Magyar Hírlap, 1995. szeptember (28. évfolyam, 218-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin Magyar Hírlap |\ _______Hírek a 6. oldalon! ^ *■ 900 MHz-es GSM telefonok, tartozékok export nagykereskedelmi áron. *­ Egyéb telefonok, faxok. Áruátvétel Passauban, vagy leszállítva. «■ Videokazetták (konzum és professzionális). *• Audiokazetták, floppyk (márkás és noname termékek). 2 | BKB Electronic & Tapes GmbH (beszélünk magyarul) Telefon: 00-49 851 41075, fax: 00-49 851 46940 V______________________________________/ 1995. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 48 FORINT Peking: nehéz kompromisszum Sikerült közös platformra helyezkedni a nők jogairól az ENSZ által Pekingben rendezett világkonferencián a résztvevő 189 országnak. Az akciótervnek a nők szexuá­lis jogairól szóló része váltotta ki a legszenvedélyesebb vitákat, a modern megközelítéshez ragaszkodó nyugati országok, illetve az elveihez tántoríthatatlanul ragaszko­dó Vatikán és számos iszlamista állam között. . 2. oldal A koalíció kész a médiaegyezségre A koalíciós pártok hajlanak arra, hogy elfogadják az el­lenzék elképzelését a médiafelügyeleti testületekről - je­lentette ki a szocialista Vitányi Iván. Az SZDSZ részéről Magyar Bálint úgy nyilatkozott, hogy a kompromisszum érdekében még ellenzéki engedményekre is szükség van. 5. oldal A viszonyok nem örökre szólnak Meggyőződésem, hogy Horn Gyulának esze ágá­ban sem volt félreállítani Nagy Sándort, ezt már személyes kapcsolatuk jel­lege is kizárja. Horn Gyula nem kockáztatja a kor­mányzó párt belső politi­kai viszonyait egy ilyen fö­löttébb kétes praktikáért. Egyébként amíg a vita zaj­lott, a kormányapparátus zavartalanul dolgozott, hogy mást ne mondjak, az ország költségvetésének előkészítése az utóbbi években soha nem állt olyan jól, mint éppen most - fejtette ki a Magyar Hírlapnak Csintalan Sándor MSZP-alelnök. Szombati MH-extra, 8. oldal Egy megszállott szolgáló omladozó romnak titulál­ja a Magyar Televíziót la­punknak adott interjújá­ban az egykor riporterként ismertté vált Wisinger Ist­ván aki ma a filmfőszer­­kesztőség vezetője. Szerin­te az intézmény helyzete tükrözi a magyar értelmi­ség mai létállapotát. A filmfőszerkesztőség veze­tője úgy véli: az értelmi­ségnek az lenne a dolga, hogy véget vessen az or­szág hat éve tartó széthordásának, ám ehelyett álprob­lémákkal és harácsolással van elfoglalva. Ahogy tetszik, 11. oldal N­agyobb lett a Mol vesztesége Míg a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. májusi rendes köz­gyűlésén még 2,038 milliárd volt a társaság tavalyi vesz­tesége, konszolidálás után ez 2,581 milliárd forintra nőtt. A tegnapi rendkívüli közgyűlésen a várakozások­nak megfelelelően Pál László volt ipari minisztert az óriásvállalat igazgatótanácsába választották. 21. oldal N­oszály megverte Bruguerát Noszály Sándor, a jövő hét végén az ausztrálok ellen játszó magyar Davis Kupa-csapat éljátékosa élete legnagyobb sikerét érte el az 1,38 millió dollá­ros bukaresti tenisztornán: 6:4, 6:2-re legyőzte a har­madik helyen kiemelt spa­nyol Sergi Bruguerát, a számítógépes világranglis­ta 13. helyezettjét, és ezzel valószínűleg az első száz közé kerül a világranglis­tán. Noszály ellenfele a mai elődöntőben a verseny első kiemeltje, az osztrák Thomas Muster lesz. 24. oldal HÉTFŐ K­ínaiak Magyarországon Hogyan élnek a kínaiak Magyarországon? Miért vág­nak bele a bizonytalan üzleti vállalkozásokba éppen itt, miként rendezik be az életüket? Honnan van pénzük fényes üzletet nyitni? Hogyan lehet, hogy sokszor még az is, aki pazar Mercedesszel jár, ócska kis lukban la­kik? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kap­hat a Magyar Hírlap hétfőn induló sorozatából, amely a Magyarországon élő kínaiaknak az avatatlan szemlélő elől elzárt életét mutatja be. Riportereink többhetes nyomozómunka alapján beszámolnak arról, hogy a kí­nai gyilkosok különösen kegyetlenek, ám nekünk nem kell félnünk, általában csak kínaiakat bántják. írunk ar­ról, milyen a frizuradivat, és hogy milyen iskolába írat­ják a gyerekeiket. Szó lesz kiutasításokról és csempé­szekről, vendéglőkről és piacokról. Arról, hogyan élnek a kínaiak Magyarországon a ’90-es évek derekán. Sorozat a Magyar Hírlapban Parlamenti pártok megbeszélése a miniszterelnöknél Összeférhetetlenségi törvény még az idén? MH-információ A miniszterelnök kezdemé­nyezésére tegnap a parlamen­ti pártok vezetői megbeszélést tartottak, amelyen a törvény­hozói munka gyorsításáról, a médiatörvényről, a személyi számról, az összeférhetetlen­ségről és a társadalmi szerve­zetek használatában lévő in­gatlanokról esett szó. A Mi­niszterelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkárának tájé­koztatása szerint minden té­mában megállapodás szüle­tett. A hatpárti tárgyalásról kivonult az FKGP delegáció­ja. Az SZDSZ sikeresnek tar­totta a megbeszélést, mert fontos kérdésekben sikerült megállapodni. Az MDF, a Fi­desz és a KDNP szerint csak a jövő konkrét eredményeinek ismeretében lehet értékelni a tegnapi tanácskozást. Hatpárti megbeszélésként indult, ötpártiként folytató­dott tegnap a parlamenti pár­toknak a miniszterelnök által kezdeményezett megbeszélé­se. A tanácskozáson a kor­mányt Horn Gyula miniszter­­elnök és Kiss Elemér, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkára, az MSZP-t Szekeres Imre frakcióvezető és Csintalan Sándor ügyvezető alelnök, az SZDSZ-t Hack Pé­ter frakcióvezető-helyettes és Magyar Bálint ügyvivő, az MDF-et Szabó Iván frakcióve­zető és Kónya Imre frakcióve­zető-helyettes, a Fideszt Szá­­jer József frakcióvezető és Áder János ügyvezető alel­nök, a KDNP-t Isépy Tamás frakcióvezető és Füzessy Ti­bor ügyvezető elnök képvisel­te. Az FKGP delegációja (Ho­moki János és Lányi Zsolt képviselők) a pártelnökség nyilatkozatának felolvasása után kivonult a tárgyalásról. A nyilatkozat szerint a kisgazdák addig nem vesznek részt az ilyen megbeszéléseken, amíg a sajtó - elsősorban az MTV - súlyosan diszkriminálja a pár­tot. Horn Gyula határozottan visszautasította az FKGP nyi­latkozatát, mondván, a kor­mány semmilyen formában sem befolyásolja a közszolgá­lati televízió tevékenységét. A tanácskozás után Kiss Elemér elmondta: a tegnapi megbeszélés a kormányfőnek az ellenzéki pártokkal folyta­tott korábbi egyeztetéseinek záróakkordja volt. Ugyanak­kor a résztvevők megállapod­tak abban, hogy egyes fontos kérdésekről a jövőben is tar­tanak pártközi megbeszélése­ket. Legközelebb a közbizton­ság ügyét vitatják meg. • Folytatása az 5. oldalon Horn Gyula elutasította a külügyi bizottság meghívását Az alkotmány szerint kötelező a megjelenés MH-információ Horn Gyula kormányfő levél­ben hárította el az Országgyű­lés külügyi bizottságának meg­hívását, hogy a magyar­szlovák kapcsolatokat áttekin­tő zárt ülés keretében számol­jon be a képviselőknek a Vladi­mír Meciar szlovák miniszterel­nökkel folytatott titkos ótátra­­füredi találkozóról. A levél címzettje, a bizottság elnöke, Eörsi Mátyás (SZDSZ) és a bi­zottság egyik alelnöke, Csóti György (MDF) Ljubljanában a Magyar Hírlaptól értesült az üzenetről, és mély sajnálkozá­sát fejezte ki az elutasítás miatt, amely egyébként ellentétes a házszabállyal. Mindketten je­lezték, hogy a képviselők visszatérnek majd a kérdésre. Az alkotmány 21. § (3) bekez­dése szerint „Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezé­sükre bocsátani, illetőleg köte­les előttük vallomást tenni”. A két politikus, akik az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak delegációjával hivatalos lá­togatáson tartózkodtak a szlo­vén fővárosban, a Magyar Hír­lapnak telefonon több okból is sajnálatosnak nevezték Horn Gyula elutasító válaszát. A mi­niszterelnök döntését azért is tartják helytelennek, mert az érvényes szabályok szerint mindenki számára kötelező a megjelenés a bizottság meghí­vására - függetlenül attól, hogy „egyszerű” állampolgár avagy kormányfő-e az illető. Eörsi Mátyás hangsúlyozta, hogy a dologból megint belpo­litikai vihar kerekedik, hiszen a képviselők nyilvánvalóan sú­lyosan sérelmezni fogják majd az elutasítást, márpedig egyre újabb és újabb ütközésekre semmi szükség. Nem tartotta elfogadhatónak a miniszterel­nöknek azt az érvét, hogy a kormányfő bizottsági meghall­gatása az előző parlamenti cik­lusban sem volt szokás. „Ebben az időszakban ellenzéki képvi­selőként néhány alkalommal magam is indítványoztam fon­tos, országos ügyeket érintő kérdésekben a miniszterelnök meghallgatását, és nagyon rosszul esett, hogy az MDF képviselői minden egyes alka­lommal leszavazták javaslatai­mat. Akkor elhatároztam, hogy ilyen beszámolók megtartását az SZDSZ esetleges kormány­ra kerülése esetén mindig tá­mogatni fogom” - közölte. Emlékeztetett arra is, hogy - miként azt Horn a levélben ja­vasolta - a bizottság a külpoliti­kai kérdésekben mindig a tárca vezetőjét vagy politikai állam­titkárát kérdezte meg. Az ótát­­rafüredi találkozón azonban egyes hírek szerint csupán Horn Gyula és külpolitikai ta­nácsadója, Göbölyös Gábor vett részt, más források szerint jelen volt Magyarország szlová­kiai nagykövete is - a külügyi vezetők tehát az ott elhangzot­takról nem tudnak beszámolni. Csóti György különösen azért tekinti rendkívül sajnála­tosnak az elutasítást, mert az el­lenzék előzetes félelmeit látja vele igazoltnak, miszerint a mi­niszterelnök presztízskérdést csinál a meghívásból. Emlékez­tetett arra is, hogy a kormányfő maga ígérte meg: beszámol a parlamentnek a tárgyalásról, márpedig szeptember 4-ei fel­szólalását nem lehet ennek mi­nősíteni. • Folytatása és nemzetközi körkép a 3. oldalon A pápa elítélte az elnyomó államot Az egyház a szegények oldalán áll Afrikában Reuter Az afrikai körúton tartózko­dó II. János Pál pápa elítélte a földrész korrupt és elnyomó rendszereit, hangsúlyozva, hogy a római katolikus egy­háznak az igazság és az embe­ri jogok szószólójának kell lennie a fekete kontinensen. Az Egyház Afrikában című dokumentumban a pápa éle­sen kikel a nyomor, a háborúk és az ingatag politikai helyzet okozói ellen. „A korrupt kor­mánypolitikusok becstelensé­ge a ludas Afrika gazdasági nehézségeiben, azoké az ál­lamférfiaké, akik a közpénze­ket a saját zsebükbe csúsztat­ták. Ez közönséges lopás, bár­milyen törvényes álcába is bújtatják” - írja II. János Pál a 150 oldalas dokumentumban. A szöveget - amelynek célja, hogy fogódzókat adjon a gyorsan fejlődő afrikai egy­háznak - a Yaoundében, Ka­merun fővárosában rendezett szabadtéri tömegrendezvényt követően hozták nyilvános­ságra. Kamerun a pápa egyhetes­re tervezett és Dél-Afrikát, valamint Kenyát is érintő körútjának első állomása. Az egyháznak a pápa szerint „az elnémítottak hangjának” kell lennie Afrikában, ahol szá­mos nemzet­­yögi tekintély­­elvű és elnyomó rezsimek uralmát. Az egyházfő felszólította a helyi püspöki konferenciát, hogy állítson fel igazság és bé­ke bizottságokat, hogy figye­lemmel kísérjék az emberi jo­gok tiszteletben tartását. „Az egyháznak joga és kö­telessége segíteni egy igazsá­gos, békés és pluralista társa­dalom építésében” - írja a pá­pa. II. János Pál elégedetten állapítja meg, hogy az egyház Afrikában az elnyomottak és perifériára szorult emberek oldalán áll. A pápa tegnap Yaoundé - ban egy katonai repülőtéren katolikus hívők tízezrei előtt tartott beszédet, amelyben egy valódi afrikai egyház épí­tésére hívott fel. Kamerunban tízezer hívő előtt pontifikált misét II. János Pál pápa, akinek képével vonultak az asszonyok a szertartás helyszínére, egy katonai repülőtérre FOTÓ: REUTER A legszegényebb országok számára létesítene alapot a Világbank Csökkentenék az adósságot MTI/Reuter/MH_____________ A Világbank 11 milliárd dollá­ros alap létrehozását javasolja annak érdekében, hogy a világ legszegényebb 40 országa leír­hassa összesen 160 milliárd dollárnyi külső adósága egy ré­szét. Az érintett - többségében afrikai - országokban az egy főre eső jövedelem 1993-ban kevesebb volt 695 dollárnál. A Világbank adósságenyhí­­ tő terve - amelyet megküld­tek a vezető országok kormá­nyainak és a legnagyobb hite­lezőknek - elismeri, hogy az eddigi stratégiák nem alkal­masak a hitelválság kezelésé­re. A Multilateral Debt Faci­lity, azaz „sokoldalú adósság­kedvezmény” elnevezésű programban az elképzelések szerint nemcsak a Világbank, hanem más multilaterális szervezetek, például az IMF és az Afrikai Fejlesztési Bank is részt venne. Ezek együtt hoznának létre egy 11 milliárd dolláros alapot, amelynek fel­­használásával a világ legsze­gényebb országai leírhatnák a programban részt vevő pénz­intézetekkel szemben fennál­ló adósságuk egy részét. A támogatást a világ leg­szegényebb országainak szán­ják, azoknak, amelyekben az egy főre jutó jövedelem 1993- ban nem érte el az évi 695 dol­lárt. Közülük is csak azok az államok számíthatnának se­gítségre, amelyek már hozzá­fogtak a gazdaság megrefor­málásához és megállapodtak az adósságkönnyítésről más hitelezőikkel is, így például a kereskedelmi bankokkal és a hitelező kormányokat tömörí­tő Párizsi Klubbal. A Reuter hírügynökség je­lentése hangsúlyozza, hogy egyelőre csak egy tervről van szó, a konzultációk is kezdeti stádiumban vannak. A kezde­ményezés mindenesetre erős ellenállást válthat ki például a valutaalapnál (IMF), amely­nek szakembereivel október­ben vitatják meg a dokumen­tumot. Az IMF ugyanis mind­eddig ellenzett bármiféle át­ütemezést vagy a hitelek leírá­sát. Hasonlóan elutasításra le­het számítani Németország­ban és Japánban. A Financial Times emlékez­tet arra, hogy nemrégiben több kormány is hajlandó volt adós­ságkönnyítő megállapodásokat kötni a legelesettebbekkel. A multilaterális szervezetek mindeddig ellenálltak. A tekin­télyes brit gazdasági napilap véleménye szerint ennek há­rom oka is van. Egyrészt fenn­áll a veszélye annak, hogy az adósságelengedésben részt ve­vő bankok a források pótlására kénytelenek lennének megdrá­gítani újonnan folyósított hite­leiket. Másrészt a rosszul dol­gozó kormányok megmene­külnének attól, hogy szembe­kerüljenek hibás döntéseik kö­vetkezményével. Harmadrészt pedig az ügy precedenst te­remthetne. A Világbank adós­ságkönnyítési terve mindazon­által kis terhet jelentene a vi­lágnak, miközben hatalmas előnnyel járna a reménytelen helyzetben lévő államoknak - írja a Financial Times. • V. K. A hiány 206 milliárd Túllépték a támogatási keretet MH-információ A központi költségvetés az el­ső nyolc hónapban 206,2 mil­liárd forintos hiányt halmozott föl - hangzott el tegnap a Pénz­ügyminisztérium tájékoztató­ján. László Csaba helyettes ál­lamtitkár szerint a pótköltség­vetésben előirányzott deficit az év végén nem lesz magasabb a tervezettnél. Kérdésre, miszerint nem kétséges-e, hogy befolyik az ez évre előirányzott 150 mil­liárdos privatizációs bevétel, László Csaba azt felelte: a tel­jesülésről mondottak a priva­tizációs bevételek nélküli hiányra (306 milliárd) vonat­koznak. „A privatizációs be­vétel kérdésében - tette hozzá - azt tekintsék autentikusnak, amit Suchmanék mondanak.” Augusztusig a magánosí­tásból mindössze 9 milliárd folyt be a költségvetésbe. A gazdálkodó szervezetektől származó bevétel időarányo­san (az éves előirányzat 65,8 százalékában) realizálódott, ezen belül egyelőre viszony­lag rosszul állt a társasági adó (53,3 százalék), viszont jól folytak be a vám- és import­­befizetések (70,5 százalék). Áfá-ból és fogyasztási adóból az éves előirányzat 61-62 szá­zaléka jött be, utóbbinak éves teljesülése László Csaba sze­rint kétséges. • Folytatása a 20. oldalon

Next