Magyar Hírlap, 1999. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-02 / 1. szám
2 Magyar Hírlap Megújult Biztonsági Tanács (MTI) Hollandia és Kanada az új év kezdetétől 24 hónapig az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagjai. Rajtuk kívül Malajzia, Namíbia és Argentína került be a világszervezet legfelsőbb testületébe. Az öt új nem állandó tagot az ENSZ-közgyűlés választotta meg októberben nyílt szavazással. Kanada és Hollandia Európát és a Nyugat többi részét képviseli, Svédországot és Portugáliát váltva fel. Malajzia Japán helyébe lép mint Ázsia képviselője, Namíbia pedig Afrika képviseletét veszi át Kenyától, míg Argentina Latin-Amerika érdekeit jeleníti meg Costa Rica utódaként. Srí Lankán tovább harcolnak (MTI) Tamil lázadók és a Srí Lanka-i hadsereg harcaiban a kormány adatai szerint legkevesebb 62 ember vesztette életét a tavalyi év utolsó napján. Mint a colombói védelmi minisztérium tegnap közölte, a szigetország keleti részén a tüzérség bevetésével történt összecsapásokban a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LITE) elszakadásra törekvő szervezet 58 harcosa és négy kormánykatona halt meg. A tamil lázadók - megszakításokkal - 1972 óta harcolnak önálló állam megteremtéséért az egykori Ceylon északi és keleti részén. Pasqua a maga útját járja (Reuters) Charles Pasqua volt francia belügyminiszter tegnap bejelentette, hogy saját, az Európai Unió amszterdami szerződése ellen harcot hirdető listáját vezeti majd a jövő nyáron esedékes európai parlamenti választásokon. A 71 esztendős keményvonalas nacionalista Pasqua decemberben otthagyta a gaulle-ista Tömörülés a Köztársaságért (RPR) vezetését, tiltakozásul a Jacques Chirac államfő által támogatott uniós szerződés miatt. Az elnök csütörtökön január 18-ára hívta össze a francia törvényhozást, hogy szavazzon az 1958-as alkotmány módosításáról, összhangba hozva az alaptörvényt az amszterdami szerződéssel. Pasqua szerint bizonyos hatáskörök - mint például a bevándorlási politika kezelésének - átruházása az Európai Unióra a francia nemzeti szuverenitás feladását jelenti. Chirac rendelete, amellyel a parlamenti szavazás mellett döntött, egy tollvonással véget vetett a keményvonalas konzervatívok és a kommunisták követelésének, hogy tartsanak népszavazást a kérdésről. Barátságos listacsere (Reuters) Pakisztán és India - a két nagy rivális tegnap kicserélte a nukleáris létesítményeik felsorolását tartalmazó listáit - először azt követően, hogy májusban minkét ország az „atomklub” tagja lett. A két ország 1988-ban egyezményt kötött, amely tiltja a nukleáris berendezések, létesítmények elleni támadást, feltéve, ha azok a kicserélendő listán szerepelnek. A megállapodást 1991-ben ratifikálták, és nyolc éve a listákat egyidejűleg diplomáciai úton kicserélik. Tavaly májusban India öt nukleáris töltetet robbantott fel, amelyre ugyancsak májusban Pakisztán hat robbantással válaszolt. Bezáratott tripoli irodák (MTI) Líbia felszólította az összes külföldi légitársaságot, hogy zárja be líbiai irodáját - jelentette csütörtökön az egyiptomi MENA hírügynökség. A líbiai kormány bejelentése szerint mindaddig nem nyithatják ki újra az irodákat, amíg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bele nem egyezik, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság tárgyalja a Lockerbie-merénylet két líbiai gyanúsítottjának ügyét. Londonban és Washingtonban azt javasolják, hogy Hollandiában, de skót bíró előtt feleljenek a gyanúsítottak. Hiányolt angolai együttműködés (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatban követelte, hogy az angolaiak tegyék lehetővé az ország légterében múlt szombaton lezuhant ENSZ- repülőgép 14 (esetleg túlélő) utasának helyszíni felkutatását és a gép roncsainak átvizsgálását. A testület a határozatban érthetetlennek minősítette az angolai együttműködés hiányát a tragédia körülményeinek tisztázásában. A Hercules C-130-as gép - fedélzetén többek között a világszervezet békefenntartóival - olyan terület fölött zuhant le, amelynek birtoklásáért harcok folynak a kormányerők és a lázadók között. Az ENSZ csupán feltételezi, hogy a térséget az UNITA lázadói ellenőrzik. Hivatalba lépett Svájc női államfője (MTI) Női államfője van tegnaptól Svájcnak, most először az alpesi ország történetében. Az 58 éves szociáldemokrata Ruth Dreifuss vette át az elnöki teendőket Flavio Cotti külügyminisztertől. Svájcban rotációs alapon töltik be a csekély tényleges hatalommal járó elnöki tisztet. A parlament a hét szövetségi tanácsos (miniszter) közül választja ki az elnök személyét egy-egy évre. A soros államelnök megtartja miniszteri posztját is. Dreifuss a belügyi és szociális tárca birtokosa. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: KIS ZOLTÁN, SUCH GYÖRGY Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: GALLÓ BÉLA (publicisztika), KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Marketingigazgató: VERECKEI ÁGNES Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! ____________________LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI ___________________ Kiadónál történő előfizetés esetén - 7 ~ . ~—ZTi ! Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra 1 200 Ft 1 200 Ft 1 200 Ft negyedévre 3 290 Ft 3 600 Ft 3 600 Ft félévre 5 990 Ft 7 200 Ft 7 200 Ft 1 évre 10 790 Ft 14 400- 14400 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Megölték a Hezbollah egyik bombakészítőjét Arafat újra fogadkozik Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tegnap közölte, a népszerűsége csökkenését jelző közvélemény-kutatások ellenére biztos pártja választási sikerében. A Hezbollah egyik bombakészítőjével izraeli kommandó végzett. Reuters A hajszoltnak tűnő Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tegnap kijelentette: nem érdeklik a népszerűsége hanyatlását jelző közvélemény-kutatások és biztos benne, hogy májusban győzelemre viszi pártját, a Likudot, ő pedig kormányfő marad. Az izraeli kormány tegnap megerősítette, hogy nem hagy megtorlatlanul egyetlen rakétatámadást sem, amelyet palesztin gerillák indítanak Dél-Libanonból izraeli célpontokra. Izraeli kommandó számolt le a libanoni Hezbollah síita milícia egyik pokolgépszakértőjével. Saul Mofasz tábornoknak, az izraeli hadsereg vezérkari főnökének tegnapi bejelentése szerint az izraeli hadsereg egysége Baalbektől északra december 29-én pokolgéppel végzett Sajeh Ahmed Mahdival. A rajtaütés célja az volt, hogy megakadályozzák a Hezbollah jövőbeni robbantásos merényleteit. A legutóbbi felmérés szerint a május 17-ére kiírt izraeli választásokon ugyan Netanjahu egyik riválisa sem aratna egyértelmű győzelmet, de a június elsején esedékes „szétszavazáson” - ahol már csak a legtöbb szavazatot szerző két jelölt állna szemben egymással - Netanjahu mindegyik szóba jöhető riválisával szemben alulmaradna. A kormányfőnek - eddig hat riválisa van, közülük az egyik a Likud tagja, két másik törvényhozó pedig a minap hagyta el a pártot, hogy saját listát állítson a parlamenti választásokra. A tegnapi közvéleménykutatási eredmények szerint - amelyet a Dahaf Intézet végzett - a számba jöhető kormányfőjelöltek közül az első fordulóban egyik jelölt sem érné el a győzelemhez szükséges 50 százalékot meghaladó eredményt. Mindenképpen szükség lenne a választások második fordulójára. Arafat az év utolsó napján Gáza városban ünnepelte mozgalmának, a Fatahnak 34. születésnapját. „Ez a palesztin forradalom születésnapja, amikor meghatároztuk a palesztin állam létrehozásának célját, melynek Jeruzsálem lesz a fővárosa - akár tetszik ez másoknak, akár nem” - mondta Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke. Szaeb Erekat, Arafat tanácsadója bejelentette, hogy a palesztin vezető valószínűleg márciusban-áprilisban találkozik Clinton amerikai elnökkel. A dátumnak azért van jelentősége, mert bár az izraeli választásokat csak május 17- én tartják, május 4-én lejár az „oslói megállapodás”, az eredeti cél szerint addig kell kidolgozni az izraeliek és a palesztinok közötti végleges békemegállapodást. Az izraeli választások miatt a közel-keleti békefolyamat leállt és valószínűleg addig nem is indul újra. Dennis Ross, Clinton elnök közelkeleti megbízottja január 9-én érkezik újra a térségbe, hogy megpróbálja kimozdítani a holtpontról a Wye-megállapodás ügyét. Imádkozó palesztinok Jeruzsálemben, a ramadán második péntekjén FOTÓ: REUTERS - MAHFOUZ ABU TURK Reuters_______________ Képtelenség megállapítani, hogy ki kezdte a lövöldözést Jemenben, amikor a biztonsági erők megkísérelték kiszabadítani a túszul ejtett nyugati turistákat - mondta el Brian Smith, az egyik kiszabadult brit utazó. A tűzharcban három brit és egy ausztráliai meghalt, két másik turista megsebesült. Smith már a jemeni fővárosban, Szanaában tartózkodik és arra vár, hogy hazautazzék. Nyolc brit társa és egy ausztráliai tegnap elhagyta Jement, egy amerikai pedig rövidesen elindul Frankfurt felé. A jemeniek hétfőn ejtették fogságba a 16 turistából, valamint kísérőikből álló csoportot. A biztonsági erők kedden rohamozták meg rejtekhelyüket. „A katonák jöttek, a jemeniek védekeztek - így lehetetlenség megállapítani, hogy melyik fél kezdte a lövöldözést” - mondta Smith. Egy amerikait még mindig kórházban ápolnak. Hivatalos jemeni források szerint a beavatkozásra szükség volt, mert az emberrablók megkezdték a túszok kivégzését. Néhány túsz arról számolt be, hogy az emberrablók őket használták élő pajzsként a jemeni biztonsági erők előretörése idején. London nagyon szeretne tisztán látni a zavaros ügyben. Főképpen azt akarja megtudni, vajon a jemeni kormány tiszteletben tartotta-e azt a brit óhajt, hogy az elrabolt turisták életének védelmében mindenképpen a tárgyalásos megoldást tartotta eleve kívánatosnak. A brit külügyminisztérium szóvivője szerint Jemen eddig nem adott teljes képet arról, hogy mi történt valójában és miért kellett négy embernek meghalnia. London négy magas beosztású nyomozót, Ausztrália pedig egy magas rangú diplomatát küldött Szanaába, hogy tudakozódjék a részletek felől. Washington is elküldte Jemenbe a maga FBI-nyomozócsoportját. A jemeni belügyminiszter elmondta, hogy a támadásra szükség volt, mert az emberrablók már gyilkolták a túszokat. A miniszter szerint a hadsereg kommandósai nagyon jó munkát végeztek, nagyon nehéz körülmények között. „Nem volt idő a tárgyalásra” - mondta. Brian Smith, a túlélő brit turista is hasonlóan vélekedik. „Nem a hadsereg volt a hibás, a katonák tették a dolgukat”. Smith azt is elmondta, hogy az emberrablók a túszokat két csoportra osztották és egymástól mintegy 250 méterre őrizték őket a támadás idején. Az emberrablásért egy alig ismert „Aden-Abya Iszlám Hadsereg” nevű szervezet vállalta a felelősséget. A csoport a jemeni kormányt hibáztatja a túszok haláláért. Közleményük szerint csak azért fogták el a nyugati turisták csoportját, hogy így tiltakozzanak az Irak elleni brit-amerikai légitámadás ellen. A csoport közölte, hogy a jemeni biztonsági erők minden előzetes figyelmeztetés nélkül indultak rohamra ellenük. Az elmúlt években turisták tucatjait rabolták el arab törzsek Jemenben, de némi egyezkedés árán mindegyikük élve szabadult - sőt a kormánnyal való viták idején a jemeniek nagy tisztelettel bántak „vendégeikkel”. A nyugati fővárosok magyarázatra várnak Vitatják a jemeni akciót KÜLFÖLD Büszkeség és nosztalgia Fidel Castro győzelmének 40. évfordulója Santiago de Cubában, a forradalom bölcsőjének nevezett városban emlékeztek meg tegnap a kubai forradalom győzelmének 40. évfordulójáról. Ez volt az a Kuba keleti részén, a Sierra Maestra hegy alján fekvő város, ahová először özönlöttek le a hegyekből Castro harcosai 1959. január elsején, miután a hajnali órákban Fulgencio Batista diktátor a Dominikai Köztársaságba menekült. Reuters_______________ A kubai lázadás megdöntötte Batista jobboldali rendszerét, és a mindmáig kommunisták és Fidel Castro - által kormányozott szigeten gyökerestől forgatta fel a társadalmi, gazdasági és politikai rendet. A város idősebb lakosai a mai napig izgatottan mesélik, micsoda élményt szerzett nekik az a január. Az emberek igazi szabadítókként köszöntötték a szakállas, terepszínű ruhákba öltözött fegyvereseket. A forradalom veteránjai büszkék, és örömmel merülnek el a múlt élményeiben. Az akkor 32 éves Castro a város parkjában mondta el első beszédét és üdvözölte a győztes forradalmat. A ma 72 éves kubai vezér az évfordulón visszatért a városba. Beszédét a kubai televízió élőben közvetítette. A szigetország története viharos volt az eltelt évtizedekben. Castro és harcosai 1953-ban kísérelték meg átvenni a hatalmat, de a Moncada kaszárnya elleni roham kudarccal végződött. Castro is börtönbe került, majd amnesztia után - külföldön szövögetett újabb terveket. Fegyvereseivel visszatért a Sierra Maestra hegyei közé, és onnan vívott gerillaháborút Batista ellen. Az argentin születésű Ernesto Che Guevara 1958 decemberének végén érte el első komoly harci sikerét: elfoglalta Santa Clara városát. Ez már a vég volt Batista számára. Santiago de Cuba elfoglalása után Castro 1959. január 8- án meghódította Havannát is és ezzel elkezdődött a mindmáig tartó háborúskodás az Egyesült Államokkal. Megkezdődött az embargó korszaka, Castro 1961-ben szocialista állammá nyilvánította Kubát, és még abban az évben visszaverte a Disznó-öbölbeli támadást. 1962 októberében beköszöntött a rakétaválság, amelyben Moszkva és Hruscsov engedni kényszerült. A két állam között a viszony csak 1977-ben javult a diplomáciai kapcsolatok részleges helyreállításával. Azóta kisebb-nagyobb válságok követték egymást, Castro némileg lazított a gyeplőn - idén a kubai keresztények már karácsonyozhattak is. A kubai vezetés engedélyezte a piacgazdaság némely elemének óvatos alkalmazását. Tavaly januárban pedig II. János Pál pápa látogatott Kubába: elítélte az embargót, de Castrót is arra intette, adjon nagyobb szabadságot népének. A felszínen minden rendben Kínai-amerikai elnöki üzenetváltás MH-összefoglaló________ Kína és az Egyesült Államok tegnap kölcsönösen gratulált egymásnak abból az alkalomból, hogy 20 évvel ezelőtt Washington teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal, s egyben értesítette Tajvant a diplomáciai kapcsolatok megszűnéséről. Az üzenetváltásban a két ország vezetői rövid időre megfeledkeztek a kapcsolatokat zavaró tényezőkről. Bill Clinton amerikai elnökhöz intézett levelében Csiang Cö-min kínai államfő azt írta, hogy az elmúlt két évtized baráti és kölcsönösen előnyös együttműködése kifejezi a két nép közös törekvését. Clinton elnök levelében pedig úgy vélte, büszkék lehetnek azokra a gyümölcsöző erőfeszítésekre, amelyek következtében erősödtek és mélyültek az amerikai-kínai kapcsolatok. A felület alatt azonban - mutatott rá a Reuters kínai ellenzékiek bebörtönzése és a kereskedelmi viták miatt feszültség lappang. Az Egyesült Államok Kínával szemben felhalmozott kereskedelmi deficitje a tavalyi 60 milliárd dollár után idén 70 milliárd dollárt érhet el. A távközlésben, mezőgazdaságban, az energia- és biztosítási szektorban létesített kínai kereskedelmi akadályok nőnek, és veszélyeztetik az ázsiai ország esélyeit arra, hogy kedvezően bírálják el a Világkereskedelmi Szervezethez benyújtott csatlakozási kérelmét. A kínai kormány méltatlankodva fogadta azt az amerikai jelentést, amely szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit sérti, hogy Kína megvásárolhat bizonyos csúcsszínvonalú műszaki termékeket. Az amerikai képviselőház vizsgálóbizottsága egyhangúlag elítélte, hogy az Egyesült Államok csúcstechnológiával készült amerikai termékeket ad el Kínának, írta az MTI. A kínai-amerikai kereskedelmi és hadiipari ügyleteket vizsgáló bizottság szerint a műhold- és rakétatechnológia területén folytatott kereskedelem sérti az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket. Christopher Cox, a bizottság republikánus párti elnöke indoklásként hangsúlyozta, hogy „a technológiaátadás nem csak a műholdakat pályára állító rakétákat érinti, hanem katonai szempontból jelentős technológiákat is magában foglal". A bizottság ötkötetes, 700 oldalas jelentése titkos, egyes részleteit a Fehér Ház külön engedélyével hozták nyilvánosságra. 1999. JANUÁR 2., SZOMBAT Bagdadi dacpolitika MTI__________________ Az iraki miniszterelnök-helyettes imételten hangoztatta, hogy Bagdad rendíthetetlenül dacol a repülési tilalommal, amelyet az amerikaiak és a britek kényszerítenek rá Irak északi és déli részére. Az agresszió és az agresszorok elleni harc folytatódik - írta Tárik Aziz a kormányzó párt lapja, az asz- Szaura csütörtöki számában. Aziz elmarasztalta az Arab Ligát, amiért a ramadán utánra, január 24-ére halasztotta december derekára tervezett külügyminiszteri ülését, amelyen az Irakot ért légi csapásokkal foglalkozott volna. Megvádolta Eszmat Abdel- Megid főtitkárt, hogy engedett Szaúd-Arábia nyomásának. Aziz írása egy nappal követte azt az incidenst, amikor egy iraki légvédelmi üteg szerdán rakétákkal rálőtt a déli repülési tilalmi övezetben járőröző amerikai és brit repülőgépekre, az amerikai gépek viszonozták a tüzet. Aziz szemére vetette Abdel-Megidnek, hogy szembeszáll az arabok akaratával, akik szerinte sérelmezik vezetőik visszafogott reagálását Irak bombázására. Az Amerika-ellenes tüntetésekre utalt, amelyek légi csapások idején zajlottak le szerte az arab világban. Az Egyesült Államok - függetlenül a legújabb iraki konfrontációtól - folytatja csapatkivonását a térségből. A Pentagon szerdán bejelentette, hogy az Enterprise repülőgép-hordozó a hét végén elhagyja a Perzsa-öbölt. Az ott maradó egységek elegendőek a feladatok ellátására. A csapatkivonás után még mindig a térségben állomásozik 20 ezer katona, egy anyahajó, több mint két tucat hadihajó és 200 repülőgép. Szaúd-Arábia ismételten közölte: nem engedi meg az Egyesült Államoknak, hogy igénybe vegye területét az Irak elleni esetleges további légitámadásokhoz. Hun Sen a bírákra hárítja a felelősséget Kambodzsa még mindig sokat költ a hadseregre Reuters______________ Hun Sen kambodzsai kormányfő tegnap kijelentette, egyetért azzal, hogy meg kell büntetni a vörös khmereket az elkövetett bűntettekért, ám a bíróságoknak kell eldöntenük, vajon felelősségre vonják-e a csoport vezetőit. Azok közé az emberek közé tartozom, akik támogatják a népirtó Pol Pot rezsim bűneinek kivizsgálását, mivel ezeket szigorúan meg kell büntetni, mondta Hun Sen a televízióban ismertetett nyilatkozatában. A kambodzsai nemzetgyűlés elnöke, Ranariddh herceg egy nappal korábban amellett foglalt állást, hogy indítsanak pert a vörös khmerek két fő vezetője ellen, akik a múlt héten átálltak a kormány oldalára. Khieu Samphan és Nuon Chea a vörös khmerek vezére, Pol Pot legszűkebb köréhez tartozott 1975 és 1979 között. Közben a kambodzsai nemzetgyűlés az idei évre elfogadott költségvetésben tetemes katonai kiadásokat hagyott jóvá, annak ellenére, hogy gyakorlatilag összeomlott a vörös khmerek gerillamozgalma. Heng Samrin, a nemzetgyűlés alelnöke és a kormányfő pártjának egyik kulcsfigurája közölte, a törvényhozás 1,495 trillió rieles (393,4 millió dolláros) költségvetést hagyott jóvá csütörtökön. Védelemre és biztonságra 462 milliárd riel jut. Sam Rainsy ellenzéki pártja bírálta a katonai kiadásokra szánt tetemes összeget, de Keat Chiron pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy a katonai költségvetés 6,4 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben erre költött összeg. Tea Banh tábornok védelmi társminiszter is védelmébe vette azt, hogy a világ egyik legszegényebb országában a költségvetés 30 százalékát védelemre fordítják. A pénzre azért van szükség, mondta, mert támogatni kell a vörös khmerektől elpártoló katonák integrálását, továbbá csökkenteni kell a kormányhadsereg 150 ezres létszámát. A költségvetésben 330 milliárd relt irányoztak elő a hadseregre, további 132 milliárdot pedig a rendőrségre és más biztonsági kiadásokra. A kormányzatnak a vörös khmerektől átálló gerillák és Ranariddh herceg thai határ mellett állomásozó erőinek beilleszkedésére is költenie kell, mondta Heng Samrin a Reutersnak. Kambodzsára a külföldi segélyezők nyomást gyakorolnak, hogy csökkentse katonai kiadásait, miután a vörös khmerek a tömeges dezertálásokat követően gyakorlatilag nem jelentenek katonai fenyegetést. Ám a kormányzatnak közgazdászok szerint több tízmillió dollárra van szüksége ahhoz, hogy a leszerelő katonákat integrálhassa a társadalomba, munkahelyeket teremtsen nekik. Hun Sen a múltban megígérte, hogy csökkenti a katonai kiadásokat és a felszabaduló pénzt az oktatásra, az egészségügyre és szociális programokra fordítja, amelyek erősen függnek a külföldi segélyektől. Bevételei növeléséhez a kormányzat tegnaptól bevezette a 10 százalékos értéktöbbletadót, és emelte az importált benzin és a dízelolaj adóját. A főbűnösök egyikét, Khieu Samphant újságírók faggatják fotó: reuters - chor sokunthen