Magyar Hírlap, 2021. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-01 / 1. szám

Belföld Hírek Életének 65. évében meghalt Mondok József, a Bács-Kiskun megyei Izsák pol­gármestere - közölte csütörtökön Lezsák Sándor fideszes ország­­gyűlési képviselő a Facebook-olda­­lán. Hozzátette, a család gyászában a Fidesz, a KDNP és a Nemzeti Fórum tagjai is osztoznak. (LMP) A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány 6,1 mil­liárd forintos pluszforrást biztosít az Észak-közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, valamint további 2,7 milliárd forin­tos pluszforrást a Bajcsy-Zsilinszky Kórház XVII. kerületi Szakorvo­si Rendelőintézet fejlesztésére. A tekintélyes forrásemelést az Egész­séges Budapest Programhoz kapcso­lódó, a kapacitások növelését célzó fejlesztések indokolják. (LMA) ­ Egyáltalán nem felejthető a mö­göttünk hagyott esztendő, a ne­hézségeket a maguk helyén kell kezelni, és nem szabad az ember boldogságát pusztán az anyagi dol­gok és a siker vonatkozásában ke­resnünk - írta újévi levelében Veres András győri püspök, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia elnöke. A polgári évet záró hálaadó szentmisét mutatott be Erdő Pé­ter bíboros, prímás esztergom­­budapesti érsek az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adal­­bert-főszékesegyházban decem­ber 31-én. A főpásztor a szentmisén bevezető beszédében így fogalma­zott: „Istenünk, hálát adunk a ke­gyelemért, hogy létezünk, hogy ajándékba kaptuk Tőled az életün­ket. Hálát adunk, hogy sokszor bá­torságot adtál, hogy mosolyogjunk, kedvet, hogy reménykedjünk, erőt, hogy ellenálljunk a nehézségeknek és a csüggedésnek, és alázatot, hogy mindent meg tudjunk köszönni.” Veres András győri püspök, új­év napján ezt írta a Magyar Kurí­ron közzétett levelében: gyakran akkor döbbenünk rá a gondviselés jelenlétére az életünkben, amikor rövidebb vagy hosszabb idő után visszatekintünk a velünk történt eseményekre, mindez pedig erősí­ti a remény tudatát. Hangsúlyozta: „Tudatról kell beszélnünk, hiszen a remény nem pusztán érzés, hanem szemlélet- és gondolkodásmód.” Felidézte, a járvány miatt gyak­ran elhangzott, ez az év felejthető lesz, ezért arra buzdít, ne engedjünk ennek a gondolatnak. „Egyáltalán nem felejthető a mögöttünk hagyott esztendő mondta, említve­­, mek­kora örömük volt azoknak a szülők­nek, akiknek megszületett vagyott gyermekük, mennyien szereztek szakmát, diplomát, hányan talál­tak rá életük párjára, mondták ki az életre szóló igent.” A nehézségeket szerinte a maguk helyén kell kezelni, hiszen „nem szabad, hogy az em­ber boldogságát pusztán az anya­gi dolgok és a siker vonatkozásában keressük”. Figyelmeztetett, akkor cselekszünk helyesen, ha eleget te­szünk az isten és az emberszere­­tetet parancsának, „különösen úgy, hogy az élet különböző színterein súlyos deficit mutatkozik a szeretet, a tisztelet, a megbecsülés, az élet­védelem, a tiszteletteljes közbeszéd, a szolidaritás, a segítségnyújtás vo­natkozásában”. Könnyű lenne felis­merni, hogy az evangéliumi érték­rend nem csak a hívő emberek javát szolgálja - mutatott rá, hozzátéve: a szeretet épít, annak hiánya rom­bol. „Akkor élünk Isten gyerme­kei­hez méltó módon, ha mindenütt, ahová a gondviselés vezet bennün­ket, ültetgetjük a remény magvait. Erre azonban csak akkor leszünk képesek, ha bennünk a remény élő valóság. Régi igazság: mindenki csak azt tudja adni, amije van.” Steinbach József, a Dunántúli Re­formátus Egyházkerület püspöke újévi gondolataiban szintén a re­mény fontosságára hívta föl a figyel­met. „Csakis az Úr lehet reménysé­günk tárgya. Tavaly is ő volt, idén is csak Ő lehet - hangsúlyozta, hozzá­téve:­­ az ügyek intézése, a mene­dzselés, a munka láttatása mindent felemészt. Az egyház Jézus Krisztus teste, az evangélium követe ebben a világban, ezért soha nem torzulhat paragrafusos intézménnyé.” Erdő Péter: Istenünk, hálát adunk a kegyelemért. Hálát adunk, hogy bátorságot adtál, hogy mosolyogjunk, kedvet, hogy reménykedjünk, erőt, hogy ellenálljunk a csüggedésnek Reményre buzdítanak az egyházi vezetők Vitéz Anita Erdő Péter bíboros mutatott be hálaadó szentmisét Esztergomban Fotó: MTI/Mohai Balázs belposiimagya­rhirlap.hu „Sok mai fiatal nem gondol arra, hogy a következő nemzedéket világra kellene hoznia, ez természetes kötelessége” Rózsafüzér imádság a Mária-szobornál Világosban kezdődött, sötétben ért véget tegnap az idei első rózsa­füzér imádság, amelyet a Mária Or­szága Imaközösség tagjai végeztek a Várkert Bazár fölötti Mária-szo­bornál. A tizenkettedik közös imát a közösség lelki vezetőjének, Szé­kely János szombathelyi megyés püspöknek a gondolatai vezették be, ezután a békéscsabai Bethesda Kö­zösség tagjai imádkozták el az ör­vendetes olvasót. Az év első napja a Szűzanyának szentelt nap, akiben Krisztus édes­anyját tiszteljük, és akinek éle­te leghatalmasabb, legfontosabb mondata így hangzott: „az Úr szol­gáló lánya­ vagyok, legyen nekem a te igéd szerint” tiszteljük - mondta Székely János. „Szokták napjainkat szelfirkul­­túrának is nevezni, hiszen az ember önmagára figyel, magát fényképe­zi”, fogalmazott, majd egy kesernyés német közmondásra utalva misze­rint „mióta szem elől tévesztettük a célt, azóta egyre nagyobb erőfeszí­téssel haladunk” - figyelmeztetett, nem látjuk életünk célját. Kiemelte, hogy a Szűzanya igenje egyúttal az életre, a gyermekre mondott igen is. „Magyar népünknek és Európa sok népének tragédiája, hogy nem szü­letnek gyermekek, olyan, mintha a nemzetünk nem akarna tovább élni, mintha egy kollektív öngyilkosságot hajtanánk végre.” Szerinte sok mai fiatal „nem gondol arra, hogy a kö­vetkező nemzedéket világra kellene hoznia, hogy ez természetes köte­lessége, feladata, öröme”. Eltűnt az életünkből Isten, s eltűnt az élet to­vábbadásának az öröme is - mond­ta, hozzátéve, imádkozunk azért, hogy a Szűzanyához hasonlóan minél többen igent mondjanak az élet ajándékára Magyarországon is. Az imaközösség egy évvel koráb­ban, 2020. januárjában alakult az­zal a céllal, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kezde­téig kilenc alkalommal, minden hó­nap első péntekén mondjanak el egy rózsafüzért, majd a kongresszus ha­lasztását követően is folytatták az imát. Az olvasó második tizedénél beálló szürkületben már nem csak a kihelyezett gyertyák világítottak: mécsesként gyúltak ki az imádko­zók körül Budapest lámpái is. Székely János megyés püspök mondott közös imát a Várkert Bazárban Fotó: Hegedűs Róbert Különös óévbúcsút tartottunk Kiürült terekkel, kényszerűen bezárt szórakozóhelyekkel és zajos utcabá­lok nélkül búcsúzott a 2020-as esz­tendő. A koronavírus-járvány jelen­tősen átírta a családi körben tartott bulikat is, hiszen legfeljebb tíz em­ber ünnepelhetett egy légtérben kö­zösen. A településeken rendőrök és katonák járőröztek, s igazoltatták az itt-ott feltünedezőket. A helyzet fo­nákságát jelzi, hogy bár éjfélkor is szinte mindenütt teljes erőből műkö­dött az ünnepi díszkivilágítás, nem igen akadt senki, aki gyönyörködjön benne. Ostromállapot - teljes fény­pompában. Bízzunk benne, hogy 2021 december 31-én már felszabadultab­ban ünnepelhetünk. (LMA) Fotó: Purger Tamás

Next