplésben tudatta, hogy nem változtat po­litikáján a kormánya irányvo­nalát bal- és jobboldalról egya­ránt érő bírálatok ellenére sem. Az idén már növekedés vár­ható a francia gazdaságban (mint­egy másfél százalékos), a munka­­nélküliség pedig jövőre csökken­het — mondta Balladur, hozzáté­­ ve, hogy mindezt nem ígéri, ha­nem reméli. E remény alapjául változatlan gazdaságpolitikára szolgál. En­nek tengelyében az állami költ­ségvetési szigor áll, főképpen ami a szociális kiadásokat illeti, de egyúttal a bérek vásárlóerejé­nek megőrzése is a fogyasztás fellendítése végett, végül pedig az alacsony kamatlábak. Balla­dur megértően szólt a recesszió okozta társadalmi nyugtalanság­ról — „törékeny társadalom a miénk” —, ugyanakkor nem rea­gált a szocialista államfő hétvégi intelmére. Mitterrand elsősorban a városokban feltűnő társadalmi polarizálódás veszélyére hívta fel a figyelmet, míg a kormánytöbb­ségen belül egyes centristák ép­pen az eddiginél keménykezűbb és gyorsabb gazdaságpolitikai in­tézkedéseket sürgetnének. Balla­dur, miközben az eddigiekhez hasonlóan mértéktartóan szólt a szocialista államfő és a jobbolda­li kormány politikai együttélésé­ről, kijelentette, hogy vala­mennyi jogi eszköz birtokában végigviszi azt a politikát, „amelyre a franciák ’93 tavaszán szavaztak”. Balladur a mindin­kább személyére összpontosuló elnökválasztási találgatásokra nem volt hajlandó érdemben vá­laszolni. • Róka H. Zsuzsa Nem várható a szankciók enyhítése MTI --------------------------­A tevékenyebb amerikai részvétel és az oroszokkal kiala­kuló egyetértés hatékonyabbá teheti az európai államok koráb­bi rendezési terveit — véleke­dett tegnap Erdős André ma­gyar ENSZ-nagykövet a Biz­tonsági Tanács kétnapos Bosz­­nia-vitájáról. Megítélése szerint a színfalak mögött folyó, a nagyhatalmak szűk körét érintő tárgyalásoktól várható csak iga­zi áttörés. Magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta azt is, hogy az ENSZ-ben egyelőre to­vábbra sincs napirenden a Jugo­szlávia (Szerbia-Montenegro) elleni szankciók enyhítésének kérdése, már csak azért sem, mivel a tilalmak ügye nem csu­pán a boszniai rendezéssel függ össze, hanem az egész délszláv válság megoldásával. Szófia embargós kártérítést kért MTI --------------------------­Bulgária kompenzációra tart igényt mindazoknak a hatalmas gazdasági károknak az elszen­vedéséért, amelyek a szomszé­dos Szerbia ellen elrendelt gaz­dasági szankciók miatt érik — jelentette ki Zselju Zselev bol­gár elnök a Le Soir című belga lapnak nyilatkozva. Zselev azt mondta, hogy a már második éve tartó embargó Bulgáriát — talán az egy Macedónia kivéte­lével — minden más országnál jobban sújtja, lévén, hogy vala­mennyi Nyugat felé vezető útja Szerbián haladna keresztül. Or­szága ezért is vetette fel a kom­penzációk kérdését, így egye­bek között a bolgár adósságállo­mány újraértékelésének, egyes beruházási segélyeknek, vagy éppen távközlési és közlekedési hálózatok fejlesztését szolgáló projektek finanszírozásának igényét. Bécs nem tiltja ki a NATO-gépeket MTI ---------------------------­A NATO eddig nem fordult Ausztriához azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá harci gépei­nek átrepüléséhez Bosznia irá­nyában, de az ilyen engedély ki­adásának semmi akadálya nem lesz — közölte Alois Mock oszt­rák külügyminiszter szóvivője. Florian Krenkel ezt azzal indo­kolta, hogy a NATO esetleges katonai beavatkozása az ENSZ Biztonsági Tanácsának megfele­lő határozatán alapul, így Auszt­ria számára nincs ok azt másként kezelni, mint az AWACS felderí­tő repüléseket. Ez utóbbiakra na­pi több engedélyt is kiadnak: a gépek északnémet (Geilenkir­chen) támaszpontjukról az olasz­­országi Aviano, illetve Magyar­­ország felé tartva repülnek át Ausztria felett. A küldetés célja az, hogy Magyarországról és az Adria térségéből ellenőrizzék a boszniai repülési tilalmat. Az ausztriai átrepüléshez az enge­délyt minden egyes alkalommal telefaxon kérik és kapják — szemben Svájccal, amely általá­nos jóváhagyását adta az ilyen repülésekhez. Ha a NATO kato­nai bevetése szükséges lesz, és gépei harci cselekmény céljából, fedélzetükön fegyverekkel kí­vánják boszniai célpontjukat megközelíteni, Ausztria ugyan­úgy jár el, mint a fenti esetekben. Spiroiu tagadja Tudor vádjait Bukaresti tudósítónktól A román parlament felsőháza, a szenátus előtt szembesült a hon­védelmi minisztert nemzetárulás­sal, tisztességtelen ügyletekkel és a román hadiipar lezüllesztésével vádoló Corneliu Vadim Tudor szenátor, valamint a védelmi tár­ca vezetője, Niculae Spiroiu. A várva várt összecsapás azonban elmaradt, a Nagy-Románia Párt szenátor­elnöke ugyanis megle­pően békülékenyen nyilatkozott, a miniszter pedig közölte: amed­dig a tárca élén áll, nem kívánja törvény elé idézni a vádaskodót. Azt viszont határozottan hangsú­lyozta: egyetlen állítás sem igaz, s ha a súlyos vádak közül csak egy is megállná a helyét, már beadta volna lemondását. Spiroiu levélben kérte a szená­tus védelmi bizottságát, tárgyalja meg a történteket. A testület való­színűleg ma mindkét felet meg­hallgatja. A Nagy-Románia Párt elnöke közölte, hogy átadta a par­lament illetékeseinek terhelő ada­tait, a honvédelmi tárcavezető pe­dig átnyújtotta az ártatlanságát igazoló dokumentumokat. • B.T. 1994. február 16., szerda Jelcin elhalaszthatja parlamenti beszédét Major szerint a moszvai ellenkezés csupán félreértésből fakadhat Moszkvai tudósítás „Senkinek sem engedjük meg, hogy nélkülünk igyekez­zen megoldani a boszniai vál­ságot” — mondta Borisz Jel­cin orosz államfő a brit mi­niszterelnökkel folytatott teg­napi tárgyalásai után. Jelcin nem hivatkozott a NATO ulti­mátumára, nem ítélte azt el, csupán bejelentette, hogy Oroszország nélkül semmi sem sikerülhet. Moszkva aktívan dolgozik a válság megoldásán, mondta Jel­cin, John Major pedig kifejtette: Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európá­­nak együttes erővel kell dolgoz­nia azon, hogy békét köttesse­nek a harcoló boszniai felekkel. Az orosz elnök szerint bármifé­le bombázásról csak akkor lehet szó, ha támadás éri az ENSZ- erőket, és azok kérik a védel­met. A parlament bizottsága — igaz, csak ajánlásként — ugyanakkor azt a javaslatot ter­jesztette az államfő elé, hogy Oroszország vétózza meg az ENSZ-ben a légicsapásról szóló döntést, és ezzel párhuzamosan a maga részéről oldja fel egyol­dalúan a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat. A sajtó jelentései és a részt­vevők beszámolója szerint egyébként az orosz—brit csúcs­­találkozó rendkívül jó hangulat­ban folyt, bár Jelcinen még lát­szottak a betegség jelei. Vja­­cseszlav Kosztyikov elnöki szó­vivő be is jelentette, hogy nem lepődne meg, ha az államfő el­­halasztaná emiatt a péntekre ter­vezett parlamenti beszédét, ám más vélemények szerint ez nem valószínű, Kosztyikov nagyobb rokonszenvet akart kelteni Jel­cin iránt. Major sem tagadta, hogy a boszniai válság megoldását ille­tően nincs nézeteltérés London és Moszkva között, mindketten a tárgyalásokat szorgalmazzák. A légitámadást ellenző moszk­vai álláspont csupán abból a fél­reértésből fakadhat, amit az okoz, hogy nem ismerik a NA­TO-döntés részleteit, hiszen Brüsszelben mindent alaposan megfontoltak, és a lépés össz­hangban van az ENSZ határoza­taival — mondta. Kosztyikov elnöki szóvivő még a találkozó előtt úgy nyi­latkozott, hogy a légitámadás megkérdőjelezné a Partnerség a békéért terv végrehajtását. A brit—orosz viszony mind Jelcin, mind Major értékelése szerint a második világháború vége óta soha nem volt olyan jó és problémamentes, mint most. Ennek a bizonyítéka egy sor szerződés aláírása, és az a nyi­latkozat, amely szerint a két fél semleges területre irányítja egy­mást célzó atomrakétáit. Megál­lapodtak abban is, hogy 1995- től kezdve közös hadgyakorla­tok sorozatát tartják. A brit miniszterelnök Cser­­nomirgyin kormányfővel is ta­lálkozott, akivel a szintén prob­lémamentes gazdasági együtt­működés kérdéseit vitatta meg. • Izbéki Gábor Jelcin kézfogással üdvözölte Norma Majort, John Major viszont csókkal köszöntöt­te Naina Jelcint tegnapi találkozásukon a Kremlben fotó: mti külföldi képszerkesztőség - epa Angol tisztek képezik ki a palesztin rendőröket Tel Aviv-i tudósítónktól A tabai tárgyalások kedvező mederben folynak — mondta kedden Nabil Saat, hozzátéve, hogy a palesztinok addig nem írják alá a végleges egyez­ményt, amíg Izrael nem hirdet általános amnesztiát és nem en­gedi szabadon a többezernyi palesztin foglyot. Izrael hajlan­dó részleges amnesztiára , ami kizárja az életfogytiglanra ítélt gyilkosokat. A Jediot Ahronót londoni for­rásokra hivatkozva közli, hogy két angol rendőrtiszt érkezett Iz­raelbe, és megkezdte a leendő pa­lesztin rendőrök kiképzését. A két tiszt, Dan Crompton és John Tanny, terrorellenes akciókra ok­tatja a palesztin rendőrjelölteket. Anglia, mondja a forrás, azt is megígérte, hogy ellátja könnyű­fegyverzettel a leendő palesztin rendőrséget. Izraelben az angol rendőrtisztek jelenléte már élcelő­désre ad alkalmat: „íme, így jön­nek vissza az angolok, negyvenöt évvel a man­ntum befejezése után” — mori­iják az idősebbek, akik még emlékeznek, nem nagy nosztalgiával, a lobbykra. A tabai tárgyalások első nap­ján a palesztin rendőrség nagysá­ga­­nyolcezer fő — ez a palesztin követelés), fegyverzete, moz­gásszabadsága került szőnyegre. Hír szerint Izrael hajlandó bele­egyezni, hogy Gázában és Jerikó­ban helikopterek felszállóhelyet alakítsanak ki, hogy Arafat és tár­sai könnyen közlekedhessenek az autonómia két pólusa között. Rabin miniszterelnök tegnap a kneszet külügyi bizottságának zárt ülésén élesen kikelt a palesz­tin állam gondolata ellen, és el­ítélte pártjának azon vezetőit, akik ezt a gondolatot dédelgetik. Rabin figyelmeztette a paleszti­nokat is: „Nemcsak az számít ré­szükről szerződésszegésnek, ha önálló államot proklamálnak — hanem az is, ha önállóan próbál­nak külpolitizálni.” A szíriai „fronton” állóharc fo­lyik a résztvevők között. Izrael új javaslattal állt elő: tárgyaljanak a tábornokok, hátha ez kimozdítja a holtpontról az izraeli—szír béke ügyét. Előreláthatóan Szíria el­utasítja az izraeli javaslatot. • Naftali Kraus Novemberi választásokat javasol a szlovák baloldal Pozsonyi tudósítónktól A Demokratikus Baloldal Pártja már hivatalosan is elő­terjesztette a szlovák parla­mentben alkotmánytörvény-ja­­vaslatát a választási időszak le­rövidítéséről. Eszerint az előre­hozott voksolást az önkor­mányzati választásokkal egy­­időben, november 1I—12-én tartanák meg. A baloldali párt abban az eset­ben is hajlandó részt venni a vá­lasztásokig az országot vezetni hivatott ideiglenes kormányban, ha Vladimír Meciar a DSZM- frakció maradékával ellenzékbe vonul — hangzott el a párt tegna­pi sajtótájékoztatóján. A pártel­nök, Peter Weiss az MH kérdésé­re válaszolva az ideiglenes kor­mány elsődleges feladatának a privatizációs törvény módosítása mellett a pártok finanszírozásáról szóló törvény és egy új választó­­jogi törvény elfogadását nevezte. Módosítani kellene továbbá az önkormányzati választásokról szóló törvényt is, hogy helyi szin­ten, számarányuknak megfelelő képviselethez jussanak a külön­böző etnikumok. Az ideiglenes kormány össze­tételéről megkezdődtek a tárgya­lások a magyar koalíció pártjaival is: a DBP vezetése szerint velük is lehetséges a megegyezés. Meg­erősítette ezt a feltételezést az Együttélés elnöke, Duray Miklós is, aki úgy fogalmazott: nem a kormányban való fizikai részvé­telük az elsődleges szempont, ha­nem a konszenzus annak teendői­ről. Az Együttélés a kormány tá­mogatásának feltételéül szabja az Európa Tanács ajánlásainak fél éven belüli elfogadását, állandó konzultációt a kisebbségi pártok­kal, a komáromi nagygyűlés do­kumentumainak érdemi megtár­gyalását. A baloldali pártban megvan a készség az ET-ajánlá­­sok teljesítésére — erősítette meg Duka-Zólyomi Árpád frakcióve­zető. Michal Kovác államfő a ma­gyar koalíció kormányzati rész­vételéről azt mondta: semmiféle elvi kifogás nem emelhető ellene, hiszen nem lehet aszerint megkü­lönböztetni a pártokat, hogy mi­lyen nemzetiségű szavazópolgá­rok támogatásával jutottak man­dátumhoz. Az Együttélés és a magyar kereszténydemokraták kormányzati szerepvállalása csak attól függ, képesek lesznek-e megállapodni a többi parlamenti párttal. •S.E. Világhíradó Izrael meggondolta magát? (MH) Még mindig nem lé­pett életbe a tavaly ősszel aláírt egyezmény a ma­gyar-izraeli vízumkény­szer megszüntetéséről. Az utolsó hír az volt, hogy Ra­bin — belügyminiszteri minőségében — még nem írta alá a gyakorlati utasí­tást a határállomásoknak. Ellenőrizhetetlen hírek sze­rint Izrael — különböző okokból — „meggondolta magát”, és most megpró­bálja elodázni az egyez­mény életbeléptetését. Phenjan beengedi az atomellenőröket (MTI) Többhónapos, néha kilátástalannak tűnő vita után győzött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Észak-Korea minden felté­telét teljesíti és lehetővé te­szi, hogy ellenőrei bejussa­nak az atom­fegyvergyár­­tással gyanúsított nukleáris létesítményekbe. A delegá­ció hat-hét tagja azonnal útnak indul, amint elkészül beutazási vízumuk.

Next