Magyar Hírlap, 1996. július (29. évfolyam, 152-164. szám)

1996-07-01 / 152. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik a­ Vasárnapi Magazin POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS­ÁRA: 38 FORINT 1996. JÚLIUS 1., HÉTFŐ MA Haider bíróság elé kerülhet Szakértői vizsgálatok megállapították, hogy Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt vezére a Waffen SS-t dicsőítő meg­jegyzéseivel és több más, nyilvánosság előtt elhangzott kije­lentésével vétett a fasiszta tevékenységet tiltó törvény ellen. A vizsgálat alapján tett feljelentést az államügyészség tanul­mányozza, és nincs kizárva, hogy az ügy bíróság elé kerül. 3. oldal Honi repülés - rendezettebben Ma lép életbe a légi közlekedésről szóló törvény. Az új jogszabály néhány tartalmi változást is eredményez a lég­ügyi hatóság munkájában, hiszen az általuk kiállított ható­sági okmányok immár hitelesen tanúsítják majd nemcsak a gépek műszaki állapotát, de tulajdonosuk kilétét is. 4. oldal Élénkül az építési piac Három nehéz év után először 1992-ben élénkült meg az épí­tési piac. A kedvező folyamatok azonban megtorpantak: 1995-ben csaknem 15 százalékkal esett vissza az építési-sze­relési tevékenység. A Gazdaságkutató Rt. előrejelzése sze­rint az idén ismét szerény mértékű növekedés várható annak köszönhetően, hogy a központi költségvetés tavalyhoz ké­pest mintegy harmaddal több beruházást irányzott elő. 5. oldal Karcsúsítás előtt a hajléktalanellátás Elképzelhető, hogy a hajléktalanellátás összefogására há­rom éve alakult Fővárosi Szociális Központ is a főpolgár­mester által meghirdetett intézményracionalizálás áldozatá­vá válik. A mára 60 milliós adósságot felhalmozó központ­ból két intézmény maradna meg a tíz ingatlanon lévő 30 egységből, a többit megszüntetnék vagy külső szervezetek­nek ajánlanák fel. 6. oldal Egy gitáros az Újvilágból Mike Stein - akit sokan a ki­lencvenes évek legjobb dzsessz­­gitárosának tartanak - a na­pokban a Budai Várban adott szabadtéri koncertet. Inter­júnkban elmondja, hogy első­sorban azoknak a zenészeknek (Billy Cobham, Miles Davis) köszönheti tudását, akikkel a hetvenes évektől együtt ját­szott. Véleménye szerint ma már a dzsessz is üzlet, bár a dzsesszmuzsikusoktól általában távol áll az üzleti szellem: egy-egy izgalmasnak ígérkező jam session, „örömzene” kedvéért képesek néha több ezer kilométert is utazni. 8. oldal Spórol a magyar az utasbiztosításon Egyre többen keresnek felüdülést külföldön, de annál keve­sen biztosítják be magukat az utazás veszélyei ellen. A ki­utazóknak csupán 9 százaléka él ezzel a lehetőséggel, a töb­biek nemigen számolnak azzal, hogy baleset, váratlan meg­betegedés milyen nehéz helyzetbe hozhatja őket. 9. oldal Bankkölcsön Károly herceg válásához Végéhez közeledik a válási alkudozás a walesi herceg és neje között, s annyi bizonyos, hogy Diana apanázs helyett egyösszegű kielégítést kért. Egyelőre nem tudható, ponto­san mekkora lesz ez a végkielégítés, de Károly herceg nem akart a királynőtől pénzt kérni, és így bankkölcsönért fo­lyamodott, amelynek éves kamata másfél millió font. 15. oldal Várható időjárás Ismét több lesz a felhő. 23 fok Balaton Gyakran /////- felhős idő esővel, záporral. 19 fok Vízhőmérséklet: 20 fok Budapest Gyakran lesz felhős az ég. 21 fok Észak-Magyar­­ország Megnövekvő­­ffl­v felhőzet, zápor, zivatar. 22 fok Alföld Visszatért Árpád és a hét vezér a Hősök terére. A Budapesti Búcsú zárókoncertjét adó Fesztiválzenekar - egész teret betöltő - közönsége már teljes szépségében láthatta az 50 millió forintból restaurált szoborgalériát, mely a honalapítás 1100. évfordulójára szépült meg. A főváros zenekarának már hagyományosnak számító szabadtéri hangversenyén Liszt-, Bartók-, Berlioz-, illetőleg Kodály-művek csendültek fel Fischer Iván vezényletével, ezzel köszöntve a megújult Ezredéves emlékművet, és búcsúzva a rendezvénysorozattól FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Mától hat új városa van az országnak MH-összefoglaló_______ Hat nagyközség - Elek, Léta­­vértes, Nagymaros, Pécel, Szendrő és Szentlőrinc - ava­tásával mától 206-ra emelke­dik a hazai városok száma. Az idén 17 település kezde­ményezte várossá válását. Eb­ben az évben elsősorban a kis­térségi központok, egykori já­rási székhelyek pályázata felelt meg leginkább a követelmé­nyeknek. A többiek - például Gyál, Dombrád, Újszász - jö­vőre vagy később újra próbál­kozhatnak. A Belügyminiszté­riumban jelenleg 25 városi címre pályázó települést tarta­nak nyilván. A várossá válási törekvéseket egyebek közt pénzügyi okok magyarázzák. A várossá válás feltételeit az önkormányzati törvény szabá­lyozza. A jogszabály 1994. évi módosítása óta csak a nagy­községek képviselő-testületei kezdeményezhetik a köztársa­sági elnöknél településük vá­rossá nyilvánítását. Részletek a 3. oldalon MH-tudósítás Az alkotmánykoncepció e hét szerdára tervezett végszava­zását halasszák szeptemberre - javasolja az MSZP Or­szágos Választmánya. Az SZDSZ ügyvivői testülete ma határoz arról, hogy szükséges­nek tartják-e a koalíciós egyeztetőtanács összehívását az ügyben. A KDNP a továb­biakban csak akkor vesz részt az alkotmányozásban, ha a koncepcióról előzetes népsza­vazást tartanak. Az MDF nem lát lehetőséget arra, hogy az alkotmánykoncepció ezen az ülésszakon ismét napirend­­ re kerüljön. Az MSZP Országos Vá­lasztmánya - egyetértve a kormány szocialista miniszte­reinek, a párt elnökségének és a parlamenti frakció veze­tőségének álláspontjával - tá­mogatja azt a javaslatot, hogy a parlament halassza őszre az alkotmánykoncepció jövő hétre tervezett végszavazá­sát. Az országos választmány hasonló állásfoglalásra kéri a szocialista párt parlamenti képviselőcsoportját is. A tes­tület szombati tanácskozásán Tóth András kabinetfőnök a kormány, Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke a pártelnökség, Sze­keres Imre frakcióvezető pedig a frakcióelnökség ne­vében adott tájékoztatást az MSZP vezetőtestületei­­nek álláspontjáról. A választ­mány az ezt követő közel kétórás vita után hozta meg döntését. Az ülés utáni sajtótájékoz­tatón Baja Ferenc, az MSZP választmányának elnöke a döntést indokolva úgy vélte: jelenleg nincs alkotmányozá­si kényszer, továbbá nincs olyan koalíción belüli válság sem, amely indokolná, hogy a parlament július 3-án, szer­dán mindenképpen szavaz­zon az új alkotmány koncep­ciójáról. Az országos választmány állásfoglalását megelőző vitá­ból kiderült, hogy mindenki a konszenzusos megoldás híve, ugyanakkor a konszenzus kényszere zsákutcába vitte az alkotmányozás folyamatát - állította Baja Ferenc. A szocialista párt vezető köreiből származó informá­ciónk szerint a szocialista mi­niszterek és az MSZP elnök­ségi tagjai továbbra sem tá­mogatják az alkotmány jelen­legi koncepcióját, így ha szer­dán mégis sor kerülne a vég­szavazásra, szintén nem támo­gatnák az előterjesztést. Baja Ferenc, az MSZP vá­lasztmányának elnöke szüksé­gesnek tartja az érdemi pár­beszédet, de elutasítja az ulti­mátumszerű megnyilatkozá­sokat. • Folytatása a 4. oldalon Az MSZP időt kérne Az alkotmánykoncepció végszavazása őszre tolódhat Búcsú az ötvenes bankótól MH-információ Mától nem törvényes fizető­­eszköz az 50 forintos bank­jegy. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 30-ával kivonja a bankót a forgalom­ból. Az ötvenes érme termé­szetesen továbbra is érvényes. Az MNB pénztárai, a Magyar Posta és a jelentősebb keres­kedelmi bankok még ez év vé­géig elfogadják az 50 forintos bankjegyeket. A 10 és 20 filléresek szep­tember 30-áig érvényesek. A Magyar Posta ezeket az érmé­ket december 31-éig még át­váltja törvényes fizetőeszköz­re. Kérik az ügyfeleket, hogy a filléreseket címletenként el­különítve adják át. Fellépnek az „álbéték” ellen MH-információ A tervek szerint jövőre több ponton is megnehezítenék a munkajövedelmek adó alóli kivonására létrejött társas vállalkozások dolgát. Egy bi­zonyos határ fölött magasabb nyereségadó sújtaná a kivett osztalékot, és megsarcolnák a házi pénztárban kimutatott túl nagy összegeket is. Az adórendszer korszerűsí­tését kidolgozó miniszteri biz­tosok, Kocsis Imre és Vámosi Nagy Szabolcs javaslatait a múlt héten hagyta jóvá a kor­mány. Ha a parlament is igent mond rá, jövőre kétkulcsos osztalékadót vezetnek be. Egy adott határig 20 százalékos normálkulccsal vonhatnák ki hasznukat a társas vállalkozá­sok tulajdonosai. A tervek sze­rint ez a limit a saját tőkének a jegybanki alapkamat kétszere­sével számított része, jelenleg 52 százaléka lenne. Az osztalék ugyanis elvileg a befektetett tő­ke hozadéka, márpedig a tisz­tességes vállalkozások meg sem közelítik ezt a nyereséghá­nyadot - érvel a két biztos. Más a helyzet azonban azokkal a - többnyire betéti - társaságok­kal, amelyeket alkalmazottak, illetve volt alkalmazottak ala­pítottak, hogy keresetüket tel­jesen vagy részben kivonják a személyi jövedelemadó (szja) és a társadalombiztosítási (tb) járulék alól. Ezek az „álbérék” valójában munkajövedelmet tüntetnek föl tőkehozadék­ként, hiszen aligha állítható, hogy a néhány ezer forintos sa­ját tőke fialja a százezres-mil­liós osztalékokat - mondják az adó-korszerűsítők. Az említett határ fölött te­hát az osztalékot már 27 szá­zalékos forrásadó sújtaná, ami a 18 százalékos társasági adó­val összesen 40 százalékos, az­az az szja fölső kulcsainak megfelelő terhet jelentene. Az osztalékadó 20 százalé­kos alapkulcsa formálisan emelést, valójában csökken­tést jelent. A változatlanul 18 százalékos számított adó mel­lől ugyanis kikerülne a társasá­gi adóból az idén még fizeten­dő 23 százalékos kiegészítő adó, amelynek az osztalék az alapja, de a cég az alanya. Ehe­lyett emelkedne a most 10 szá­zalékos osztalékadó a kétsze­resére, amelyet szintén a válla­latnál - a kifizetéskor - von­nának le a magánszemélytől, így a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan az osztalékadó be­olvad az szja-ba. A kivont jö­vedelmek adóztatása 5,6 szá­zalékponttal, 34,4 százalékra csökkenne, ami közel van a személyi jövedelmek átlagos közterheinek mértékéhez. • Folytatása a 9. oldalon Mostarban incidens nélkül választottak Karadzsics (ismét) lemondott MH-Újvidék/MTI Távozik tisztségéből a háborús bűnökkel vádolt Radovan Ka­radzsics, helyette Biljana Plav­sics alelnök veszi át a boszniai szerb entitás irányítását. Mos­tarban tegnap rendkívüli biz­tonsági intézkedések közepette bonyolították le a helyhatósági választásokat. A régen várt paléi döntés hí­rét Carl Bildt ENSZ-főmegbí­­zott jelentette be Szarajevóban, miután kézhez kapta az erről szóló és Karadzsics aláírásával hitelesített dokumentumot. Karadzsics hatalma a vasárnapi nappal megszűnt, és ezúttal semmilyen feltételt nem tá­masztott leköszönése elé. Noha a külföld hosszabb ideje óriási nyomást gyakorol Paléra és Belgrádra a daytoni megálla­podás betartása érdekében, a döntés mégis a meglepetés ere­jével hatott, mert a boszniai szerb vezetőség még szomba­ton is dacolt a világgal: a kor­mányzó párt ismét Karadzsi­­csot választotta elnökévé. Mi­után azonban Carl Bildt beje­lentette, hogy kérni fogja a zár­lat felújítását a boszniai szerb köztársaság ellen, Belgrád egy újabb intervencióval meghátrá­lásra késztette a makacs pa­­léiakat. A szerbiai állami rádió előzőleg arra figyelmeztette a boszniai szerb vezetőket, hogy hazárd politikájukkal elveszít­hetik a daytoni egyezménnyel elért eredményeket, és veszély­be sodorják az anyaországot is. Az utódként felépő Biljana Plavsics azonban a legszélsősé­gesebb szerb nacionalisták kö­zé tartozik, politikai hitvallása semmiben sem különbözik Ka­­radzsicsétól. A daytoni megál­lapodás megkötésekor nyíltan elutasította a dokumentumot. A mostari EU-adminisztrá­­ció szóvivője szerint a megosz­tott Neretva parti városban va­sárnap délig a lehető legna­gyobb rendben zajlottak a vá­lasztások. Igaz, rendkívüli biz­tonsági intézkedéseket léptet­tek életbe, és a jelenleg mintegy negyvenezer lakosú városban (a háború előtt százhúszezren éltek itt) az európai rendőrség kétezer tagja mellett az IFOR kétezer katonája is felügyelt a rendre, miközben még ötezer katonát készültségben tartot­tak. A mostaniak az egységes városi elöljáróságot és a körzeti hatalmi szerveket választják meg, a listákon 99 ezer szavazó­polgár neve szerepelt, 60 száza­lékuk azonban jelenleg máshol tartózkodik. Nyugat-Európá­­ból több tucat autóbuszon ér­keztek az elmenekült bosnyák és horvát szavazók, és Belgrád­­ból is több száz szerb utazott haza voksolni. • Folytatása a 2. oldalon Vasút-vilamosítás koncesszióban MH-információ A jövő évben várhatóan mint­egy 27 és fél milliárd forint be­ruházással 256 kilométer hosszúságú vasútvonal villa­mosítása kezdődik meg. A be­ruházást koncessziós alapon egy olasz cég végzi, a finanszí­rozásban pedig két német bank vesz részt. Jelenleg a hétezer kilomé­tert meghaladó hazai vasúthá­lózatnak mindössze 29,4 száza­léka villamosított, szemben az 54 százalékos európai átlaggal. A kabinet jóváhagyta, hogy a közlekedési tárca koncessziós szerződést kössön az olasz Compagnia Generale Costru­­zioni S. P. A.-val három ma­gyarországi vasútvonal villa­mosítására. A kormány leg­utóbbi ülésén hatalmazta fel a pénzügyminisztert, hogy a koncessziós társaság által fel­veendő hitelek visszafizetésére kezességvállalási szerződést ír­jon alá. Ahogy Wagner Györgytől, a KHVM főtanácsosától meg­tudtuk, a villamosításra 1992 decemberében írták ki a kon­cessziós pályázatot, s 1994 jú­niusában hirdettek eredményt. A kiírásra összesen heten ad­tak be pályázatot, egyebek kö­zött olasz, német és amerikai érdeklődők. A pályázatok ér­tékelésénél a bírálóbizottság alapvetően műszaki és pénz­ügyi-finanszírozási szemponto­kat mérlegelt. • Folytatása a 9. oldalon Német aranygól az EB-n A labdarúgó Európa-bajnokság döntőjében Németország legyőzte Csehországot. A rendes játékidőben 1-1 volt az eredmény, a hosszabbítás öt percig tartott, az úgynevezett aranygól döntött a németek javára. Képünk Bier­­hoff (balra) első gólja után készült. Tudósításunk a 18. oldalon FOTÓ: REUTERS - CHARLES PLATIAU

Next