Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin 1995. AUGUSZTUS 16., SZERDA POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 35 FORINT Bizonytalan a túszok sorsa A Kasmírban fogva tartott öt nyugati túsz egyikének váratlan halálával kérdésessé vált, hogy sikeres straté­giát követett-e az indiai kormány a foglyok kiszabadítá­sa érdekében. 2. oldal * Jürg Marquardé a Mai Nap Keddtől Jürg Marquard magyarországi kiadóvállalata, a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. tulajdonába ke­rült a Mai Nap, a népszerű délutáni bulvárlap, így a honi sajtópiacon a Magyar Hírlap mellett még egy napilapot mondhat magáénak a jelentős svájci kiadói csoport. A Mai Nap nevéért, kiadói és alapítói jogáért a Marquard csoport 115 millió forintot fizet, és vállalta, hogy hajlandó további 350 millió forintot a Mai Napba beruházni. 3. oldal Titkos iratok tűntek el Bukarestben Negyvenhárom, a román kormány tulajdonába tartozó, titkosnak és szupertitkosnak mondott dokumentumnak kelt lába Bukarestben. Az egyik román lap állítása sze­rint Hrebenciuc kormányfőtitkár hanyagságából eltűnt anyagok között számos magyar vonatkozású dokumen­tum is van. 3. oldal Átlag 24 forintot adunk a koldusoknak A TeleMedia munkatársai az MH megbízásából a kol­dusokról kérdezték a telefontulajdonosokat. A megkér­dezettek 44 százaléka soha sem találkozik kéregetők­­kel, egyötödüknek azonban nap mint nap az útjába ke­rülnek. A válaszadók csaknem a fele soha nem ad pénzt nekik, a többiek is inkább csak a rokkantaknak. Általá­ban megértőnek mutatkoztak a koldusokkal szemben, de a legtöbben azon a véleményen voltak, hogy az ügy­ben a hatóságoknak szabályozó-korlátozó intézkedése­ket kellene tenniük. 4. oldal Elisabeth és Tannhäuser Az ország legnagyobb szabadtéri színpada a szegedi. Nikolényi István igazgatót eddigi tapasztalatairól kérdeztük. A beszélgetés azért is aktuális, mert Niko­lényi megpályázta a Szegedi Nemzeti Színház igazga­tói állását. Érdekes elképzelése van a szabadtéri szín­pad, a Szimfonikus zenekar és a színház közös üzemel­tetéséről. 8. oldal Egyenlők és egyenlőbbek Politikai döntés hiányában állandósulhatnak az Euró­pai Unió tagállamai közötti gazdasági és szociális kü­lönbségek — írja elemzésében a madridi egyetem okta­tója. Európa-oldalunk egy másik írása az átértékelt francia és német menekültpolitikáról, a szigorúbb be­vándorlási gyakorlatról szól. EuroPanoráma, 10. oldal Az eladói megbízások buktatói Az Immoconsult Ingatlanügyek Tanácsadó Iroda szak­értője jótanácsokkal szolgál azok számára, akik közve­títő segítségével kívánják eladni ingatlanukat. Csak ak­kor célszerű, hogy az ingatlantulajdonos kizárólagos megbízást adjon valamelyik közvetítőnek, ha az bi­zonyítani tudja, hogy az adott ingatlankategóriában jelentős forgalmat bonyolít, illetve a hirdetési költsé­geket átvállalja és bizonyítottan az ügyfél érdekében ♦költi el - írja. Ingatlanbörze, 15. oldal A beszélő: Szepesi György Két magyar-izraeli barát­ságos mérkőzést rendeznek ma Siófokon: 18 órakor az olimpiai válogatottak, 20 órakor az A csapatok ját­szanak. A nagyválogatot­tak mérkőzését Szepesi György közvetíti, aki első válogatott találkozóján, egy magyar-osztrákon ötven évvel ezelőtt állt először a mikrofon elé, írásában erre a mérkőzésre és a közvetí­tésre emlékezik. 20. oldal / Cv / Csütörtökön 18.30-kor a Tv 1 -en Magyar Hírlap/ . ! Hírek a 8. oldalon! %­KERJÁTÉ­K Mennyi maradjon az önkormányzatoknál A BM nem enged, a PM sem tágít MH-információ__________ A belügy- és a pénzügymi­niszter tegnap az önkormány­zati érdekképviseletekkel, majd a parlament önkor­mányzati és oktatási bizottsá­gai MSZP-s és SZDSZ-es tag­jaival folytatott megbeszélést, s ezen Kuncze Gábor az szja 35 százalékának átengedését, illetve az önkormányzatok központi támogatásának 15 milliárdos növelését támogat­ta. Bokros Lajos szerint vi­szont a költségvetés 1996-ban e célra egyetlen fillérrel sem biztosíthat többet. Amennyiben a holnapi kor­mányülésen az önkormányza­tok részére átengedett szemé­lyi jövedelemadó hányadának csökkentéséről születik dön­tés, a szabaddemokraták azt nem fogadják el, és koalíciós egyeztetést kezdeményeznek. Az egyeztetésen három ja­vaslatról esett szó: a PM az ön­­kormányzatok számára csu­pán a személyi jövedelemadó­ból befolyó összeg 15 százalé­kát kívánja átadni, s ezzel együtt különböző mértékben emelné a normatívákat. A BM a jelenlegi rendszer fenntartá­sát támogatja, vagyis hogy 35 százaléknyit adjanak át, emel­lett 15 milliárddal növelné a központi támogatást. Ennek forrása az szja, illetve a gépjár­műadó várható növekménye lenne. Ez utóbbi megoldás lehető­vé teszi, hogy az önkormány­zatok - továbbra is főként ön­álló döntéseikre építve - meg­őrizzék működőképességüket - hangsúlyozta Kuncze Gábor. Mindez alapvetően politi­kai kérdés, hiszen az önkor­mányzatok szabadon felhasz­nálható bevételeinek­­ csök­kentése mozgásterüket is je­lentősen szűkíti - mondta Kuncze. A két tárca között vi­ta folyik a 15 milliárdos több­lettámogatásról, amelyben szintén a kormánynak, végső soron pedig a parlamentnek kell állást foglalnia. De arról sem szabad megfeledkezni - hívták fel a figyelmet SZDSZ- es politikusok -, hogy a koalí­ciós pártok programjukban az szja átengedett hányadának szinten tartását, s később eset­leges növelését helyezték ki­látásba. • Folytatása az 5. oldalon MH-információ Jelentősen mérséklődött a fo­gyasztói árak növekedése jú­liusban - áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A júliusi inflá­ciós ráta 0,9 százalék volt, ami lényegesen kedvezőbb az elő­ző hónapok adatainál, hiszen január és március során 4 szá­zalékos inflációt regisztráltak. Összességében az elmúlt 12 hónapban 30,5 százalékkal nőtt az árszínvonal. Tavaly júliusban 1,3 száza­lékot tett ki a fogyasztói ár­színvonalnak az egy hónap, s 20 százalékot a legutolsó 12 hónap alatti növekedése. Idén az első hét hónapban az árak 27,8 százalékkal haladták meg a múlt év hasonló időszakát. A júliusi áremelkedések mint­egy negyede központi, illetve önkormányzati intézkedések következménye. Elsősorban a lakbéremelések és a gyógy­szerár-emelések növelték az inflációt. A gazdaságkutatók az el­múlt hónapokhoz képest ked­vezőbb árszínvonal-alakulást leginkább a fogyasztás csökke­nésével magyarázzák. Ezenkí­vül a nyár közepére lecsengett a központi áremelés, a márciu­si forintleértékelés és a vám­pótlék bevezetésének hatása. A kutatók 1995-re 29-30 százalék körüli éves inflációt prognosztizálnak. Ám ez csak abban az esetben tartható - hívták fel a figyelmet -, ha a kormány az év hátralévő ré­szében nem hoz központi ár­­intézkedést. Részletek a 11. oldalon Fordulóban a trend? Júliusban mérsékeltebb fogyasztóiár-növekedés A MH-információ Információink szerint 51 mil­liárd forint névértékű rész­vénycsomagot állít össze az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő (ÁPV) Rt. a pia­con lévő kárpótlásijegy-tö­­meggel szemben. Híreink sze­rint a részvénycsomag nem tartalmazná a stratégiai tár­saságok részvényeit. Úgy tűnik tehát, végérvé­nyesen lekerül a napirendről az Állami Vagyonkezelő Rt. tavaly decemberi igazgatósági határozata. Ez kimondta, hogy portfoliójából közel 70 milliár­dos csomagot állítana össze a kárpótlási jeggyel szemben, s a pakettet többek között az MVM 10 százaléka és a hat áramszolgáltató társaság 15-15 százaléka alkotta volna. Az 51 milliárdos csomagról - amelyről az ügyvezetés múlt héten tárgyalt - kormány-elő­terjesztés készül, s várhatóan ezen a héten Suchman Tamás privatizációs miniszter aszta­lára kerül. Arról azonban még nincs döntés, mikor tárgyalja az előterjesztést a kormány. A vagyonkezelő szervezet azzal számol, hogy összesen 110 milliárd forint értékű kár­pótlási jeggyel szemben kell kínálatot teremteni, s ezt a mennyiséget az előterjesztés­ben szereplő 51 milliárdos va­gyonnal, illetve a második földalappal kívánja felszívni. (A második földalap kereté­ben 2,3 millió aranykorona ér­tékű, 204 hektárnyi földet ajánlanak fel.) •F. B. 1 milliárd kárpótlásra Leváltották a jugoszláv külügyminisztert Él a forródrót Belgráddal MH-összefoglaló_________ Keleti György honvédelmi miniszter kedden ismét meg­erősítette: nincs szó magasabb szintű harckészültség elrende­léséről a honvédségnél. Hor­vátország londoni nagykövete ugyanakkor feleslegesnek mi­nősítette a magyar kormány elővigyázatossági intézkedé­seit. Él a forródrót a magyar és a jugoszláv vezérkar kö­zött, miként a horvátokkal is folyamatos a kapcsolat - ezt már a magyar honvédség pa­rancsnoka tudatta az MH-val. A jugoszláv kormány keddi ülésén leváltotta Vladiszlav Jovanovics külügyminisztert, s Milan Milutinovicsot, a szö­vetségi állam eddigi athéni nagykövetét bízta meg a jugo­szláv külügyek vezetésével. A Tanjug közleménye szerint a kormány azt javasolta Zoran Lilic államfőnek, hogy Jova­­novicsot nevezzék ki Jugoszlá­via ENSZ-nagykövetének. A jugoszláv hírügynökség nem közölte, hogy a szövetségi kor­mány miért látta jónak fel­menteni Jovanovicsot. Jova­novics kedden arra kérte Aka­­si Jaszusi délszláv ügyekben il­letékes ENSZ-különmegbí­­zottat, hogy eszközölje ki a horvát kormánynál mintegy 10 ezer eltűnt szerb menekült szabadon engedését. Ante Cicin-Savi horvát nagykövet, aki bosnyák kollé­gájával közösen tartott ked­den sajtóértekezletet Lon­donban, az MTI kérdésére - miszerint fennáll-e a veszély, hogy a háború átcsap magyar területre - közölte: „határo­zottan kijelentheti”, hogy je­len pillanatban semmiféle ka­tonai konfrontáció veszélye nem fenyeget a (Magyaror­szággal közvetlenül határos) kelet-szlavóniai térségben. A nagykövet hozzátette, e nyi­latkozatával a horvát kor­mány hivatalos álláspontját fejtette ki. A diplomata kije­lentette azt is, hogy a krajinai térségből menekülő szerbeket saját közösségük vezetői kényszerítik távozásra. Horvátország legfeljebb egy-két hónappal halaszthatja el a Kelet-Szlavónia elleni tá­madást - véli a Feral Tribune című független horvátországi hetilap katonai szakértője, Kari Gorinsek vezérezredes. A horvát katonai szakértő szerint mindenképpen az ősz beállta előtt kell megindítani az újabb akciót, mivel az esős időszak­ban nem érvényesülhet annyi­ra a horvát hadsereg fölénye. Vladimir Seks bejelentette: meg kell változtatni a horvát alkotmányt, amely különleges jogokat ad a Knin és Glina kör­nyékén élő szerbeknek. Keleti György honvédelmi miniszter a Magyar Honvéd­ség Parancsnokságának keddi soron kívüli értekezletén el­mondta: olyan események tör­téntek déli határaink közelé­ben, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül. Ugyanakkor határozottan megerősítette, semmilyen átcsoportosítás, magasabb szintű harckészült­ség elrendeléséről nincs szó a honvédségnél. Mint mondta, a laktanyákban normális élet, „békekiképzés” folyik. • Folytatása a 3. oldalon Randevú a Kwai folyón Japán bocsánatkérés a fegyverletétel évfordulóján A második világháború nevezetes távol-keleti helyszínén, a thaiföldi Kwai folyón adott egymásnak randevút egy japán és egy brit háborús veterán. A japán fegyver­­letétel ötvenedik évfordulóján Tokió furcsa módon kért bocsánatot egykori ellensé­geitől a háborúban okozott szenvedésekért. Cikkünk a 3. oldalon fotó reuter Az adóhivatal vizsgálta a kötelezőt Hibás a biztosítók elszámolása? MH-információ__________ Valamennyi biztosítótársaság követett el hibát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletág 1994. évi eredményel­számolásában, illetve kimuta­tása irrealitásokat tartalmaz - állapítja meg az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vizsgálati anyaga, melyet az Állami Biztosításfel­ügyelet (Ábif) számára készí­tett. Az eredménykimutatás és az APEH vizsgálata között 9 milliárd forint az eltérés. A kötelező biztosítással fog­lalkozó hét biztosítótársaság­nak május 31-éig kellett be­nyújtania ágazati eredményel­számolását az Ábifnak. Ezt a felügyelet felülvizsgálatra át­adta az APEH-nek, s az adóha­tóság minden biztosító elszá­molását számszakilag hibásnak találta. A hibák abszolút érték­ben mintegy 9 milliárd forintos eltérést eredményeztek. Ezért az APEH szerint ez az elszá­molás nem képezheti a jövő évi díjkalkulációs vita alapját, kü­lönösen a biztosítók díjemelési igénye esetén. Asztalos László, az Ábif el­nöke lapunknak elmondta: az eltérés a számviteli fegyelem alacsony színvonalának ered­ménye. A felügyelet vezetője arról egyelőre nem kívánt nyi­latkozni, hogy a számszaki hi­bákat visszaélések idézték-e elő. Jelezte viszont, hogy egy évente 30 milliárd forgalmat lebonyolító üzletágban a 9 mil­liárd forintos számszaki diffe­rencia igen jelentősnek minő­síthető. A felügyelet a gépjármű fe­lelősségbiztosítási bizottság (gfb) augusztus 8-ai ülésén el­utasította a biztosítók ered­ményelszámolását, s utasította a társaságokat, hogy 10-ére ké­szítsenek új kimutatást. Ezt a gfb hétfői ülésén vitatták meg, a számszaki kérdéseket pedig szeptember közepéig ismét megvizsgálják. A gfb úgy dön­tött: felül kell vizsgálni egye­bek között a kártartalék, a kár­­megelőzés és a reklám költsé­geinek indokoltságát. Az elemzések azt mutatják, hogy általában minden biztosí­tótársaság jelentősen növelte a gépjármű-felelősségbiztosítás­ra elszámolt összeget - áll az APEH-jelentésben, amely sze­rint ebben az üzletágban egyes biztosítók nem törekedtek ar­ra, hogy alacsonyabb költsé­gekkel segítsék elő a profit­­szerzést. Mint az elemzésben olvasható, ennek oka, hogy az itt elszámolható költségeiket - a biztosítás kötelező jellegénél fogva - a biztosítási díjak eme­lésével igyekeznek ellentéte­lezni. Az APEH szerint a biz­tosítók az eredmény terhére továbbra is túl magas tartalé­kot képeznek esetleges károk­ra, miközben a felhasználás csak 50 százalékos. • N.­P. M.

Next