Magyar Hírlap, 2020. március (53. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-02 / 52. szám
Külföld 6 kuspol@magyarhirlap.hu Teljesen átszabta a szlovák politikát a szombati választás: a jobboldali OLaNO tarolt, a Fico-féle szocdemek visszaszorultak, nagy pofont kapott az MKÖ és a Most-Híd Megverték a Smert, kiestek a magyarok. Bugár lemondott Veczán Zoltán Vége a Smer-SD évtizedes uralmának, Robert Fico meggyengült pártját maga mögé utasította a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO). A magyarok harminc év után búcsúznak a parlamenttől, de Caputová pártszövetsége is kiesett. Bár a legutolsó - és Szlovákiában a kampánycsend miatt nyilvánosságra sem hozott közvéleménykutatások is enyhe Smer-SD-győzelmet jósoltak, ehhez képest a csaknem végleges szavazatszámlálást követően látszik, hogy a legtöbb voksot, az összes szavazat negyedét az OLaNO szerezte szombaton. A Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia), amely a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Bugár Béla-féle Most-Híd szlovák-magyar vegyespárttal együtt alkotta eddig a Peter Pellegrini nevével fémjelezett pozsonyi kormányt, csak a szavazatok 18,3 százalékát szerezte meg. Bekerült még a törvényhozásba a jobbközép Család Vagyunk (Sme rodina) 8,2, a szélsőjobboldali Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) nyolc százalékkal; az államfőt is delegáló Progresszív Szlovákia-Együtt-Polgári Demokrácia liberális pártszövetség (PS-Spolu) ugyanakkor szerencsétlen módon kiszorult a parlamentből, mert pártszövetségként nem öt, hanem hétszázalékos küszöb vonatkozott rájuk, ők pedig 6,96 százalékot kaptak. A szintén liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) 6,2, az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za Sudí) pedig 5,8 százalékkal jutott parlamenti székekhez. Be is indult a koalíciós társkereső, Igor Matovic OLaND-elnök, miután bejelentette a Smer-SD legyőzését, egyúttal jelezte, tárgyalást kezd a demokratikus pártokkal, s alkotmányozó többségre törekszik. Kiállt az elszámoltatás mellett, és sietett leszögezni, hogy a szocdemekkel nincs dolga, mert „a maffiával nincs miről beszélnie”, de sajnálja, hogy az SP-Spolu kiesett a parlamentből. A kiszorult pártok között van a magyarokat képviselő két párt is, az MKP (Magyar Közösség Pártja) vezetésével összehozott etnikai magyar választási párt, az MKÖ (Magyar Közösségi Összefogás), amely a voksok 3,9 százalékát kapta, ami igazi mélyrepülés az MKP 2006-os 11,7 százalékához képest. Nincs jobb állapotban a Most-Híd sem, amely a voksoknak csak két százalékát kapta, harmadát a négy évvel ezelőttinek. Mindezt Menyhárt József MKP- elnök úgy kommentálta, hogy kijózanító eredmény született, egységet kell teremteni, mert egyszerűen nincs sem ideje, sem energiája a felvidéki magyarságnak a kísérletezgetésre. Bugár Béla, a Most-Híd vezetője pedig lemondott pártelnöki tisztségéről, és telefonon még szombat éjjel megkereste az MKP-t. Menyhárt mindennek kapcsán kijelentette: pártja nyitott egy összefogásra a Híddal, ha részükről is megvan erre a szándék. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szűkszavú Facebook-posztban reagált: mint írta, az elmúlt években a visegrádi négyek országai megerősödtek, az EU motorjaivá váltak, éppen az összefogásnak köszönhetően, Budapest pedig készen áll az együttműködés további erősítésére. Igor Matovic jobboldali pártja végzett az élen és kezdheti meg a kormányalakítást Fotó: AFP/Vladimir Simicek Megköszönte a republikánusok összetartását és a hadsereg sikereit az amerikai elnök egy jobboldali rendezvényen Hamisítatlan Trump-show Ulicza Tamás Ismét a washingtoni „mocsár” felszámolását ígérte Donald Trump amerikai elnök a Washingtonban tartott Conservative Political Action Conference (CPAC) rendezvényen, ami az amerikai republikánusok legnagyobb éves konferenciája. Ez volt az elnök egyik legfontosabb ígérete a 2016-os elnökválasztáson is, de kiemelte, hogy nem tudta, milyen mély ez a mocsár, és mennyire nagyon-nagyon rossz emberek vannak a kormányzat környékén. Trump megköszönte, hogy a republikánusok összetartottak az elmúlt években, kivételként említve Mitt Romney szenátort, aki ellene szavazott az impeachment voksoláson. Az elnök a demokrata elnökjelöltaspiránsok közül leginkább Michael Bloomberg milliárdost támadta, akit termete miatt gúnyosan végig Mini Mike-nak nevezett. Trump beszédében elismerését fejezte ki a hadseregnek, Abu Bakr al Bagdadi, az Iszlám Állam vezére és Kászim Szulejmáni iráni tábornok kiiktatásáért. Kiemelte ugyanakkor a tálibokkal kötött békeszerződést, ami szerinte lehetőséget ad az amerikai csapatok hazatérésére. Az elnök hangsúlyozta: az amerikai erők nem lehetnek az egész világ rendőrei. Hozzátette, hogy az afganisztáni háború azért tartott sokáig, mert a tálibok remek harcosok. Időközben a demokraták dél-karolinai előválasztása Joe Biden elsöprő győzelmét hozta. Barack Obama volt alelnöke a szavazatok 48,5 százalékát szerezte meg, míg a második helyre befutó Bernie Sanders csupán 19,9 százalékot ért el. A többi jelölt nem érte el a delegáltszerzéshez szükséges 15 százalékos határt. Biden győzelme sejthető volt Dél-Karolinában, ahol a demokrata szavazók jelentős része afroamerikai, és köztük a volt alelnök nagyon népszerű, ahogy az idősebb fehér szavazók között is. Ugyanakkor ez a győzelem nem repítette élre Bident, csupán életben tartotta kampányát. Tom Steyer milliárdos bejelentette, hogy kiszáll a demokrata elnökjelöltségért folytatott versenyből. „A demokraták olyan elnökjelöltet akarnak, aki demokrata párti” - jelentette ki Joe Biden. „Mocsár”, „rossz emberek”, „Mini Mike”. Donald Trump a CPAC-on is igazi műsort kerekített fellépéséből Fotó: AFP/Saul Loeb Konzervatív csúcskonferencia Magyarországon Békét kötött Washington a tálibokkal Május végén az Alapjogokért Központ (AK) rendezi meg a legnagyobb amerikai konzervatív seregszemle, a Conservative Political Action Conference (CPAC) első európai eseményét, a CPAC Hungary-t - közölte Szánthó Miklós, a központ igazgatója a Washington mellett zajló CPAC-on. A rendezvényen Szánthó beszédében úgy fogalmazott, bár néha a globális liberalizmus ereje legyőzhetetlennek tűnik, Európában egy nemzeti-konzervatív ébredés, az Egyesült Államokban pedig egy jobboldali-republikánus reneszánsz zajlik. Közös értékként a haza szeretetét, a nemzet biztonságát, a család és az élet védelmét említette. Az AK közölte: nem véletlen, hogy a konferenciát Magyarország rendezheti, hazánk a régió egyik legbefolyásosabb országa lett az utóbbi tíz évben. (UT) Válságban a német kormánypárt A CDU lehetséges szakadására figyelmeztetett Jens Spahn Továbbra is feszültséget okoznak Angela Merkel német kancellár 2015-ben hozott menekültügyi intézkedései a német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter szerint. A politikus, aki Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfő CDU elnökké választása esetén a párt alelnöke lehet, a Welt am Sonntagnak azt mondta, a kérdés akár a párt szakadásához is vezethet, ezt azonban meg kell előzni. Beszélt arról is, hogy a CDU a közelmúltban vitáról vitára, választásról választásra egyre inkább elvesztette az emberek bizalmát, a jövőben viszont csak akkor nyerhet választásokat, ha széles körű támogatottsággal rendelkezik. (HSz) Előrehaladott fázisban van Ferenc pápa budapesti látogatásának szervezése - erősítette meg Francesco Antonio Grana olasz Vatikán-szakértő, újságíró az MTI- nek tegnap. Grana értesülése szerint a szentszéki államtitkárságon már folyik az egyházfő útjának előkészítése a szeptemberben Budapesten tartandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A szakértő a Twitteren azt írta, a pápa szeptember 20-án érkezhet a magyar fővárosba. (HSz) Hírek „A román nyelv védelmében” tüntettek tegnap Bukarestben román, főleg székelyföldi civil szervezetek a Nemzet Útja egyesület felhívására - jelentette az MTI. A tiltakozók szerint a sürgősségi rendelettel életbe léptetett új közigazgatási kódex bővíti a magyar nyelvi jogokat. A törvénykönyv új változatát egyébként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség éppen azért bírálta, mert az csorbítja a kisebbségi jogokat, visszalépést jelent. (CM) Magyarország meg szeretné kapni a koszovói KFOR-misszió parancsnokságát 2021-ben - jelentette ki Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka Washingtonban, ahol az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével, John E. Hyten tábornokkal tárgyalt. „Magyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt” - mondta Korom, aki szerint Washington érdeklődik a magyar határvédelem iránt. (UT) Aláírták szombaton Katarban az afganisztáni tálib lázadók és az Egyesült Államok közötti békemegállapodást. A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma három-négy hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját pedig 14 hónapon belül kivonják, ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, és nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok elleni támadásokra. Az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. A magyar külügyminisztéium és a nemzetközi közösség több más tagja is üdvözölte az egyezmény aláírását, ami történelmi lépés a béke felé. (MT)