Magyar Hírlap, 1995. november (28. évfolyam, 269-281. szám)

1995-11-16 / 269. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHIRADO Solana nem lesz NATO-főtitkár (MTI) Javier Solana spanyol külügyminiszter szerdán újságírók kérdésére megerősítette, hogy nem kíván indulni a NATO főtitkári tisztségéért folyó versenyben. Solana a Nyugat-európai Unió kétnapos madridi minisztertanácsi ülésének tapasztalatait foglalta össze, és felhívást intézett a brit illetékesekhez, hogy fogadják el azt a tervet, amely szerint a NYEU fokozatosan az EU katonai pillérévé válhatna. Kovács az átfogó délszláv rendezésért (MH) A délszláv válság átfogó, a volt Jugoszlávia egész területére kiterjedő rendezését szorgalmazta Kovács László a Nyugat-európai Unió (WEU) kedden befejeződött tanácsülésén. A magyar külügyminiszter tegnap hazaérkezése után Keleti György honvédelmi miniszterrel tartott sajtótájékoztatót, amelyen kifejtette: csakis az lehet egy esetleges későbbi válság megelőzésének alapja, ha az egész délszláv térségben megnyugtatóan rendezik a nemzetközi jogi kérdéseket, a menekültek visszatérésének problémáját, a demokrácia alapkérdéseit, az emberi és a kisebbségi jogi problémákat, a gazdasági újjáépítés kérdését, valamint megállapodnak a fegyverzetcsökkentésről. Keleti György szerint a WEU-tanácskozáson több hozzászóló azt hangoztatta, hogy a boszniai békeszerződés várhatóan csak az év vége felé születhet meg, ugyanakkor a jelenlegi helyzet óvatos derűlátásra adhat okot. Dél-Tirol jó példa lehet (MH) Dél-tiroli tapasztalataikról számoltak be szerdai bukaresti sajtóértekezletükön az RMDSZ vezetői, akik hangsúlyozták, ez a modell példa lehet a román megbékélés számára. A folyamat során azonban természetesen törekedni kell a saját román-magyar modell kialakítására, tették hozzá. Elmondták: Dél-Tirolban nem apartheid modellt és nem is etnikai alapú területi autonómiát valósítottak meg, de ezt az RMDSZ soha, semmilyen dokumentumában nem is követelte. Példa értékű viszont a két nyelv teljesen azonos státusa a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Markó Béla szövetségi elnök határozottan visszautasította Traian Chebeleu Tőkés Lászlóhoz intézett levelét, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnökét többek között hitleri és sztálini nézetek hirdetésével vádolta. Csecsen választások decemberben? (MH) Csecsenföldön hat orosz katona esett el az elmúlt 24 órában, de az aggasztó hírek ellenére Borisz Jelcin kitart amellett, hogy az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaságban is meg kell rendezni a decemberi parlamenti választásokat. Az orosz államfő a teljhatalmú csecsenföldi megbízottal, Oleg Lobovval folytatott megbeszélésen arra is felhívta a figyelmet, hogy fel kell gyorsítani az újjáépítést és a menekültek hazatelepítését. Arról viszont nem esett szó, hogy miként lehetne újjáéleszteni a halódó békefolyamatot. A nagypolitikába fokozatosan visszatérő Jelcin tegnap Ivan Ribkin házelnökkel áttekintette a legsürgősebb teendőket, megerősítve, hogy a választásokat decemberben kell megrendezni, és a hátralévő időben ki kell javítani a választójogi törvény hibáit. Folytatódik az SPD a belső harca (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mannheimi kongresszusán szerdán gazdasági és külpolitikai kérdésekről folyt ugyan a vita, de a tanácskozást ezúttal is leginkább a párt vezetői közötti harc jellemezte. A mély válságot átélő párt kongresszusának nyitónapján Rudolf Scharping pártelnök önkritikát gyakorolt a hónapok óta tartó belviszály miatt, de a vita további menete arról tanúskodik, hogy senki sem hajlandó feladni eddigi álláspontját, s míg Gerhard Schröder elnökhelyettes, alsó-szászországi tartományi miniszterelnök a gazdaságpolitika miatt bírálja a pártelnököt. Oskar Lafontaine azt hangsúlyozta, hogy a német katonák semmiképpen nem vehetnek részt fegyveres akcióban és az SPD-nek a Tornado típusú harci repülőgépek bevetését is egyértelműen el kell utasítania. MH-összefoglaló Továbbra sem tudni, hogy miképpen lábal ki részleges bénultságából az amerikai kormányzat, miután folytatódik a költségvetés körüli huzavona Clinton elnök és a republikánus többségű kongresszus között. A nyolcszázezer szövetségi alkalmazott tegnap kényszerpihenőjének második napját kezdte meg, miközben a republikánus kongresszusi vezérek és a demokrata párti elnök egymásra mutogatnak az államapparátus részleges lebénulása miatt. Newt Gingrich házelnök szerint az álláspontok megmerevedtek és nincs remény a gyors megegyezésre. A képviselőház demokrata kisebbségének vezére, Dick Gephart pedig azt mondta egy televíziós interjúban, hogy „elég hosszú ostromra kell berendezkednünk.” A költségvetési pénzek befagyasztása miatt az amerikai külképviseletek világszerte csökkentett létszámmal dolgoznak és csak a szükséges alapellátást biztosítják, vízumot csak sürgős esetekben adnak ki. (lásd keretes írásunkat) A szövetségi intézmények egy részének működését azért kellett felfüggeszteni, mert a kongresszus addig nem hajlandó engedélyezni az állami intézmények pénzműveleteit, amíg az elnök nem írja alá a költségvetési törvényjavaslatot. Clinton viszont azzal érvel, hogy a republikánus többség által benyújtott törvénymódosítások „komoly kárt okoznának a nemzetnek”, drágábbá tennék az egészségügyi ellátást és környezetvédelmi programoktól vonnának el pénzt. A választópolgárok - közvélemény-kutatások adatai szerint - inkább az elnököt támogatják a politikai sakkjátszmában. Egy közös USAToday-, CNN- és Gallup-felmérés alapján a polgárok 46 százaléka hibáztatja a költségvetési patthelyzetért a republikánusokat, 26 a demokratapárti elnököt és 19 százaléka mindkét felet. A válság azonban súlyosabb is lehetett volna, ha a pénzügyminiszter időben nem tesz sürgős lépéseket a szövetségi állam fizetésképtelenségének elkerülésére. A Párizsban megjelenő International Herald Tribune kesernyésen megjegyzi, hogy a költségvetés körüli felhajtás könnyen elkerülhető lett volna, mivel a vitás módosító javaslatokat ki lehetett volna emelni a költségvetési csomagból és külön tárgyalni. „Az elnök számára pillanatnyilag fontosabb saját arculatának fenntartása, mint a kormány működése”- jegyzi meg a lap vezércikkében. Washingtonban és az Egyesült Államok más nagyvárosaiban közben már a turisták számára is érezhetővé vált az államgépezet megbénulása. Bezártak a szövetségi gondozásban lévő múzeumok és nemzeti parkok, New Yorkban a Szabadság-szobor nem fogad látogatókat, a washingtoni parkolóórákat pedig nem ellenőrzik. Clinton nem hátrál Nem adnak ki vízumot az amerikai konzulátusok Az amerikai kormányzat részleges „bezárása” miatt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is csökkentette tevékenységét. Susan Elbow sajtóattasé az MH-nak elmondta, hogy a turistavízumok kiadása szünetel, vízumot csak rendkívüli esetben vagy kényszerítő humanitárius okok miatt adnak ki. A nagykövetség reggel 8-tól délután 5-ig nyitva tart, de a konzuli osztályt bezárták. Konzuli ügyekben a 267-4400 telefonszámon adnak felvilágosítást. Reuter Kemény tárgyalásokat kezdtek az ázsiai és csendes-óceáni országok gazdasági együttműködési fóruma (APEC) tagállamainak miniszterei szerdán arról, mennyire és milyen gyorsan nyissák meg a világ legintenzívebben fejlődő gazdaságait A 18 résztvevő állam vezetői a hét végén találkoznak Oszakában, előtte még a szakminisztereknek kell tisztázniuk néhány kérdést. Az APEC-et 1989-ben alapította Ausztrália, Brunei, Dél- Korea, Chile, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Hongkong, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Malajzia, Mexikó, Pápua Új-Guinea, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Új-Zéland. A csoport a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságait tömöríti, amelyek egy belső jelentés várakozásai szerint húsz százalékkal fognak növekedni az évezred végéig, ha sikerül legyőzni a repülőterek és az energiahordozók hiányát, valamint az infrasturkturális hiányosságokat. A fórum harmadik csúcstalálkozójának házigazdája, Murajama Tomiicsi a nyitást támogatja. „Elmúlt már az az idő, amikor az ázsiai piacok mereven bezárkózhattak azzal az indokkal, hogy megvédjék a hazai gazdaságot a nyugati verseny okozta veszélyektől” - mondta a japán kormányfő. Mickey Kantor amerikai kereskedelmi megbízott, akire kemény feladatok várnak a találkozón, miután kiderült, hogy a belső nehézségek miatt Bill Clinton elnök csupán két napig maradhat Japánban, arra utalt, hogy az APEC tagállamai tavaly megállapodtak szabad kereskedelmi és beruházási övezet létrehozásában 2020-ig, idén pedig arra tettek ígéretet, hogy kidolgozzák az ehhez szükséges menetrendet. Csakhogy elakadtak a mezőgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatos vitánál ennek a megoldása lesz egyébként a szakminiszterek legfontosabb feladata a találkozó első két napján. Japán, Kína, Tajvan és Dél-Korea különleges megállapodást akar kicsikarni keményen védett mezőgazdasági szektorának további megóvása érdekében, az USA, Ausztrália és a többi mezőgazdasági exportőr viszont ellenez mindenféle kivételezést és arra figyelmeztet, hogy az APEC felbomolhat, ha tagjai nem hajtják végre a liberalizációt. Nyitnak az ázsiai piacok KÜLFÖLD Juppé takarékoskodik, Franciaország akadékoskodik MH-Párizs Ha másképp nem megy, rendeleti úton valósítja meg radikális takarékossági programját a francia kormány. Legalábbis ezt vetítette elő Alain Juppé a társadalombiztosítás hétfő óta tartó vitájában, amely a Nemzetgyűlésben még a jobboldali kormánytöbbség képviselőiből sem vált ki elragadtatást. A kormányálláspontot - miszerint a francia állam óriási költségvetési hiányának oroszlánrésze a tékozló, elavult szerkezetű társadalombiztosítás miatt jött létre - csak részben osztják a honatyák. Chirac elnök október végén a tévé útján tudatta, hogy legalább két évre elhalasztja választási ígéretét a társadalmi szakadék eltüntetéséről, és az életszínvonal majdani emelése végett jelentős áldozatokat vár az állampolgároktól. Alain Juppé a múlt héten átalakította kormányát, hogy végrehajthassa a gazdaság- és társadalompolitikai fordulatot. Egyik fő érve, hogy Franciaországnak határidőre meg kell felelnie a maastrichti előírásoknak, azaz módszeresen le kell faragnia az állam deficitjét. A kormány állításával szemben a társadalombiztosítás hiánya nem 230 milliárd frank, hanem 110 milliárddal kevesebb - állítják független közgazdászok csakúgy, mint a Francia Konjunktúrakutató Intézet. A szakszervezetek, valamint a társadalombiztosítás fél évszázada fennálló rendszeréhez többségükben ragaszkodó franciák ingerülten és aggodalommal figyelik a vitát, amint azt a keddi tüntetések is mutatták. Juppé ugyanis csak a vita legvégén, szerda este ismertette kormánya tervét a „társadalombiztosítás megmentéséről”. • Róka H. Zsuzsa ÁLOMI) 1T 110 NYJUIA KÖN PLUSZ ESÉLY A NYERÉSRE A HATOSLOTTÓN OKTÓBER 16-TÓL. JÁTSSZON GÉPI ON LINE VAGY OFF LINE - SZELVÉNNYEL! MINDEN HÉTEN A HIVATALOS HATOSLOTTÓ SZÁMSORSOLÁST KÖVETŐEN KISORSOLUNK PLUSZ HAT SZÁMOT. HA ÖN AZ ADOTT HÉTEN MIND A HAT PLUSZ SZÁMOT ELTALÁLTA, NYIJJÍT! BIV 25 ÄLÜ KUTIKUŰ LUJ4%AÍJÁST A JÁTÉK AZ ELSŐ TELITALÁLATIG TART. TÖBB TELITALÁLAT ESETÉN A LAKÁST KISORSOLJUK. AZ ÁLOMOTTHON NYERŐSZÁMAIRÓL A TOTÓ-LOTTÓ KIRENDELTSÉGEKBEN ÉS A TELEVÍZIÓBAN, AZ ÖTÖSLOTTÓ SORSOLÁST KÖVETŐEN ADUNK TÁJÉKOZTATÁST. ÁLOK'JÜTTEGK -ÁLOU'!I AMI VALÓRA VAL® SZERENCSEJÁTÉK RT. | |################################ 1995. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Algéria retteg és elnököt választ Reuter A félelem és a terror légkörében, példátlan biztonsági intézkedések mellett tartják ma Algériában az elnökválasztás első fordulóját. Az ország 1962-es függetlenné válása óta először indul több jelölt a választáson, amelynek esélyese Liamine Zerual, a katonai kormányzat által kinevezett hivatalban lévő elnök. Az algériai katonai kormányzat voksolásra szólította az ország 16 millió szavazásra jogosult polgárát. Azt reméli, hogy a nagyarányú részvétel törvényesíti iszlámista-ellenes politikáját. Az erőszaktól való félelem azonban sok szavazót távol tarthat a szavazástól. Tegnap nagyerejű robbanás rázta meg a főváros egyik kerületét, részleteket azonban nem közöltek. A hatóságok a héten fokozták a biztonsági intézkedéseket, megerősítették a rendőri jelenlétet és több ezer katonát vezényeltek Algírba. Az algériai biztonsági erők tegnap az ország keleti részén egy tűzharcban megöltek tíz lázadót. A választások legnagyobb esélyese Liamine Zerual, akit 1994 januárjában egy főtisztekből álló bizottság emelt hatalomra. Ellenfelei: Mahfud Nahnah, a legálisan működő Hamasz nevű iszlámista párt vezetője, a fundamentalizmussal szembehelyezkedő Szaid Szaadi és a mérsékelt muzulmán értelmiségi Nureddine Bukruh. A törvényen kívül helyezett Iszlám Üdvfront (FIS) és a fő ellenzéki pártok bojkottálják a választást és párbeszédre szólították fel a hatóságokat. A FIS az 1991 decemberében tartott parlamenti választások első fordulójában győzedelmeskedett, amire válaszul a kormányzat eltörölte a második fordulót. Algériában azóta polgárháború dúl, melyben becslések szerint 50 ezren haltak meg. Az algériai hatóságok kedden a Le Monde című francia újság tudósítójától megtagadták a beutazáshoz szükséges vízumot. Peresz alakíthat kormányt MTI Ezer Weizman izraeli elnök tegnap hivatalosan felkérte Simon Peresz megbízott kormányfőt, a Munkapárt vezetőjét az új izraeli kormány megalakítására. Az államfő egyúttal teljes támogatásáról biztosította Pereszt a békefolyamat továbbvitelében. Az izraeli törvények szerint Peresznek 21 napja van arra, hogy létrehozza kabinetjét, amelynek meg kell kapnia a 120 tagú parlament legalább 61 képviselőjének a támogatását. A tegnapi nap egyébként a szélsőségeseké volt. Izraeli katonák könnygázt is bevetettek, gumi- és valódi lövedékeket lőttek ki a Jordán folyó nyugati partján lévő Nábluszban, ahol palesztinok egy csoportja az 1988-ban egyoldalúan kikiáltott függetlenségük hetedik évfordulóját ünnepelte felvonulásokkal és nagygyűlésekkel. Az összetűzés akkor kezdődött, amikor a Jasszer Arafat vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezettől elszakadt csoport tagjai kövekkel támadtak izraeli katonai és rendőrségi járművekre, valamint kő- és hordóbarikáddal torlaszolták el a város főútját. A palesztin rendőrség közben öt személyt őrizetbe vett Gázában azzal a gyanúval, hogy meg akarták gyilkolni Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság vezetőjét. Az öt férfi kapcsolatban állt Abu Nidal terroristáinak csoportjával. A nevének elhallgatását kérő palesztin tisztviselő szerint a szóban forgó személyek Algériából és Líbiából érkeztek Gázába. Két szélsőséges zsidó tegnap meggyalázta Jichak Rabin izraeli miniszterelnök sírját a jeruzsálemi Herzl-hegyen lévő temetőben. Az ultraortodoxok egyike leköpdöste, a másik pedig éppen arra készült, hogy levizelje az sírt, amikor rendőrök léptek közbe. A szélsőségek napja Izraelben: palesztin tüntetők sebesült társuk segítségére sietnek Nabluszban FOTÓ: REUTER Területi viták Daytonban MH-Újvidék/MTI Nem sikerült áttörést elérnie Warren Christopher amerikai külügyminiszternek Daytonban, a boszniai békekonferencia helyszínén, ahol személyes befolyását és tekintélyét latba vetve próbálta közeledésre biztatni a szemben álló feleket. Noha a keddi nap folyamán összesen kilenc találkozót bonyolított le Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevics szerb elnökkel, szerda hajnalban végül is dolgavégezetlenül távozott a Wright- Patterson légitámaszpontról. Az amerikai külügyi szóvivő értékelése szerint noha bizonyos kérdésekben csekély előrelépést lehetett tapasztalni, az alapvető vitás ügyekben az álláspontok közötti szakadékok egyelőre áthidalhatatlanok. A legkomolyabb ellentétek a területi kérdésekben, az alkotmány egyeztetésében, a választások megszervezésében és a csapatok szétválasztásában mutatkoznak. Amerikai forrásokból szinte bizonyosra veszik, hogy a hét vége előtt már nem születik meg az átfogó békemegállapodás. A washingtoni kormányt egyébként váratlanul érte, hogy Franjo Tudjman egy olyan horvát katonatisztet léptetett elő, aki ellen háborús bűnök elkövetésének gyanújával előző nap emelt vádat a hágai nemzetközi törvényszék. Zlatko Matesa horvát miniszterelnök tegnap közölte, hogy egyelőre nem adják ki a hágai törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt boszniai horvát vezetőket. A kormányfő kijelentette, hogy a horvát rendőrség mindaddig nem veszi őrizetbe őket, amíg az illetékes horvát szervek, mindenekelőtt az igazságügy-minisztérium nem hoz megfelelő határozatot erről. A Kelet-Szlavónia békés reintegrálásáról szóló megállapodást az utolsó pillanatban kötötték meg, és a legkisebb késedelem is a szerb-horvát háború kitörését idézhette volna elő. Ezt állítja a Telegraf című belgrádi hetilap jól értesült katonai körökre hivatkozva. Mindhárom hadsereg - a horvát, a jugoszláv és a helyi szerbek hadereje is teljes háborús készültségben várta a támadási parancsot, amikor amerikai nyomásra megszületett a kompromisszum. A cikk szerint tartani lehetett attól, hogy a horvát haderő nem áll meg Szlavónia határán, hanem Szerbiát is megtámadja. Árkán hírhedt tigrisei egyébként még mindig a kelet-szlavóniai térségben tartózkodnak. Egyre nő Walesa népszerűsége MH-összefoglaló Lech Walesa eddigi lengyel államfő néhány százalékponttal vezet exkommunista vetélytársa, Aleksander Kwasniewski előtt, mutatják az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt néhány nappal közzétett közvélemény-kutatások. A CBOS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Walesa 46 százalékot szerez, Kwasniewski pedig 43-at, ha magas lesz a részévételi arány (alacsony részvétel mellett viszont 51, illetve 49 százalékot). A Demoskop közvéleménykutató Walesának 53, Kwasniewskinek 47 százalékot jósol. A közszolgálati tévé közvélemény-kutató intézete szerint viszont Kwasniewski győzne 51,5 százalékkal, Walesa 48,5 százalékot kapna. A közvélemény-kutatások a múlt hét végén készültek, még a két jelölt vasárnap esti tévévitája előtt, amelyen Walesa saját bevallása szerint nem jól szerepelt. A tévévitában az eddigi államfő veszekedős, kötekedő hangnemet ütött meg, néhány kijelentése kifejezetten útszéli volt. Burkoltan Walesa kampányfőnöke is elismerte, hogy a stílus nem volt államfői. A választási kampányt a november 5-ei első forduló óta egyre durvább hangnem jellemzi. A sajtó kiteregette, hogy Kwasniewski képviselői jövedelembevallásából kihagyta felesége részvényeit (a mulasztást tüntető precizitással pótolta). Kwasniewski hívei viszont előásták, hogy Walesa nem fizetett adót az után az 1 millió dolláros honoráriuma után, amelyet a Warner Brothers amerikai filmgyártól kapott az életéről szóló film jogáért. Walesáék azzal védekeznek, hogy az nem honorárium volt, hanem ajándék, amely után az USA-ban már levonták az adót. A lengyel adóhivatal egyik vezetője tegnap felszólította Walesát, hogy számoljon el. Józef Glemp lengyel egyházfő tegnap felhívást tett közzé, amelyben arra szólította fel az ország lelkészeit, hogy a szentmiséken mondjanak imát Lech Walesa elnökké választása és a haza érdekében.