Magyar Hírlap, 1995. január (28. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-02 / 1. szám
2 Magyar Hírlap Új, nem állandó BT-tagok (MTI) Németország és Olaszország Botswanával, Indonéziával és Hondurasszal együtt vasárnap két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagja lett. Az öt új nem állandó tag Brazíliát, Dzsibutit, Új-Zélandot, Pakisztánt és Spanyolországot váltja fel a testületben. A Biztonsági Tanácsnak összesen 15 tagja van. Az öt állandó - az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország - vétójoggal rendelkezik. A többi tíz helyen ötös csoportokban váltják egymást a nem állandó tagok, úgy, hogy minden évben másik öt ország adja át helyét a testületben. Ennek értelmében Argentína, Csehország, Nigéria, Omán és Ruanda 1995 végéig marad BT-tag. Szilveszteri lövöldözés Itáliában (MTI) Két gyermek meghalt, több mint 600 ember megsebesült szilveszter éjszakáján Olaszországban felelőtlenség miatt. Puglia tartomány két városában egy nyolc, illetve egy kilencéves kislányt sebeztek halálra az éjféli lövöldözők. Milánóban egy, Szicíliában két ember saját magát sebesítette meg lőfegyverrel. A petárdák, tűzijátékok és rakéták több mint 600 embert, főként fiatalokat sebesítettek meg. Sok embernek a kezét kellett amputálni, többen megvakultak. Az olasz hatóságok a szilveszter előtti napokban mintegy 100 tonnányi robbanószerkezetet koboztak el. Németországi randalírozások (MTI) Szélsőséges fiatalok randalíroztak és rendőrökkel csaptak össze szilveszter éjszakáján több német nagyvárosban. A házi tűzijátékok ezúttal egy ember halálát okozták, sok személy megsérült és számos helyen tűz keletkezett. Brémában álarcot viselő baloldali szélsőségesek több mint százfős csoportja eltorlaszolt egy útkereszteződést, s a kivonuló rendőröket szilveszteri rakétákkal, fényjelző lövedékekkel lőtte. Számos kirakatot bezúztak és több személyautót felgyújtottak. Az összecsapásokban számos fiatal és rendőr is megsebesült, nyolc személyt őrizetbe vettek. Passauban ugyancsak baloldali szélsőségesek romboltak több bevásárlóutcában és hatalmas betűkkel jelszavakat mázoltak a falakra. A rendőrség néhány órás küzdelem árán szétkergette a fiatalokat, akik több mint 100 ezer márka anyagi kárt okoztak. A brandenburgi Eisenhüttenstadtban részeg suhancok betörtek egy élelmiszer-áruházba és ládaszámra hordták ki az italokat. Több személyt őrizetbe vettek, de csak több óra elteltével sikerült megfékezni a rendőröket kövekkel és petárdákkal dobáló fiatalokat. A vesztfáliai Hiddenhausenben saját készítésű óriáspetárda okozta egy 22 éves fiatalember halálát. Moszkvai mulatozás áldozatokkal (MTI) Nyolc halálos áldozatot követelt az óév búcsúztatója az orosz fővárosban: a garatra alaposan felöntött autósok számos balesetet okoztak, több lakásban pedig tűz ütött ki. Az emelkedett hangulatban elszabadultak az indulatok is: több mint egy tucat embert megkéseltek, kettőt lőtt sebekkel szállítottak kórházba. A sok helyütt erős italozással kísért óévbúcsúztató után a gépkocsivezetők nem hallgattak a hatóságok figyelmeztetésére és volán mögé ültek - számos balesetet okoztak, amelyek következtében négy ember meghalt, 37 pedig különféle sérüléseket szenvedett. Több lakásban tűz ütött ki, amely szintén négy emberéletet követelt. A tüzet feltehetőleg az Oroszoszágban hagyományosan újév alkalmából felállított fenyőfákat díszítő gyertyák okozták. Másik két moszkvai lakost áramütés ért. Gorbacsov: diktatúra fenyeget (MTI) Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és pártfőtitkár társadalmi mozgalmat káván létrehozni a szabad oroszországi választások érdekében. Gorbacsov a Nyezaviszimaja Gazeta újévi számának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy jelenleg a szabad választásokért folytatott harc egyben az orosz demokráciáért való küzdelmet jelenti, ugyanis - Gorbacsov szerint - a diktatúra felé halad az ország. A politikus szerint jelenleg lényegében parancsuralmi rendszer van hatalmon Moszkvában. A csecsenföldi eseményekre való reagálás megmutatta, hogy nincs szinte olyan ember ma Oroszországban, aki szerint normális lenne a jelenlegi helyzet, és jó lenne az alkotmány. Kéksisakosok távoztak Szomáliából (MTI) A 259 fős malajziai ENSZ-békefenntartó kontingens első csoportja tegnap elhagyta Szomáliát, miközben tűzharc dúlt különböző csoportok között Mogadishuban. Négyen életüket vesztették és 103 személy megsérült a Szomáliai főváros Bermuda kerületében két napja folyó összetűzésekben. A tűzharcok szombaton robbantak ki az abgal és a muruszade nemzetség tagjai között. Az előbbiek Ali Mahdi Mohamed államfőt támogatják, az utóbbiak az elnök ellenfelének, Mohamed Farah Aidid tábornoknak a hívei. Román vámcsökkentések (MH) jelentős vámkedvezményeket irányzott elő az idei évtől kezdve a román kormány, tekintetbe véve azt is, hogy februártól életbe lép az Európai Unióval megkötött társulási szerződése. A kormány határozattervezete értelmében vámmentesen hozhatók majd be az országba többek között gyógyszeripari alapanyagok, textilfeldolgozáshoz szükséges termékek, fonalak, bőripari festékek és cserzőanyagok, földgáz és kőolaj. Nagyarányú vámkedvezményt biztosítanak a közfogyasztási cikkek, így a tv-készülékek, számítógépek elektronikai alkatrészei esetében, ahol az eddigi 20 százalékos vámilletéket mindössze 3 százalékra csökkentik, a távközlési berendezéseknél és alkatrészeknél 20 százalék helyett 5 százalékos vámot kell fizetni, akárcsak a háztartási gépeknél. Tervezetében a kormány megtiltja ugyanakkor számos termék kivitelét, ezek közé tartoznak a bőrfélék, a márvány, a gyapjú, a folyékony és szilárd tüzelőanyagok. Kim Dzsong Il hadsereg-látogatáson (MTI) Két hónap óta első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt Kim Dzsong II, Észak-Korea tényleges vezetője, aki a hadsereg egyik alakulatát kereste fel az újév alkalmából. A politikust Csoe Kvang vezérkari főnök, Li Pong Von tábornok és más magas beosztású tisztek kalauzolták körbe a meglátogatott támaszponton, és tájékoztatták a katonák harcászati kiképzéséről és ideológiai neveléséről. Kim elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a hadsereg a „dzsucse”, vagyis az önerőre támaszkodás vezérelve alapján valósítja meg a Koreai Munkapárt katonapolitikáját, s erősíti az ország hadipotenciálját. Az 52 éves Kim, akit hivatalosan még mindig nem választottak meg a legfelső párt- és állami tisztségekre, legutóbb november 1-jén jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor egy Phenjanban épülő hídnál tartott szemlét. Gyilkosság Srí Lankán (MTI) Srí Lankán tegnap agyonlőtték a tamil függetlenségért küzdő vezető politikusok egyikét. Az 58 esztendős Karaiva Kandaszamira otthonában támadtak rá ismeretlen fegyveresek, akik a pártvezetőt fejbelőtték, majd kézigránátot dobtak az épületbe, súlyosan megsebesítve a politikus 23 éves leányát is. Kandaszami a tamil Demokratikus Népi Felszabadítási Frontot vezette. A pártot, az önálló tamil állam létrehozásáért fegyverrel küzdő Tamil Eelam Népi Felszabadítási Szervezet politikai szárnyának tekintik. Kandaszami egykor maga is gerilla volt, de 1987-ben szakított a gerillaharc módszereivel, és pártot alapított. Később nyilvánosan is többször bírálta a fegyverrel küzdő felkelőket. Bosznia legnagyobb részén MTI___________________ Az fegyvernyugvási egyezmény értelmében az ENSZ- erők katonái napokon belül elfoglalják állásaikat a muzulmánokat és szerbeket elválasztó frontvonalakon, hogy ellenőrizzék a fegyvernyugvást, illetve megakadályozzák a harcok kiújulását. Ratko Mladic a boszniai szerb hadsereg főparancsnoka hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a fegyverek elhallgassanak, s a diplomácia vegye át a kezdeményezést. Michael Rose, az ENSZ- erők boszniai főparancsnoka is üdvözölte az egyezményt, s kijelentette: reméli, hogy a szemben álló felek a jövőben kevesebbet fognak beszélni, s többet tesznek a dokumentum pontjainak megvalósítása érdekében. A január végén távozó brit tábornok azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ- nek több katonára lenne szüksége az ütköző zónák megszállására, s tűzszünet betartásának ellenőrzésére, ám a kéksisakosok így is igyekeznek mindent megtenni, hogy teljesítsék feladataikat. Ejup Ganic boszniai alelnök szerint a szarajevói kormány azért írta alá az egyezményt, hogy szavatolja a segélyszállítmányok szabad haladását. „A polgári lakosságnak, élelemre van szüksége, s nekünk nincs elég fegyverünk ahhoz, hogy magunk nyissuk meg a segélyszállítmányok által használt utakat” - mondta a muzulmán politikus. Alija Izetbegovic boszniai elnök azt hangsúlyozta, hogy a szarajevói kormány fenntartja a jogot a harcok felújítására, ha a szerbek nem lesznek hajlandóak bizonyos engedményekre. A boszniai szerbek és a többségükben muzulmánokból álló bosnyák kormánycsapatok katonai vezetői tegnap három és fél órás megbeszélést folytattak a szarajevói repülőtéren a szombaton aláírt tűzszüneti megállapdás gyakorlati megvalósításáról. A találkozóra Michael Rose tábornok közvetítésével került sor. Túlfutott a leszállópályán a múlt év utolsó napján a Szarajevóba élelmiszert szállító ENSZ-segélyrepülőgép fotó: reuter A jugoszláv államfő szerint indokolatlan a további embargó MTI___________________ Zoran Lilic jugoszláv államfő kijelentette, bízik abban, hogy 1995-ben sor kerül a szankciók eltörlésére vagy legalábbis azok további szűkítésére. „Meggyőződésem, hogy valamennyi szomszédunk - köztük Magyarország is - ezt kívánja, hiszen a környező országok hatalmas károkat szenvednek a Jugoszlávia ellen érvényben levő szankciók miatt, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egész térséget embargó alá vonták, nem működik a közlekedési hálózat, megszakadtak a gazdasági kapcsolatok, és semmi sem maradt abból, ami együttműködésünket korábban jellemezte” - mutatott rá az MTI és a Magyar Rádió tudósítóinak adott nyilatkozatában. Az államfő szerint már semmi sem indokolja, hogy fenntartsák a Jugoszlávia elleni szankciókat. Belgrád mind az öt eddigi béketervet elfogadta. Jugoszlávia elfogadhatatlannak tartja, hogy a szankciók eltörlését újabb követelésekkel kapcsolják össze. „A délszláv válság valamennyi vonatkozásának átfogó kezelése, és mindenféle olyan követelés, hogy a koszovói, krajinai és egyéb problémákkal összekapcsolják a Jugoszlávia elleni szankciók feloldását, a harcok kiszélesedését és az egész Balkán lángba borulását eredményezné.” Az egykori jugoszláv tagköztársaságok elismeréséről szólva elmondta, Jugoszlávia addig nem ismerheti el Bosznia-Hercegovina függetlenségét, amíg a három ott élő nép számára elfogadható megállapodás alapján nem alakul meg az új állam. Macedónia esetében nincs komoly akadálya az elismerésnek, kizárólag a görög-macedón vita tart vissza benünket ettől. Görögország a barátunk, és amint megoldódik a két ország vitája, Jugoszlávia elismeri Macedóniát. A politikai megállapodást követően Jugoszlávia elismeri Horvátországot is. Hozzátette: Jugoszláviának az alkotmány értelmében semmiféle területi követelése sincs a függetlenekkel szemben. Koszovó a szuverén Szerbia része, és az is marad, természetesen az albán nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával. Koszovónak Szerbia megadja a területi, a politikai és a kulturális autonómiát, azt azonban nem engedjük meg nekik, hogy államot hozzanak létre az államban - hangsúlyozta Lile. Az államfő elutasította a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. Kijelentette: Jugoszlávia a nemzetközi normák alapján a legnagyobb mértékben tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az 1990-es alkotmány szavatolja a Vajdaság területi autonómiájának folytonosságát. Elégedett vagyok a jugoszláv-magyar kapcsolatok alakulásával, a viszony főleg azóta jó, hogy a Szocialisták kerültek hatalomra - jelentette ki Zoran Lilic. - A jugoszláv külpolitika egyik prioritása a szomszédokhoz fűződő kapcsolatok javítása és az együttműködés szélesítése. Magyarország nemcsak földrajzi fekvése, hanem a kapcsolatok javításában rejlő lehetőségek miatt is nagyon fontos számunkra. Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésem során személyesen is meggyőződhettem arról, hogy Magyarország is a szomszédokkal való együttműködés fejlesztését tartja az egyik fő feladatnak, de meg kell állapítanom, hogy a kapcsolatok színvonala elmarad a mindkét fél számára kívánatos szinttől és a lehetőségektől. A nemzetközi fórumokon időnként olyan magyar vélemények hangoznak el, amelyek szerintünk nem felelnek meg a kapcsolatok elmélyítését célzó törekvéseknek, ezért azt szeretnénk, ha Magyarország a nemzetközi téren kifejtett tevékenységét összehangolná a kétoldalú kapcsolatokban tapasztalt irányvonallal” mondta a jugoszláv elnök, megjegyezve, hogy a hangsúlyt a gazdasági együttműködés fejlesztésére kell helyezni. Az algériai szélsőségesek londoni pénzcsatornája MTI___________________ A brit belső elhárítás (M-I5) iszlám fundamentalista csoportok nyomára jutott, amelyek brit földön szövetkeztek az algériai szélsőséges iszlám erők harcának támogatására. A The Sunday Timesban idézett értesülések szerint az Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) nevű algériai szervezet - az Air France repülőgépe elleni minapi véres akció végrehajtója - számára londoni mecsetekben gyűjtenek pénzt fegyvervásárlásra, nemrégiben pedig a csoport Nagy-Britanniában azonosított 20 aktivistája közül többen is hazautaztak, hogy részt vegyenek az iszlámista erők ellenfeleinek kiirtásában. A szervezet terroristái közül néhányan hivatalos politikai menedékjogért folyamodtak, hogy Londonban folytathassák tevékenységüket - írja az MI5 értesüléseire hivatkozva a vezető brit lap. Az elhárítás adatai szerint az összegyűjtött pénzt londoni bankszámlákon őrzik, majd futárral küldik Algériába, illetve Franciaországba és Németországba utalják át, fegyvervásárlás végett. A The Sunday Times úgy tudja, hogy az algíri kormány már hivatalosan is tiltakozott Londonnál, amiért a brit hatóságok képtelenek elejét venni a szélsőséges csoportok gyakorlatilag zavartalan pénzgyűjtő kampányainak. A GIA londoni aktivistái mind erőteljesebben zsarolják a brit földön illegálisan tartózkodó algériaiakat is. Hivatalos értesülések szerint a terror vámszedői honfitársaik jövedelmének 20 százalékát is elszedik „forradalmi adó” címén, másokat kábítószerek árusítására kényszerítenek, s a befolyó összegekre ugyancsak ráteszik kezüket. Washingtoni viták az utánzásról MH-Washington___________ „A kormány liberalizmusa nem lesz többé a domináns hajtóerő a törvényhozásban” - jelentette ki James Inhofe, republikánuspárti szenátor, Clinton elök évzáró rádióbeszédére reagálva. . Az elnök a rádióbeszédben azt hangsúlyozta, hogy az új évben pártállásra való tekintet nélkül óhajt együttműködni a törvényhozókkal tervei megvalósításában és a terveket körvonalazva, megismételte azokat az elképzeléseket, amelyek elnökválasztási kampánya során népszerűvé tették őta középosztály terheinek csökkentését). Ezek a tervek azonban Clinton elnökségének két éve alatt eltűntek a süllyesztőben. A novemberi választásokon a republikánusok léptek fel a középosztály bajnokaiként, és el is érték ezzel, hogy a 104. kongresszusban övék lett a hatalom. Clinton elnök — pont ez a rádióbeszéd is tanúsította — gyorsan rá tudott hangolódni a republikánusokra, elővéve saját régebbi kampányígéreteit. Az elnök és az új republikánus törvényhozás első vitája azon folyik, ki utánozza a másikat. A frissen hatalomra jutó republikánusok igen keményen beszélnek. Inhofe a következőket mondta: ha az elnök csatlakozik a republikánus többséghez a konzervatív tervek megvalósításában, örömmel látjuk sorainkban, de ha az elmúlt két év útját folytatja, egyre jobban eltörpül majd a szerepe a jövő vitáiban. A „jövő vitái” január negyedikén, az új kongresszus munkába állásával kezdődnek. Most derül ki, megvalósíthatóe a republikánusok „szerződés Amerikával” programterve, aminek a győzelmüket köszönhetik. A novemberi választások előtt kijelentették: ha ránk szüvezek, és nem váltjuk be ígéreteinket, dobjatok ki minket is. • R. Zs. 1995. JANUÁR 2., HÉTFŐ Nélkülözhetetlen a katonai műveletek egységes irányítása MTI___________________ Sergio Silvio Balanzino a NATO főtitkárhelyettese az MTI-nek és a Magyar Rádiónak adott újévi nyilatkozatában az előző év „legkiábrándítóbb fejleményeként” a boszniai válságot említette, s hasonlóképpen 1995 „legkívánatosabb eseményei” között is elsőként a délszláv válság megoldását nevezte meg. Mint fogalmazott, tavaly elkeserítő volt, hogy a szövetség nem tudott teljes körű és hatékony segítséget nyújtani az ENSZ-erőknek annak érdekében, hogy véget vethessenek a konfliktusnak. Kérdésre válaszolva elismerte, hogy ennek fonása részben a boszniai műveletek kettős (NATO-ENSZ) irányításában (a „kétkulcsos rendszerben”) rejlik. „Bebizonyosodott, hogy a boszniaihoz hasonló helyzetben a katonai műveletek egységes irányítása elengedhetetlen’’ - jegyezte meg. Balanzino az új év másik fontos kihívásának a békepartneri program kibontását, nevezte. A szövetség majdani kiszélesítése kapcsán támasztott orosz ellenvetésekről szólva rámutatott, a NATO-nak mindenekelőtt a párbeszéd folytatására kell törekednie Moszkvával, s egyúttal jelét kell adnia annak, hogy nem áll szándékában Oroszországot elszigetelni. Az NBC amerikai televízió műsorában vasárnap nyilatkozó Anthony Lake amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó leszögezte, hogy az orosz ellenvetések dacára sincs szó a NATO kibővítésének lelassításáról. Véleménye szerint az oroszok részéről eleve félreértés történt, mert úgy hitték, hogy az Egyesült Államok fel akarja gyorsítani a folyamatot. Beszéltünk velük, és tisztáztuk, hogy nincs módosulás elképzeléseinkben (a kiszélesítés ütemét illetően) — mondta. A főtanácsadó nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyszer esetleg Oroszország is a NATO tagjává válik. Boszniát érintve a nemzetbiztonsági főtanácsadó úgy nyilatkozott, hogy szerinte a boszniai szerbek még nem győzték le katonailag a muzulmánokat. Lafontaine nem ért egyet a pártelnökkel Külpolitikai ellentétek az SPD-ben MH-München____________ Megosztott az SPD vezetősége Németország és a NATO viszonyában. Oskar Lafontaine alelnök a Német Szociáldemokrata Párt külpolitikájának felülvizsgálatát javasolja. Lafontaine a Der Spiegel mai számában megjelent cikkében gyökeresen eltér a Rudolf Scharping pártelnök képviselte irányzattól. Az alelnök szerint hiba volna, ha Németország a NATO-szövetségesek iránti lojalitásból venne részt az ENSZ-kéksisakosok boszniai kivonásának támogatásában. Alapvetően elutasítja a NATO funkcióinak kiszélesítését: az atlanti szövetségnek nem kellene ENSZ megbízatást teljesítenie. A „német politika feladata” közbenjárni annak érdekében, hogy „a NATO eredeti célkitűzésére összpontosítson, megtámadott tagállam közös védelmére”. Lafontaine úgy véli, ha a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának felkérésére a világ bármely pontján beavatkozik, akkor „nem vállalható kockázatoknak teszi ki magát”. Majd világosan állást is foglal: Bosznia légterében semmi keresnivalójuk nincs a német Tornadóknak. Az SPD alelnöke láthatóan nem ért egyet Scharpingnak azzal az álláspontjával, hogy a kormánypártok és az SPD között nincsen vita az alapvető külpolitikai kérdésekben. „Tisztáznia kell a legnagyobb ellenzéki pártnak, hogy a fegyverexport növelésében, a fegyveres beavatkozás szorgalmazásában, valamint abban a kísérletben, hogy a NATO-ból világrendőrség legyen, nincsen egyetértés a német külpolitikában” - írja Lafontaine a Der Spiegel mai számában. Felmerül a kérdés, miért éppen most közli cikkét a Saar-vidéki miniszterelnök? Egyfelől kínálkozik a magyarázat, hogy az ENSZ-csapatok kivonása tulajdonképpen alibiul szolgált a német részvétel megígérésének kikényszerítésében. Hiszen a kéksisakosok távozása egyre kevésbé valószínű, inkább a kontingens bővítéséről van szó. A német kormánynak többé-kevésbé sikerült elfogadtatnia, hogy vészhelyzetre szóló elvi döntést hozzon. Innen azonban kisebb lesz a távolság, amikor a tényleges katonai jelenlétről kell határozni, márpedig ebben a kérdésben nem fog enyhülni a Bonnra nehezedő nyomás. Az SPD-ben a választási kampány óta érvényes volt a teljes lojalitás a pártelnök iránt. Lafontaine ezt most megtörte, Scharping helyzete pedig roppant nehéz lesz: az SPD-n belül sokan ellenzik a német katonai részvételt a Balkánon, de kérdés: amenynyivel gyengül az elnök, erősödik-e annyival alelnöke? • Gordon Tamás Kiújulhat az Intifáda az efratai építkezés miatt MH-Tel-Aviv/MTI Ma határoz az izraeli kormány az efratai település építkezési engedélyéről, miután a kormány jogtanácsosa tegnap azt a véleményt nyilvánította, hogy bár az építkezés törvényes, azt meg lehet szakítani, mivel „a köz érdeke ezt követeli”. Mint egy telefonos körkérdésből kiderült, a kormány nagy többsége az építkezés abbahagyása mellett van. Egyesek - mint Rabin miniszterelnök és Ben-Aliezer építésügyi miniszter - attól tartanak, hogy a palesztinok vérszemet kapnak és legközelebb jeruzsálemi építkezést fognak megvétózni. A palesztin autonómia vezetősége szombaton ülést tartott, amely elhatározta, hogy kétnapos ultimátumot ad Rabinnak. Jasszer Abbéd Rabbo, az autonómia szóvivője kijelentette: Izrael vagy felhagy a további településeken is az építkezéssel, vagy összeomlik a békefolyamat. Abbed Rabbo hozzátette, hogy ha azonnal nem hagyják abba a munkálatokat Efratában - „amelyek a Kafr- Haddehi arab falu földjein folynak” -, akkor kedden nem lesz találkozó Kairóban Nabil Saat és Simon Peresz között az oslói egyezmény második fázisának életbe léptetéséről. Palesztin részről a legsúlyosabb fenyegetést Ahmed Tibi, Arafat személyes tanácsadója hallotta, aki azt mondta, hogy kiújul az Intifáda, ha Izrael nem szünteti be az efratai munkálatokat. A palesztin forradalom mindaddig folytatódni fog, amíg létre nem jön a független palesztin állam - jelentette ki tegnap Gázában Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke abból az alkalomból, hogy az általa vezetett szervezet, a Fatah létrehozásának 30. évfordulóját ünnepelte. Arafat újfent hangoztatta, hogy Jeruzsálem Palesztina fővárosa lesz, „s azok, akiknek ez nem tetszik, ihatnak a tengervízből”. A Gáza egyik futballstadionjában tartott ünnepségen több ezren jelentek meg, a tömeg elénekelte a palesztin nemzeti himnuszt, s az elnöki gárda is felvonult. Az ünnepség keretében Arafatot éltető fáklyás felvonulást tartottak. Tegnap hivatalba lépett Izrael új, tizenötödik vezérkari főnöke, Amnon Lipkin-Sahak tábornok. Rabin a lelépő vezérkari főnök, Ehud Barak tiszteletére rendezett ünnepségen azt mondta: én vagyok az első izraeli generális, akiből miniszterelnök lett. Nincs kizárva, hogy Barak lesz a második.