Magyar Hírlap, 2008. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2008. JANUÁR 12., HÉTVÉGE T­EPPIPI'. - TOKIÓ­I NIKKEI 14 110,79 (-277,32) 1 y Q*60 ▼ Az MVM részesedése az El­műben Önkormányzattól az államhoz - meglepetésre a Magyar Villamos Művek (MVM) vette meg 19,2 mil­liárd forintért a főváros 10,6 száza­lékos Elmű-részesedését. Budapest a pénzt egyebek között híd- és útfelújí­tásra fordítja, az MVM a vételi „nö­vekedési stratégiájával” indokolta. MÁTÉ T. GYULA némi meglepetésre nem a nagytulaj­donos német RWE, hanem a magyar állami kézben lévő Magyar Villamos Művek szerezte meg a főváros 10,6 százalékos részesedését az elektro­mos művekben. A tavaly kiírt tender szerint aki a legtöbbet fizeti, viheti a részvényeket. Mint tegnap, egy nap­pal a pályázatok felbontása után kide­rült, a legtöbbet, 19,2 milliárd forintot az MVM ígérte az Elmű-pakettért. Ez harmincezer forintos részvényenkénti árat jelent,­ ami pár száz forinttal ke­vesebb ugyan az elmúlt napok tőzsdei árfolyamánál - amelyet a kivezetésre spekulálók vittek fel -, az elmúlt hetek átlagértékét azonban nagyjából fedi. A főváros novemberben huszonötezer forintos részvényenkénti minimálárat határozott meg, ennél az MVM húsz százalékkal fizet többet. Az RWE aján­latáról tegnap semmi sem derült ki. A főváros a majdnem húszmilliárd forintos összeget európai uniós fejlesz­tési pályázatok önrészeként kívánja felhasználni - közölte a főpolgármes­ter-helyettes. Hagyó Miklós szerint az önrészként elköltött minden forint további négy forint uniós támoga­tás lehívását teszi lehetővé. A fővá­ros az eddig publikált tervek szerint uniós támogatásból építi meg a csepeli gerincutat, újítja fel a Szabadság hidat. Uniós segítséggel készül a BKV egysé­ges utas-tájékoztatási rendszere is. A brüsszeli plusz négy forint kell a Szent Imre és az Uzsoki utcai kórház rekonst­rukciójához is. Az Elmű-pénz január 18-ig folyik be a főváros kasszájába, a szerződést már tegnap szignálták. A társaság szűkszavú közleményében növekedé­si stratégiájával, „a nemzeti tulajdonú integrált villamos cégcsoport kiala­kításának célkitűzésével” indokolta a vásárlást. Az MVM szerint „a vil­lamos energia értéklánc valamennyi elemében történő részvétel” elősegíti a regionális terjeszkedést, a külföldi tendereken való indulást is. Tény, hogy a most kialakult Elmű­­konstrukció nem újdonság sem a né­meteknek, sem a villamos műveknek, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt.-ben a több­ségi tulajdonos RWE mellett huszonöt százalékos részesedéssel bír az MVM. A villamos műveknek hitelfelvétel nélkül is lesz pénze az Elmű-üzletre, hiszen tavaly az előzetes adatok sze­rint 35-40 milliárd forintos nyereség­re tett szert a cég. Elmarad a kivezetés Rosszul spekuláltak azok, akik Elmű­­részvények vásárlásába kezdtek az elmúlt napokban a tőzsdén, a várt ki­vezetésből egyelőre nem lesz semmi. Pedig az elképzelés logikusnak tűnt. Az RWE és az EnBW az Elmű-papírok 81,1 százalékát ellenőrzi, a közkézhányad mindössze hét százalék. A jelek szerint a németeknek pillanatnyilag megfelel a jelenlegi tulajdonosi felállás, minden marad a régiben. Ingyenes privatizációra készülnek Szerbiában Az ország mintegy 3500 posta­­hivatalában január 28-án kezdik meg az ingyenes részvényigénylések begyűjtését Szerbiában. Egy nemrég elfogadott törvény értelmében az ál­lami vállalatok értékpapírjaihoz té­rítésmentesen lehet hozzájutni. SZABÓ PALÓCZ ATTILA A törvény hat nagy szerbiai közvál­lalat - a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), a Szerbiai Villanygazdaság, a Szerbiai Telekom, a belgrádi Nikola Tesla repülőtér, a JAT légitársaság és az ország gyógyszerpiacának mintegy harmadát ellenőrző Galenika gyógy­szeripari vállalat­­ értékpapírjaira vonatkozik. A jogszabály értelmében ingyenes értékpapírokra jogosult min­den szerbiai állampolgár, aki eddig így nem kapott részvényeket. Továbbá minden személy, aki 2007. június 30-ig letelepedési engedéllyel rendelkezett, illetve január 3-ig állampolgárságot szerzett Szerbiában, sőt még a Koszovó területéről elmenekültek is. Mladjan Dinkic, az ország gazdasági minisztere közölte, hogy az ingyenes részvények­re jogosult polgároknak csak személyi igazolványra van szükségük ahhoz, hogy igénylőként nyilvántartásba ve­gyék őket a postahivatalokban. Az eljárás minden költségét az ál­lam fedezi. Az igényléseket július 31-ig lehet benyújtani. Dinkic nemrég kilé­pett abból a bizottságból, amelyiknek feladata volt a NIS olajvállalatra tett orosz ajánlat megvitatása. „A moszk­vai javaslat nagyon előnytelen Belgrád számára” - közölte akkor a miniszter. Vojislav Kostunica kabinetje azonban már másnap bejelentette, hogy folytatja a tárgyalásokat az oroszokkal. Belgrá­di sajtóértesülések szerint hamarosan­­ várhatóan a korábbi négyszázmillió eurósnál jobb ajánlattal a tarsolyában­­ a szerb fővárosba érkezik a Gazprom tárgyalócsoportja. Az orosz gázóriás szóvivője, Natalija Valkina azonban egyelőre elzárkózott az erre vonatkozó kérdések elől. ■ _____________________ Több termésről álmodnak a búzaföldek Az idén várható búzatermésről még nincs információ, de volt elég csapa­dék az elmúlt hónapokban, jelenleg pedig hó óvja a vetéseket. A kukorica még nem került a földbe, de a tavalyi­nál jobb évre számítanak a termelők. A múlt évben csak a 2006-os termés hatvan százalékát takarították be. Az elmúlt évben 2,8 millió hektáron 9,6 millió tonna gabona termett, a terület öt, a termés 41 százalékkal volt kisebb, mint 2006-ban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Búzából ki­lenc, kukoricából csaknem ötven szá­zalékkal kevesebb került a raktárakba 2006- hoz képest. A földművelésügyi tárca korábban közzétett előzetes ada­tai szerint gabonából 2007-ben 9,6 millió tonnát takarítottak be Magyar­­országon, szemben a megelőző évi 14,7 millió tonnával. Ebből mintegy négy­millió tonna volt a búza és csaknem ugyanennyi a kukorica, amelyből az előző évi felére csökkent a termés. A KSH adatai szerint búzából 2007- ben az előző évinél 3,3 száza­lékkal nagyobb, 1,11 hektár területről csaknem négymillió tonnát takarí­tottak be. Kukoricából a 2006. évinél 7,9 százalékkal kisebb területen szin­tén négymillió tonna termett. Napra­forgóból egymillió tonna került a rak­tárakba, 11,7 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. Répcéből a 2006. évi­nél 53,1 százalékkal nagyobb, összesen 219 ezer hektár területen 494 ezer ton­na termett, az elmúlt öt év átlagának több mint kétszerese. Terméshozama tavaly­hoz képest öt százalékkal csökkent. Az idei kilátásokról megkérdeztük Pótsa Zsófiát, a gabonaszövetség fő­titkárát, aki pontos adatokkal egyelő­re nem tudott szolgálni. Azt azonban elmondta, hogy a gabonafélék vetés­­területe nagyjából változatlan maradt, és legfeljebb a vetés szerkezetébe lehet változásra számítani. De mivel a kuko­ricát és a napraforgót csak áprilisban vetik, erről sem lehet még mondani semmit. „A vetési kedv nagy, az ősszel is az volt, az időjárás biztató, volt elég csapadék. Most van hó, ami megvédi a kifagyástól a vetéseket, tehát egyelőre mindenki bizakodó, még akár jó ter­més is lehet. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a betakarításig még na­gyon sok minden befolyásolja a várha­tó termés mennyiségét és minőségét” - mondta a főtitkár. A Magyarországon található inter­venciós készletek értékesítése folyama­tos, kéthetente lehet pályázni a betárolt gabonára. Csütörtökön volt a legutóbbi kiírás, amelynek során 109 ezer tonna kukoricára lehetett pályázni. Érvényes ajánlat csak 79 ezer tonnára érkezett, tonnánként 194,3 eurós minimális áron. Kenyérgabonából 72 282 tonnára írtak ki pályázatot, amelyet majdnem egészében értékesítettek 230,13 eurós tonnánkénti áron. Ezenfelül a gabona­piac nem pezseg, csak kisebb mozgások vannak, a nagy kiszállítások váratnak magukra. Az új búza jegyzése augusz­tus-szeptemberre 40-45 ezer forinton áll. Szakértők úgy vélik, még ez is ma­gas induló ár. PNO

Next