Magyar Hírlap, 2020. március (53. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-02 / 52. szám

Külföld 6 kuspol@magyarhirlap.hu Teljesen átszabta a szlovák politikát a szombati választás: a jobboldali OLaNO tarolt, a Fico-féle szocdemek visszaszorultak, nagy pofont kapott az MKÖ és a Most-Híd Megverték a Smert, kiestek a magyarok. Bugár lemondott Veczán Zoltán Vége a Smer-SD évtizedes ural­mának, Robert Fico meggyengült pártját maga mögé utasította a jobb­oldali Egyszerű Emberek és Függet­len Személyiségek (OLaNO). A ma­gyarok harminc év után búcsúznak a parlamenttől, de Caputová párt­­szövetsége is kiesett. Bár a legutolsó - és Szlovákiában a kampánycsend miatt nyilvános­ságra sem hozott­­ közvélemény­kutatások is enyhe Smer-SD-győ­­zelmet jósoltak, ehhez képest a csaknem végleges szavazatszámlá­lást követően látszik, hogy a legtöbb voksot, az összes szavazat negye­dét az OLaNO szerezte szombaton. A Smer-SD (Irány-Szociáldemokrá­­cia), amely a szélsőjobboldali Szlo­vák Nemzeti Párttal (SNS) és a Bugár Béla-féle Most-Híd szlovák-magyar vegyespárttal együtt alkotta ed­dig a Peter Pellegrini nevével fém­jelezett pozsonyi kormányt, csak a szavazatok 18,3 százalékát szerez­te meg. Bekerült még a törvényho­zásba a jobbközép Család Vagyunk (Sme rodina) 8,2, a szélsőjobbolda­li Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) nyolc százalékkal; az állam­főt is delegáló Progresszív Szlová­kia-Együtt-Polgári Demokrácia li­berális pártszövetség (PS-Spolu) ugyanakkor szerencsétlen módon kiszorult a parlamentből, mert párt­szövetségként nem öt, hanem hét­­százalékos küszöb vonatkozott rá­juk, ők pedig 6,96 százalékot kaptak. A szintén liberális Szabadság és Szo­lidaritás (SaS) 6,2, az előző állam­fő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za Sudí) pe­dig 5,8 százalékkal jutott parlamen­ti székekhez. Be is indult a koalíciós társkereső, Igor Matovic OLaND-elnök, miután bejelentette a Smer-SD legyőzé­sét, egyúttal jelezte, tárgyalást kezd a demokratikus pártokkal, s alkot­­mányozó többségre törekszik. Kiállt az elszámoltatás mellett, és sietett leszögezni, hogy a szocdemekkel nincs dolga, mert „a maffiával nincs miről beszélnie”, de sajnálja, hogy az SP-Spolu kiesett a parlamentből. A kiszorult pártok között van a magyarokat képviselő két párt is, az MKP (Magyar Közösség Pártja) vezetésével összehozott etnikai ma­gyar választási párt, az MKÖ (Ma­gyar Közösségi Összefogás), amely a voksok 3,9 százalékát kapta, ami igazi mélyrepülés az MKP 2006-os 11,7 százalékához képest. Nincs jobb állapotban a Most-Híd sem, amely a voksoknak csak két százalékát kapta, harmadát a négy évvel ezelőttinek. Mindezt Menyhárt József MKP- elnök úgy kommentálta, hogy kijó­zanító eredmény született, egysé­get kell teremteni, mert egyszerűen nincs sem ideje, sem energiája a fel­vidéki magyarságnak a kísérletez­getésre. Bugár Béla, a Most-Híd ve­zetője pedig lemondott pártelnöki tisztségéről, és telefonon még szom­bat éjjel megkereste az MKP-t. Menyhárt mindennek kapcsán kije­lentette: pártja nyitott egy összefo­gásra a Híddal, ha részükről is meg­van erre a szándék. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szűkszavú Facebook-posztban reagált: mint ír­ta, az elmúlt években a visegrádi né­gyek országai megerősödtek, az EU motorjaivá váltak, éppen az összefo­gásnak köszönhetően, Budapest pe­dig készen áll az együttműködés to­vábbi erősítésére. Igor Matovic jobboldali pártja végzett az élen és kezdheti meg a kormányalakítást Fotó: AFP/Vladimir Simicek Megköszönte a republikánusok összetartását és a hadsereg sikereit az amerikai elnök egy jobboldali rendezvényen Hamisítatlan Trump-show Ulicza Tamás Ismét a washingtoni „mocsár” felszámolását ígérte Donald Trump amerikai elnök a Washington­ban tartott Conservative Political Action Conference (CPAC) rendezvé­nyen, ami az amerikai republikánu­sok legnagyobb éves konferenciája. Ez volt az elnök egyik legfontosabb ígérete a 2016-os elnökválasztáson is, de kiemelte, hogy nem tudta, mi­lyen mély ez a mocsár, és mennyire nagyon-nagyon rossz emberek van­nak a kormányzat környékén. Trump megköszönte, hogy a re­publikánusok összetartottak az el­múlt években, kivételként em­lítve Mitt Romney szenátort, aki ellene szavazott az impeachment voksoláson. Az elnök a demokrata elnökjelölt­aspiránsok közül leginkább Michael Bloomberg milliárdost támadta, akit termete miatt gúnyosan végig Mini Mike-nak nevezett. Trump beszédében elismerését fe­jezte ki a hadseregnek, Abu Bakr al Bagdadi, az Iszlám Állam vezére és Kászim Szulejmáni iráni tábornok kiiktatásáért. Kiemelte ugyanakkor a tálibokkal kötött békeszerződést, ami szerinte lehetőséget ad az ame­rikai csapatok hazatérésére. Az el­nök hangsúlyozta: az amerikai erők nem lehetnek az egész világ rendőrei. Hozzátette, hogy az afganisztáni há­ború azért tartott sokáig, mert a tá­­libok remek harcosok. Időközben a demokraták dél-ka­­rolinai előválasztása Joe Biden el­söprő győzelmét hozta. Barack Oba­ma volt alelnöke a szavazatok 48,5 százalékát szerezte meg, míg a má­sodik helyre befutó Bernie Sanders csupán 19,9 százalékot ért el. A töb­bi jelölt nem érte el a delegáltszer­zéshez szükséges 15 százalékos ha­tárt. Biden győzelme sejthető volt Dél-Karolinában, ahol a demokrata szavazók jelentős része afroameri­kai, és köztük a volt alelnök nagyon népszerű, ahogy az idősebb fehér szavazók között is. Ugyanakkor ez a győzelem nem repítette élre Bi­dent, csupán életben tartotta kam­pányát. Tom Steyer milliárdos be­jelentette, hogy kiszáll a demokrata elnökjelöltségért folytatott verseny­ből. „A demokraták olyan elnökje­löltet akarnak, aki demokrata párti” - jelentette ki Joe Biden. „Mocsár”, „rossz emberek”, „Mini Mike”. Donald Trump a CPAC-on is igazi műsort kerekített fellépéséből Fotó: AFP/Saul Loeb Konzervatív csúcskonferencia Magyarországon Békét kötött Washington a tálibokkal Május végén az Alapjogokért Központ (AK) rendezi meg a legnagyobb amerikai konzervatív se­regszemle, a Conservative Political Action Conference (CPAC) első európai eseményét, a CPAC Hungary-t - közölte Szánthó Miklós, a központ igazgatója a Washington mellett zajló CPAC-on. A rendezvényen Szánthó beszédében úgy fogalmazott, bár néha a globális liberalizmus ereje le­­győzhetetlennek tűnik, Európában egy nemzeti-konzervatív ébredés, az Egyesült Államokban pedig egy jobboldali-republikánus reneszánsz zajlik. Közös értékként a haza szeretetét, a nemzet bizton­ságát, a család és az élet védelmét említette. Az AK közölte: nem véletlen, hogy a konferenciát Ma­gyarország rendezheti, hazánk a régió egyik legbefolyásosabb országa lett az utóbbi tíz évben. (UT) Válságban a német kormánypárt A CDU lehetséges szakadására figyelmeztetett Jens Spahn Továbbra is feszültséget okoznak Angela Merkel német kancellár 2015-ben hozott menekültügyi intézkedései a német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter szerint. A politikus, aki Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfő CDU elnökké vá­lasztása esetén a párt alelnöke lehet, a Welt am Sonntagnak azt mondta, a kér­dés akár a párt szakadásához is vezethet, ezt azonban meg kell előzni. Beszélt arról is, hogy a CDU a közelmúltban vitáról vitára, választásról választásra egy­re inkább elvesztette az emberek bizalmát, a jövőben viszont csak akkor nyer­het választásokat, ha széles körű támogatottsággal rendelkezik. (HSz) Előrehaladott fázisban van Fe­renc pápa budapesti látogatásá­nak szervezése - erősítette meg Francesco Antonio Grana olasz Va­­tikán-szakértő, újságíró az MTI- nek tegnap. Grana értesülése szerint a szentszéki államtitkárságon már fo­lyik az egyházfő útjának előkészíté­se a szeptemberben Budapesten tar­tandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A szakértő a Twitte­­ren azt írta, a pápa szeptember 20-án érkezhet a magyar fővárosba. (HSz) Hírek „A román nyelv védelmében” tüntettek tegnap Bukarestben ro­mán, főleg székelyföldi civil szer­vezetek a Nemzet Útja egyesü­let felhívására - jelentette az MTI. A tiltakozók szerint a sürgősségi ren­delettel életbe léptetett új közigazga­tási kódex bővíti a magyar nyelvi jo­gokat. A törvénykönyv új változatát egyébként a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség éppen azért bírál­ta, mert az csorbítja a kisebbségi jo­gokat, visszalépést jelent. (CM) Magyarország meg szeretné kapni a koszovói KFOR-misszió pa­rancsnokságát 2021-ben - jelen­tette ki Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsno­ka Washingtonban, ahol az ame­rikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével, John E. Hyten tábornokkal tárgyalt. „Ma­gyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt” - mondta Ko­rom, aki szerint Washington érdeklő­dik a magyar határvédelem iránt. (UT) Aláírták szombaton Katarban az afganisztáni tálib lázadók és az Egyesült Államok közötti béke­megállapodást. A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák lét­száma három-négy hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját pedig 14 hónapon belül kivonják, ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, és nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szö­vetséges országok elleni támadásokra. Az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. A magyar külügyminisztéium és a nemzetközi közösség több más tagja is üdvözölte az egyezmény aláírását, ami történelmi lépés a béke felé. (MT)

Next