Magyar Hírlap, 1995. szeptember (28. évfolyam, 218-230. szám)
1995-09-16 / 218. szám
Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin Magyar Hírlap |\ _______Hírek a 6. oldalon! ^ *■ 900 MHz-es GSM telefonok, tartozékok export nagykereskedelmi áron. * Egyéb telefonok, faxok. Áruátvétel Passauban, vagy leszállítva. «■ Videokazetták (konzum és professzionális). *• Audiokazetták, floppyk (márkás és noname termékek). 2 | BKB Electronic & Tapes GmbH (beszélünk magyarul) Telefon: 00-49 851 41075, fax: 00-49 851 46940 V______________________________________/ 1995. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 48 FORINT Peking: nehéz kompromisszum Sikerült közös platformra helyezkedni a nők jogairól az ENSZ által Pekingben rendezett világkonferencián a résztvevő 189 országnak. Az akciótervnek a nők szexuális jogairól szóló része váltotta ki a legszenvedélyesebb vitákat, a modern megközelítéshez ragaszkodó nyugati országok, illetve az elveihez tántoríthatatlanul ragaszkodó Vatikán és számos iszlamista állam között. . 2. oldal A koalíció kész a médiaegyezségre A koalíciós pártok hajlanak arra, hogy elfogadják az ellenzék elképzelését a médiafelügyeleti testületekről - jelentette ki a szocialista Vitányi Iván. Az SZDSZ részéről Magyar Bálint úgy nyilatkozott, hogy a kompromisszum érdekében még ellenzéki engedményekre is szükség van. 5. oldal A viszonyok nem örökre szólnak Meggyőződésem, hogy Horn Gyulának esze ágában sem volt félreállítani Nagy Sándort, ezt már személyes kapcsolatuk jellege is kizárja. Horn Gyula nem kockáztatja a kormányzó párt belső politikai viszonyait egy ilyen fölöttébb kétes praktikáért. Egyébként amíg a vita zajlott, a kormányapparátus zavartalanul dolgozott, hogy mást ne mondjak, az ország költségvetésének előkészítése az utóbbi években soha nem állt olyan jól, mint éppen most - fejtette ki a Magyar Hírlapnak Csintalan Sándor MSZP-alelnök. Szombati MH-extra, 8. oldal Egy megszállott szolgáló omladozó romnak titulálja a Magyar Televíziót lapunknak adott interjújában az egykor riporterként ismertté vált Wisinger István aki ma a filmfőszerkesztőség vezetője. Szerinte az intézmény helyzete tükrözi a magyar értelmiség mai létállapotát. A filmfőszerkesztőség vezetője úgy véli: az értelmiségnek az lenne a dolga, hogy véget vessen az ország hat éve tartó széthordásának, ám ehelyett álproblémákkal és harácsolással van elfoglalva. Ahogy tetszik, 11. oldal Nagyobb lett a Mol vesztesége Míg a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. májusi rendes közgyűlésén még 2,038 milliárd volt a társaság tavalyi vesztesége, konszolidálás után ez 2,581 milliárd forintra nőtt. A tegnapi rendkívüli közgyűlésen a várakozásoknak megfelelelően Pál László volt ipari minisztert az óriásvállalat igazgatótanácsába választották. 21. oldal Noszály megverte Bruguerát Noszály Sándor, a jövő hét végén az ausztrálok ellen játszó magyar Davis Kupa-csapat éljátékosa élete legnagyobb sikerét érte el az 1,38 millió dolláros bukaresti tenisztornán: 6:4, 6:2-re legyőzte a harmadik helyen kiemelt spanyol Sergi Bruguerát, a számítógépes világranglista 13. helyezettjét, és ezzel valószínűleg az első száz közé kerül a világranglistán. Noszály ellenfele a mai elődöntőben a verseny első kiemeltje, az osztrák Thomas Muster lesz. 24. oldal HÉTFŐ Kínaiak Magyarországon Hogyan élnek a kínaiak Magyarországon? Miért vágnak bele a bizonytalan üzleti vállalkozásokba éppen itt, miként rendezik be az életüket? Honnan van pénzük fényes üzletet nyitni? Hogyan lehet, hogy sokszor még az is, aki pazar Mercedesszel jár, ócska kis lukban lakik? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat a Magyar Hírlap hétfőn induló sorozatából, amely a Magyarországon élő kínaiaknak az avatatlan szemlélő elől elzárt életét mutatja be. Riportereink többhetes nyomozómunka alapján beszámolnak arról, hogy a kínai gyilkosok különösen kegyetlenek, ám nekünk nem kell félnünk, általában csak kínaiakat bántják. írunk arról, milyen a frizuradivat, és hogy milyen iskolába íratják a gyerekeiket. Szó lesz kiutasításokról és csempészekről, vendéglőkről és piacokról. Arról, hogyan élnek a kínaiak Magyarországon a ’90-es évek derekán. Sorozat a Magyar Hírlapban Parlamenti pártok megbeszélése a miniszterelnöknél Összeférhetetlenségi törvény még az idén? MH-információ A miniszterelnök kezdeményezésére tegnap a parlamenti pártok vezetői megbeszélést tartottak, amelyen a törvényhozói munka gyorsításáról, a médiatörvényről, a személyi számról, az összeférhetetlenségről és a társadalmi szervezetek használatában lévő ingatlanokról esett szó. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának tájékoztatása szerint minden témában megállapodás született. A hatpárti tárgyalásról kivonult az FKGP delegációja. Az SZDSZ sikeresnek tartotta a megbeszélést, mert fontos kérdésekben sikerült megállapodni. Az MDF, a Fidesz és a KDNP szerint csak a jövő konkrét eredményeinek ismeretében lehet értékelni a tegnapi tanácskozást. Hatpárti megbeszélésként indult, ötpártiként folytatódott tegnap a parlamenti pártoknak a miniszterelnök által kezdeményezett megbeszélése. A tanácskozáson a kormányt Horn Gyula miniszterelnök és Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, az MSZP-t Szekeres Imre frakcióvezető és Csintalan Sándor ügyvezető alelnök, az SZDSZ-t Hack Péter frakcióvezető-helyettes és Magyar Bálint ügyvivő, az MDF-et Szabó Iván frakcióvezető és Kónya Imre frakcióvezető-helyettes, a Fideszt Szájer József frakcióvezető és Áder János ügyvezető alelnök, a KDNP-t Isépy Tamás frakcióvezető és Füzessy Tibor ügyvezető elnök képviselte. Az FKGP delegációja (Homoki János és Lányi Zsolt képviselők) a pártelnökség nyilatkozatának felolvasása után kivonult a tárgyalásról. A nyilatkozat szerint a kisgazdák addig nem vesznek részt az ilyen megbeszéléseken, amíg a sajtó - elsősorban az MTV - súlyosan diszkriminálja a pártot. Horn Gyula határozottan visszautasította az FKGP nyilatkozatát, mondván, a kormány semmilyen formában sem befolyásolja a közszolgálati televízió tevékenységét. A tanácskozás után Kiss Elemér elmondta: a tegnapi megbeszélés a kormányfőnek az ellenzéki pártokkal folytatott korábbi egyeztetéseinek záróakkordja volt. Ugyanakkor a résztvevők megállapodtak abban, hogy egyes fontos kérdésekről a jövőben is tartanak pártközi megbeszéléseket. Legközelebb a közbiztonság ügyét vitatják meg. • Folytatása az 5. oldalon Horn Gyula elutasította a külügyi bizottság meghívását Az alkotmány szerint kötelező a megjelenés MH-információ Horn Gyula kormányfő levélben hárította el az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívását, hogy a magyarszlovák kapcsolatokat áttekintő zárt ülés keretében számoljon be a képviselőknek a Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel folytatott titkos ótátrafüredi találkozóról. A levél címzettje, a bizottság elnöke, Eörsi Mátyás (SZDSZ) és a bizottság egyik alelnöke, Csóti György (MDF) Ljubljanában a Magyar Hírlaptól értesült az üzenetről, és mély sajnálkozását fejezte ki az elutasítás miatt, amely egyébként ellentétes a házszabállyal. Mindketten jelezték, hogy a képviselők visszatérnek majd a kérdésre. Az alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint „Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni”. A két politikus, akik az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációjával hivatalos látogatáson tartózkodtak a szlovén fővárosban, a Magyar Hírlapnak telefonon több okból is sajnálatosnak nevezték Horn Gyula elutasító válaszát. A miniszterelnök döntését azért is tartják helytelennek, mert az érvényes szabályok szerint mindenki számára kötelező a megjelenés a bizottság meghívására - függetlenül attól, hogy „egyszerű” állampolgár avagy kormányfő-e az illető. Eörsi Mátyás hangsúlyozta, hogy a dologból megint belpolitikai vihar kerekedik, hiszen a képviselők nyilvánvalóan súlyosan sérelmezni fogják majd az elutasítást, márpedig egyre újabb és újabb ütközésekre semmi szükség. Nem tartotta elfogadhatónak a miniszterelnöknek azt az érvét, hogy a kormányfő bizottsági meghallgatása az előző parlamenti ciklusban sem volt szokás. „Ebben az időszakban ellenzéki képviselőként néhány alkalommal magam is indítványoztam fontos, országos ügyeket érintő kérdésekben a miniszterelnök meghallgatását, és nagyon rosszul esett, hogy az MDF képviselői minden egyes alkalommal leszavazták javaslataimat. Akkor elhatároztam, hogy ilyen beszámolók megtartását az SZDSZ esetleges kormányra kerülése esetén mindig támogatni fogom” - közölte. Emlékeztetett arra is, hogy - miként azt Horn a levélben javasolta - a bizottság a külpolitikai kérdésekben mindig a tárca vezetőjét vagy politikai államtitkárát kérdezte meg. Az ótátrafüredi találkozón azonban egyes hírek szerint csupán Horn Gyula és külpolitikai tanácsadója, Göbölyös Gábor vett részt, más források szerint jelen volt Magyarország szlovákiai nagykövete is - a külügyi vezetők tehát az ott elhangzottakról nem tudnak beszámolni. Csóti György különösen azért tekinti rendkívül sajnálatosnak az elutasítást, mert az ellenzék előzetes félelmeit látja vele igazoltnak, miszerint a miniszterelnök presztízskérdést csinál a meghívásból. Emlékeztetett arra is, hogy a kormányfő maga ígérte meg: beszámol a parlamentnek a tárgyalásról, márpedig szeptember 4-ei felszólalását nem lehet ennek minősíteni. • Folytatása és nemzetközi körkép a 3. oldalon A pápa elítélte az elnyomó államot Az egyház a szegények oldalán áll Afrikában Reuter Az afrikai körúton tartózkodó II. János Pál pápa elítélte a földrész korrupt és elnyomó rendszereit, hangsúlyozva, hogy a római katolikus egyháznak az igazság és az emberi jogok szószólójának kell lennie a fekete kontinensen. Az Egyház Afrikában című dokumentumban a pápa élesen kikel a nyomor, a háborúk és az ingatag politikai helyzet okozói ellen. „A korrupt kormánypolitikusok becstelensége a ludas Afrika gazdasági nehézségeiben, azoké az államférfiaké, akik a közpénzeket a saját zsebükbe csúsztatták. Ez közönséges lopás, bármilyen törvényes álcába is bújtatják” - írja II. János Pál a 150 oldalas dokumentumban. A szöveget - amelynek célja, hogy fogódzókat adjon a gyorsan fejlődő afrikai egyháznak - a Yaoundében, Kamerun fővárosában rendezett szabadtéri tömegrendezvényt követően hozták nyilvánosságra. Kamerun a pápa egyhetesre tervezett és Dél-Afrikát, valamint Kenyát is érintő körútjának első állomása. Az egyháznak a pápa szerint „az elnémítottak hangjának” kell lennie Afrikában, ahol számos nemzetyögi tekintélyelvű és elnyomó rezsimek uralmát. Az egyházfő felszólította a helyi püspöki konferenciát, hogy állítson fel igazság és béke bizottságokat, hogy figyelemmel kísérjék az emberi jogok tiszteletben tartását. „Az egyháznak joga és kötelessége segíteni egy igazságos, békés és pluralista társadalom építésében” - írja a pápa. II. János Pál elégedetten állapítja meg, hogy az egyház Afrikában az elnyomottak és perifériára szorult emberek oldalán áll. A pápa tegnap Yaoundé - ban egy katonai repülőtéren katolikus hívők tízezrei előtt tartott beszédet, amelyben egy valódi afrikai egyház építésére hívott fel. Kamerunban tízezer hívő előtt pontifikált misét II. János Pál pápa, akinek képével vonultak az asszonyok a szertartás helyszínére, egy katonai repülőtérre FOTÓ: REUTER A legszegényebb országok számára létesítene alapot a Világbank Csökkentenék az adósságot MTI/Reuter/MH_____________ A Világbank 11 milliárd dolláros alap létrehozását javasolja annak érdekében, hogy a világ legszegényebb 40 országa leírhassa összesen 160 milliárd dollárnyi külső adósága egy részét. Az érintett - többségében afrikai - országokban az egy főre eső jövedelem 1993-ban kevesebb volt 695 dollárnál. A Világbank adósságenyhí tő terve - amelyet megküldtek a vezető országok kormányainak és a legnagyobb hitelezőknek - elismeri, hogy az eddigi stratégiák nem alkalmasak a hitelválság kezelésére. A Multilateral Debt Facility, azaz „sokoldalú adósságkedvezmény” elnevezésű programban az elképzelések szerint nemcsak a Világbank, hanem más multilaterális szervezetek, például az IMF és az Afrikai Fejlesztési Bank is részt venne. Ezek együtt hoznának létre egy 11 milliárd dolláros alapot, amelynek felhasználásával a világ legszegényebb országai leírhatnák a programban részt vevő pénzintézetekkel szemben fennálló adósságuk egy részét. A támogatást a világ legszegényebb országainak szánják, azoknak, amelyekben az egy főre jutó jövedelem 1993- ban nem érte el az évi 695 dollárt. Közülük is csak azok az államok számíthatnának segítségre, amelyek már hozzáfogtak a gazdaság megreformálásához és megállapodtak az adósságkönnyítésről más hitelezőikkel is, így például a kereskedelmi bankokkal és a hitelező kormányokat tömörítő Párizsi Klubbal. A Reuter hírügynökség jelentése hangsúlyozza, hogy egyelőre csak egy tervről van szó, a konzultációk is kezdeti stádiumban vannak. A kezdeményezés mindenesetre erős ellenállást válthat ki például a valutaalapnál (IMF), amelynek szakembereivel októberben vitatják meg a dokumentumot. Az IMF ugyanis mindeddig ellenzett bármiféle átütemezést vagy a hitelek leírását. Hasonlóan elutasításra lehet számítani Németországban és Japánban. A Financial Times emlékeztet arra, hogy nemrégiben több kormány is hajlandó volt adósságkönnyítő megállapodásokat kötni a legelesettebbekkel. A multilaterális szervezetek mindeddig ellenálltak. A tekintélyes brit gazdasági napilap véleménye szerint ennek három oka is van. Egyrészt fennáll a veszélye annak, hogy az adósságelengedésben részt vevő bankok a források pótlására kénytelenek lennének megdrágítani újonnan folyósított hiteleiket. Másrészt a rosszul dolgozó kormányok megmenekülnének attól, hogy szembekerüljenek hibás döntéseik következményével. Harmadrészt pedig az ügy precedenst teremthetne. A Világbank adósságkönnyítési terve mindazonáltal kis terhet jelentene a világnak, miközben hatalmas előnnyel járna a reménytelen helyzetben lévő államoknak - írja a Financial Times. • V. K. A hiány 206 milliárd Túllépték a támogatási keretet MH-információ A központi költségvetés az első nyolc hónapban 206,2 milliárd forintos hiányt halmozott föl - hangzott el tegnap a Pénzügyminisztérium tájékoztatóján. László Csaba helyettes államtitkár szerint a pótköltségvetésben előirányzott deficit az év végén nem lesz magasabb a tervezettnél. Kérdésre, miszerint nem kétséges-e, hogy befolyik az ez évre előirányzott 150 milliárdos privatizációs bevétel, László Csaba azt felelte: a teljesülésről mondottak a privatizációs bevételek nélküli hiányra (306 milliárd) vonatkoznak. „A privatizációs bevétel kérdésében - tette hozzá - azt tekintsék autentikusnak, amit Suchmanék mondanak.” Augusztusig a magánosításból mindössze 9 milliárd folyt be a költségvetésbe. A gazdálkodó szervezetektől származó bevétel időarányosan (az éves előirányzat 65,8 százalékában) realizálódott, ezen belül egyelőre viszonylag rosszul állt a társasági adó (53,3 százalék), viszont jól folytak be a vám- és importbefizetések (70,5 százalék). Áfá-ból és fogyasztási adóból az éves előirányzat 61-62 százaléka jött be, utóbbinak éves teljesülése László Csaba szerint kétséges. • Folytatása a 20. oldalon