Magyar Hírlap, 2004. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

(CC­­O ) El Kazovszkij jelenései Az Emeletes kilátások című tárlat február elejéig látogatható a Műcsarnokban Nincs könnyű dolguk a művészetek barátainak, ha betévednek El Kazovszkij egyszemélyes, „testre szabott” birodalmába. A művész kimunkálta egyéni, összetéveszthetetlen hieroglifáit, s e titokzatos jelekkel népesítette be képeit, installációit, panoptikumait. Leg­újabb kiállítása február 8-áig látogatható a Műcsarnokban. Román József El Kazovszkij munkáinak egyik sajátossága jelrendszere, mely egyszerre zárt és nyitott. Képei, jelenetei egy-egy állapot, indulat határozott ábrázolásai, ám a ma­ga kreálta jelek sűrű váltakozása számos lehetséges és érvényes olvasatot kínál. A nézők pedig a saját tapasztalataikhoz, kultúrá­jukhoz alkalmazkodva interpre­tálják a látványt. A kritikus sem tehet egyebet, igyekszik megfor­málni véleményét El Kazovszkij művészetéről, saját ízlését, ta­pasztalatait követve, de nem ta­gadva számos eltérő szemlélet jogosultságát. A művész változa­tos formában bemutatott alko­tásait - a hangulati hullámzá­soknak engedelmeskedve - két ösztönző erő kényszerítő hatásá­ra alakítja: a szerelem és a halál szorongásai és örömei, az örökös fenyegetés jelenléte és távol tar­tása, felmutatása és takarása lép elénk a titokzatos és látványos, néha színpadias, gondosan ki­munkált szimbólumok sűrűjé­ből. El Kazovszkij legkülönbö­zőbb munkáin nem található olyan üres hely, ahol nem zajlik valamilyen dráma. A jelenetek hatását növelik az egész felületet uraló vészjósló színek. Harsány vörösek és nyomasztó feketék gyújtják lángra a kiáltó, rejtélyes színpadot. Nem kisebb szenve­délyről árulkodnak a citromsár­gák és mélykékek. Az ismétlődő szimbólumok felsorolásával talán némileg ért­hetőbbé válik az ábrák kompozí­­ciós jelenléte. Leggyakoribb a csaknem állandóan szereplő ku­tya- vagy sakálszerű állat. A kü­lönböző pozíciókba helyezett alak - Kazovszkij saját vallomá­sa szerint - a művész megszemé­lyesítője. Ez a „lény” csak áll, né­mán mereng, máskor élénken fi­gyel, vagy panaszkodón mered a magasba. Nem kevésbé jellemző az angyalok feltűnése, ugyan­csak az égbe merevedő jegenye­szerű fák, fasorok, valamint a ti­tokzatosan kanyargó, végtelen­be vesző út nyomasztó fel-fel­bukkanása. Meghökkentő hatá­sú a mozdulatlanságra ítélt, le­kötözött lények fojtogató szerep­lése. Mintha az alakok vérerek­kel lennének lekötözve, a geneti­kus és történelmi tehetetlenség és determináltság foglyaként. Kazovszkij szimbólumai - kiáltó szenvedélyességének szüntelen, izgatott alakulása nyomán - vál­togatják helyüket, szerepüket, jelentőségüket. Interpretációjuk csak feltételezhető, értelmezé­sük egyedül teremtőjük lelkiál­lapotának pontos ismeretében lenne „megközelíthető”. Felsorolt motívumait köze­lebbről szemlélve nyomban fel­tűnik, hogy az izgatott, mozgal­mas, szinte lángoló háttér elle­nére festményei többségén nem észlelhetők az élet, a mozgás nyomai. Csaknem minden jele­netét angyalok őrzik, e lények azonban nem a megváltás hírho­zói, két csonka karjuk fenyegető, éles kaszává alakul. Mozdulni, szárnyalni képtelenek, fejük, lá­buk hiányzik, fél szárnyuk meg­bénítja őket. A történést némán figyelik, őrzik a sakálkutyák, ül­ve, állva, hátuknál felszúrva, éber őrök, vagy talán áldozatok. A csonkultságra visszatérve két­­kedve-kérdőn említhetjük, hogy a freudi szimbólumrendszerben a csonkultság a kasztrációs fe­nyegetettség tudattalan megje­lenése. El Kazovszkij a legaktívabb, legtermékenyebb magyar mű­vész. Nem ritka, hogy naponta három méretes vásznat fest, ha­sonló vagy váltakozó inspiráció­val. Kiállításainak száma példát­lan a magyar művészet történe­tében, s fárasztó lenne számok­ban összegezni performance-ai­­nak, filmjeinek, interjúinak mennyiségét. E példátlan örök­mozgó permanencia mellett el­kerülhetetlen az ismétlődés, az új élményekhez alkalmazkodó formák megjelenítése. Ennek el­lenére az idő haladásával a sze­mélyiség természetes fejlődésé­nek nyomai szemléletesen kö­vethetők a művész munkáiban. Művei - azonosíthatóságuk, ro­konságuk ellenére - egyre újabb motívumokkal gazdagodnak, tovább nehezítve a mondanivaló megértését. A néző számára - a magyarázkodás, a megértés igé­nyén túl - marad a kétségtelenül eredeti egyéniség felfedezése. Pályakép El Kazovszkij festő, díszlet- és jelmeztervező 1950-ben szüle­tett Leningrádban. A Képző­­művészeti Főiskolán Kádár György és Kokas Ignác tanítvá­nya volt. A festészet mellett plasztikákat, installációkat ké­szít és performance-okat ren­dez. 1975 óta 96 egyéni kiállí­tása volt, 112 csoportos kiállí­táson szerepelt. Installációkat épített New Yorkban, Párizs­ban, Amszterdamban, Toron­tóban, Montrealban és Varsó­ban. 1989-ben Munkácsy-díj­­jal, 2002-ben Kossuth-díjal tüntették ki.­ ­/Locuno­do El Kazovszkij festményein meghökkentő hatású a mozdulatlanságra ítélt, lekötözött lények, szárny nélküli angyalok és sakálkutyák fojtogató szereplése Rovatvezető Szarka Klára/e-mail szarka@mhirlap.hu/telefon 470-1283 2004. január 15., csütörtök • Magyar Hírlap • 17 kultúra A Toy Division egy Nyugaton már népszerű zenei irányzat meghonosításával próbálkozik Budapest Resonance: lounge és nu jazz magyarul startvonal A skandináv államokban, né­met nyelvterületen, valamint Franciaországban és Spanyol­­országban már széles körben is­mert és népszerű zenei műfa­jok, a lounge és a nu jazz megho­­nosításával próbálkozik egy fia­tal hazai csapat, a Toy Division. Budapest Resonance címmel a közelmúltban jelent meg bemu­tatkozó nagylemezük, melyre négy évig készültek. Retkes Attila A Toy Divisiont 1999-ben hozta létre a DJ Leslie néven fellépő lemezlovas, Imre László, vala­mint a zongorista Pál Gábor. Eleinte kizárólag komputer­­technikán alapuló, elektroni­kus hangzásokkal kísérleteztek, de hamar kedvüket szegte egy számítógépes vírusfertőzés, mely megsemmisítette zenei programjaikat. Talán ezért is fordultak az elektronika mellett az élő hangszerek felé, s az első év végére elkészítették Minimal című számukat, amely felkerült a Future Sound of Budapest (Budapest jövőbeli hangja) cí­mű hanglemezsorozat egyik CD-jére. Ugyanebben az idő­ben a soul, a blues és a dzsessz örökzöldjét, a Fevert is feldol­gozták. Pál Gábor a Magyar Hírlap­nak elmondta: a komolyabb munka 2000-ben kezdődött, s voltaképpen azóta készülnek ar­ra a nagylemezre, amely - Bu­dapest Resonance címmel - né­hány hete látott napvilágot. 2001- ben már sokat koncertez­tek - a többi között a Sziget fesz­tiválon, a tokaji fesztiválon és a mezőtúri Wanted fesztiválon léptek fel -, s ebben az időben kristályosodott ki az a zenei stí­lusuk, amit Nyugaton lounge­­nak, illetve nu jazznek nevez­nek. „A lounge nyugodt, lassú vagy mérsékelt tempójú, de azért ritmikus zenét jelent, amit a partikon többnyire az úgyne­vezett pihenőtermekben lehet hallani. A nu jazz pedig viszony­lag könnyedebb, dzsesszes té­mákat párosít modern ritmu­sokkal és elektronikával. Ennek az irányzatnak a De Phazz a legismertebb képviselője” - ma­gyarázza Pál Gábor. Sorozatos tagcserék után 2002- ben alakult ki a Toy Divi­sion jelenlegi, hattagú felállása. A két alapító, DJ Leslie és Pál Gábor mellett Szabados Gab­riella énekel, Szabó Márton gitá­rozik, Katona Gergely fúvóso­kon (trombita, szárnykürt, har­sona), Kerényi Ákos pedig ütő­hangszereken játszik. Ebben az összeállításban jutottak el odáig, hogy több válogatáslemezen va­ló szereplés után végre önálló CD-jük legyen. Ennek megje­lentetésére egy vadonatúj kiadó, az elsősorban a reggae és a drum ’n’ bass világában otthonos DJ Nesta (Machan Frigyes) által alapított Mama Records vállal­kozott. November végén jelent meg a lemez, azóta már ország­szerte kapható, és a Toy Division azt reméli, hogy itthon is sikerül minél szélesebb körben megis­mertetni ezt a zenei világot, ami­nek Skandináviában, Németor­szágban, Franciaországban és Spanyolországban már komoly rajongótábora van. „Ez a zene a tizenéveseknek már túl nyugodt, a 20-40 évesek szeretik legin­kább, de a negyven fölöttiek kö­zül is sokan rajonganak érte” - mondja Pál Gábor. Akit érdekel, hogy milyen is a lounge és a nu jazz magyar változata, legköze­lebb január 23-án, a budapesti Alcatrazban hallgathatja meg a Toy Divisiont. A Toy Division, bal­ról jobbra Szabó Márton, Pál Gábor, Katona Gergely, DJ Leslie, Kerényi Ákos és Szabados Gabriella Két magyar film a Berlinalén Fliegauf Benedek Dealer cí­mű játékfilmjét és Mészáros Péter Ki a macska című rö­vidfilmjét meghívták az 54. Berlini Nemzetközi Filmfesz­tivál hivatalos programjába. A Berlinale idén február 5-én kezdődik, és tizenegy napig tart. (m­h) Modern építészet Magyarországon Fény és forma címmel ma­gyar és angol nyelvű album jelent meg tegnap az ősszel a Műcsarnokban rendezett modern építészeti fotótárlat anyagából. A könyvben talál­ható képek egy része a HAP Galériában (Budapest II., Margit krt. 24.) is megtekint­hető február 12-éig. (m­h) A Fesztiválzenekar Liszt- és Wagner-estje Ma és holnap este a Budapes­ti Fesztiválzenekar koncerte­zik a Zeneakadémián. Az est programjában Liszt Ferenc Két epizód Lenau Faustjából című műve, illetve Wagner A walkür című zenedrámájá­nak első felvonása szerepel. Közreműködik Petra Lang, Robert Dean­ Smith és Alfred Reiter (ének), vezényel Fi­scher Iván. (mh) A kis kéményseprő bemutatója Benjamin Britten A kis ké­ményseprő című meseoperá­ja szólal meg szombaton dél­előtt fél 11-kor és délután fél 5-kor a Zeneakadémia nagy­termében. Énekes szólisták mellett közreműködik a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusa Nemes László Norbert ve­zényletével. (mh) •1 mondatban • Dán kerámiaművészeti kiállítás nyílik ma délután öt órakor a Budapest Galériá­ban (Budapest V., Szabad­sajtó út 5.). (mh) • A Radnóti Színház igazga­tósága értesíti a nézőket, hogy betegség miatt a január 15-ei Störr kapitány előadás helyett Az ideális férj című darabot játsszák; a jegyek érvényesek vagy az előadás napján 19 óráig visszaváltha­tók. (mh) • Bruno Bourel francia fo­tográfus Egy végtelen pult - Jégbüfésorozat című kiállítá­sát ma este hét órakor Parti Nagy Lajos író nyitja meg a Nyitott Műhely Galériában, melynek címe: Budapest XII., Ráth György utca 4. (mh) Kulturális toplisták: www.magyarhirlap.hu/kultura --------------------------------------------- HIRDETÉS Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál! ÉLET ÉS IRODALOM | IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Kedvezményes előfizetési díj 1 évre 11 300 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Pénteken ismét: Bokros Lajos 130 pontja! A nagy érdeklőésre tekintettel az ÉS mellékleteként ismét megjelenik Bokros Lajosnak a Magyarország európai felzárkózásához nélkülözhetetlen gazdaságpolitikai fordulatról és szerkezeti reformokról szóló tanulmánya.

Next