Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-17 / 244. szám
HÉTFŐ: PÉNZ PLUSZ PIAC ■ KEDD: INGATLANBÖRZE ■ SZERDA: KARRIER + MUNKAERŐPIAC ■ CSÜTÖRTÖK: AUTÓK ÉS PIACOK ■ PÉNTEK: TV-MAGAZIN ■ SZOMBAT: AHOGY TETSZIK a E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; Internet cím: www.magyarhirlap.hu/ MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A BUX napközbeni változása Záróár: 7994,98 Közepes forgalom mellett majd két és fél százalékkal, 7994 pontra erősödött hétfőn a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. Az emelkedést a múlt heti mélyrepülés természetes korrekciójának tekintik a piacon. A vezető papírok a Matáv kivételével drágultak. Említésre méltó a sikeresen bevásárló Pannonplast nagyarányú emelkedése és a közvetetten rendőrségi ügybe keveredett Synergon zuhanása. 10. oldal Manipulálták a fehérorosz választást? Nem ért fel a demokratikus választások nemzetközi színvonalához mindaz, ami a hét végén Fehéroroszországban történt - deklarálta tegnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Jellemző, hogy a minszki hatóságok olyan adatokat tettek közzé a részvételről, amelyek az ellenzék bojkottfelhívását vannak hivatva semlegesíteni. 2. oldal Schmitt Pál: érdemes pályázni az olimpiára Az olimpia rendezésére kilenc évvel előre kell benyújtani a pályázatot. Vagyis jövőre mindenképpen el kell dönteni, hogy Budapest - a kormány garanciájával - jelentkezik-e a 2012-es játékokra. A pályázat költségeit öt-hatmillió dollárra lehet becsülni. Schmitt Pál MOB-elnök, NOB-protokollfőnök szerint érdemes pályázni. 3. oldal Torgyán József lemondását követelik A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kezdeményezi Torgyán József miniszter leváltását. A szervezet szerint az agrártárca vezetője több jogszabályt sértő utasításával kárt okoz a mezőgazdasági szövetkezeteknek, illetve jogutódjaiknak és a bankoknak is. A MOSZ felkéri a parlamentet, alakítson bizottságot az agrárpénzek felhasználásának ellenőrzésére - tájékoztatta lapunkat Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. 3. oldal Strasbourgba tartanak a tűzoltók Amennyiben kimerülnek a hazai érdekérvényesítés lehetőségei, úgy nem kizárt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a tűzoltók, akik több éve képtelenek megszerezni a nekik törvényesen járó műszakpótlékot -jelentette be Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnök-ügyvivője. 5. oldal Független svéd film, szponzorpénzek nélkül A Titanic filmfesztivál vendégeként Budapestre látogatott Roy Andersson, a svéd mozi egyik legeredetibb tehetsége. A reklámfilmjeiről is ismert rendező Dalok a második emeletről című alkotása az idei cannes-i fesztiválon elnyerte a zsűri díját. Lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a reklámfilmezéskor a megrendelők többnyire hagyták, hogy a saját útját járja. A Dalok a második emeletről viszont független alkotás, amelynek egyetlen milliméterében sincs szponzorpénz. 8. oldal Újabb négy hónap a Fenyő-ügy nyomozására A Legfőbb Ügyészség a rendőrség indítványát elfogadva négy hónappal ismételten meghosszabbította a Fenyő János médiacézár meggyilkolása ügyében 1998. január 11-én indított nyomozást. A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság munkatársai ugyanis újabb tanúk meghallgatását tervezik, illetve az elmúlt hónapokban megismert új információk ellenőrzésére néhány régebbi tanút ismételten beidéznének. 15. OLDAL Általános iskolából az intenzív osztályra Életveszélybe került a kábítószeres kisdiák Életveszélyes állapotban szállítottak kórházba tegnap délután a mentők egy 13 éves diákot, aki az első információk szerint nagy mennyiségű kábítószert, feltehetően extasy tablettát vett be. A fiú egy kőbányai általános iskolában lett roszszul - tudta meg lapunk. Az Erzsébet Kórház illetékes főorvosa lapunk érdeklődésére megerősítette: a gyereket kritikus állapotban vették fel az osztályra. Hoszszabb időt vett igénybe, míg a közvetlen életveszélyt elhárították, a diák felépülésének esélyeiről azonban még korainak tartotta nyilatkozni. Egy éven belül ez már a második eset, amikor kiskorú kábítószert vett be, s életveszélyes állapotban került kórházba. A rendőrség adatai szerint ugyanakkor „elitszokássá” vált a középiskolások körében marihuánás cigarettát szívni. A tanárok egyre gyakrabban jelentik a rendőrségnek, ha diákjaik az iskola környékén narkóznak. GZ összeállítás a 6. oldalon Dühös szópárbaj Egyiptomban a közel-keleti válságcsúcson A külügyminiszterek a megállapodás egyetlen pontjában sem egyeztek meg - Clinton ma délben elutazik Hangos veszekedéssel - a Reuters szerint üvöltözéssel - ért véget tegnap este a külügyminiszterek találkozója Sarm-es- Sejkben, ahol válságcsúcsot tartanak a közel-keleti erőszak megfékezésére. Az izraeli és a palesztin álláspont cseppet sem közeledett, a „siker” - a CNN szerint - késő este abban volt összefoglalható, hogy a tárgyalások folytatódnak. A feszültség sem csökkent: tegnap ismét két ember halt meg az összecsapásokban. Az izraeli hadsereg elfoglalta az Egyiptom és a Gáza közötti rafahi átjárót. MH-összefoglaló A sarm-es-sejki csúcstalálkozón Ehud Barak izraeli kormányfő, Jasszer Arafat palesztin vezető, Bill Clinton amerikai és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, II. Abdullah jordániai király és Javier Solana EU-képviselő próbálja megállítani a két hete tartó erőszakot. A plenáris ülés után a Golf szállodában ültek össze a külügyminiszterek, hogy megegyezzenek olyan közös nyilatkozat szövegében, amely alkalmas a vérontás megszüntetésére. Azonban egyetlen pontban sem sikerült dűlőre jutniuk. A palesztinok Ariel Saron „provokatív” templomhegyi látogatását szerették volna szövegbe foglalni, mint az erőszak kirobbanásának okát. Izrael állítja, hogy az újabb intifáda „Arafat utasítására” kezdődött, s az ügyben egyetlen döntnök fogadható el: az Egyesült Államok. Mindkét fél mondta a magáét, végül Slomo Ben-Ami megbízott izraeli külügyminiszter, Amnon Lipkin-Sahak kabinetminiszter, másfelől Amr Musza egyiptomi külügyminiszter és Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló dühös szópárbaj után hagyták el a termet. Clinton elnök Ehud Barak és Jasszer Arafat szobája között ingázott. A hangulat fagyos volt: Mubarak elnök díszebédjén Arafat és Barak egyetlen szót nem váltott, a folyosókon még egymás tekintetét is kerülték, kézfogásra sem került sor. Clinton ma délig marad - ha később indul, lekési a gyászmisét, amelyet szerdán tartanak Norfolkban az Ádenben felrobantott rombolón meghalt 17 amerikai tengerész emlékére. Az amerikai elnök szerint a csúcsnak három fő célja van: véget vetni az erőszaknak, felújítani az együttműködést a biztonság terén és megállapodni a történtek kivizsgálásáról, majd újraindítani a békefolyamatot. Bővebben a 2. oldalon Jasszer Arafat és Ehud Barak. Az amerikai elnök tegnap este kettejük között ingázott FOTÓ: REUTERS - KEVIN LAMARQUE Kiadnák a pártok Székelyt az ügyészeknek Távol maradt a mentelmi bizottság üléséről a zsarolás és vesztegetés gyanújába keveredett képviselő Ma dönt a parlament a vesztegetésen ért s most már zsarolás gyanújába is keveredett volt kisgazdapárti képviselő, Székely Zoltán mentelmi jogáról, amelynek felfüggesztését mind a hat pártfrakció támogatja. A lapunk birtokába került dokumentumok szerint a képviselő érdekeltségi körébe tartozó cég százmilliókkal túltervezett csatornapályázatát kellett nemrég elutasítania a Környezetvédelmi Minisztériumnak. MH-összeállítás Székely Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését javasolják az Országgyűlésnek - határozott egyhangúlag tegnap a parlament mentelmi bizottsága. Isépy Tamás (Fidesz), a bizottság elnöke indoklásul elmondta: Polt Péter legfőbb ügyész Áder János házelnök útján juttatta a testület elé leiratát, melyből egyértelműen kiderül, hogy Székely Zoltán alaposan gyanúsítható vesztegetéssel és zsarolás bűntettével. Az eset tanúja szerint ugyanis Székely Zoltán közölte Balla Dániellel: ha nem adja az általa megjelölt alvállalkozónak a munka ötven százalékát vagy nem fizet ki készpénzben harmincmillió forintot, mindent elkövet annak érdekében, hogy Balla Dánielt, illetve vállalkozását tönkretegye - áll az átiratban. A bizottság döntését indokolva Isépy Tamás elmondta: a mentelmi jog felfüggesztését azért javasolják, mert az ügy súlyosan veszélyezteti az Országgyűlés tekintélyét, és kedvezőtlenül befolyásolja a képviselők tevékenységének megítélését. Az eset után készült felmérés szerint a lakosság hetven százaléka megvesztegethetőnek tartja a képviselőket - tette hozzá. A mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a képviselő bűnösségének megállapítását - hangsúlyozta a bizottság elnöke. Székely Zoltán, bár meghívták, nem jelent meg a bizottság előtt, nem értesítette a testületet és nem is indokolta távol maradását. Igaz, nem köteles megjelenni, ám korábban a képviselő úgy nyilatkozott, hogy kérni fogja mentelmi joga felfüggesztését. A parlament holnap este szavaz, a döntés előtt Székely Zoltánnak szólási joga van. Székely Zoltán lapunknak azt mondta: ezután csak ügyvédein keresztül nyilatkozik. Kiemelte: részt vesz a parlament keddi ülésén, ahol beszédet kíván tartani. Orbán Viktor tegnap este részt vett a Fidesz frakcióülésén, s utána közölte: nem szerepelt napirenden a Székely-kérdés. A vendégként résztvevő Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ugyanakkor, az MTI szerint, a plénumon hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok nem foglalkoztak az üggyel. Folytatás a 4. oldalon Kiszálltak az űrszerelők Leroy Chiao éppen egy antennát „bütyköl” a nemzetközi űrállomáson. Társával, Bill McArthurral összesen közel hat és fél órát töltött vasárnap éjjel a világűrben. Új elemeket illesztettek a szerkezethez. A mulatságot elrontotta, hogy egy sérült antenna miatt az űrállomásról csak fényképeket lehetett közvetíteni, televíziós képeket nem fotó: reuters/nasa Nem csak az ellenzék bírálta a büdzsét Az „áttörés költségvetésének” nevezte Járai Zsigmond pénzügyminiszter a 2001- 2002-es büdzsét, az ellenzék viszont az „átverés büdzséjét” találta parlamenti postájában. Fideszes, kisgazdapárti képviselők a kétéves büdzsé kiszámíthatóságát hangsúlyozták. Az ellenzék és a kormánypárti MDF az alulbecsült inflációt, az elmaradt egészségügyi és adóreformot kérték számon a kormányon. MH-összefoglaló A következő két évet a dinamikus gazdasági növekedési pálya, az egyensúly megőrzése jellemzi, és mód nyílik az életszínvonal, a keresetek, a gyerektámogatások növelésére, az egyenlőtlenségek csökkentésére, vagyis ez lesz az „áttörés költségvetése” - mondta Járai Zsigmond tegnap a költségvetési vitát nyitó expozéjában. A kétéves költségvetéssel nő a folyamatok kiszámíthatósága, átláthatósága - magyarázta. A gazdaság mai állapota ugyanis lehetőséget ad az előrelátásra, és ha a folyamatok mégsem az előre jelzett módon alakulnak, a büdzsé módosításra vagy pótköltségvetésre kerülhet sor. Az 5-6 százalékos gazdasági növekedés mellett jövőre 4-4,5, 2002-ben 4,5-5 százalékkal nőhetnek a reáljövedelmek - ígérte. A kormány által beterjesztett 2001-2002-es költségvetési javaslatból legalább két változat került a parlamentbe - derült ki az általános vita első napján. Míg a Fidesz és a kisgazdafrakció tagjai mint minden idők legtökéletesebb jogszabály tervezetéről beszéltek, addig az MDF, az SZDSZ, illetve a szocialisták vezérszónokai hibákat, helyenként törvénytelenséget véltek a sorok között felfedezni. Szekeres Imre, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke a kisebbségi véleményt ismertetve az államháztartási törvénnyel ütközőnek minősítette a javaslatot. Kuncze Gábor, a szabaddemokraták frakcióvezetője hozzátette: a javaslat házszabályellenes is. Balsai István (MDF) megjegyezte, hogy a kormánypárti frakció nem kíván gyakorlatot teremteni a kétéves büdzsé bevezetésével, mivel a költségvetési és a zárszámadási vitára évente szükség van. Az Állami Számvevőszék kifogására reagálva a pénzügyminiszter ígéretet tett az államháztartási törvény újraalkotására. További információk a 9., kommentár a 7. oldalon Kerületi lobbikörútra indul a főpolgármester Versenyfutás kezdődött az ingatlanadó milliárdjaiért Megkezdődött a küzdelem az ingatlanadóból várt 13-15 milliárd forintért. Hamarosan már két beadvány hever az Alkotmánybíróság előtt az ingatlanadó miatt. Közben Demszky Gábor körútra indul, hogy megszerezze a kerületek támogatását az ingatlanadóért. Ám a kerületek hajthatatlanok. MH-információ/Vajta Zoltán Demszky Gábor főpolgármester hamarosan lobbizásba kezd, különféle érvekkel igyekszik meggyőzni a kerületeket, hogy támogassák az ingatlanadó központosítását. A főváros jövőre 2,5 milliárd forinttól esik el, ha a főpolgármester nem győzi meg a kerületeket. Egyes számítások szerint akár évi nyolcmilliárd forint is lehet a tét. A főváros ugyanis hatékonyabb adóbehajtást ígér, s ezért akár az APEH-hal is összefogna. Ám egy közelmúltban elfogadott törvény szerint csak akkor szedhet egységes ingatlanadót a főváros, ha megszerzi a kerületek többségének támogatását. Nehéz dolga lesz a főpolgármesternek, ugyanis a szocialista és szabaddemokrata vezetésű önkormányzatok is jogszerűtlennek tartják a tavasszal, tiltakozásuk ellenére elfogadott rendeletet. A zömében szocialista önkormányzatokat tömörítő külső kerületi szövetség még az Alkotmánybíróságot is megkereste. A kerületek önállóságukat féltik, s biztosak benne, hogy rosszabbul járnak, ha a főváros szedi be az adót, lecsippenti belőle a maga részét, majd a többit szétosztja közöttük. A főváros mindeközben azt a fideszes város és honatyák által kezdeményezett törvényt kérdőjelezi meg, amely visszamenőlegesen írja elő az egyeztetést. Az adókivetési jogot a kétharmados szavazati többséget igénylő önkormányzati törvény szabályozza, így azt a főpolgármesteri hivatal szerint nem lehet megkerülni egy feles jogszabállyal. A fővárosi önkormányzat még a héten megkeresi az Alkotmánybíróságot. A szocialista vezetésű kerületek nehéz helyzetbe kerültek. A lapunk által megkérdezett polgármesterek nem hisznek Demszky Gábornak. Pedig a főpolgármester azt ígéri, hogy semmivel nem járnak rosszabbul a kerületek, ugyanazt a pénzt megkapják, amit maguk is beszedtek volna. Ugyanakkor nem nekik kell elszámolniuk a választópolgárok előtt a „sarc” miatt. Értesüléseink szerint Demszky Gábor főpolgármester rendszeres egyeztetést ígér a legfontosabb várospolitikai kérdésekben. A kerületek azt sem tudják elfogadni, hogy a Fidesz számukra kedvező törvényt vitt keresztül a parlamenten. Jogilag kétségesnek vélik, hogy az Országgyűlés ily módon „beleüsse az orrát” az önkormányzati ügyekbe. Részletek a 6. oldalon